Connect with us

Görögország

ERDOĞAN ÜZENT: A görögök nyugodjanak le, különben meg fogják bánni

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

gorog torok
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Komoly riadalom söpört végig a görög sajtón – s persze, ez a diplomáciai apparátust is mozgásba hozta, és már megindult a szövetségesek tájékoztatása a fokozódó helyzetről – miután Recep Tayyip Erdoğan a görög szigetek felfegyverzése kapcsán kijelentette, hogy Athén tartózkodjon az olyan álmoktól és kijelentésektől, amelyeket később meg fog bánni, ahogy az száz évvel ezelőtt is történt. Ezzel az elnök pikírten utalt az 1919-1922-es háborúra, amely a két nép élethalálharcát jelentette, s voltaképp a törökök úgy élték meg, mint napjainkban az ukránok az oroszok elleni háborút.

Persze, az erőviszonyok száz évvel ezelőtt mások voltak Anatóliában, mint a Fekete-tenger északi partján; de akkor egy belső válságba került, a világháborúban kimerült Oszmán Birodalom találta magát szemben egy kis ország jól szervezett ével, amelyet ráadásul többnyire a kor nyugati hatalmai is támogattak. A görögök gyorsan el is foglalták Izmirt, mélyen benyomultak Anatóliába, s Atatürknek és az őt követő későbbi államfőnek, İsmet İnönünek Ankara előteréből kellett visszavernie őket.

A többi már történelem: végül a görög csapatokat az Égei-tengerbe szorították vissza, majd pedig a görög-török lakosságcserének eredményeképp kb. két millió ortodoxot küldenek a tenger túloldalára, miközben pár százezer muszlim kerül Anatóliába.

Persze, a két ország közötti vitás kérdések sora számtalan, de a könnyebb láthatóság kedvéért öt nagy csoportba lehet szedni:

1) Komoly történelmi tehertételek és egymás ellen irányuló nemzetépítés

Ugyan ez a tétel nem újdonság a Balkánon, elég csak a horvát-szerb, albán-szerb vagy épp magyar-román viszonyra gondolni, amelyek tekintetében nem kell történészprofesszori magasságokba emelkednie egyik politikusnak sem, hogy oda tudjon szúrni a másiknak, lásd a száz évvel ezelőtt vívott háborút.

A görög-török viszony a balkáni sorstársakhoz képest annyiban más, hogy az első komoly kapcsolatfelvétel egy görög (bizánci) vereséggel kezdődött a mai Kelet-Törökországban 1071-ben, Manzikertnél, ami az utóbbi években állandó emlékünnep helyszíne és fricska Athénnak. De ott van Konstantinápoly 1453-as elfoglalása is, ami 1953 óta egyfajta isztambuli ünnep, s az utóbbi években Erdogannak különösen kedves dolog.

Ne felejtsük! A Török Köztársaság 2023-ban ünnepli fennállásának 10 éves évfordulóját, azonban Isztambul elfoglalásának 570. évfordulóját is, kerek évszám esetén nagy ünnepség várható. S ott van a Hagia Sophia (azaz Ayasofya), amit két éve alakítottak múzeumból újra dzsámivá, amire a görögök külön harangzúgással reagáltak. Egyik birodalmat végül lenyomta egy másik, s noha a görögöknek a 19. században sikerült kiharcolniuk egy független államot, amely a göröglakta területek jelentős részét megszerezte (Megali Idea), de végül az 1919-22-es háborúban vereséget szenvedett végérvényesen.

2) Az Égei-tenger

A mostani hangzatos szóvihart is az égei-tengeri problémák váltották ki. Itt viszont nem egy kérdés, de rögtön három van. Úgymint a tengeri határok delimitációja – a görög fél szeretné jóval 12 tengeri mérföldre növelni a jelenlegi hatról a felségvizeit, ami gyakorlatilag meggátolná a török flottát, hogy például Isztambultól Antalyáig lehajózzon a görögök engedélye nélkül, ami erősen bosszantja őket.

Ugyanígy vita van a légtér kapcsán, ami rendszeres berepüléseket eredményez; az Anatólia előterében lévő görög szigetek demilitarizálása kapcsán és néhány nagyobb zátony, szigetecske hovatartozása kapcsán. Ezek pedig nem játékok: 1996-ban az egyik ilyen kapcsán majdnem fegyveres konflikuts alakult ki a két NATO-tagállam között, csak Bill Clinton akkori amerikai elnök beavatkozása intette nyugalomra őket. Ez annak fényében volt különösen pikáns, hogy 1995-ben a török parlament megszavazta, hogy fegyveresen felléphet a görögök ellen, amennyiben azok érvényesíteni akarnák a 12 mérföldet.

3) Kisebbségi kérdés

Ez inkább a törököknek érdekes, mivel Nyugat-Thrákiában még él egy pár tízezres török kisebbség, akiket az államfő előszeretettel látogat meg – ezzel szemben az isztambuli görögök döntő többsége viszont még 1955-ben, egy akkori pogrom után elmenekült.

4) Ciprus

A görög többségű sziget státusza, esetleges egyesülése (enosis) már az 1950-es évek eleje óta vitát generált Törökország és Görögország között. Az 1974-es török katonai intervenció pedig a sziget megosztásához vezetett, s tovább fokozta a két ország közötti kiélezett viszonyt. Athén Nicosia mellett áll, támogatta annak 2004-es uniós csatlakozását, s a ciprusi görög-török vitában folyamatosan támogatja azóta is.

5) Kelet-Mediterráneum

A ciprusi kérdést leszámítva ugyan nem volt különösebb konfliktus, egészen 2019-ig, amíg a törökök nem írtak alá egy megegyezést a Tripoliban lévő líbiai egységkormánnyal, amellyel a görög és ciprusi felségvizeket és kizárólagos gazdasági övezetet „törökösítettek”, hatalmas felháborodást kiváltva Nicosiában és Athénban. A fegyveres konfliktust éppen ugyan sikerült elkerülni 2020-ban, s azóta ez a kérdés nyugvóponton van, bár inkább a hamu alatt izzik a parázs.

A paprikás hangulat tehát adott, s a közeljövő is újabb pengeváltásokat fog hozni a törökök és a görögök között.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html

Szerbia

KELLEMETLENSÉG: Mivel sértette meg a Sziriza vezetője az orosz nagykövetet?

Közzététel:

a megjelenés dátuma

ciprasz uzent harcenko valaszolt
BALOLDAL: Cíprasz üzent, Bocan-Harcsenko válaszolt (Forrás: Twitter)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Az oroszok képtelenek elviselni, hogy valaki agressziónak nevezze az általuk “különleges hadműveletként” emlegetett háborút. Alekszandr Bocan-Harcsenko, Oroszország belgrádi nagykövete szombaton kivonult a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) tisztújító kongresszusáról, mert a görög baloldali radikális Aléxisz Cíprasz üzenetében valami hasonlót tett. A szerint “hamis vádakat hozott fel Oroszország ellen, és rágalmazta a szülőföldjét”, mármint az orosz anyácskát. A világhálón közben nyilvánosságra került a videó, ami miatt az orosz nagykövet “megsértődött”.

Mit mondott a Sziriza vezetője?

Elég nagy volt a titkolózás a videó körül, mára azonban már világossá vált, amit eddig csak sejteni lehetett, hogy Cíprasz az orosz esztablismentnek nem tetsző módon beszélt Ukrajna lerohanásáról. Bocan-Harcsenko ennek hallatán teljesítette kötelességét, és távozott a kongresszusi teremből.

Aléxisz Cíprasz üzenete vasárnap felkerült a világhálóra, így bárki láthatja, hogy mit mondott a görög radikális baloldali vezető, mi is volt az, amivel megsértette az orosz nagykövet “hivatali önérzetét és nemzeti öntudatát”.


Napjainkban minden eddiginél jobban fellángolt a háború Európában az Ukrajna elleni illegális orosz invázió miatt, amely ezrek halálát okozta, és több millió embert kényszerített menekülésre

– jelentette ki Cíprasz, aki még mondott valamit az energia- és gazdasági válság súlyosbodásáról, az emberek közötti egyenlőtlenség terjedéséről, illetve az Európa feletti szélsőjobbos uralomról, de az utóbbi témák felemlegetése elvárható egy radikális baloldali vezetőtől, akárcsak az a megközelítés is, hogy minden haladó erőnek fel kell emelnie a hangját, és “békeharcot” kell folytatnia.

A Sziriza vezetője a békeharc okán megemlítette az orosz inváziót is, mint nemkívánatos és felszámolandó jelenséget.

Mindenekelőtt a békeharc, az illegális orosz invázió leállítása és mindannyiunk visszatérés a diplomáciához

– ezeket nevezte fő feladatnak a görög politikus, ami már végképp sérthette Bocan-Harcsenko “kifinomult orosz igazságérzetét”.

A válság békés megoldásáért mindenhol a nemzetközi jogot tiszteletben tartva, a kölcsönösen elfogadható megoldások alapján, de az egyoldalú fellépések, és a kettős mérce alkalmazása nélkül kell küzdenünk

– mondta Cíprasz, aki az alább olvasható mondattal viszont Dačićot sérthette meg, de az hogy nézett volna ki, hogy a szerb szocialista vezető kivonul a saját kongresszusáról?

Csak diplomáciával (kell küzdeni), ami természetesen Koszovó témájára is vonatkozik. Ezen az alapon kell harcolnunk Szerbia európai perspektívájáért

– jelentette ki Cíprasz a barátságosnak szánt üzenetben.

Dačić kellemetlenségnek nevezte

A kongresszus által egyhangúlag újraválasztott Dačić Koszovó esetében úgy gondolja, hogy a békeharcot barikádokkal emelésével is lehet folytatni, bár ez nehezen nevezhető egyértelmű diplomáciai eszköznek, akárhogy is vesszük.

A szocialista politikus egyik legutóbbi nyilatkozata szerint a koszovói szerb területeken emelt úttorlaszok a “legitim politikai harc részét képezik”, merthogy a szerbek azzal a békére legnagyobb veszélyt jelentő Albin Kurti koszovói miniszterelnök ellen küzdenek, aki el akarja őket űzni Koszovóból.

A szerb médiában felmerült a kérdés, hogy “történt-e szabotázs” a Szerbiai Szocialista Párt kongresszusán, amelynek vezetője Ivica Dačić Oroszország nagy barátja, és pártja politikáját is erre a barátságra építi, amennyire ezt a körülmények megengedik, azok viszont most nem az ilyen politizálásnak kedveznek.

Dačić “valamelyest megértette az idők szavát”, és ennek szellemében úgy fogalmazott, hogy “senkit nem akarnak cenzúrázni, hogy Oroszország meg ne haragudjon”.

Mit tegyek, mondjam azt, hogy nem beszélek többé senkivel sem Európából, hogy Oroszország ne haragudjon? Ez nem reális, ez nem szolgálja az érdekünket

– jelentette ki a szerbiai szocialista vezető, aki egyúttal az ország külügyminisztere is, így az is figyelemre méltó, hogy tett egy lépést a másik irányba is.

Dačić a szerbiai kormánypárti politikusok “médiafészkének és keltetőgépének” számító Pink Televízióban még megjegyezte – mindenféle illúziók eloszlatása végett -, hogy szombaton ugyan “kellemetlenség történt”, de Szerbia ettől függetlenül nem kívánja megrontani baráti viszonyát Oroszországgal és Kínával. Pedig Cíprasz Kínát meg sem említette.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Szerbia

GÖRÖGTŰZ: Az orosz nagykövet kivonult a szerb szociálisták kongresszusáról

Közzététel:

a megjelenés dátuma

harcenko cipras
Alekszandr Bocan-Harcsenko és Aléxisz Cíprasz grafikai találkozója (Forrás: Internet)
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 2 perc

A SEO-barát címbe nem fért bele, hogy Alekszadr Bocan-Harcsenko a görög baloldali radikális Aléxisz Cíprasz üzenete miatt hagyta el a Szerbiai Szocialista Párt tisztújító kongresszusát, miközben az üzenet tartalma körül elég nagy a titkolódzás. A kongresszusról való távozással az orosz nagykövet “megfosztotta magát attól az élménytől”, hogy meghallgassa a meghívott vendégként felszólaló beszédét. A szerb szocialisták egyébként ismét Ivica Dačićot választották meg a párt elnökének, mégpedig egyhangúlag.

Orosz kivonulás

A kívülállók számára unalmas pártülésnek indult szeánsz akkor vett váratlan fordulatot, amikor az orosz nagykövet távozott a Szerbiában egyéként nem igazán favorizált Cíprasz beszéde miatt. A szervezők a kongresszus résztvevőinek videókapcsolat segítségével idézték meg a görög radikális baloldali vezető szellemét.

Az incidensről a szerbiai sajtó pártállástól függetlenül a Tanjug szerb állami hírügynökség semmitmondó jelentése alapján számolt be, beleértve ebbe a Szputnyik orosz hírügynökség és az RT orosz televízió Szerbiában működő híroldalát is.

harcenko

Lehet, hogy az ügy még ekkora nyilvánosságot sem kapott volna, ha a nemzeti- és önérzetében megsértett orosz nagykövet “nem twitterezi el magát” a gonosz amerikaiak madárkás csatornáján. Első felbuzdulásból még az orosz RT is erre a bejegyzésre hivatkozott, valószínűleg egy német kiszolgáló szerver közvetítésével.

A bejegyzésben Bocan-Harcsenko arról tájékoztatta a “nagyérdemű közvéleményt”, hogy már az elején kénytelen volt elhagyni a Szerbiai Szocialista Párt kongresszusát a “görög ellenzéki képviselőként” aposztrofált Cíprasz videóüzenete miatt.

A görög teljesen alaptalan, hamis vádakat kezdett felhozni Oroszország ellen, elkezdte rágalmazni a szülőföldemet

– írta a sértődött orosz nagykövet, aki a folytatásban még hozzátette, hogy emiatt nem lehetett jelen Aleksandar Vučić szerb elnök beszédénél, amit nagyon sajnál. Túl sokat azonban nem veszített, mert semmi a szerb elnök semmi újat nem mondott, a szerb média a beszédéből a legmagvasabb gondolatként azt idézte, hogy a szerbek “nem adják tálcán a hazát” senkinek sem.

Az egyelőre nem világos, hogy a kongresszuson előre rögzített üzenetet játszottak-e be, és azt honnan tették, Athénból vagy Belgrádból, a felelősség szempontjából ugyanis ez fontos lehet, vagy Cíprasz élőben, a saját fejéből beszélt, ami viszont egy szélsőbalos vezető esetében rejt magában ilyen-olyan veszélyt.

Az is kérdés, hogy a testvéri népek képviselői közül a szerb szocialisták a görögök esetében miért nem a Pánhellén Szocialista Mozgalom, a PASOK vezetőjét invitálták meg, de az is lehet, hogy megtették, csak a korábban EP-képviselői posztot betöltő Nikosz Androlakisz nem kívánt ilyen társaságban megjelenni.

A sértődött orosz nagykövet kivonulására, mint az ilyenkor szokás, mindenféle reakciók érkeztek. Egy állítólagos szocialista kongresszusi tag úgy reagált a belgrádi kormánypárti Novostiban, hogy őt is megdöbbentette a görögországi úriember beszéde.

Dačić részéről nem fordulhatott volna elő ilyen mulasztás. Csalódott és szomorú vagyok. Harcsenko úr, biztos vagyok benne, hogy a Szerbiai Szocialista Párt többsége és maga Dačić is Oroszország oldalán áll
libkonmz

– írta az állítólagos kongresszusi résztvevő, amivel kétségtelen igazságot fogalmazott meg.

A másik oldalon a legerősebb üzenet az volt, amelyet egy hozzászóló csatolt Bocan-Harcsenko twitteres megnyilvánulásához. A magát liberális-konzervatívként meghatározó elem, aki fiókját Milan néven jegyzi, azt üzente az orosz nagykövetnek, hogy “akinek Oroszország a barátja, annak nincs szüksége ellenségre”.

i.trackmytarget
Az olvasás folytatása

Törökország

HULLÁMVASÚT: Izraeli védelmi miniszter látogatása Törökországban

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

torok izraeli vedelmi miniszter
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

A nem is oly rég még meglehetősen hidegnek mondható török-izraeli kapcsolatokban az év elején, az izraeli államfő, Isaac Herzog látogatásával kezdődő melegedés újabb hőfokot ért el azzal, hogy csütörtökön (október 27-én) az ország védelmi minisztere, Benny Gantz is látogatást tett Ankarában, ahol Recep Tayyip Erdoğan államfő illetve török kollégája, Hulusi Akar fogadta.

Hullámvasút

A látogatás a két ország közötti kapcsolatok helyreállítására tett erőfeszítések újabb lépésének tekinthető. Noha a török-izraeli kapcsolatok leginkább egy hullámvasútra hasonlítottak hektikusan változó magasságokkal és mélységekkel, 2010-ben sikerült egy mélypontot elérni, amikor a Gázába tartó flottilát megállítandó, az izraeli elfoglalták a Mavi Marmara hajót, s az incidensben tíz török állampolgár életét veszítette.

Az akkor már leszálló ágban lévő külpolitikai együttműködés rögtön padlót fogott, a török nagykövetet hazarendelték, az izraelit hazaküldték Ankarából, s az 1990-es években szebb napokat látott katonai kooperáció is a nemlétbe szenderült.

Amerikai erőfeszítéssel, de főleg az orosz Szu-24-es vadászbombázó 2015 végi lelövése után eszmélő török diplomácia végül 2016-ban normalizálta a kapcsolatokat, újra nagyköveteket küldtek egymáshoz. Az enyhülés végül csak két évig tartott: 2018-ban egy palesztin zavargás véres letörése után a török nagykövetet újra hazarendelték.

A rendezésre némi puhatolózás után az év elejétől kezdve került sor: először az izraeli államfő látogatott Ankarába, őt májusban a török külügyminiszter, Mevlüt Çavuşoğlu izraeli útjával követte, majd júniusban az akkori izraeli külügyminiszter (később már miniszterelnök), Yair Lapid tette tiszteletét Törökországban, amit végül augusztus közepén a két ország diplomáciai kapcsolatainak teljes helyreállítása koronázott meg.

Az érzékeny katonai együttműködés újranyitása egy háborús időben érkezett, s annak a több évtizedre visszatekintő kooperációnak az újraindítása lehet, amely segített bizonyos területeken felfuttatni a török hadiipart – itt elég ma a nemzetközi piacon oly kapós Bayraktar TB2-es drónokra gondolni.

A nem mellesleg a jövő heti választásokra készülő izraeli minisztert a török fél katonai pompával fogadta, Benny Gantz pedig tiszteletét tette az Anitkabirnál, Atatürk mauzóleumánál. A megbeszéléseken számos témát érintettek, a katonai együttműködésen túl az esetleges energetikai kooperáció is szóba került.

Ez Ankara számára már annál is fontosabb lenne, mert évek óta szeretné elérni, hogy az izraeli gáz török vezetéken keresztül jusson az európai piacokra, ezzel nemcsak busás tranzitdíjhoz juttatva az országot, de tovább növelvén a regionális energiaelosztó szerepét.

Érzékeny pontok

Persze, maradtak érzékeny pontok, amit az izraeli védelmi miniszter meg is említett, így a Hamász támogatása, amely az utóbbi évtizedekben Törökországban komoly támogatóra találta. Persze, ezzel együtt a törökök jelezték, hogy továbbra is kiemelt figyelemmel kísérik a palesztinok helyzetének alakulását – a frissen helyreállított kapcsolatok szakítópróbája pedig az lesz, ha újabb zavargások törnek ki.

A jelenlegi helyzetben mégis bizalomkeltő, hogy a török fél a tavaszi izraeli incidensek idején is önmérsékletet tanúsított, ettől azonban még a palesztinok helyzete a kapcsolatok Achillesz-ínja marad.

A felmelegített izraeli-török katonai együttműködés már csak azért is izgalmas, mert Tel-Aviv kiváló kapcsolatokat ápol Ciprussal és Görögországgal, illetve az Ábrahám-megegyezések révén számos öbölmenti országgal. Ugyan ez utóbbiakkal Törökország mondhatni rendezte konfliktusos kapcsolatát az év során, de a görög és ciprusi reláció továbbra is problémás maradt.

Az égei-tengeri légtérsértésekért, a görög szigetek katonai megerősítése, illetve a tengeri területek hovatartozásának vitatása miatt állandó a polémia Athén és Ankara között (bár nemrég épp a görög miniszterelnök próbált békejobbot nyújtani, ezek a próbálkozások alapvetően kérészéletűnek számítanak az elmérgesedett bilaterális viszonyban).

Az izraeli miniszter erre reflektálva jelezte is, hogy a javuló kétoldalú kapcsolatok miatt országa segíthet a Görögország és Ciprus, illetve Törökország közötti kapcsolat normalizálásában; de a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a görög-török viszony rendezéséhez ez vajmi kevés lesz.

Annál is inkább, mert előző pénteken, október 21-én Gantz Görögországba utazott volna, ahol egy izraeli vállalat által épített pilótaképző központot is megtekintett volna görög kollégájával, de az utat technikai problémákra hivatkozva az utolsó pillanatban lemondták. Mind a görög, mind a török sajtóban spekulációk indultak meg, az utóbbiban némi kárörvendéssel jegyezték meg, hogy a görög kapcsolatokat háttérbe fogja szorítani Törökország az izraeli diplomáciában; de korai még ilyen messzemenő következtetéseket levonni.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: