KATONAI TÉRHÓDÍTÁS: A NATO Bosznia-Hercegovinában is erősít, Dodik ezt veszélyesnek tartja

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A NATO főtitkára úgy nyilatkozott, hogy a nyugati katonai szervezet folytatja védelmi kapacitásainak növelését Bosznia- Hercegovinában. Jens Stoltenberg erről azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Brüsszelben fogadta Šefik Džaferovićot, a bosznia-hercegovinai elnökség bosnyák tagját. Milorad Dodik ezt veszélyesnek látja, mert erről nem született semmiféle döntés Bosznia- Hercegovinában, ahogy Džaferović sem rendelkezett semmiféle felhatalmazással arra, hogy Stoltenberggel találkozzon.

Mindenki „békézni” akar

A nyilatkozatok szintjén senki sem akar háborúzni, mindenki csak „békézni” szeretne, így egyáltalán nem meglepő, hogy a NATO-főtitkára is „békeharcos”, Stoltenberg ugyanis úgy fogalmazott, hogy „a NATO határozottan támogatja a békét és a stabilitást Bosznia- Hercegovinában és a Nyugat- Balkánon”.

A főtitkár az ukrajnai háború miatt minden eddiginél fontosabbnak tartja a politikai párbeszéd és az együttműködés erősítését.

– A NATO a továbbiakban többet fog tenni azért, hogy kiálljon partnerei mellett a Bosznia- Hercegovinával való együttműködés elmélyítése érdekében, ami egy új csomagot foglalhat magában a védelmi kapacitások kiépítésére, valamint az együttműködésünk megerősítésére a kézi- és könnyűfegyverek, valamint a terrorizmus elleni küzdelem és a kiberbiztonság terén

– mondta Stoltenberg, aki támogatásáról biztosította az EUFOR Althea békefenntartó műveletet is.

– E tekintetben továbbra is kulcsfontosságú az együttműködésünk az Európai Unióval. Továbbra is támogatjuk ezt a fontos uniós műveletet, mivel létfontosságú az állam stabilitása szempontjából, és ezt fenn kell tartani

– mondta az amerikai vezetésű nyugati katonai szervezet főtitkára, aki megjegyezte, hogy a katonai szervezet növeli alkalmazottainak számát Bosznia- Hercegovinában, amelynek további pénzügyi forrásokat is biztosított, emellett pedig támogatja azokat a szakértői csoportokat, amelyek a dezinformációk elleni küzdenek.

– Politikai és gyakorlati értelemben vett támogatásunk fokozása hozzájárulhat az ellenállóképesség kialakításához, és az esetleges agresszió megelőzéséhez a jövőben. Minden további segítségnyújtást az igényekhez igazítunk, és teljes mértékben összehangolunk Bosznia- Hercegovinával

– jelentette ki Stoltenberg, ami mémileg problémás lehet a szerbek ellenkezése miatt, de a jogszerűség tekintetében is, mint ahogy ezt az eddigi gyakorlat is mutatja.

Stoltenberg egyúttal felszólított minden politikai erőt Bosznia- Hercegovinában, hogy hagyja abba a megosztás retorikáját, és haladjon a megbékélés felé. A főtitkár arról is beszélt, hogy az összes NATO-tagállam állandó képviselőiből álló Észak-atlanti Tanács következő ülésén felszólal Šefik Džaferović, a bosznia-hercegovinai elnökség „rotációs elnöke”.

Dodik és a „dodikozás”

Ha a sorok között olvasunk, akkor nyugodtan megállapíthatjuk, hogy Stoltenberg „jó nyugati szokás szerint” a boszniai szerbeknek, és azok vezetőjének üzengetett, vagyis „dodikozott” egy jót, miközben a boszniai szerb vezető nevét ki sem ejtette.

Az aligha fordulhat elő, hogy Milorad Dodik – aki szintén „nagy békeharcos”, csak a másik oldalról – Brüsszelben felkeresi Stoltenberget, így be kellett érnie a bosnyák ügyet gátlástalanul képviselő Šefik Džaferovićtyal, aki „ezer örömmel dőlt a NATO-főtitkár karjaiba”.

Miután Dodik nem tervez brüsszeli utat, így nem maradt más hátra, minthogy ő is üzenjen, és erre a Twittert használta fel, amely ismeri a cirill ábécét is. Dodik előszöris azt kifogásolta, hogy Džaferović az elnökség felhatalmazása nélkül kereste fel Brüsszelt.

– Az a mód, ahogy Šefik Džaferović elment a NATO-székházba mindhárom bosznia-hercegovinai elnökségi tag egyetértése nélkül, azok a tézisek, amelyek csak az ő pártjának az álláspontjai, mint például Bosznia- Hercegovina NATO-ba vezető útja, nagyobb veszélyt jelentenek Bosznia- Hercegovinára, mint bármely retorika, amire annyira szeretnek hivatkozni

– írta a Twitteren Dodik, aki szerint a bosnyák elnökségi tag nem Bosznia- Hercegovina nevében beszélt Brüsszelben. Legalább annyira nem, mint ahogy december elején Dodik sem az elnökség mindhárom tagjának beleegyezésével tárgyalt Vlagyimir Putyinnal az orosz fővárosban, persze, a boszniai szerbek vezetője ezt most nem említette meg.

Dodik arra viszont kitért, hogy Bosznia- Hercegovina nem hozott semmiféle döntést a NATO-ba történő integrációról, és hivatalosan nem foglalt állást az ukrajnai helyzetről, valamint egyetlen harmadik ország Bosznia- Hercegovinára gyakorolt ​​befolyásáról sem.

És hogy mit mondott Džaferović? Mindenekelőtt a NATO szarajevói központjának megerősítését kérte, mert véleménye szerint Oroszország nyíltan fenyegeti Bosznia- Hercegovinát. Ami persze, jó alapot teremthet a nyugati katonai szervezet bosznia-hercegovinai jelenlétének növeléséhez, mert lehet úgy értelmezni, hogy a „rotációs elnök” katonai segítséget kért, a többi pedig már csak részletkérdés.