Magyarország
ET-BIZTOS: A magyar hatóságoknak tartózkodniuk kell a menedékkérők és migránsok önkényes kitoloncolásától

A magyar hatóságoknak tartózkodniuk kell a menedékkérők és migránsok önkényes visszatoloncolásától Szerbiába, továbbá biztosítaniuk kell számukra a tisztességes és hatékony menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést – hangsúlyozta Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerdai sajtóközleményében. Mijatović korábban Horvátországot is megvádolta, hogy erőszakot alkalmaz az illegális migránsok ellen, amit „belföldi és külföldi civil szervezetek figyelmeztetéseire” alapozott, de médiaügyekben – még a migránsválság előtt – szembe került a szerbiai kormánnyal is.
Biztosi vélemény
Mijatović a strasbourgi szervezet miniszteri tanácsához intézett beadványt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2019 novemberében hozott, Magyarországgal kapcsolatos ítéletének végrehajtásáról.
A bírói testület döntése szerint a magyar hatóságok megsértették két menedékkérő emberi jogait, amikor anélkül toloncolták vissza őket Szerbiába, hogy megvizsgálták volna annak kockázatait.
Az Európai Tanács biztosa beadványában megjegyzi: „a menedékjoghoz és a nemzetközi védelemhez való hozzáférés Magyarországon gyakorlatilag lehetetlenné vált a kormány 2015 óta hozott intézkedései miatt.”
– hívta fel a figyelmet Dunja Mijatović, hozzátéve, hogy a kitoloncolásokkal kapcsolatban továbbra is rendszeresek a rossz bánásmódról és az erő aránytalan alkalmazásáról szóló állítások. A biztos úgy véli, a magyarországi menekültügyi és kitoloncolási eljárásokkal kapcsolatos jogszabályokat és gyakorlatokat továbbra is a nemzetközi egyezmények szerinti biztosítékok hiánya jellemzi.
Véleménye szerint a magyar hatóságoknak messzemenő intézkedéseket kell foganasítaniuk annak érdekében, hogy a menekültügyi rendszert összhangba hozzák az ország nemzetközi emberi jogi és menekültvédelmi kötelezettségeivel.
– tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
A Balkán nem felejt
Dunja Mijatović egyébként szarajevói születésű, szerb származású, bosznia-hercegovinai politikus, aki 2018-ban került az Európai Tanácshoz, korábban az EBESZ médiaképviselőjeként tevékenykedett, miután a tekintélyes London School of Economics diákja volt, és „Az internet és a véleménynyilvánítás szabadsága” témában diplomázott.
A horvát bulvársajtó 2020-ban azért kezdte ki, mert elítélte, hogy egy szarajevói szentmise alkalmával állítólag olyan közjátékok játszódtak le a templomban, amellyel a horvát hívők a második világháború usztasa rezsimjét éltették. Horvátország az állásfoglalás miatt hivatalosan is tiltakozott az Európa Tanács emberi jogi biztosánál.
Ekkor jelentek meg azok a sajtócikkek, amelyekben a horvátok és a bosnyákok felemlegették, hogy Mijatović nagyapja, Vojo Ljujić 1945-ben Szarajevó parancsnoka volt, és irányítása alatt sok ezer embert likvidáltak, köztük számos prominens bosnyákot.
A belgrádi média ugyanakkor felszólította Dunja Mijatovićot, hogy vizsgálja meg édesanyja, Tatjana Ljujić-Mijatović háborús múltját.
Az említett hölgy a boszniai háború idején a bosznia-hercegovinai elnökség tagja volt, 1992-ben ugyanis – amikor kitört a boszniai háború – Ljujić-Mijatović elutasította a szerb nacionalista politikát, Szarajevóban maradt: támogatta a soknemzetiségű Bosznia-Hercegovina megőrzését, miközben a várost a boszniai szerbek ostromolták, illetve lőtték.
A daytoni tárgyalások során Ljujić-Mijatović határozottan ellenezte Bosznia-Hercegovina felosztását.

Szerbia
Orbán leugrott Belgrádba egy biliárdpartira

Vučić és Orbán biliárdozott egyet, az utóbbi szívott egy kis friss levegőt Belgrádban. Erről számolt be a szerb kormányközeli Informer, amelynek a főszerkesztője a napokban telesírta a szerb baráti médiát amiatt, hogy heteken belül börtönbe vonul, de ez most nem tartozik ide.
Két mondat a biliárdról
A szerb elnök és a magyar miniszterelnök biliárdozásáról annyi derült ki, hogy egyiket Orbán, a másikat pedig Vučić nyerte, jóbarátok között így az „igazságos”, mondhatnák, akik pikírtkedni szeretnének.
– írta az elnöki Instagramon Vučić. A bejegyzés majdnem ugyanannyi szívecskét kapott, mint a NATO-légicsapások kezdetének 24. évfordulója alkalmából tartott zombori nagygyűlésről készült két fotó.
Valószínűleg a nagygyűlés hatása alatt lehetett az az „oktondi csápoló”, aki megjegyezte, hogy „bravó Orbánnak, Magyarország az egyetlen uniós ország, amely nem bombázott minket”, és ezt 22 ember kedvelte is. Így terjed Magyarország jóhíre Szerbiában!
– tette hozzá még Vučić az Instagramon a fent már említett egy mondathoz.
Orbán a közösségi médiában
Eközben a magyar miniszterelnök a Facebookon csak három szót csatolt a biliárdos fényképhez, miszerint „magyar-szerb rangadót” vívott, miután Brüsszel után felkereste Belgrádot, hogy találkozzon Vučićtyal.
Orbán a Twitteren már némileg bőbeszédűbb volt.
– írta a magyar miniszterelnök a madárkás portálon, amire egy Levente nevű fickó megjegyezte, hogy Belgrádban sok minden van, de a friss levegő sajnos nem tartozik ezek közé.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
Horvátország7 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
-
Románia7 nap telt el azóta
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)