Horvátország
VICCNEK KISSÉ DURVA: Megbüntetik a magyarokat kitiltó vendéglőst Horvátországban?
Körülbelül egy hónappal ezelőtt, Horvátországban rossz néven vették, hogy Orbán Viktor az olajembargó körül folytatott vita során olyasmit talált kijelenteni, hogy ha „nem veszik el a tengerünket, akkor nekünk is lenne kikötőnk”. Erre nagy penna- és nyelvköszörülés indult a horvát médiában a „magyar irredentizmus” eme megnyilvánulásáról, de valahogy legjobban egy pelješac-félszigeti, egészen pontosan trpanji tonhalbár hirdetőtáblája maradt meg az emlékezetben. A „vicces kedvű” tulajdonos azt írta fel színes krétával, hogy „magyarokat nem szolgálunk ki. Nem kívánatosak az Ő tengerükön. De ha Hernádit is magukkal hozzák, akkor jöhetnek.”
Műkedvelő szatíraszerző
Az esetet Magyarhonban is felkapta a sajtó, ám időközben ez is elfelejtődött, akárcsak sok minden egyéb a bombasztikus hírek utáni médiahajszában. Viszont úgy tűnik, hogy a „mókás” megnyilvánulás a horvát hatóságoknak sem tetszett igazán, mert a helyszínre kilátogató rendőrök közölték a tulajdonossal, Jakov Jakša Begovićtyal, hogy gyűlöletbeszéd miatt akár 200 ezer kuna (majdnem 30 ezer euró) bírság fenyegeti.
A 66 éves nyugalmazott hajóskapitány nem értette a vádat, mondván, hogy mindenki tudja róla, hogy „műkedvelő alapon” szatírával foglalkozik, és a politikai-, illetve a világhelyzetre reflektáló elmésségeit rendszeresen közli a bár előtti hirdetőtáblán.
A franciásan vaskos humorú Begović szerint aranyköpései ismertek az egész Balkánon, és nem igazán érti mit kérnek rajta számon .
– érvelt Begović. Ugyanakkor annak a gyanújának is hangot adott, hogy a hatóság érdeklődése viselt dolgai iránt „felülről dirigált”, majd egy hónap múlott el ugyanis az affér és a jegyzőkönyvet készítő rendőrök látogatása között.
Az ügynek nyilván lesz folytatása is, de mint azt Begović elmondta, az eset egészen érdekes lesz, mert már jelentkezett nála egy ügyvéd, aki ingyen vállalta a védelmét a bíróságon.
Határtalan-e a szólásszabadság?
Bár Elon Muskkal egyetértve, jómagam is aggodalommal figyelem a szólásszabadság globális szintű visszaszorulását, ugyanakkor azt is elismerem, hogy nem lehet mindent a szólásszabadság leple alá bújtatni.
A rágalmazás esetén – mint ezt időközben Amber Heard is megtanulta – az ügy meglehetősen egyszerű, mert azt a meglévő törvények jól és egyértelműen szabályozzák.
A gyűlöletbeszéd esetén azonban már nem annyira szimpla a helyzet, mert nem könnyű megegyezni abban, hogy mit minősíthetünk gyűlöletbeszédnek, és mit nem.
E kérdés „rugalmas” értelmezése felháborító visszaélésekre adott okot, különösen az Egyesült Államokban dúló cancel culture-ként becézett kulturális forradalom folyamán. Ide tartozik még a más kultúrákkal, és a vallási érzelmekkel való „szórakozás” is.
A jó érzés azt diktálja, hogy ezekkel a dolgokkal nem illik viccelődni, ám ha valaki mégis erre vetemedne, mégsem mehetünk el addig, hogy ezért a fejét követeljük, vagy hogy a fejét vegyük.
Az érem, vagy a ló másik oldala természetesen a politikai korrektség nevében viselt keresztes háború, ami már azt is előrevetíti, hogy nem csak, hogy nem mondhatjuk el azt, amit gondolunk, hanem egyes dolgokra még gondolni sem szabad.
Az írástudók felelőssége
Visszatérve a mókás kedvű kapitányra, azt kell mondanom, hogy bár magyar emberként az első reakcióm az volt, hogy úgy kell neki, minek irkál hülyeségeket. Viszont, amikor kicsit átgondoltam az esetet, lehiggadtam.
