Szerbia
EGÉSZSÉGES DEMOKRÁCIA: Az amerikai külügyminiszter szívén viseli a belgrádi EuroPride2022 ügyét
Az amerikai külügyminiszter felszólította Szerbiát, hogy tegye lehetővé az EuroPride lebonyolítását, miután a szerb elnök bejelentette, hogy szó sem lehet a felvonulásról, bár a zárthelyi kísérőrendezvények megtartása elé nem gördítenek akadályokat. Ugyanakkor a főszervező továbbra is “sétálni akar”, a másságát nyíltan hirdető szerb miniszterelnök pedig – mit ad Isten! – Vučić mellé állt.
Egészséges demokrácia
Anthony Blinken a Twitteren közzétett bejegyzésében úgy vélte, hogy egy “egészséges demokrácia” nem óckodik a melegfelvonulástól, mert az nem megy szembe a gyülekezési joggal és véleménynyilvánítási szabadsággal, legfeljebb a nacionalistákkal és a jóízléssel, de ezt az utóbbi nem Blinken mondta.
– A békés gyülekezésre való jog és véleménynyilvánítás szabadsága az egészséges demokrácia alapvető eleme. Sürgetjük Szerbiát, hogy újítsa meg elkötelezettségét az EuroPride2022 megrendezése mellett. Az LMBTQI+ jogai emberi jogok
– írta a Twitteren Blinken, “gyengéden ösztökélve” Szerbiát a melegfelvonulás megtartására.
Aleksandar Vučić szerb elnök kedden közölte, hogy akkor sem rendezik meg az EuroPride-ot, hogy ha ezzel kapcsolatban netalán Joseph Biden amerikai, Vlagyimir Putyin orosz vagy esetleg Recep Tayyip Erdoğan török elnök hívná fel, hogy kijárja nála a felvonulás megtartását.
Feltételezhetően nem egyszerre, hanem külön-külön, bár az utóbbi kettő részéről ilyen veszély nem fenyeget, az első pedig egyelőre csak a külügyminiszterét küldte rá az ügyre.
– Hívhat Biden, Putyin, Erdoğan vagy Zelenszkij… Ebben a döntésben nem lesz változás, az állam számtalanszor mér(legel), de amikor vág, tiszteletben kell tartani az állam döntéseit
– jelentette ki a szerb elnök nyilván abból a mondásból kiindulva, hogy az “állam én vagyok”, miután az EuroPride2022 megtartását nem a kormány kezdeményezte, és a parlament sem hagyta jóvá.
Azon persze, nem kell meglepődni, hogy a “mindenes szerb elnök” vindikálta magának a jogot arra, hogy a kérdésben egyedül döntsön, “mint állam”, és erre az általános szerbiai zűrzavar kitűnő lehetőséget teremt számára. Itt kell megjegyezni, hogy az elnöki döntés végrehajtása a szerb belügyminisztériumnak dolga, nem Vučić fog a tömeg elé állni, viszont számíthat az “eddig és egyelőre” őt hűségesen szolgáló Aleksandar Vulin belügyminiszterre.
Egészégtelen demokrácia
Az uszításban mindig elöljáró belgrádi Novosti kormánypárti hírportál értesülése szerint Vulin azt mondta Vučićnak, és miniszterelnökének, Ana Brnabićnak, hogy a belügyminisztérium nem tud biztonsági garanciákat vállalni a közelgő Europride-dal kapcsolatban, mert a rendőrökre most máshol nagyobb szükség van. Nem nehéz kitalálni, hogy ezen Koszovót értette.
Ugyanakkor az is furcsa, hogy az amerikai külügyminiszter ilyen “fontos ügyben” pattant a számítógép elé, hogy a Pride megtartása érdekében a messzi Washingtonból üzenjen Belgrádnak, miközben nem kizárt, hogy a rendszámtáblák ügye miatt holnap a koszovói szerbek és a koszovói albánok egymás torkának esnek.
Az amerikai magatartással kapcsolatos további kérdések felvetődésétől a BALK részéről előre elhatárolódunk, de azért azt még megjegyeznénk, hogy “ilyen politikai előkészítés után” szinte borítékolható, hogy szeptember 17-én Belgrád mindenképpen zavargások elé néz, vagy azért, mert lesz Pride, vagy azért, mert nem lesz, így hát rendőri erőkre a fővárosban is szükség mutatkozik, nemcsak a koszovói határon.
A Europride2022 valójában nem pusztán egy felvonulás, hanem egy egyhetes rendezvénysorozat, amelyet a tervek szerint szeptember 12-től 18-ig tartanának meg Belgrádban, ennek “fénypontja” lenne a szeptember 17-i felvonulás. A szervezők továbbra is úgy nyilatkoznak, hogy a felvonulást megtartják.
– EuroPride 2022. Sétálunk. Természetesen
– jegyezte meg ugyancsak a Twitteren Goran Miletić, az EuroPride2022 fő szervezője, akit az Európai Parlamentből is sokan támogatnak.
Az már csak a hab a tortán, hogy a melegszervezetek által korábban sokat bírált, a másságát azonban nyíltan vállaló Ana Brnabić nem az EuroPride2002, hanem Vučić mellett állt ki, amikor azt mondta, hogy most fontosabb dolgokra kell fókuszálni, a felvonulást pedig lehet majd tartani, amikor arra adottak lesznek feltételek.
A Brnabić-féle bölcselet szerint a Pride egyébként is olyasmi, ami van, aztán nincs.
