A “VALÓSÁG MEGVÁLTOZTATÁSA”: Az Open Balkan, és ami lehet belőle

A cikk meghallgatása

Az Open Balkan regionális kezdeményezés ohridi (Észak- Macedónia) csúcstalálkozóján több megállapodást és együttműködési egyezményt is aláírtak a három alapító ország/tagállam képviselői. A tanácskozáson “megfigyelőként” ott volt a montenegrói és a bosznia-hercegovinai miniszterelnök, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselője is. Ukrajna kérdését ezen az összejövetelen sem lehetett megkerülni, de a résztvevők sokat pörögtek a bővítés körül is, ám a Balkánon semmi egyszerű, főleg nem az együttélés.

Az eredmények

A csúcstalálkozón a három alapító ország képviselői megállapodást írták alá a felsőoktatási intézményekben és más felhatalmazott intézményekben kiadott oklevelek és tudományos elismerések elismerése terén.

Ez lehetővé teszi a tagországok területén szerzett diplomák kölcsönös elismerését, ami még inkább hátrányos helyzetet teremt azoknak az albán származású szerbiai állampolgároknak a számára, akik Koszovóban végezték az egyetemi tanulmányaikat, Szerbia és Koszovó között ugyanis – az ismert okok miatt – nincs ilyen megállapodás, így az ő diplomájuk semmit nem ér Szerbiában.

A tagországok azt is tervezik, hogy a közeljövőben felgyorsítják a munkaengedélyek kiadását, így a kontraszt még erősebb lesz.

Az alapító országok között Ohrdiban egyetértési és együttműködési egyezmény született a turizmus és a kulturális kapcsolatok terén, de aláírásra került a nyugat-balkáni adóhatóságok közötti egyetértési és együttműködési megállapodás is.

A másik opció

Az egyik és egyúttal a legnagyobb alapító ország képviseletében Aleksandar Vučić szerb elnök az ohridi találkozón úgy nyilatkozott, hogy az Open Balkan az “elmúlt évtizedek legjobb kezdeményezése”.

– Másokkal ellentétben én senkit sem kívánok győzködni azzal kapcsolatban, hogy csatlakozik-e vagy sem, aki akar, jön, aki nem akar, az nem. Jelentős növekedést történt a kereskedelem terén, és igyekszünk a turisztikai szezonban megkönnyíteni az emberek dolgát, hogy ne panaszkodjanak

– nyilatkozta a találkozón a szerb elnök, aki most is többet beszélt, mint amennyi egy újságcikkbe belefér.

Edi Rama, Albánia miniszterelnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai háború körülményei között a Nyugat- Balkánon még nyíltabban kell beszélni, s miután a csúcsot először rendezik meg “válságos és háborús körülmények” között, ez további okot szolgál a térségbeli együttműködés megerősítésére.

– Azt a háború előtt is tudtuk, hogy Szerbia és Oroszország különleges kapcsolatokat ápol, aminek vannak történelmi előzményei. Azt is tudtuk, hogy megoldatlan konfliktus feszül Szerbia és Koszovó között, de éppen ezért választottuk a másik opciót, mert csak akkor tudjuk megoldani a problémákat, ha közelebb kerülünk egymáshoz, és felismerjük, mennyire fontosak vagyunk egymás számára

– fogalmazott nem várt bölcsességgel az albán miniszterelnök, aki annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben hat ország képviselője lesz az Open Balkan csúcstalálkozóin, amivel arra buzdította az egyértelműen elutasító álláspontot képviselő Koszovót, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez.

Dimitar Kovacsevszki, Észak- Macedónia miniszterelnöke azt mondta, hogy a nyugat-balkáni országok egymásra vannak utalva az ukrajnai válság és az ukrajnai háború körülményei közepette.

Véleménye szerint az “Open Balkan” már meghozta az első eredményeket az állampolgárok és az üzletemberek számára, mivel felgyorsult a közlekedés, külön sávok vannak a határokon, és csökkent a kamionok várakozási ideje.

A tudósításokból az derül ki, hogy a résztvevők kellő tapintattal kezelték Szergej Lavrov kitiltásának ügyét Észak- Macedónia és Montenegró légteréből, vagy azért mert az már lejárt lemez, vagy azért, mert az nem közvetlenül érinti az Open Balkan kezdeményezésen belüli együttműködést.

Dritan Abazović montenegrói miniszterelnök Ohridban úgy nyilatkozott, hogy a Nyugat- Balkán új arcát látta Ohridban, ahol megfogalmazása szerint minden téma, ami szóba került, közvetlenül az emberek “jobb életét szolgálta.

A szintén fellelkesült Zoran Tegeltija, Bosznia- Hercegovina Minisztertanácsának szerb származású elnöke kijelentette, hogy a csúcstalálkozó és a megállapodások aláírásának láttán még biztosabb abban, hogy Bosznia- Hercegovinának teljes jogú taggá kell válnia a kezdeményezésben, de erre azért ne vegyünk mérget, mert az ő hazájában “semmi sem megy könnyen”.

A nagy testvér és a kis testvér

A nagy testvér, vagyis az Egyesült Államok Gabriel Escobar nyugat-balkáni megbízottat küldte Ohridba azzal az üzenettel, hogy az USA támogat minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti a régió közeledését az Európai Unióhoz és egyúttal a stabilitást is szolgálja.

– Az Egyesült Államok nem háborús térségként tekint a Balkánra, hanem a 21. századi lehetőségek prizmáján keresztül, a térség lehetőségei pedig óriásiak. A Nyugat- Balkán kiváló földrajzi fekvéssel, nagyszerű erőforrásokkal és vállalkozói kedvvel van megáldva

– mondta bátorító hangnemben Escobar a találkozó megnyitóján Ohridban.

A kis testvér, vagyis az Európai Unió képviseletében a találkozón részt vett Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos, aki úgy fogalmazott, hogy az Open Balkan egyrészt jó ötlet, másrészt pedig “lehetőség a régió valóságának megváltoztatására”, és a térség előtt álló kihívások kezelésére.

Szerinte a szövetség elősegítheti az Európai Unióba vezető út felgyorsítását, és ennek a kezdeményezésnek köszönhetően a régió GDP-jének egyharmada állítható elő.

Várhelyi szerint az Open Balkan azért is “figyelemre méltó eredmény”, mert azt a térség saját erőből hozta létre. A Várhelyi Twitter-fiókjában megjelent bejegyzés szerint az EU támogatja az Open Balkan kezdeményezést mindaddig, amíg az gyorsítja az integrációt.