Az igazi vétkes nem a nemzeti felbuzdulásában krétát ragadó vendéglős, hanem a horvát média és általában a bulvársajtó, amely úgy állította be a magyar miniszterelnök megjegyzését, mintha Magyarországnak területi követelései lennének Horvátországgal szemben.
Persze, a mai világban olyan hasztalan az újságírói etikát számon kérni, mint Ukrajna területi épségét követelni. Az egyik is, a másik is kívánatos lenne, de a profithajsza, illetve a nagyhatalmi logika másként diktálja a dolgokat.
Horvátország
Luka Modrić és Ivana Knoll nem dolgozik a horvát titkosszolgálatnak
A horvát országgyűlés (szábor) nemzetbiztonsági bizottságának múlt heti ülésén kiderült, hogy sem Luka Modrić, sem Ivana Knoll nem dolgozik a horvát titkosszolgálatnak, mint ahogy azt korábban a „szerb világból” kísértő egyik élemedett korú szerb katonatiszt mostanában állította, korábban pedig a belgrádi Blic hírportál/napilap írta. Az említett bizottsági ülésnek a legfontosabb témája a horvát polgári és a katonai titkosszolgálat 2022-es éves beszámolójának előterjesztése volt, ám a címben szereplő közlés mindent háttérbe szorított, egyrészt, mert mint már többször megállapítottuk a BALK hasábjain, Horvátország hárommillió szövetségi kapitány országa, másrészt meg, mert a horvát hímeket is bűvöletbe ejtik a vonzó külsejű fiatal nők.
Nem kémnő a szép nő
A horvát nemzetbiztonsági bizottság zárt üléséről eddig egyetlen érdekes információ szivárgott ki, illetve egyetlen nyilatkozat került be a médiatérbe, amely felkeltette a bizottság tagjainak őszinte érdeklődését, főleg azért mert, a szóban forgó közlést Daniel Markić, a Biztonsági-Hírszerző Ügynökség (Sigurnosno–obavještajna agencija, SOA) igazgatója egy fotóval is alátámasztotta.
A képen természetesen nem Luka Modrić, hanem Ivana Knoll volt látható, amint bájait Horvátország, vagyis a hírszerzés szerint inkább csak a horvát foci szolgálatába állította, minekutána ő volt a csapat tizenkettedik embere, aki nem a gyepen, hanem a „lelátókon küzdött a haza becsületéért”.
Kapcsolódó cikk
Meg kell azonban vallani, hogy akadt egy-két vetélytársa is, például a zágrábi illetőségű Claudia Rivier személyében, akit akkortájt az Instagramon csak 620 ezer ember követett, ma már a követőinek a száma megugrotta az egymilliót, de ide sorolható még a némileg celebbabérokra is törő volt horvát államfő, Kolinda Grabar-Kitarović is, aki szintén Katarban csápolt, és akinek szintén több százezres tábora van az Instán.
Ivana Knoll piros-fehér kockás öltözékben készült fotói a világbajnokság idején elárasztották a külföldi médiát, Instagram-profilja pedig hatalmas növekedést ért el a követők tekintetében, de erről még majd szó lesz.
Modrićnak szurkolt, de Messivel flörtölt (Forrás: Twitter, Ivana Knoll)
A zágrábi Index a „nem kémnő a szép nő” tézissel foglalkozva megjegyezte, hogy a világbajnokság idején néhány szerb közszereplő „azzal az őrült tézissel állt elő”, hogy Knoll valójában egy horvát titkosszolgálati személyiség, akinek a szépségét különböző titkosszolgálatok használják fel rejtett célok elérésére.
Ezt az elméletet nyilvánosan Ilija Kajtez szerb szociológus, filozófus, pedagógus, nyugalmazott katonatiszt vezette elő a belgrádi Studio B televízióban, akit a szerb hazafias média „biztonsági kérdésekben jártas személyiségnek” nevez.
Ivana Knoll a helyi erők figyelmét is felkeltette, csak ők a fejükön viselik a kockás ruhadarabot (Forrás: Twitter. Ivana Knoll)
– jelentette ki az erősen kiöregedő Kajtez. A nyugalmazott szerb katonatisztet a horvát sajtó Dušan Kovačević szerb drámaíró Balkáni kém (Balkanski špijun) című művében feltűnő Ilija Čvorovićhoz hasonlította, aki meg volt győződve arról, hogy „semmi sem az, aminek látszik”.
A Čvorović beszélő név, a čvor szó „csomót” jelent, a színpadi darabból 1987 film is készült, a kor nagy délszláv színészeinek főszereplésével.