Mint minden az életben, tesszük hozzá, ám nem mindegy, hogy a múlékony dolgokat milyen tartalommal töltjük meg.
Szerbia
Szerb védelmi miniszter: ha Vučić elrendeli, akkor a szerb hadsereg bemegy Koszovóba
A szerb elnök eleget tett az amerikai külügyminiszter kérésének, és visszavonta a szerb hadsereget a koszovói határról. Ezzel kapcsolatban Aleksandar Vučić a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a szerb katonaság nem lépi át Koszovó adminisztratív vonalait, miután a határ szó a szerb terminológiában ismeretlen fogalom Koszovó vonatkozásában. Ugyanakkor az is világos, hogy a háború vagy béke kérdése egyetlen embertől függ, miután a szerb védelmi miniszter hétfőn (október 2-án) kijelentette, hogy ha Vučić elnök elrendeli, a hadsereg bemegy Koszovóba. Miután a szerb elnök a hadsereg főparancsnoka, ez akár elő is fordulhat, bár Vučić egyelőre a legradikálisabb nyilatkozataiban is kizárta ezt a lehetőséget, így verbálisan mindenképpen a béke híve.
Profi és sikeres behatolás!
Miloš Vučević védelmi miniszter belgrádi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy ha a szerb fegyveres erők parancsot kapnak Vučić elnöktől, hogy belépjenek Koszovóba, ezt hatékonyan, profi módon és sikeresen meg fogják tenni.
A védelmi miniszter itt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Koszovó Szerbia része, és a szerb hadsereg ennek szellemében hajtaná végre a parancsot.
Vučević arról is beszélt, hogy mielőtt ez megtörténne, a hadműveletet előre bejelentenék a KFOR parancsnokságának, miután nagyon jó az együttműködés a szerb hadsereg és a nemzetközi békeerők között.
Kapcsolódó cikk
Ugyanez a Vučević néhány nappal ezelőtt a szerbiai állami televízió (RTS) stúdiójában még kiábrándultságát fejezte ki a KFOR-ral kapcsolatban, amely akkori nyilatkozata szerint félreállt a banjskai események során, és megengedte a “jól felsorakozott albán rendőröknek”, hogy vadásszanak a szerbekre.
A szerb védelmi miniszter most úgy fogalmazott, hogy a Szerbia és a KFOR közötti együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapul, és megfelelő keretek között zajlik, szerinte ezek tagadhatatlan tények!
Vučević megjegyezte: Szerbia fontosnak tartja, hogy a KFOR minél jelentősebb szerepet játsszon Koszovóban (és Metóhiában), különösen azokon a területeken, ahol nagy számban élnek szerbek, és a szerb hadsereg is úgy véli, hogy a KFOR jelenléte javítaná a szerb nép helyzetét és biztonságát az északi területeken.
Felesleges aggodalmak
Milan Mojsilović szerb vezérkari főnök ugyanezen a sajtóértekezleten utalt azokra az amerikai megnyilatkozásokra, amelyek aggasztónak tartják a szerb hadsereg tevékenységét a koszovói közigazgatási vonal (nem határátkelők) közelében.
Mojsilović ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a hadsereg a főparancsnok (Vučić) utasításával összhangban a teljes harckészültség bevezetése nem történt meg, csak az egységek fokozott jelenlétét és bevonását rendelték el a szárazföldi biztonsági övezetben és az adminisztratív (közigazgatási) vonal mentén.
A vezérkari főnök ezzel megerősítette a szerb elnök egy héttel ezelőtt tett nyilatkozatát, miszerint fokozták a rendszeres napi tevékenységet, ami hatékonyabb kiképzést, hadműveletet, katonai mozgást és több lőgyakorlatot jelent.
A védelmi miniszter és a vezérkari főnök együtt tartott sajtótájékoztatót (Forrás: Nova, Tanjug)
Mojsilović most szintén úgy fogalmazott, hogy a biztonsági válság kirobbanása után a szerb hadsereg fokozta jelenlétét a szárazföldi biztonsági övezetben – bár az nem világos, hogy ebbe beleértette-e az öt kilométeres ütköző zónát is – így a banjskai lövöldözés másnapján 8350 szerb katona sorakozott fel a szárazföldi biztonsági övezet az adminisztratív vonal biztosítására.
A vezérkari főnök szavai szerint ez jóval kevesebb annál, mint amennyi katonát a teljes harckészültség alkalmával korábban mozgósítottak, akkor a szerb hadsereg létszáma a koszovói határnál elérte a tizennégyezret.
Ehhez még hozzátette, hogy 37 éves katonai múlttal a háta mögött úgy véli, hogy ekkora haderő sem elegendő egy olyan komplikált feladat végrehajtására, mint a Koszovóba történő behatolás.
Mojsilović sértőnek minősítette és elutasította azokat a vádakat is, hogy a banjskai támadást végrehajtó “terroristákat” a Babmezőkön (Pasuljanske livade) lévő gyakorlótéren képezték ki.
A szerb vezérkari főnök arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a katonai nyilvántartások szerint Milan Radoičić nem vett részt a Babmezőkön történő kiképzésen, ahol egyébként a tartalékosok felkészítése folyik a honvédelmi törvény szempontjait szem előtt tartva.
Mojsilović megjegyezte, hogy miután Radoičić egyetlen kiképzésen sem vett részt a Babmezőkön, így egyetlen golyót, és egy gránátot sem lőtt ki, bár a korábbi években néhány alkalommal valóban kapott behívót, de nem reagált rájuk.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság