Over the last five years, global arms trade has declined, but Europe has been heavily arming itself. From the perspective of arms manufacturers, the „little good Ukrainian war” was much needed to prevent revenue sources from drying up in the global defense industry. According to data from the Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI), the global volume of international arms sales decreased by 5.1% over the last five years, while European countries that „feared” the Ukrainian war saw their arms imports increase by 47%. It is striking that, excluding Ukraine, Serbia has bought the most weapons among European countries, but significant arms acquisitions have also been made by the Netherlands, Norway, and Poland.

Europe has begun to arm itself

Arms imports from European countries increased by 47% over the last five years (2018-2022) compared to the previous five-year period, while the global volume of international arms transfers decreased by 5.1%. 

In all other continents, fewer weapons were purchased, with a 40% decline in Africa, 21% in the Americas, and 7.5% in Asia and Oceania. Furthermore, the Middle East, which was separately measured in terms of arms purchases, saw an 8.8% decrease in arms transfers than before, so Europe is leading the list of arms acquisitions.

In real terms, the top five arms importers between 2018-2022 were India, Saudi Arabia, Qatar, Australia, and China, while the top five arms exporters were the United States, Russia, France, China, and Germany.

So far, the Russian attack on Ukraine has had only a limited impact on the overall volume of armament over the last five years, but Ukraine has become an important importer of weapons in 2022, as shown in the following figure.

A fegyverimport növekedése az utóbbi öt évben az előző öt évhez képest (Forrás: SIPRI)

According to data, the top three countries that have provided Ukraine with the most weapons in the last five years are the United States, Poland, and Germany, with a two-thirds share of Ukraine’s arms imports. The United States accounted for 34%, Poland for 17%, and Germany for 11% of Ukraine’s armament.

In the last five years, 23% of the United States’ arms exports went to European countries, which represents an 11% increase compared to the period between 2013 and 2017. The United Kingdom, the Netherlands, and Norway were the top three European recipients of American weapons.

Although the United States showed a sharp increase in its arms exports to Ukraine in 2022, the value of Ukrainian shipments fell short of those sent to Kuwait, Saudi Arabia, Qatar, and Japan, as these countries purchased expensive combat aircraft and air defense systems from the Americans, while the US mainly supplied less advanced and mostly used military equipment to Ukraine.

Turkey, a NATO member, received relatively few American weapons due to the low bilateral relations between the two countries in recent times. Turkey ranked 27th among the countries that received US arms exports.

Who else exports weapons?

SIPRI identified 63 countries as sellers for the 2018-2022 period. The top five arms exporters are the United States, Russia, France, China, and Germany. These countries are responsible for more than three-quarters (76%) of global arms sales.

The American and French arms exports increased in the last five years compared to the previous similar period, while Russian, Chinese, and German arms exports declined.

The top five exporters in Western Europe – France, Germany, Italy, the United Kingdom, and Spain – accounted for approximately one-quarter (24%) of the world’s total arms exports between 2018-2022.

Ezek az országok adták el a legtöbb fegyvert, jól látható, hogy mekkora az öt legnagyobb exportőr részesedése (Forrás: SIPRI)

In the period between 2018 and 2022, the first 25 arms exporters accounted for 98 percent of all global arms exports. Interestingly, countries located in North America and Europe together generated 87 percent of all exports, meaning they supplied almost all of the weapons to the rest of the world.

A fenti táblázat azt jelzi, hogy melyik országok fegyvereladása esett vissza az utóbbi öt évben (Forrás: SIPRI)

Eight countries sold significantly fewer weapons in the past five years compared to the previous five, with China not making the list but still experiencing a significant decline of 23%, along with Israel which saw a 15% drop in arms exports.

Serbia is rapidly arming itself

As previously mentioned, Serbia is rapidly arming itself and is worth noting as China’s significant partner. Following Pakistan and Bangladesh, Serbia received the third-largest amount of Chinese arms, though only one-tenth of what Pakistan received. 

Serbia now ranks 37th on the list of top arms-importing countries, with a staggering increase of 743%.

While Chinese arms sales to Serbia have surged in the past five years, so too have the number of Chinese weapons within the Serbian military. In fact, 43% of all weapons acquired by Serbia in the past five years were from China, with Russia and Belarus falling to second and third place with 31% and 20%, respectively. 