Nos, a Čvorović-utánzat tavaly decemberben azt fejtegette, hogy Ivana Knoll mögött nagyon komoly hatalmi központok húzódnak meg, és mindezt teszik tudományos alapon, különböző think tank csoportok támogatását élvezve, merthogy a nyugati agytrösztök azt kutatják, hogy miként nyerhetők meg az emberi lelkek, amelyeken keresztül aztán hatással lehetnek az emberi tudatra.
Stb, stb!
Knoll Katarból válaszolt
Knoll, vagy ahogy Instragram-profilját sokan ismerik, KnollDoll Katarból szólt hozzá a kiöregedett szerb nacionalista csotrogány „politikai szárnypróbálgatásaihoz”, aki ezen a témán keresztül is egy furfangos csavarral a „szerb világot” igyekezett népszerűsíteni, mert akkor ugyanis az volt a politikai túltermelésre berendezkedett szerbiai körökben a sláger.
– nyilatkozta a Horvátországban igencsak népszerű Nova tévén keresztül Ivana Knoll decemberben.
– tette még hozzá KnollDoll, aki csak azt sajnálja, hogy a szerb baráti televíziós műsorban egy pontatlan információ is elhangzott, miszerint az Instagramon kétmillió követője van, holott már akkor közel hárommillió volt, mára viszont ez a szám már a 3,5 milliót súrolja, egy-két fotó lájkolóinak, illetve „szívecskézőinek” a száma pedig elérte az egymilliót is.
Kapcsolódó cikk
FELISMERI VALAKI? A képen a volt horvát köztársasági elnök látható, de nem csak a ruha teszi
Zágrábi médiajelentések szerint a horvát polgári titkosszolgálat vezetője Luka Modrićot most csak futólag említette, miután a SOA már a 2020-as jelentésében visszautasította a szerb Blic azon állítását, hogy a horvát válogatott szövetségi kapitánya szerbiai titkosszolgálati tevékenységet finanszírozott, hogy azáltal járassa le az „ellene áskálódó” horvát ügyészt.
A Blic ezt annak idején nem az ujjából szopta, az erre vonatkozó adatokat a szerbiai Biztonsági Tájékoztató Ügynökség (Bezbednosna Informativna Agencija, BIA) szivárogtatta ki 2019-ben, bár ebben az ügyben nem könnyű tisztán látni.
Maradjunk inkább KnollDollnál, és az egyéb horvát celebeknél, jobbat tesz az a léleknek!
Horvátország
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
A horvát védelmi minisztérium behívókat kezdett küldeni a tartalékosoknak, hogy hadiállapot esetére megkapják a beosztásukat, ami az ukrajnai háború miatt nem hangzik túl jól. És történik mindez azt követően, hogy a hétvégén a nagyérdemű a fiumei (Rijeka) kikötőben egy II. világháborúból visszamaradt jókora akna ártalmatlanítását szurkolhatta végig, ha nem akadt okosabb dolga. A bomba miatt egy egész városrészt ürítettek ki. Haladjunk időrendi sorrendben, előbb a bomba, aztán a háborús beosztás.
Világháborús takarítás
A majd hétszáz kiló robbanóanyagot tartalmazó akna érdekessége, hogy tulajdonképpen még az első világháborús feleslegekből származó mágneses akna, amit aztán az ügyes friccek átdolgoztak repülőbombává.
A „luftmine” volt a legnagyobb méretű német repülőbomba, és általában ejtőernyővel felszerelten pottyantották alá, például Londonra, ahol egy ilyen gyilok körülbelül 100 méteres körzetben pusztított el mindent, de repeszei akár 1,6 kilométeres körzetben is veszélyt jelentettek.
Az elővigyázatos horvátok mindenesetre kiürítették a kikötő közelében fekvő városnegyedet, biztos, ami biztos.
Az ember ugyan elmerenghet rajta, hogy az iszapba süllyedt micsoda bármikor felrobbanhatott volna, nem várva 70+ évet az ártalmatlanításra, vagy mindenféle egyéb hülyeség juthatott az eszébe, mint például az, hogy sietni kell a világháborús takarítással, mert éppen nyakunkon a következő világégés, de szerencsére minden úgy ment mint a karikacsapás.
A hadsereg búváraival kiegészített tengeri mentőszolgálat simán biztonságos távolságra vonszolta az aknát, és akkurátusan felrobbantotta.
A művelet úgy zajlott, hogy az aknát levegővel telt ballonok segítségével 19 méter mélyből hét méter mélyre emelték, és két mérföldes óránkénti sebességgel arra a helyre vontatták, ahol a vízben történő detonációval megsemmisítették.
Hogy mennyi hal pusztult el az akció folyamán, azt nem tudni, de a búvárok és a biztonsági személyzet bizonyára nem maradna éhen a következő fél évben, ha beütne az ínség.
Ha a postás csönget, be kell vonulni
A hétfő nem indult különösebben jól: a Dnevnik.hr portál világgá röpítette a hírt, hogy a védelmi minisztérium behívókat kezdett küldeni a tartalékosoknak, igaz egyenlőre még csak azzal a céllal, hogy meghatározzák beosztásukat egy beköszönő hadiállapot esetére.
A Dnevnik után persze a hírre rámozdultak a többiek is, az ukrajnai háborúskodásra való tekintettel senkinek sem tetszett túlzottan az időzítés.
Horvát katonák (Illusztráció, forrás: horvát védelmi minisztérium)
Végül a védelmi minisztérium is kegyesen leereszkedett az Olümposzról, és kibocsátott egy közleményt.
Ennek értelmében az elkövetkező időszakban, májussal bezárólag 10 ezer tartalékost fognak berendelni a katonai ügyosztályra, hogy kijelöljék a beosztásukat hadiállapot esetér.
A védelmi minisztérium szerint ez egy teljesen rutinintézkedés, lényegében ezt 2020 és 2022 között kellett volna végrehajtani, de nem lehetett a koronavírus-járvány miatt.
Az emberek hisznek is a minisztériumnak, is meg nem is: ha el lehetett napolni három évig, miért éppen most került sor a mozgolódásra? A tudósító személy szerint ezúttal hajlamos hinni a védelmi minisztériumnak, ha meg véletlenül valamilyen turpisság lenne a dologban, az úgyis gyorsan kiderül. (De akkor már régen rossz.)
Mate Rimac, az ügyeletes optimista
Az egykor csodagyereknek tartott üzletember vasárnap interjút adott a horvát közszolgálati televíziónak. Véleménye szerint Horvátország jó irányba halad, és hihetetlenül jó technológiai vállalatokkal rendelkezik.
– nyilatkozta Rimac, aki szerint adminisztráció igen nagy akadályt jelent, amikor a vállalat még kicsi.
– mondta Rimac, aki szerint „Angliában például, „lehetetlen küldetés” bankszámlát szerezni egy cégnek.
– vallotta be a „horvát Elon Musk”. Ma már más a történet, mutatott rá Rimac, aki szerint újabban a legnagyobb befektetők a németek, japánok, koreaiak, amerikaiak.
– jelentette ki Rimac, aki szerint sokkal nagyobb országokban, például Olaszországban vagy Lengyelországban egészen a közelmúltig nem voltak ehhez fogható vállalatok.
– tette hozzá, majd megjegyezte: sok példát tudna mondani arra, hogy vannak, akik azért mennek Horvátországba, hogy ilyen cégeket alapítsanak, miközben semmi közük sincs Horvátországhoz.
– magyarázza Rimac, aki szerint a külföldieket lenyűgözi az az „ökoszisztéma”, amely Horvátországban épült fel, amin azt a „technológiai közösséget” értette, amelyben mindenki ismeri, tiszteli és támogatja egymást.
– fejezte be az interjút Rimac, aki irigylésre méltó birodalmat épített fel a horvátországi Szentnedelében (Sveta Nedelja).
Horvátország
FÚZIÓS ENERGIA: Vissza a jövőbe, de hol van a repülő autóm?
Talán annak is köszönhetően, hogy meglehetősen furcsa kisfiú voltam – már poétikusan ifjú koromban kedvenc szórakozásom az volt, hogy behúzódtam a zongora alá, és olvastam – még most, hajlott koromban sem veszítettem el érdeklődésemet a világ dolgai iránt. Többek között nagy sci-fi rajongó vagyok, és ennek megfelelően legszívesebben az űrben száguldoznék egy összkomfortos űrhajóban, de sajna, ez úgy tetszik, még jócskán odább van. Viszont, a dolgok fejlődnek, és ahogy erre a ChatGPT-is cikkem is igyekezett rávilágítani, a jövő ajtóstól tör ránk, tetszik, nem tetszik.
A horvátok és a fúziós energia
Például, pár évvel ezelőtt is még csak április elsejei viccelődésnek számított volna az a hír, hogy a spanyolok és horvátok csütörtökön Granadában közös igazgatóságot alakítottak a fúziós erőmű építéséhez szükséges anyagok tesztelésére, egy 707 millió eurós uniós projekt keretében.
Az IFMIF-Dones névre keresztelt projekt elnöke Staša Skenžić, a horvát oktatási minisztérium nemzetközi együttműködési osztályának vezetője lesz.
Kapcsolódó cikk
A dél-spanyolországi Granadában tartott ülésen megállapodás született arról, hogy két horvát, két spanyol és két megfigyelő országból származó tag ül majd a testületben.
Az IFMIF-Dones projekt keretében egy létesítményt építenek Escuzarban, mintegy 20 kilométerre Granada városától. A kísérleti telephelyen a fizikusok az Európai Unió első fúziós erőművének megépítéséhez szükséges anyagok kutatásával foglalkoznak majd.
A projektben egyenlőre Spanyolország 50 százalékos, Horvátország pedig 5 százalékos részesedéssel vesz részt.
Pénteken 13 másik ország és három intézmény képviselői gyűltek össze Granadában, amelyek részt vehetnek a fennmaradó 45 százalékos részesedésben.
– mondta Tonči Tadić fizikus, a horvát csapat vezetője a Hina, horvát állami hírügynökségnek.
Véleménye szerint a japán küldöttséggel való találkozó különösen sikeres volt, és Németország is nagy érdeklődést mutatott.
Az ülésen olaszországi, franciaországi, belgiumi, szlovéniai, szlovákiai, csehországi, romániai, ausztriai, finnországi, litvániai, lettországi és magyarországi küldöttségek, valamint az EURATOM, az EUROfusion és a Fusion for Energy (F4E) nemzetközi szervezetek is részt vettek.
– mondta Tadić, hozzátéve, hogy a szervezet először a vezetőség ülését akarja megtartani a befogadás megvitatására.
A Pentagon mindenre rátromfolt
A „Vissza a jövőbe” érzést erősíti az az elképesztő híradás is, melynek értelmében fennáll a lehetősége, hogy földönkívüli anyahajók és kisebb szondák látogathatnak meg bolygókat a Naprendszerünkben, beleértve a Földet is.
– írta Sean Kirkpatrick, a Pentagon azonosítatlan légijelenség-kutató irodájának vezetője egy kutatási jelentésben, amelyet Abraham Loeb, a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének elnöke társszerzőként jegyez.
Szóval nem egy oregoni erdőcsősznek káprázott a szeme, minek következtében UFO-kat vélt felfedezni a csillagos égen, hanem a fent jelzett tiszteletreméltó urak hivatalos jelentésében szerepel a sztori, az ember meg csak kapkodja a fejét.
És ez csak két érdekesség, amit ötletszerűen kiragadtam az információk örvényéből. Szinte követhetetlen a tudomány és a technológiák fejlődése, a médiába csak nagy ritkán törnek be az efféle hírek, és ezért még arról sem beszélhetünk, hogy csak a jéghegy csúcsát látjuk, hanem annak elenyészően kicsi csücskét.
Teljesen vad dolgok kerülnek szóba, az élet meghosszabbításától kezdve a zero point energia megcsapolásáig, a fény sebességét meghaladó utazás lehetőségétől az ezer évig tartó elemig.
Mindezt lehet hogy már holnap, de lehet, hogy soha sem fogjuk látni. Csak az a biztos, hogy vágtatunk a jövőbe, még ha ezt nem is tudjuk.
Én személy szerint belenyugodtam abba, hogy el sem tudom képzelni, mit hoz a holnap, viszont van egy valami amit hiányolok a nagy fene futurizmusból.
Hol van a repülő autó, kérdem én? Már a múlt század ötvenes éveitől ígérgetik, de sehogy valósul meg. Pedig nagy szükség volna rá. Az ember egy óra alatt felugorhatna Pestre megnézni a haverokat, vagy fél óra alatt leérhetne az Adriára friss halat venni, vagy húsz perc alatt Szlavónországba, ahol a fekete malac túr…
- AI7 nap telt el azóta
ChatGPT: Móricka esete a felturbózott papagájjal
- Szerbia5 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- B A Balkanac6 nap telt el azóta
Kard és tollforgatás, szaporodó szigetekkel (avagy midőn a tök virágzott Japánban)
- Ukrajna4 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki