ET-BIZTOS: A magyar hatóságoknak tartózkodniuk kell a menedékkérők és migránsok önkényes kitoloncolásától

A cikk meghallgatása

A magyar hatóságoknak tartózkodniuk kell a menedékkérők és migránsok önkényes visszatoloncolásától Szerbiába, továbbá biztosítaniuk kell számukra a tisztességes és hatékony menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést – hangsúlyozta Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerdai sajtóközleményében. Mijatović korábban Horvátországot is megvádolta, hogy erőszakot alkalmaz az illegális migránsok ellen, amit “belföldi és külföldi civil szervezetek figyelmeztetéseire” alapozott, de médiaügyekben – még a migránsválság előtt – szembe került a szerbiai kormánnyal is.

Biztosi vélemény

Mijatović a strasbourgi szervezet miniszteri tanácsához intézett beadványt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2019 novemberében hozott, Magyarországgal kapcsolatos ítéletének végrehajtásáról.

A bírói testület döntése szerint a magyar hatóságok megsértették két menedékkérő emberi jogait, amikor anélkül toloncolták vissza őket Szerbiába, hogy megvizsgálták volna annak kockázatait.

Az Európai Tanács biztosa beadványában megjegyzi: “a menedékjoghoz és a nemzetközi védelemhez való hozzáférés Magyarországon gyakorlatilag lehetetlenné vált a kormány 2015 óta hozott intézkedései miatt.”

– Emellett jelentősen megnőtt a Szerbiába történő önkényes kitoloncolások száma, 2022-ben több mint 75 ezer esetet regisztráltak

– hívta fel a figyelmet Dunja Mijatović, hozzátéve, hogy a kitoloncolásokkal kapcsolatban továbbra is rendszeresek a rossz bánásmódról és az erő aránytalan alkalmazásáról szóló állítások. A biztos úgy véli, a magyarországi menekültügyi és kitoloncolási eljárásokkal kapcsolatos jogszabályokat és gyakorlatokat továbbra is a nemzetközi egyezmények szerinti biztosítékok hiánya jellemzi.

Véleménye szerint a magyar hatóságoknak messzemenő intézkedéseket kell foganasítaniuk annak érdekében, hogy a menekültügyi rendszert összhangba hozzák az ország nemzetközi emberi jogi és menekültvédelmi kötelezettségeivel.

– Ez magában foglalja a tisztességes és hatékony menekültügyi eljárás létrehozását, és az önkényes kitoloncolástól való tartózkodást

– tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

A Balkán nem felejt

Dunja Mijatović egyébként szarajevói születésű, szerb származású, bosznia-hercegovinai politikus, aki 2018-ban került az Európai Tanácshoz, korábban az EBESZ médiaképviselőjeként tevékenykedett, miután a tekintélyes London School of Economics diákja volt, és “Az internet és a véleménynyilvánítás szabadsága” témában diplomázott.

A horvát bulvársajtó 2020-ban azért kezdte ki, mert elítélte, hogy egy szarajevói szentmise alkalmával állítólag olyan közjátékok játszódtak le a templomban, amellyel a horvát hívők a második világháború usztasa rezsimjét éltették. Horvátország az állásfoglalás miatt hivatalosan is tiltakozott az Európa Tanács emberi jogi biztosánál.

Ekkor jelentek meg azok a sajtócikkek, amelyekben a horvátok és a bosnyákok felemlegették, hogy Mijatović nagyapja, Vojo Ljujić 1945-ben Szarajevó parancsnoka volt, és irányítása alatt sok ezer embert likvidáltak, köztük számos prominens bosnyákot.

A belgrádi média ugyanakkor felszólította Dunja Mijatovićot, hogy vizsgálja meg édesanyja, Tatjana Ljujić- Mijatović háborús múltját.

Az említett hölgy a boszniai háború idején a bosznia-hercegovinai elnökség tagja volt, 1992-ben ugyanis – amikor kitört a boszniai háború – Ljujić- Mijatović elutasította a szerb nacionalista politikát, Szarajevóban maradt: támogatta a soknemzetiségű Bosznia- Hercegovina megőrzését, miközben a várost a boszniai szerbek ostromolták, illetve lőtték.

A daytoni tárgyalások során Ljujić- Mijatović határozottan ellenezte Bosznia- Hercegovina felosztását.