HORVÁTORSZÁG FEJLŐDIK: Történelem minden mennyiségben, most 2,8 milliárd euróért

A cikk meghallgatása

Alig múlt el pár nap a történelminek minősített hídavatástól, amellyel a Pelješaci hidat adták át rendeltetésének, Horvátország arra készül, hogy még inkább történelmet kreál, szerencsére megint csak az infrastruktúra terén. A Jutarnji list híradása szerint kezdetét vette a modern Horvátország történetének legnagyobb beruházása, talán mondani sem kell, hogy ismételten uniós támogatással.

Épül a vasút

Csütörtökön aláírták a Zágrábi- Rijeka vasútvonal első szakaszának korszerűsítéséről és megépítéséről szóló szerződést, amely a Hrvatski Leskovac- Károlyváros (Karlovac) közötti 44 kilométeres szakaszra vonatkozik. A tervek szerint a munkálatok októberben kezdődnek, egy időben három helyszínen, a befejezés határideje 30 hónap. A projekt összértéke 2,7 milliárd kuna azaz kb. 300 millió euró.

Azért ilyen drága, mert az egy pályás vonalat kell duplapályásra átalakítani.

A szerződést a HŽ Infrastruktura horvát vasúti társaság az osztrák Strabag konzorciummal írta alá, miután a Közbeszerzési Eljárásokat Ellenőrző Állami Bizottság (DKOM) elutasította a török ​​Kolin Insaat cég fellebbezését, amely immár másodszor sérelmezte, hogy nem őt hirdették ki győztesnek.

Az aláírási ünnepség fényét növelte, hogy megjelent rajta Andrej Plenković miniszterelnök és több tárcavezető is. Plenković hangsúlyozta, hogy a vasút második vágányának megépítése után javulni fog a fiumei kikötő kapcsolata a közép-európai piacokkal, ami növeli Horvátország versenyképességét.

– Ez Horvátország gazdasági fejlődéséhez és Horvátország közlekedési csomópontként való megerősödéséhez vezet

– tette hozzá a horvát kormányfő.

Sok az alagút

A Zágráb- Károlyváros vasútvonal része annak a projektnek, amely a magyar határnál fekvő Botovót és Fiumét (Rijeka) köti össze. A munkálatok befejezését követően a vonatok akár 160 kilométeres óránkénti sebességgel is közlekedhetnek majd.

A Magyarország felé vezető vasútvonal legösszetettebb és legdrágább része a Károlyváros és Fiume közötti szakasz, amely 110,5 kilométer hosszú. A vasút arrafelé nehéz terepen halad át, ezért 21 híd és viadukt, 19 alagút és galéria építését tervezik.

Azt, hogy a projekt mennyire összetett, legjobban az mutatja, hogy a pálya, 69,5 kilométer hosszan alagutakban, viaduktokon és hidakon át vezet.

Az alagutak teljes hossza 56,7 kilométer lesz, de mivel biztonsági okokból mindegyiket két furattal kell kialakítani, ez az alagutak hosszának megduplázását jelenti, azaz végül 113,4 kilométer alagutat kell megépíteni. A két legjelentősebb a Kapela-hegységen áthaladó 9,3 és 14,5 km hosszú alagút.

A leghosszabb viadukt, a Tounjčica pedig 2,3 km hosszú, vagyis majdnem annyi, mint a most átadott Pelješaci híd.

A következő két szakaszra kiírt pályázat győztesét a jövő év elején, és az azt követő évben hirdetik ki.

Kikötő és áruszállítás

Hogy mindez érdekesebb legyen, a szóban forgó vasútvonal a Natura 2000 védett területen halad át: így az építkezés ökológiai feltételeinek kiértékelése jelenleg folyamatban van.

Az Európai Unió egyelőre a Hrvatski Leskovac- Károlyváros szakasz építését támogatja, de várhatóan a teljes Zágráb- Fiume vonal korszerűsítése és megépítése is az európai alapokból történő finanszírozás közepette zajlik majd, vagyis Brüsszel várhatóan 85 százalékban állja a költségeket.

Az új vasútvonal rendkívül fontos a fiumei kikötő további fejlesztése és a beérkező rakomány lehető leggyorsabb szállítása szempontjából, különösen azután, hogy az APM Terminals tavaly novemberben koncessziós szerződést írt alá a fiumei kikötő mélytengeri konténertermináljának fejlesztésére és gazdasági hasznosítására.

Jelenleg a vasút két szakaszának kiépítése/korszerűsítése van folyamatban: a Dugo Selo- Kőrös (Križevci) és a Kőrös- Kapronca (Koprivnica) szakaszon. Ha ezzel elkészülnek, a tehervonatok várhatóan öt órán belül elérik a magyar határt, átlagosan 120 km/h sebességgel.