Connect with us

Horvátország

PONT ÉS ELLENPONT: Erdoğan szultán megérkezett Horvátországba, avagy az első öko-iszlám központ Európában

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

torok elnok zagrab
Listen to this article

Bár biztonsági szempontok miatt nem lehetett tudni a pontos időpontot, az este megérkezett a zágrábi reptérre, Recep Tayyip Erdoğan, aki ezzel megkezdte két napos hivatalos látogatását Horvátországban. A szeptember hetedikére és nyolcadikára bejelentett vizit miatt a zágrábiak már a hét eleje óta különleges közlekedési rezsim alatt autóznak, és ez nem is tetszik nekik túlzottan: a megszokott közlekedési tömegnyomor ugyanis ebből kifolyólag még nagyobb lesz, egyes hírportálok egyenesen káosszal riogatják a polgárok hiszékenyebb rétegeit.

Nem mindegy, hogy mit mond majd a szultán

Akárhogy is, Erdoğan látogatása roppant fontos a horvát kormány számára. Elsősorban azt remélik tőle, hogy a török elnök segít majd fellazítani kissé Bakir Izetbegovićnak, a bosnyákok vezetőjének álláspontját a bosznia-hercegovinai választási törvénnyel kapcsolatban. Bár Erdogan balkáni körútja során, Szarajevóban felszólította Christian Schmidtet az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges megbízottját, hogy ne erőltesse a választási törvény megváltoztatását, a horvátok abban bíznak, hogy szót tudnak majd érteni a török elnökkel.

A látogatás ezen felül is nagy jelentőségű, mert Zágráb nagy reményeket fűz a török-horvát gazdasági kapcsolatok fellendítéséhez, illetve a török befektetők aktívabb fellépéshez Horvátországban.

A beszélgetés folyamán nyilván szó lesz az energiáról is, ezen a téren akárcsak Horvátország, Törökország is a nyertesek közé tartozik. Hogy mindebből mit kötnek az orrunkra, az majd kiderül a sajtótájékoztatókon, de nagy publicitást nyert a sziszeki iszlám központ és mecset csütörtöki ünnepi megnyitója, amelyen a horvát kormány képviselői mellett Erdoğan is jelen lesz.

A mintegy 2500 négyzetméter alapterületű létesítmény a harmadik iszlám központ Horvátországban, a zágrábi és fiumei (Rijeka) után. A PR működik ezerrel: állítólag a sziszeki az első öko-iszlám központ Európában, amit úgy kell érteni, hogy fűtését hőcserélő pumpákkal végzik, extra szigeteléssel rendelkezik, és hogy mindez még zöldebb legyen, arról egy kisebbfajta, 30 kilowattos naperőmű gondoskodik.

A horvátországi iszlám közösség

Hogy Sziszeken is Erdoğan végzi-e majd az előimádkozást, mint Szarajevóban, azt még nem tudni, de talán most nyílik alkalom arra, hogy kissé körüljárjuk a horvátországi iszlám közösség kérdését.

A körülbelül 60 ezer főt számláló közösség érdekessége, hogy három nemzetiséget foglal magába. Mostanára az oroszlánrészét a bosnyákok képezik, akik meghaladták a volt Jugoszláviában magukat muzulmánnak vallók számát. Az elmúlt évtizedekben a két csoport között villongások voltak, mert a bosnyákok szerint a muzulmánok bosnyákok, míg a muzulmánok szerint olyan, hogy bosnyák nemzet, nem létezik.

Akárhogy is, az iszlám hívők egy nem jelentéktelen része horvátnak tartja magát. Megkockáztatva, hogy lenáciznak, meg minden, itt azt szeretném kihangsúlyozni, hogy Horvátországban azért nincs semmilyen probléma sem az iszlám közösséggel, mert ezt európaiak képezik.

Attól eltekintve, hogy más felekezethez tartoznak, semmiben sem különböznek a keresztény, zsidó, vagy éppen mormon hitvallású polgártársaiktól. Így nem kell csodálkozni, hogy Sziszeken a központ megnyitóján ott lesz a fél város.

– Minden nyitott elmével, szívvel és lélekkel rendelkező embert szívesen látunk az új mecsetben, és a sisaki Iszlám Központban, hitüktől függetlenül

– mondta Alem Crnkić, Sisak fő imámja HINA-nak (horvát nemzeti hírügynökség), és hozzátette, hogy ha csak az iszlám hívőkre összpontosítottak volna, úgy csak mecsetet építenek, nem pedig központot, amely az imám szerint az egész közösséget szolgálni fogja.

Ellenpont: Ukrajna

Nagyon horvát módon, a házigazda idejekorán gondoskodott arról, hogy csökkentse némiképpen az Erdoğan látogatása miatt Brüsszelben esetleg felszökő szemöldökök magasságát.

Gordan Jandroković, a parlament elnöke bejelentette, hogy Horvátország elfogadta az ukrán javaslatot és hogy a az ún. Krími formátum következő találkozóját október folyamán Zágrábban tartják meg, mintegy 40 ország képviselőinek jelenlétével.

A ʺmuzsikaszó-jókívánságʺ kategóriába tartozó ʺnemzetközi összefogásʺ lényegében Ukrajna területi épségét (a Krím-félszigetet is beleértve), támogatja. Itt “erős politikai nyilatkozatok” szoktak elhangozni, teljesen összhangban azzal, ahogy a brüsszeli aktakukacok látják világot.

Ezzel a horvátok ismét jó pontokat szereznek Mórickáéknál, miért is úgy egyezkedhetnek Erdoğannal, ahogy nekik, illetve a szultánnak tetszik.

A BALK Hírlevele


Meteorológia

B.A. Balkanac

Balkanac

IN ENGLISH

Egy hét legjava