However, given that Belarus is almost exclusively armed by Russia and that Serbian purchases from Belarus are almost exclusively Russian-made, the Serbian military may still have more Russian than Chinese weaponry, as evidenced by their recent acquisition of MiG-29s.

Az utóbbi öt évben globálisan visszaesett a fegyverkereskedelem, ugyanakkor Európa erőteljesen fegyverkezik. A fegyvergyártók szempontjából már nagyon kellett ez a „jó kis ukrajnai háború”, hogy a globális hadiipar bevételi forrásai nehogy kiapadjanak. A svéd alapítású SIPRI (Stockholm International Peace Research Institute) adatai szerint a nemzetközi fegyvereladások globális volumene még úgy is 5,1 százalékkal csökkent az utóbbi öt évben, hogy az ukrajnai háborútól „berezelő” európai országok fegyverimportja 47 százalékkal növekedett. Szembetűnő, hogy – Ukrajnát leszámítva – Szerbia vásárolt a legtöbb fegyvert az európai országok közül, de jelentős fegyverbeszerzéseket hajtott végre Hollandia, Norvégia és Lengyelország is.

Európa fegyverkezésbe kezdett

Az európai országok fegyverimportja 47 százalékkal növekedett az utóbbi öt évben (2018–22) az előző öt éves időszakhoz képest, miközben az nemzetközi fegyverátadások globális volumene 5,1 százalékkal csökkent

Minden más kontinensen kevesebb fegyvert vettek, Afrikában 40 százalékos a visszaesés, Amerikában 21, Ázsiában és Óceániában 7,5, ráadásul a fegyvervásárlások terén külön mért Közel-Keletre is 8,8 százalékkal kevesebb fegyver ment, mint korábban, így hát Európa mindenképpen vezeti a fegyverbeszerzési listát.

Reális értékben az öt legnagyobb fegyverimportőr 2018–22 között India, Szaúd-Arábia, Katar, Ausztrália és Kína volt, az öt legnagyobb fegyverexportőr pedig az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Kína és Németország.

Az Ukrajna elleni orosz támadásnak egyelőre csak korlátozott hatása volt a fegyverkezés egészének volumenére az utóbbi öt évben, de Ukrajna fontos importőrré vált a fegyverek tekintetében 2022-ben, amit jól mutat a következő ábra is.

A fegyverimport növekedése az utóbbi öt évben az előző öt évhez képest (Forrás: SIPRI)

Arra is vannak addatok, hogy az ukránok melyik országtól kapták a legtöbb fegyvert az utóbbi öt évben, itt a három listavezető az Egyesült Államok, Lengyelország és Németország, amelyek kétharmados részesedéssel rendelkeznek az ukrán fegyverimportból, az USA 34, Lengyelország 17, Németország pedig 11 százalékban vette ki a részét Ukrajna felfegyverzéséből.

Az Amerikai Egyesült Államok fegyverexportjának 23 százaléka került az európai országokba az utóbbi öt évben, ami az 2013 és 2017 közötti időszakhoz képest 11 százalékos növekedést jelent. A legtöbb amerikai fegyvert az európai országok közül az Egyesült Királyság, Hollandia és Norvégia szerezte be.

Az Egyesült Államok Ukrajnába irányuló fegyverexportja meredek emelkedését mutatott ugyan 2022-ben, de mivel az amerikaiak kevésbé fejlett és főként használt katonai felszerelést szállítottak az ukránoknak, ezért az ukrajnai szállítmányok értéke elmaradt a Kuvaitnak, Szaúd-Arábiának, Katarnak és Japánnak küldött fegyverek értékétől, miután ezek az országok drága harci repülőgépeket és légvédelmi rendszereket szereztek be az amerikaiaktól.

A NATO-tagállamok közül Törökország meglehetősen kevés amerikai vegyvert kapott, miután az elmúlt időszakban alacsony szinten voltak a kétoldalú kapcsolatok. Törökország a 27. helyen állt az Egyesült Államok fegyverexportját fogadó országok között.

Kik exportálnak még?

