A horvát gazdasági miniszter úgy véli, hogy az INA szempontjából „jó lépés” az OMV szlovéniai kútjainak átvétele. Davor Filipović erről a zágrábi Nova TV stúdiójának nyilatkozott. Az INA horvát olajipari vállalat és a MOL tavalyelőtt, vagyis 2021 nyarán állapodott meg az OMV Slovenija többségi részesedésének felvásárlásáról. Ennek kivitelezéséhez uniós jóváhagyásra van szükség, aminek a feltétele, hogy a MOL adja el 39 szlovéniai benzinkútját.

Az utolsó szakasz

Az INA kedden (március 14-én) közölte, hogy a MOL-csoport eladja 39 szlovéniai benzinkútját, ezzel szeretne ugyan is eleget tenni az OMV Slovenija 92,25 százalékos részesedésének átvételéhez támasztott uniós feltételeknek.

Ezzel összhangban a MOL-csoport 2023. március 9-én az említett szlovéniai benzinkutakkal kapcsolatban adásvételi szerződést kötött a Shell-lel, az eladott kutak egy része a MOL Slovenijához, néhány pedig az OMV Slovenijához tartozott.

Eljön a búcsú ideje (Forrás: YouTube, OMV Slovenija)

Az INA sajtóközleménye szerint „a MOL-csoport ezzel a lépéssel megerősítette elkötelezettségét a piaci versenyképességre vonatkozó valamennyi uniós követelmény teljesítése és az átvételi folyamat befejezésére mellett a következő hónapokban”.

Az OMV Slovenija a második legnagyobb kiskereskedelmi hálózattal rendelkezett Szlovéniában, amely 120 benzinkutat foglalt magába, és több különböző márkanév alatt működött, úgymint OMV, Euro Truck és Avanti/DISKONT.

Az INA eddig 7,75 százalékos részesedéssel rendelkezett az OMV Slovenijaban, a MOL-lal kötött szerződés értelmében ezt a részesedést 33 százalékra növeli, amit a horvát gazdasági miniszter üdvözölt, mint az a következő alcím után kiderül.

A horvát gazdasági miniszter üdvözölte

Davor Filipović, horvát gazdasági miniszter kedden este a zágrábi Nova TV vendége volt, és az OMV Slovenija átvételét „jó lépésnek” nevezte az INA szempontjából.

– jelentette ki a horvát gazdasági miniszter, aki ezért „jó dolognak” nevezete, hogy az INA „terjeszkedik” a szlovén piacon.

Davor Filipović horvát gazdasági miniszter a Nova TV studiójában (Forrás: Nova TV)

Filipović megjegyezte még, hogy az is kedvező az INA szempontjából, hogy nem csak a saját kútjainak tud szállítani, hanem elláthatja a MOL szlovéniai hálózatát is, ami összességében több mint száz benzinkutat jelent Szlovéniában.

A Nova televízió minden bizonnyal azért fordult a horvát gazdasági miniszterhez az INA és a MOL szlovéniai terjeszkedésével kapcsolatban, mert a horvát állam közvetlen tulajdonosa az INÁ-nak, elletéttel Magyarországgal, ahol ez „áttéttelesen valósul meg” a MOL-on keresztül.

Magyar részről ezért szokták a kormányzati szereplők azzal elhárítani az INÁ-val kapcsolatos kérdéseket, hogy a horvátokkal fennálló „osztozkodásban” nem a magyar kormány, hanem a MOL illetékes.

A termelési kapacitások hasznosítása

A MOL közleményében megerősítette a fent említett tranzakció részleteit, és egyebek között azt írta, hogy az OMV Slovenija megvásárlása erősíti a versenyképességet a szlovén piacon.

A közlemény szerint a tranzakciókat és a régiós terjeszkedést követően a MOL-csoport teljes termelési, logisztikai és feldolgozó kapacitását a jelenleginél nagyobb mértékben tudja hasznosítani, és mint láthattuk, ez is tetszett a horvát gazdasági miniszternek.

A közleményben a MOL „fényezte” is egy kicsit magát azzal, hogy „a regionális piacon a kőolajtermékek egyik vezető független beszállítója, minekután sikeresen irányítja és fejleszti a teljes logisztikai láncot”.

Az ügylet lebonyolítása alatt az összes benzinkút – beleértve az eladott 39-et is – változatlanul üzemel.

A MOL szlovén nyelvű internetes oldalán közölte, hogy a Shell-lel kötött adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségeknek megfelelően az adásvétel tárgyát képező benzinkutak dolgozói igény szerint megtarthatják a munkahelyüket.

A zágrábi Jutarnji list értesülései szerint már az év második felében megkezdődhet a horvátországi Molna (Molve) mellett lévő finomítóban a somogyi Vízvár és Görgeteg-Babócsa gázmezőkön termelt földgáz finomítása. Az eset hátterében kőkemény gazdasági érdekek állnak: csupán 20 kilométeres gázvezetéket kell építeni a gólai csatlakozóig, ami sokkal kedvezőbb, mint bármilyen egyéb megoldás, amely a magyarországi finomítókig szállítaná a gázt. Logikus és egyszerű, de nem is olyan régen, még minden másként volt.

Mit tett az EU értünk?

A közép-európai természetes gazdasági folyamatokat annak idején országhatárok közbeiktatásával szétverő nagyhatalmak alapos munkát végeztek: durván száz év kellett ahhoz, hogy ismét beinduljanak ezek a folyamatok, amelyek elsősorban a geográfián és a józan észen alapulnak.

Én jobbára Horvátországban kísérem a mozgolódást: a szlovákok Zágrábban gyártanak vasúti kocsikat, a csehek a szlavónbródi Đuro Đaković nehézipari konszernben érdekeltek némi hadiipari felhangokkal, a Duna-Dráva Cement még 2015-ben megkezdte terjeszkedését, az OTP az öt legnagyobb horvát bank egyike, az INA-MOL pedig egy saját világot képez.

Éledezik a vagy húsz évig tetszhalottként tengődő Eszék, a Drávaszög és úgy tűnik Szlavónország is elmozdult a holtpontról.

Ha tetszik, ha nem, mindezt az Európai Uniónak köszönhetjük, úgy ahogy Schumann és Monet megálmodta. A brüsszeli bürokratákról továbbra sem lehet semmi jót mondani, de majd csak megreformáljuk őket is valahogy.

Vissza a gázbizniszhez

Az INA-MOL Somogy nevű közös projektje, még 2008-ból származik. Ezt időközben a gazdasági válság miatt leállítottak, de most hogy Európa egyre nyilvánvalóbban teljesen lekapcsolódik az orosz gázszállítmányokról, tavaly úgy határoztak, hogy újraindítják.

Az INA tolmácsolása szerint, a magyar gáz molnai finomításának kezdetéhez szükséges beruházást a MOL-nak kell biztosítani – 20 kilométernyi rendszerösszekötőt (interkonnektort) kell építeni, és infrastruktúrát kell fejleszteni.

A horvátországi beruházások egy része a Gola-Duboka csatlakozó átalakítására, és egy mérővezeték telepítésére vonatkozik, amelyet az INA valósít meg.

Az INA szerint, naponta 170 ezer köbméter földgáz érkezik majd Magyarországról a molnai finomítóba. Ez az mennyiség, amint azt Dalibor Pudić, a Horvát Gázszövetség elnöke elmondta a Jutarnji listnek nyilatkozva, a horvátországi teljes éves gáztermelés körülbelül 10%-a, ami szerinte „se nem kevés, se nem elhanyagolható”.

Arra a kérdésre, hogy a két cég hogyan osztja meg a Vízvár és a Görgeteg-Babócsa lelőhelyekről származó gáz értékesítéséből származó bevételt, az INA azt válaszolta, hogy „a gázt a CPS Molve (Centralna plinska stanica Molve) dolgozza fel, és az INA díjat számít fel a MOL-nak érte”.

Mindenesetre, ahogy erre felhívta Pudić a figyelmet, amikor a gázt a gázvezetékbe vagy a szállítórendszerbe szivattyúzzák, az olyan árucikké válik, amely minden piaci szereplő számára elérhető, így akár exportálható is.

Gázkút a somogyi Vízváron (Forrás: YouTube)

Horvát források szerint a magyar fél azért döntött így, mert ez számukra jövedelmezőbb, mint ha Somogyból – ahol a vízvári és a görgeteg-babócsai telephely található – a magyarországi gázfeldolgozó üzemek felé építenének gázvezetéket.

A molnai feldolgozóüzemmel való összeköttetés lehetővé teszi a két gázmezőn lévő kutak állandó működését.

A MOL üzleti beszámolói szerint a Somogy-projekt a vállalat három legfontosabb magyarországi gázprojektjének egyike. A MOL szénhidrogén-kutatást végez többek között Norvégiában, Irakban (Kurdisztán), Pakisztánban, Ománban és Kazahsztánban.

A MOL teljes kutatási portfóliójában a magyarországi kutatókutak ennek mintegy 30 százalékát teszik ki.

Magyarország körülbelül 10 milliárd köbméter gázt használ fel évente, az ukrajnai háború előtt ennek 80 százaléka orosz importból származott, és csupán ennek 20 százaléka, mintegy 2 milliárd köbméter volt a hazai kitermelés.

A finomítót nem kell bővíteni

Az INA szerint a magyar gáz CPS Molve által történő feldolgozása nem igényel további beruházásokat, mivel az üzem napi feldolgozási kapacitása ötmillió köbméter gáz. Molnában egyébként a közeli drávamenti gázmezőkről származó gázt dolgozzák fel.

Máskülönben, mint erről annakidején már cikkeztünk a BALK-on, a horvátok meglehetősen jól állnak a gázzal.

Az Állami Szénhidrogén-ügynökség adatai szerint a hazai szárazföldi és tengeri mezőkről származó földgáztermelés 2022-ben elérte az egymilliárd köbmétert, kielégítve Horvátország 2,7 milliárdos földgázszükségletének mintegy 40%-át.

Ami az INA meglévő szárazföldi kutatási területekbe történő beruházásait illeti, a közelmúltban indult meg a termelés a Novszka (Novska) melletti Jamarica kitermelési területen.

A Somogy-projekt mindenképpen fontos az INA, az állam és a MOL részvényesi kapcsolatai szempontjából. Sőt belpolitikai vetületei is lehetnek, mert egy időben a Horvátországból származó nyersolaj a horvát média egy részének rémületére Magyarországra került feldolgozásra.

Ezt ellensúlyozhatja most a Magyarországról érkező gáz, ráadásul lesz mit a mindenfelé hazaárulást szimatoló horvát ellenzék orra alá dörgölni.

Úgy tetszik – legalábbis a zágrábi Jutarnji list értesülései szerint -, hogy a magyar MOL újabb nemzetközi pert indított Horvátország ellen, amelyben azt állítja, hogy a horvát kormány indokolatlanul emelte meg a szénhidrogének díját 2011 és 2015 között, ami anyagi kárt okozott a MOL-nak, miért is most nemzetközi eljárásban kártérítést kér Horvátországtól. Az alábbi cikkből az is kiderül, hogy Horvátország valószínűleg Black Hawk helikoptereket szeretne kapni az Ukrajnának átpasszolandó orosz helikopterekért cserében.

Perel a MOL

Az újabb perről szóló hír annyiban nem volt váratlan, hogy az amerikai ICSID, azaz a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (International Centre for Settlement of Investment Disputes), amikor júliusban ítéletet hirdetett a MOL és Horvátország között folytatott disputában, illetéktelennek nyilvánította magát a MOL a szénhidrogénekkel kapcsolatos keresetének ügyében, ugyanakkor kötelezte a magyar vállalatot, hogy három hónapon belül indítson pert illetékes bíróság előtt.

A horvát kormány annak idején sikerként könyvelte el, hogy az ICSID nem fogadta el a MOL keresetét, illetve annak csak kisebb részét ítélte meg – a MOL 1,1 milliárd dolláros kártérítésre tartott igényt, de ebből végül csak 184 millió dollárt kapott meg -, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy végül is pert vesztett, ami további akadályokat gördít az INA „visszacsaklizása” elé.

Véleményem szerint ezt a horvát kormány nem is gondolta komolyan, csak az akkoriban háborgó „hazafias” erők megnyugtatására vetette be. Ez a sztori még 2016-ban játszódott le, amikor Plenković, nem alaptalanul tartott attól, hogy szakadás állhat be a Horvát Demokratikus Közösségen, vagyis a HDZ-n belül a párt radikálisabb tagjainak nyomására. A kóbor apácákat akkor sikerült megtéveszteni, Plenković azóta pedig letörte az ellenállás java részét.

Az INA körüli egész perpatvar elült volna, ha időközben nincs a nagy botrány, meg egyebek, ami még mindig fel-felmelegíti a katyvaszt. Egyébként belpolitikai poénokra vadászva, az egész ügyet még a Milanović-kormány indította el, és ezt nagy előszeretettel emlegetik a parlamentben, amikor az SDP képviselői nagyon belelovallják magukat a dologba.

Egyszer majd azt is megírom, hogy miért volt a Milanović-kormány, illetve maga Milanović az egyik legrosszabb horvát miniszterelnök, de ennek nem most van az ideje. (Ne tartsd vissza magad, Rókus! Hajrá!)

A mostani per egyébként egy viszonylag kis értékű, olyan 16-18 millió dolláros buli, amiről még nem tudni konkrétumokat, és a Jutarnji is csak úgy szagolta ki, hogy az államügyészség felhívást intézett az érdekelt ügyvédekhez és ügyvédi irodákhoz, akik tapasztalattal rendelkeznek az államok nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárásokban való képviseletében, hogy jelezzék érdeklődésüket a Horvát Köztársaság képviselete iránt a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Zrt. ügyben 2022. november 16-ig, vagyis éppen a mai napig.

Az ügyészség felhívása értelmében a jogvita a szénhidrogén-kitermelési díjakkal kapcsolatos keresetre vonatkozik.

Még pár szó a helikopter-ügyről

Mint arról a napokban beszámoltunk, kiszivárgott annak lehetősége, hogy Horvátország 14 orosz gyártmányú helikoptert szándékozik Ukrajnának ajándékozni.

Ez annyiban nem önzetlen, hogy a horvátok szeretnének értük cserébe még néhány Black Hawk helikoptert kapni az Egyesült Államoktól, illetve azért sem, mert az orosz gyártmányú horvát szállítógép flotta jobbára elvesztette a szervízelés lehetőségét az EU-szankciók miatt.

Az öregecske gépek karbantartás nélkül veszteglésre vannak ítélve, így ha nem szabadulnak meg tőlük időben, egyértelműen a roncstelepen fogják végzik – már a közeljövőben.

A Black Hawkok ugyanakkor – még ha érkezne is időközben néhány, nem fogják kiváltani a megbízható szovjet/orosz igáslovakat – ezért Horvátország sürgősen civil mentőhelikopter szolgálat felállítását tervezi, talán mondani sem kell, hogy hathatós európai támogatással.