Albánia
EURÓPAI TANÁCS(TALANSÁG): Egyre több a közvetítő, miközben egyre kevesebb a haszon

Még nem biztos, hogy Aleksandar Vučić Brüsszelben részt vesz a június 23-ra tervezett nyugat-balkáni csúcstalálkozón. A szerb elnök, erről előbb egyeztetni kíván a kormánnyal és az Open Balkan tagországok, vagyis Észak-Macedónia és Albánia vezetőivel. Lehet, hogy ez csak pávatánc Moszkva felé, de az is lehet, hogy a szerb elnöknek elege lett a sok közvetítési kísérletből, illetve az egyre inkább szaporodó közvetítőkből.
Szaporodnak a közvetítők
Nagy-Britanniát és Németországot követően Franciaország is kedvet kapott ahhoz, hogy saját különmegbízottja legyen a Balkánon, ez azonban nincs a szerb elnök ínyére.
– fejezte ki aggodalmát ezzel a „szülészeti” hasonlattal élve a szerb államfő.
Vučić ezt követően a belső politikai színtéren történő egyeztetések fontosságáról kezdett beszélni, majd a parlamenti vitákra és a kormánnyal történő egyeztetésekre terelte a szót, miközben azonban sokaknak úgy tűnik, hogy az új parlament és az új kormány megalakulásának halogatásával a szerb elnök, és ezáltal Szerbia, húzza-halasztja az időt, hogy a jelenlegi helyzetben ne kelljen kulcsfontosságú döntéseket hozni – pedig hát a nem döntés is döntés, még a politikában is.
A vučići halogató politikát szolgálhatja az is, hogy a döntéshozatali folyamat során szeretné kikérni a környező országok véleményét. Ennek a főpróbája lehet, hogy a csütörtökre tervezett brüsszeli Balkán-csúcson való részvétellel kapcsolatban egyeztet az Open Balkan tagországainak vezetőivel. Kérdés, hogy mire juthatnának, nem ők diktálják az iramot.
A „rámai” gondolat
Az uniós csúccsal kapcsolatban már ismert Edi Rama albán miniszterelnök álláspontja, aki nem számít arra, hogy a hétvégi EU-csúcs megnyitja az utat országa előtt a tagsággal kapcsolatos tárgyalások megkezdésével összefüggésben.
A Politiconak adott múltheti interjúban Rama emiatt Bulgáriát hibáztatta, amelyre hiába „szólt rá” a német kancellár, a szófiai álláspont változatlan maradt.
Az Európai Unió 2020 márciusában megállapodott abban, hogy zöld utat adnak Albániának és Észak-Macedóniának a tagsági tárgyalások megnyitása számára. Az egyeztetések azonban azóta sem kezdődtek meg, miután Bulgária feltételeket támasztott Észak-Macedónia irányában a macedón nyelvet, történelmet és identitást érintő kérdésekben.
A német kancellár nemrégi balkáni körútja során Bulgáriát is felkereste. A látogatás egyik célja az volt, hogy feloldja a szófiai kormány blokádját a közelgő brüsszeli csúcstalálkozó előtt, a bolgár kabinet azonban erre képtelen, mert egy ilyen döntéssel saját létét veszélyeztetné. Emiatt a bolgárok korábban Várhelyi Olivér bővítési biztost is lepattintották, ami miatt Várhelyi csalódottságának adott hangot, de hát ilyen a Balkán, néha okoz csalódásokat.
Az utóbbi napokban azonban a Balkán helyett mindinkább Ukrajna és Moldova került előtérbe, miután az Európai Bizottság azt javasolta az Európai Tanácsnak, hogy adjon tagjelölti státuszt a háborúval sújtott Ukrajnának és a leginkább háborús veszélynek kitett Moldovának, miközben az oroszok „barátságtalanságát” szintén élvező Grúziának azt üzente, hogy fusson még egy kört. A Balkán ezt követően kikerült a középpontból, és az alkudozások tárgyává vált. Ki tudja, hogy még hány körre ítéltetett?

Albánia
Csökkentenék az albániai állampolgárok illegális bevándorlását Nagy-Britanniában

Az illegális albániai bevándorlók miatt hetekig tartó szóváltás folyt Edi Rama albán és Rishi Sunak brit miniszterelnök között, akik végül megállapodtak abban, hogy együttműködnek a probléma megoldásán. Erre Edi Rama most befejeződött két napos londoni látogatása alkalmával került sor. Becslések szerint az év eleje óta több mint 11 000 albán kelt át a La Manche-csatornán, amely elválasztja Franciaországot az Egyesült Királyságtól.
Néhány romlott alma
A kérdés feszültté tette az Egyesült Királyság és Albánia viszonyát; miközben Sunakra különösen nagy nyomást gyakorol a brit bulvársajtó, és ennek következtében sokan követelik tőle, hogy tegyen többet az illegális migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében.
Albán kollégája, Edi Rama ugyanakkor bírálta egyes brit politikusok riasztó és gyakran lázító retorikáját. A BBC-nek nyilatkozva Rama megvádolta Suella Braverman brit belügyminisztert, hogy „gyalázatos” megjegyzéseket tett az albánokra, amivel mélypontra taszította a két ország közötti kapcsolatokat.
Kapcsolódó cikk
Braverman tavaly novemberben „sok albánt” azzal vádolt meg, hogy „visszaélnek Nagy-Britannia modern rabszolgatörvényeivel”, és „inváziónak” minősítette az albánok rekordokat döntő tavalyi bevándorlási hullámát.
Rama azt mondta, hogy a Braverman és más miniszterek által használt nyelvezet azt a benyomást keltette, hogy minden albán bűnöző, és hozzátette, hogy „néhány romlott alma”” nem határozza meg egy nemzet jellemét.
A higgadt modoráról ismert Sunak figyelmen kívül hagyta az albán kötekedési szándékot, és azokra a területekre összpontosított, amelyekben egyetértenek, a Twitteren pedig közzétett egy képet, amelyen Ramával együtt „mosolyparádét tartanak”, kiemelve, hogy közösen sürgetik a két ország közötti kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését.
Együttműködés az albán migráció visszaszorítására
Az albán miniszterelnök és kollégája ennek szellemében ígéretet tett arra, hogy az általuk képviselt két ország a továbbiakban együttműködik a Nagy-Britanniába irányuló albán migráció kérdésében.
A brit kormány közleménye szerint a két vezető üdvözölte az eddigi előrehaladást, december óta ugyanis körülbelül 800 illegális migráns tért vissza Albániába, és elégedetten nyilatkozott a szervezett bűnözés elleni fellépésről, valamint arról az új brit iránymutatásról, amely Albániát „biztonságos országnak” minősítette.
Ezzel párhuzamosan egy most kötött albán-brit megállapodás értelmében hazaküldik az Egyesült Királyságban fogvatartott összes albán bűnözőt, ha ennek nincsenek jogi akadályai.
Kiutasításra csak azok „jogosultak”, akiket legalább 12 hónapos börtönbüntetésre ítéltek, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az albánok tízszer nagyobb valószínűséggel kapnak szabadságvesztést a szigetországban, mint egy brit átlagember.
A brit kormány bejelentette, hogy a jövő hónap végéig közös munkacsoportot alakítanak, amely felméri az albániai börtönkapacitásokat annak érdekében, hogy mindenkit „hazapateroljanak”, akit csak lehet.
Tavaly év végén Angliában és Walesben 1336 albán volt börtönben, ők alkotják a legnagyobb külföldi börtönpopulációt Nagy-Britanniában.
Megállítanák a csónakázást a csatornán
A brit kormány már a parlament elé terjesztette a „„Stop the Boats”” törvényjavaslatot az illegális migráció visszaszorítására, amely sok esetben az albánokat is érinti, akik kishajókkal és csónakokkal kelnek át a csatornán.
Az új törvényjavaslat megkönnyítené a brit hatóságok számára az illegálisan érkező személyek őrizetbe vételét és kitoloncolását.

A brit miniszterelnök ezzel a kreatív megoldással utalt a franciákkal kötött megállapodásra (Forrás: Facebook, Rishi Sunak)
A migráció megállítása érdekében a brit miniszterelnök március első felében Párizsba utazott, és találkozott Emmanuel Macron francia államfővel, akivel megállapodott, hogy közösen lépnek fel a csatornán keresztük Nagy-Britannia felé tartó, és bevándorlási céllal történő hajókázásokkal szemben.
Sunak a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy sikerült egy nagy lépést tenniük előre abban, hogy „francia szövetségeseikkel és barátaikkal” együttműködjenek ebben a kérdésben.
Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma közben közölte, hogy a „Stop the Boats” kampányt szabályozó jogi dokumentum tartalmaz egy új kitételt, amely alapján felgyorsítják az albánokkal, illetve az albán állampolgárokkal kapcsolatos ügyek feldolgozását.
A tárca szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy a brit kormány nagyra értékeli az Egyesült Királyságban élő albán közösséget, és továbbra is üdvözli azt a sok albánt, akik legálisan utaznak az Egyesült Királyságba, és jelentősen hozzájárulnak a brit társadalom felvirágoztatásához.
A brit belügyminisztérium megjegyezte, hogy Albánia biztonságos ország, ezzel szemben azt tapasztalják, hogy sok albán állampolgár az életét kockáztatja azzal, hogy veszélyes és szükségtelen illegális utazásokat tesz az Egyesült Királyságba, ami jelentős terhet jelent a brit menekültügyi rendszerre.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
Horvátország7 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
-
Románia7 nap telt el azóta
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)