A SIPRI a 2018-22 közötti időszakra 63 országot azonosított be eladóként. Az öt legnagyobb fegyverexportőr az USA, Oroszország, Franciaország, Kína és Németország. Ezek az országok felelősek leginkább a világ felfegyverzéséért, az eladások több, mint háromnegyedét (76 százalékát) ez az öt ország hajtja végre.

Az amerikai és a francia fegyverexport növekedett az utóbbi öt évben az előző hasonló időszakhoz képest, az orosz, a kínai és a német fegyverexport viszont visszaesett.

Az öt legnagyobb exportőr Nyugat-Európában – Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Spanyolország – mintegy egynegyedét (24 százalékát) „biztosította” a világ összes fegyverexportjának az 2018-22 közé eső időszakban.

Ezek az országok adták el a legtöbb fegyvert, jól látható, hogy mekkora az öt legnagyobb exportőr részesedése (Forrás: SIPRI)

Az első 25 fegyverexportőr az összes világ fegyverexportjának 98 százalékát adta az 2018-22 közötti időszakban, külön érdekesség, hogy az Észak-Amerikában és Európában található országok együtt az összes export 87 százalékát generálták, vagyis ők nyomták szinte az összes fegyvert a többiek kezébe.

A fenti táblázat azt jelzi, hogy melyik országok fegyvereladása esett vissza az utóbbi öt évben (Forrás: SIPRI)

A fenti nyolc ország jóval kevesebb fegyvert adott el az elmúlt öt évben, mint az azt megelőző öt évben. A listáról ugyan lemaradt Kína, de a kínaiak is jelentős visszaesést könyveltek el a maguk 23 százalékos csökkenésével, akárcsak Izrael, amely 15 százalékkal kevesebbet fegyvert szállított ki.

Szerbia rohamosan fegyverkezik

A cikk elején említettük, hogy Szerbia rohamosan fegyverkezik, és itt Kínával kapcsolatban meg kell említenünk, hogy éppen Szerbia a kínaiak egyik legnagyobb partnere, Pakisztán és Banglades után ugyanis Kína a legtöbb fegyvert éppen Szerbiának adta el, igaz tízszer kevesebbet, mint Pakisztánnak.

A legtöbb fegyvert beszerző országok listáján Szerbia a középmezőny legelején foglal helyet a maga 37. pozíciójával, erre volt elegendő a 743 százalékos növekedés.

Ha a kínai oldalon látszik a szerbek előrése, akkor a szerb oldalon is látszania kell a kínai fegyverek szaporodásának, és ebben nem is tévedtünk, Szerbia ugyanis az el múlt öt éves időszakban a legtöbb fegyvert valóban Kínától szerezte be, az összes fegyver 43 százaléka onnan jött, Oroszország 31 százalékkal a második helyre csúszott vissza, Belarusz pedig 20 százalékkal a harmadik helyet foglalja el.

Ha viszont tekintetbe vesszük, hogy Belaruszt 100 száz százalékban Oroszország fegyverzi fel, és hogy ott szinte kizárólag orosz fegyverek vannak, akkor azt is láthatjuk, hogy Fehéroroszországból is gyakorlatilag orosz fegyverek érkeznek Szerbiába, amire a legjobb példa a MiG-29-esek legutóbbi beszerzése, így a fegyverzet tekintetében a szerb hadseregben talán még mindig több az orosz fegyver, mint a kínai.

Az egykori jugoszláv elnök, Josip Broz Tito halálát követően „megfakultak” a kapcsolatok a délszláv térség és Egyiptom között. Ennek tudható be, hogy Belgrádba 35 éve nem látogatott egyiptomi elnök. Ezzel a három és fél évtizedes „hagyománnyal” szakított Abd el-Fattáh al-Szíszi, aki három napig vendégeskedik/vendégeskedett Szerbiában. Nem zárható ki, hogy a „régi nagy barátokat” most az ukrajnai háború és az egyiptomi „éhező tömegeknek a rémképe” hozta össze, de a szerbeket „Koszovó kigolyózása” is ösztönözte.

Szerelmet vallott

A találkozót követő sajtótájékoztatót felvezető üres diplomáciai „small talk” során Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette, hogy a látogatásnak minden bizonnyal „történelmi jelentősége” van Szerbia számára, és biztos abban, hogy az együttműködés megújulásából és a kapcsolatok elmélyüléséből népeik és országaik sokat profitálnak. A semmitmondó frázisok pufogtatása terén al-Szíszi sem adta alább, és hazája nevében szerelmet vallott a szerb elnöknek.

– jelentette ki az egyiptomi elnök, ami lehetőséget teremt a szerbek számára, hogy a fáraók „tiszteletbeli leszármazottaivá” váljanak, ha komolyan vesszük az üres dumát.

Ami Szerbiát illeti, ez a szerelem még inkább „elharapódzhat”, mert mint a belgrádi kormányhoz közel álló „erősen nemzeti érzelmű” sajtó hangsúlyozta, Egyiptom támogatja Szerbia területi egységét, és a „fiók aljára süllyeszti” Koszovó elismerését.

A belgrádi Novosti ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a világ egyik legbefolyásosabb arab országának tekinthető Egyiptom „minden nemzetközi intézményben” kiáll Belgrád mellett.

A szerbiai kormánypárti lap/hírportál ezzel azt ünnepelte, hogy „lényegében a legmagasabb szintről erősítették meg”, hogy Koszovó szuverén és független államként történt 2013-as elismerése – amiről Kairó a később lecsukott, majd „meghalasztott” Muhammad Morszi rövid elnökösködése idején döntött – a fiók mélyére került.

A mély vonzalom egyéb okai

Egyiptom felől közelítve meg a kérdést, a mély vonzalomnak számos oka van, ami kedvessé teszi számára Szerbiát, és amivel Koszovó nem tud versenyre kelni, bármennyire is illegeti magát diplomáciai szinten.

– jelentette ki a szerb elnök, aki szerint október végéig, de az év végéig mindenképpen összehangolják a két ország közötti szabadkereskedelmi szerződést, ami alapján például vámmentesen érkezhetne Szerbiába az egyiptomi citrom, vagyis működésbe léphet az almát-citromért ügylet.

Ennél azonban jóval fontosabb a búza kérdése, amelynek eladását Szerbia egy ideig visszatartotta, a jelek szerint azonban ez már nincs érvényben, főleg ha az arab világ „egyik legbefolyásosabb országát” kell kicsalogatni a Koszovót elismerő államok barlangjából.

Egyiptom az utóbbi hónapokban nagymértékben növelte búzakészletét az Ukrajna elleni orosz agressziója miatt kialakult globális válságra reagálva. Egyiptom lakossága rohamosan nő, egyes elemzők szerint az egyiptomi túlzott népszaporulat nagyobb veszélyt jelent a nyugati világra, mint az al-Kaida vagy az Iszlám Állam.

Az egyiptomi Áruellátási Általános Hatóság (General Authority for Supply Commodities, GASC) adatai szerint az ország 350 000 tonna francia, 240 000 tonna román és 50 000 tonna bolgár búzát vásárolt mostanában, ezt volt a legnagyobb ilyen jellegű árubeszerzés 2012 óta.

Nyilván ebbe a sorba tartozik a mostani szerbiai akvizíció is, bár a mennyiség egyelőre nem ismert, vagy elkerülte a figyelmünket.

A közös sajtóértekezleten a szerb elnök egyebek között azt is megemlítette, hogy a szerb álláspont szerint a két ország hadiipari téren „sok mindet felkínálhat” egymásnak, közös cégeket hozhat létre, és egymásra támaszkodhat „ezekben a nehéz időkben”.

A témában nem ez volt az első találkozó, egy évvel ezelőtt (2021. július 14-én) Nebojša Stefanović szerbiai védelmi miniszter Kairóba látogatott, hogy aláírja a Szerbia és Egyiptom közötti katonai együttműködési jegyzőkönyvet, és hogy „társelnököljön” az egyiptomi-szerb katonai együttműködési vegyesbizottság 13. ülésén.

Korábban már írtunk arról, hogy Egyiptom Nora B-52-es önjáró tarackokat vásárolt Szerbiától, ennek „egyik példányát” 2023-ban várhatóan be is mutatják az egyiptomi katonai vásáron, az EDEX-en (Egypt Defence Expo), amelyen Szerbiát 2021-ben a Yugoimport szerb állami fegyverkereskedelmi cég képviselte.