Horvátország
PONT ÉS ELLENPONT: Erdoğan szultán megérkezett Horvátországba, avagy az első öko-iszlám központ Európában

Bár biztonsági szempontok miatt nem lehetett tudni a pontos időpontot, az este megérkezett a zágrábi reptérre, Recep Tayyip Erdoğan, aki ezzel megkezdte két napos hivatalos látogatását Horvátországban. A szeptember hetedikére és nyolcadikára bejelentett vizit miatt a zágrábiak már a hét eleje óta különleges közlekedési rezsim alatt autóznak, és ez nem is tetszik nekik túlzottan: a megszokott közlekedési tömegnyomor ugyanis ebből kifolyólag még nagyobb lesz, egyes hírportálok egyenesen káosszal riogatják a polgárok hiszékenyebb rétegeit.
Nem mindegy, hogy mit mond majd a szultán
Akárhogy is, Erdoğan látogatása roppant fontos a horvát kormány számára. Elsősorban azt remélik tőle, hogy a török elnök segít majd fellazítani kissé Bakir Izetbegovićnak, a bosnyákok vezetőjének álláspontját a bosznia-hercegovinai választási törvénnyel kapcsolatban. Bár Erdogan balkáni körútja során, Szarajevóban felszólította Christian Schmidtet az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges megbízottját, hogy ne erőltesse a választási törvény megváltoztatását, a horvátok abban bíznak, hogy szót tudnak majd érteni a török elnökkel.
A látogatás ezen felül is nagy jelentőségű, mert Zágráb nagy reményeket fűz a török-horvát gazdasági kapcsolatok fellendítéséhez, illetve a török befektetők aktívabb fellépéshez Horvátországban.
A beszélgetés folyamán nyilván szó lesz az energiáról is, ezen a téren akárcsak Horvátország, Törökország is a nyertesek közé tartozik. Hogy mindebből mit kötnek az orrunkra, az majd kiderül a sajtótájékoztatókon, de nagy publicitást nyert a sziszeki iszlám központ és mecset csütörtöki ünnepi megnyitója, amelyen a horvát kormány képviselői mellett Erdoğan is jelen lesz.
A mintegy 2500 négyzetméter alapterületű létesítmény a harmadik iszlám központ Horvátországban, a zágrábi és fiumei (Rijeka) után. A PR működik ezerrel: állítólag a sziszeki az első öko-iszlám központ Európában, amit úgy kell érteni, hogy fűtését hőcserélő pumpákkal végzik, extra szigeteléssel rendelkezik, és hogy mindez még zöldebb legyen, arról egy kisebbfajta, 30 kilowattos naperőmű gondoskodik.
A horvátországi iszlám közösség
Hogy Sziszeken is Erdoğan végzi-e majd az előimádkozást, mint Szarajevóban, azt még nem tudni, de talán most nyílik alkalom arra, hogy kissé körüljárjuk a horvátországi iszlám közösség kérdését.
A körülbelül 60 ezer főt számláló közösség érdekessége, hogy három nemzetiséget foglal magába. Mostanára az oroszlánrészét a bosnyákok képezik, akik meghaladták a volt Jugoszláviában magukat muzulmánnak vallók számát. Az elmúlt évtizedekben a két csoport között villongások voltak, mert a bosnyákok szerint a muzulmánok bosnyákok, míg a muzulmánok szerint olyan, hogy bosnyák nemzet, nem létezik.
Akárhogy is, az iszlám hívők egy nem jelentéktelen része horvátnak tartja magát. Megkockáztatva, hogy lenáciznak, meg minden, itt azt szeretném kihangsúlyozni, hogy Horvátországban azért nincs semmilyen probléma sem az iszlám közösséggel, mert ezt európaiak képezik.
Attól eltekintve, hogy más felekezethez tartoznak, semmiben sem különböznek a keresztény, zsidó, vagy éppen mormon hitvallású polgártársaiktól. Így nem kell csodálkozni, hogy Sziszeken a központ megnyitóján ott lesz a fél város.
– Minden nyitott elmével, szívvel és lélekkel rendelkező embert szívesen látunk az új mecsetben, és a sisaki Iszlám Központban, hitüktől függetlenül
– mondta Alem Crnkić, Sisak fő imámja HINA-nak (horvát nemzeti hírügynökség), és hozzátette, hogy ha csak az iszlám hívőkre összpontosítottak volna, úgy csak mecsetet építenek, nem pedig központot, amely az imám szerint az egész közösséget szolgálni fogja.
Ellenpont: Ukrajna
Nagyon horvát módon, a házigazda idejekorán gondoskodott arról, hogy csökkentse némiképpen az Erdoğan látogatása miatt Brüsszelben esetleg felszökő szemöldökök magasságát.
Gordan Jandroković, a parlament elnöke bejelentette, hogy Horvátország elfogadta az ukrán javaslatot és hogy a az ún. Krími formátum következő találkozóját október folyamán Zágrábban tartják meg, mintegy 40 ország képviselőinek jelenlétével.
A ʺmuzsikaszó-jókívánságʺ kategóriába tartozó ʺnemzetközi összefogásʺ lényegében Ukrajna területi épségét (a Krím-félszigetet is beleértve), támogatja. Itt „erős politikai nyilatkozatok” szoktak elhangozni, teljesen összhangban azzal, ahogy a brüsszeli aktakukacok látják világot.
Ezzel a horvátok ismét jó pontokat szereznek Mórickáéknál, miért is úgy egyezkedhetnek Erdoğannal, ahogy nekik, illetve a szultánnak tetszik.

Horvátország
Atyaisten! Nincs krumpli!

A krumpli, amit alantasabb elmék burgonyának neveznek, hogy ilyen módon is megkülönböztessék magukat tőlünk, parasztoktól, Horvátországban is egyike az alapélelmiszereknek. A tengerparton jellegzetesen főtten adják, mángolddal (lásd blitva, Beta vulgaris var. cicla). Likában szinte mást sem esznek, sülve-főve, jellegzetes delikátesz a pola, ami jól megmosott, felébe vágott krumplit jelent, amit némi zsiradékkal kemencében, sütőben sütnek barna-pirosra. Az ország kontinentális részén ismerik a krumplis tésztákat is, amiből mindenféle mennyei gombócot, vagy akár sufnúdlit gyártanak, vagy zsemlegombócot. Ez utóbbi megfelelő vadas mártással nejem szakértői véleménye szerint akár egytálételnek is megteszi, kell a fenének a hús hozzá. A gyerekek pomfri néven fogyasztják a hasábburgonyát, azzal az undok ketchupnak nevezett vegyszerrel, amit Magyarországon valami miatt kecsöpnek hívnak. (Dettó ugyanaz a misztérium, mint a dönhill, a Dunhill nevezetű finom ánglius cigaretta esetében. Emlékezetes Novák Laci esete a pesti trafikos nénivel, aki miután kért egy danhillt, szigorúan rendre lett utasítva, hogy talán dönhillt kér az úr? Laci erre meggondolta magát és inkább egy mörlbörőt kért…)
A tavalyi nagy szárazság megkésett következménye
Szóval, a helyzet az, hogy Horvátországban kifogytak a krumpliból, a kereskedelmi láncok egyiptomi, ciprusi importtal igyekeznek orvosolni a helyzetet, de importból sincs elég.
A Poslovni dnevnik is felfigyelt a válságra, és az egyik legnagyobb termelőnél, a muraközi Belica helységben székelő Damir Mesarićnál érdeklődött a helyzet után.
Mesarić úr elmondása szerint a mostani krumplihiány részint a magasabb üzemanyag- és vegyszerárakkal kapcsolatos, egyre erősebb vegyszerek kellenek, amiért egyre kevesebb termelő akar burgonyát termeszteni. Egyúttal a változó klíma nyomán a kultúrát sújtó betegségek száma is növekszik, és ez egész Európára nézve igaz.
– Évek óta figyelmeztetünk a dömpingárakra, merthogy ez végül a termelők számának csökkenéséhez vezet, és most éppen ez történt
– mondta Mesarić. Ehhez hozzá kell számítani, hogy a tavalyi nagy szárazság következtében a hozam a megszokottnak csupán 50-60 százaléka volt.

KRUMPLISZEDÉSI EMLÉK: Damir Mesarić egy korábbi krumpliszedés alkalmával (Forrás: Twitter)
Mindazonáltal, a helyzet 15 napon belül rendeződik, mert megkezdik a krumpli szedését a Muraközben és Isztriában is, úgy hogy nemcsak belföldi fogyasztásra, hanem az idegenforgalmi szezonra is jut elegendő.
A horvát nagytermelő ugyanakkor egy érdekes mozzanatra is felhívta a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a kereskedelmi láncok nemegyszer dömpingáron beszerzett importja miatt a horvátországi termelőknek külföldön kellett értékesíteni a krumplijukat, leginkább Magyarországon és Szlovéniában.
Ha elővesszük az 1×1-et, csak egy valamit vonhatunk le a történetből: az élelmiszerárak további növekedése várható.
Zoki Bond hozta a formáját
A horvát köztársasági elnök, aki a napokban azzal botránkoztatta meg a kormánypárti politikusokat, hogy tüntetőleg nem vett részt az Államiság Napjának megünneplésén (május 30-a, a hivatalos indoklás szerint ezt a napot az első demokratikusan megválasztott többpárti parlament 1990-es első ülésszakának emlékére ünneplik, amely fordulópont volt Horvátország történetében, mert a volt Jugoszláviától történő függetlenedésének kezdetét jelentette), szerdán (május 31-én) ismét nagyot rúgott a horvát-ukrán örökbarátságba.

Kapcsolódó cikk
UKRAJNA ELLENSÉGE LETT: Feketelistára tette a horvát elnököt az ukrán szélsőséges Mirotvorec Központ
Zoran Milanović Zágráb város díjának átadási ünnepségén állt mikrofonok és kamerák elé: a mondókáját pedig azzal kezdte, hogy Plenković miniszterelnök, ahelyett hogy rajta kéri számon, miért nem vett részt az Államiság napjának megünneplésén, inkább azokat büntesse meg, akik Zágráb központjában nem tettek eleget törvényes kötelezettségüknek, és nem lobogózták fel az épületeket.
Miután erre valaki oldalról bekiabált, hogy dicsőség Horvátországnak, dicsőség Ukrajnának, Zoki Bond vett egy mély lélegzetet, és kifejtette, hogy éppen ez az amit nem szeretne hallani, ugyanis a Szláva Ukrájini ugyanolyan jellegű jelmondat, mint a horvát Za Dom spremni!
– Ez Nyugat-Ukrajna legradikálisabb sovinisztáinak a kiáltása, akik együttműködtek a nácikkal, és zsidók, lengyelek ezreit ölték meg… Ezt nem akarom hallani Horvátországban. Az, hogy néhány vezető rákattant, nem érdekel. Találjanak ki más üdvözlési módot. Távolítsák el Oroszországot és Ukrajnát a társalgási etikettből
– jelentette ki a mi drága Zoki Bondunk, aki megjegyezte még, hogy Kijev messze van, Moszkva meg még messzebb.
Most az egyszer Milanović egy fontos dolgot mondott, és teljes mértékben igaza van, mert Sztepan Andrijovics Bandera körülbelül annyira számít „nemzeti hősnek”, mint Szálasi Ferenc, vagy mint Vidkun Abraham Lauritz Jonssøn Quisling.
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Koszovó1 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerbia7 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt