Connect with us

Szlovénia

VÉGE A JANŠA-KORSZAKNAK: A Szabadság Mozgalom nyerte a választásokat, a szlovén parlamentbe öt párt jutott be

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

A szloven parlament
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 2 perc

Lezárul egy korszak Szlovéniában, miután Janez Janša elvesztette a választásokat. A 68%-os rekordmagasságú részvétellel tartott szavazást a baloldali Szabadság Mozgalom nyerte meg. A nemrég alakult párt nem szerzett ugyan abszolút többséget, így koalícióra kényszerül, de képes lesz kormányt alakítani.

Baloldali kormányzás várható

A szavazatok 98%-nak összeszámlálása alapján a baloldali Szabadság Mozgalom a leadott voksok 34,54%-át szerezte meg, és így 41 mandátuma lesz a parlamentben.

A második helyen a Janez Janša által vezetett jobboldali Szlovén Demokrata Párt végzett 23,53%-kal, ami 27 mandátumot jelent, így az már most világos, hogy az eddigi miniszterelnöknek mennie kell.

Bejutott a parlamentbe a 6,85%-kal 9 mandátumhoz jutó kereszténydemokrata Új Szlovénia, amely a távozó kormányban Janša koalíciós partnere volt.

A szociáldemokraták is ott lesznek az új parlamentben, az általuk szerzett 6,65%-os eredmény 7 mandátumra váltható be.

Átlépte a küszöböt a Baloldal nevet viselő párt is, amely a szavazatok majdnem 4,38%-át kapta, és így 5 képviselőt nevezhet meg.

A kisebbségeknek 2 képviselőjük lesz a szlovén parlamentben, amelyben egy-egy mandátumot kapnak a magyarok és az olaszok.

Janez Janša elismerte vereségét, és gratulált a választás győztesének. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy pártja mindig kész az együttműködésre Szlovénia érdekében, vagyis minden jó javaslatot támogatni fognak a parlamentben.

Robert Golob szerint az általa győzelemre vezetett balközép Szabadság Mozgalom nevéhez híven szabadságot hozhat Szlovéniának.

Borut Pahor államfő, akinek idén jár le a második elnöki mandátuma, korábban jelezte: azt bízza meg kormányalakítással, aki a szükséges 46 támogatói aláírást fel tudja mutatni.

A Szabadság Mozgalom a másik két baloldali párttal közösen 53 mandátumot, vagyis kényelmes többséget hozhat össze, így képesek a stabil kormányzásra, de a kormánytöbbséghez egyetlen párt bevonása is elegendő, tehát Golob pártjának van elegendő mozgástere.

Golob bosszúja

Az 54 éves Robert Golob nem ismeretlen a politikában. Korábban Alenka Bratušek (Stranka AB) volt miniszterelnök balközép pártjának alelnöke volt, a távoli 1999-ben pedig egy évig a gazdasági tárcánál államtitkári pozíciót töltött be.

Több mint egy évtizeden át vezette az állami áramszolgáltató vállalatot, amelynek éléről éppen Janez Janša váltotta le, ami a távozó miniszterelnök szempontjából megbosszulta magát, Golob ugyanis ezt követően döntött úgy, hogy ismét elkezd politizálni, és indul a választásokon.

A szlovén törvények szerint a parlamentnek a választások után 20 napon belül meg kell alakulnia. Az államfőnek ezt követően 30 nap áll rendelkezésére, hogy javaslatot tegyen az országgyűlésnek a miniszterelnök-jelölt személyére.

Megválasztása után a miniszterelnöknek 15 napon belül ismertetnie kell kormánya összetételét. Az új kabinet megalakulásáig a leköszönő ügyvivői feladatot lát el.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html

Bosznia

ÚJÉV: Ez már egy más Horvátország, ugyanaz a Szerbia és egy változó Bosznia

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Újév a balkánon
Balkáni újév 2023
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

A Balkán újévkor is rejteget meglepetéseket, viszont továbbra is megosztott maradt, még inkább megosztott, mint korábban volt. A volt Jugoszlávia kettévált egy nyugati és egy keleti részre, ha pedig az egész, földrajzi értelemben vett Balkánra tekintünk, akkor “három sávos változást” figyelhetünk meg. A nyugati sávba tartozik Szlovénia és Horvátország, amely igazából már nem is Balkán, hanem Kis-Európa, középen vannak azok az országok, amelyek ki tudja, hogy mikor integrálódnak Európához, keletre pedig azok, amelyek ugyan uniós tagállamok, de az integráció esetükben egyelőre nem sikertörténet. Ez persze, sommás megállapítás, de egy mondatban másmilyent nem is lehet adni.

Miután beköszöntött egy újabb év, amely semmivel sem lesz könnyebb, mint amilyen az előző volt, próbáljunk meg előre tekinteni, mert a múlt a Balkánon jóval inkább lehúzó, mint inspiráló erő, és nézzük, hogy milyen jövőt kívánnak maguknak az egyes kis-európai, valamint a közép-balkáni vezetők, a kelet-balkáni két országra most nem térnénk ki helyszűke miatt.

Újév Kis-Európában

Szlovénia teljes metamorfózison ment keresztül az 2022-es szuperválasztási évben, kicserélődött az ország teljes vezetése, ennek megfelelően egészen mások mondták az újévi köszöntőket, mint egy évvel ezelőtt. Szlovénia egyre inkább a Mag-Európához tartozik, bár a lakosság szláv származása és gazdasági érdekei okán bizonyos mértékben mindig kötődni fog a Balkánhoz.

Robert Golob szlovén miniszterelnök

A szlovén miniszterelnök újévi üzenetében, amelyet a szlovén hírügynökség tett közzé, különösen fontosnak tartotta, hogy az új kormány “visszaadta a normalitás érzését” a szlovén társadalomnak.

Robert Golob szavai szerint a Covid-19 világjárvány, az ukrajnai háború és a drágaság ellenére az elmúlt esztendő sok pozitívumot hozott, amin bizonyára a kormányzatban bekövetkezett változásokat értette.

Szerinte 2023 a reformok éve lesz, amellyel azt új vezetés úrrá akar lenni mindazokon a kihívásokon, amelyek az elmúlt 30 évben felhalmozódtak. Kormánya szeretné teljes mértékben átalakítani a közegészségügyi rendszert, reformot tervez az igazságszolgáltatásban és az oktatásban.

Ennek megfelelően Golob “pozitív energiát és bátorságot” kívánt az ország lakosságának az új esztendőben.

Nataša Pirc Musar szlovén elnök

Nataša Pirc Musar, szlovén köztársasági elnök, aki karácsony táján vette át a hivatalát, újévi üzenetében kijelentette, hogy 2022 a szolidaritás éve, valamint az aktív állampolgárok, a bátorság és az igazságosságért való küzdelem éve volt.

Az államfő azt kívánta Szlovénia lakosságának, hogy 2023 a pozitivizmus, az egészség, az öröm és a kedvesség éve legyen.

Újév Horvát-Európában

Horvátországra 2023-tól kezdve egy egészen más világ köszönt, Horvátország valójában a Schengenhez és az euróövezethez történő csatlakozással válik igazán európai országgá, és lesz a Kis-Európa része, ám mivel a földrajzi fekvés módosítására nincs lehetőség, a balkáni kötődések sem szűnnek meg.

A horvátok az utóbbi időben nagyon sokat mindent kaptak az Európai Uniótól, főleg azt követően, hogy Ursula von der Leyen lett a bizottság elnöke, illetve ahogy ezt mi BALK-osan megfogalmaztuk, Andrej Plenković horvát miniszterelnök lett “anyuci kedvenc mikimausza”.

Andrej Plenković

A horvát miniszterelnök YouTube-os újévi üzenetét azzal kezdte, hogy a 2022-es esztendő nehéz és megpróbáltatásokkal teli év volt, hiszen kevesen számítottak háborúra Európán, amelyet az “Ukrajna elleni brutális orosz agresszió” váltott ki.

Horvátország az első perctől kezdve kiállt a baráti ukrán nép mellett

– mondta Plenković, aki csak ezt követően tért át a hazai eseményekre, amelyeket értékelve azt emelte ki, hogy Horvátország 6%-os növekedéssel zárta az évet, és a 2022-es esztendőben “elérte azokat a stratégiai célokat, amelyekre nemzetként már régóta törekedett”. Ezek között említette a pelješaci híd megépítését, valamint az euró bevezetését és a schengeni övezethez való csatlakozást.

Plenković azt mondta, hogy 2023-ban megvédenek minden horvát állampolgárt, szilárd támaszt nyújtanak a gazdaságnak, és továbbra is a felvirágzás és a fejlődés felé tartanak, amihez mindenkinek tiszta szívből kívánt boldog és sikeres új évet.

A Közép-Balkán újévkor is billeg

A Közép-Balkán országai a “billegő térségbe” tartoznak, bár a billegés egyes országok esetében különböző mértékű és irányú, sőt még országon belül is változik. Így például létezik orosz, török és amerikai irányba történő billegés, viszont szinte közös az Európai Unió felé történő elbillenés, amelyet hol az orosz, hol a török vagy egyéb muszlim irányba történő elbillenés ellensúlyoz mintegy libikóka szerűen.

Ebben a billegő térségben az “univerzális újév mellett” saját újévek is vannak, azért kétszer is ünnepelnek, de miután az általános újévet szinte mindenhol tartják, így újévi üzenetek is vannak szép számmal.

Aleksandar Vučić újévi köszöntőjéhez csatolt kép

Aleksandar Vučić államfő az újév alkalmából az Instagramon köszöntötte Szerbia polgárait, akiknek jó egészséget és gyorsabb gazdasági fejlődést kívánt.

A szerb elnök egyúttal kifejezte azt az óhaját, hogy a következő évben még gyorsabban nőnek a fizetések és a nyugdíjak Szerbiában, és hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a békét.

Vučić újévi köszöntője azonban “egy harcos üdvözlete” volt, merthogy a következő szerepeltek benne a következő sorrendben:

Szeretjük a mi Szerbiánkat, és harcolunk érte. Nem adjuk meg magunkat! Boldog új évet!

A “Nem adjuk meg magunkat! (Nema predaje!) mondat az utóbbi időben eposzi jellegű kijelentéssé vált a szerb elnök retorikai készletében, miután rendszeresen visszatér a beszédiben. A mondat a koronavírus-járvány idejéből származik, emlékeink szerint ezt a mondatott Vučić megbetegedett fia mondta az elnöki apának, azóta azonban már “általános értelemben” került be a köztudatba, mintegy közkinccsé válva.

Arról nem esett szó a mostani üzenetben, hogy Szerbia milyen irányba kíván haladni a következő esztendőben, erről Ivica Dačić szerb külügyminiszter rántotta le a leplet.

Ivica Dačić, Szerbia külügyminisztere

A külügyér arról beszélt, hogy Aleksandar Vučić államfő kérésére “ki kell olvasztani Szerbia kapcsolatait Horvátországgal”, mindenféle félreértés elkerülése végett itt nem használjuk a “felmelegíteni” szót. Dačić erről a belgrádi kormánybarát Pink televízióban nyilatkozott, miután egy nappal korábban a szintén kormánybarát televízió egyik kocsmai szintre süllyedt műsorában nótázgatott.

Dačić úgy fogalmazott, hogy Szerbia és Horvátország a jövőben jobb kapcsolatokra törekszik, habár nem bíznak abban, hogy “megváltoztatják egymás tudatát és véleményét”.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke

Milorad Dodik boszniai szerb elnök egy “madárkás üzenetben” köszöntötte az entitás lakosságát megjegyezvén, hogy Boszniai Szerb Köztársaság a közös ház, amely a család és az élet mellett megadatott minden boszniai szerbnek.

Mindenünk, amink van a családunkon és életünkön kívül, az a boszniai Szerb Köztársaság. Meg kell védenünk, és szeretnünk kell, ahogyan az életünket is szeretjük, mert a boszniai Szerb Köztársaság az életünk.

– mondta Dodik, akik harcolni kíván a boszniai Szerb Köztársaságért, amelyet nem kívánja elhagyni, ezért mindenkinek boldog újévet kívánt, hogy együtt élvezhessék mindazt, amit az élet nyújt.

Dragan Čović, a boszniai Horvát Demokratikus Közösség vezetője

Dragan Čovića boszniai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) vezetője nem a boszniai horvátoknak gratulált a Twitteren, hanem a főnöknek, Andrej Plenkovićnak, mégpedig ahhoz, hogy Horvátország tagja lett a schengeni és az euróövezetnek.

Ez úton is őszintén gratulálok az ország minden lakosának, de különösen a miniszterelnök úrnak, Andrej Plenkovićnak, akinek bátor vezetésével ezek a hosszú távú stratégiai célok megvalósultak!

– írta Čović, aki hosszútávú stratégiáját most éppen Plenkovićra építi.

Vjosa Osmani koszovói elnök

Vjosa Osmani koszovói elnök a Facebookon köszöntötte országa lakosságát, ahol szívből jövő jókívánságait fejezte ki mindenkinek, és azt kívánta, hogy a 2023-as esztendő szeretetben, boldogságban és jólétben teljen.

Továbbra is dolgozzunk együtt hazánk szebb jövőjéért és egy békésebb világért!

– szólította fel népét a koszovói elnök, majd miután mindezt kikívánkozott belőle, azt is megkívánta, hogy a 2022-es esztendő utolsó napján kimenjen a brnjaki határátkelőhöz, amelyen a húsz napos szerb barikádosdi után újraindulhatott a forgalom.

Ezt követően felkereste a Kosovska Mitrovica déli, albánok lakta részében lévő rendőrbázist is, ahol kitüntetéseket osztogatott a rendőröknek, akiknek az indoklás szerint hálával tartozik az ország szuverenitásának megőrzése és minden állampolgár biztonsága szempontjából, bármiféle megkülönböztetés nélkül.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Szlovénia

KARÁCSONYI ELNÖK: Hivatalba lépett Szlovénia első női államfője

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Pirc Musar Borut Pahor
ÁTADÁS: Nataša Pirc Musar első, Borut Pahor utolsó hivatali napja (Forrás: AJBalkans)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Pénteken, december 23-án hivatalba lépett az első női államfő Szlovéniában, aki egy nappal ezt megelőzően letette a hivatali esküt. A csütörtöki beiktatáson a balközép pártok által támogatott Nataša Pirc Musar arra esküdött fel, hogy tiszteletben tartja az alkotmányos rendet, lelkiismerete szerint cselekszik, és mindent megtesz Szlovénia jólétéért.

Pirc Musar november 13-án, a szlovéniai elnökválasztás második fordulójában függetlenként indult baloldali hátszéllel, és nyerte el a szlovén választópolgárok bizalmát a szintén függetlenként versenybe szálló, ám jobboldali támogatást élvező Anže Logar volt külügyminiszter ellen.

Ebből az következik, hogy bizonyos értelemben ezúttal is a jobb és a baloldal küzdött egymás ellen, ki-ki a “szívéhez közelálló kvázi független” jelölt által. Pirc Musar a szavazatok közel 54 százalékát, Logar a voksok mintegy 46 százalékát szerezte meg.

A necenzurirano.si internetes magazin Pirc Musar győzelmét követően azt írta, hogy Janez Janša volt szlovén miniszterelnök sorozatos vereségei után a 2022-es „szuperválasztási évben” kiderült, hogy Szlovénia minden megrázkódtatás után továbbra is működő demokrácia maradt, amely Európa magjának a része.

A “szuperévben”, amely során parlamenti, helyhatósági és elnökválasztásokat is tartottak Szlovéniában, Janša jobboldali pártja elveszítette a parlamenti és az elnökválasztást, az önkormányzati választásokon viszont a legtöbb szavazatot kapta, ám győzelme ellenére teljesen eltűnt a városokból, amit jól példáz a volt miniszterelnök által vezetett Szlovén Demokrata Párt ljubljanai elvérzése.

A necenzurirano.si ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ha Janšát Napóleonhoz hasonlítanánk, akkor az április parlamenti választás volt ez ő “lipcsei csatája, a novemberi elnökválasztás pedig a Waterlooja”, amikor sikertelen kísérletet tett a “politikai száműzetésből” való visszatérésre.

A novemberben államfővé választott Pirc Musar kampányában a demokratikus állami és társadalmi rend mellett állt ki, és külön hangsúlyt fektetett az emberi jogokra, amelyekkel kapcsolatban megfogadta, hogy hallatja a hangját, ha úgy érzi, hogy ezek a jogok sérülnek, ugyanakkor jelezte, hogy nem avatkozik bele a napi politikába.

Mára már az is kiderült, hogy az új szlovén elnök első külföldi útja a Nyugat-Balkánra vezet, hogy folytassa elődje, Borut Pahor erőfeszítéseit a térségre összpontosító Brdo-Brijuni-folyamatban. Szlovénia, amely viszonylag jó kapcsolatokat ápol Szerbiával, mindenek előtt a helyzet iránt érdeklődik, miután sok bosnyák vendégmunkás dolgozik a néha Kis-Ausztriának is nevezett délszláv országban.

Pirc Musar Szlovénia ötödik elnöke, ügyvéd, korábban információs biztos és újságíró volt. Donald Trump elnöksége idején a Szlovéniában született first lady ügyvédje volt egy sajtóperben, Melania Trump ugyanis 2016-ban Szlovéniában pert indított a Suzy magazin ellen, amely azt állította, hogy a volt amerikai elnök felesége elit escortként dolgozott nemzetközi modellkarrierje során. Az ügyben peren kívüli egyezség született.

Szlovéniában az államfőt közvetlenül választják. Főként reprezentatív, de politikailag sem elhanyagolható szerepet tölt be: ő a hadsereg főparancsnoka, és magas rangú tisztségviselőket is kinevez, többek között a nemzeti bank elnökét. A kinevezéseket a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az elnök megbízatása öt évre szól, és legfeljebb egy alkalommal választható újra.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Magyarország

ENERGIA: Magyarország összekötötte villamosenergia rendszerét Szlovéniával, a következő lépés a gázvezetékek terén várható

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

orban golob
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 5 perc

Az energetikai infrastruktúra összekötése Magyarország és Szlovénia között szimbolizálja a két nép jövőbe vetett reményét is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a szlovéniai Cirkovcében a Cirkovce-Pince villamosenergia-távvezeték átadóünnepségén, amelyen részt vett Robert Golob szlovén kormányfő is. Golob az ünnepségen kiemelte, hogy 30 év után most három rendszert kötnek össze: a szlovén, a magyar és a horvát elektromos hálózatot. A szlovéniai Cirkovce és Pince közt 80,5 kilométer hosszan épült, kétszer 400 kilovoltos távvezeték a Szlovénia-Magyarország-Horvátország összeköttetés része. A távvezeték-építés a szlovén oldalon 2020 augusztusától folyt. Szlovénia volt az utolsó szomszédos ország, amellyel Magyarországnak eddig nem volt ilyen kapcsolata.

A fényes jövő

A magyar kormányfő Szlovéniában rámutatott arra, hogy az egykori jugoszláv területen élő népek és a magyarok el voltak vágva egymástól. Emiatt a magyarok minden kapcsolatot kelet-nyugat összefüggésben építettek ki, legyen szó gázról, olajról, villanyról.

A magyar miniszterelnök ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szétválasztottság Jugoszlávia megszűnése után is megmaradt, és Magyarország egyetlen szomszédja Szlovénia volt, amellyel sem a gáz, sem az olaj, sem pedig a villamosenergia rendszer nem volt eddig összekötve. Orbán Viktor felidézte: 1999-ben az általa vezetett akkori magyar kormány hozta le a magyar határ végéig a villamosenergiavezetéket majd összekötötték azt a horvát rendszerrel.

A magyar miniszterelnök köszönetet mondott a szlovén kormányoknak, amelyek részt vettek a távvezeték kiépítésében, illetve a szlovén embereknek is, akik kitartottak, és szintén fontosnak érezték a villamosenergia-rendszer észak-déli összeköttetését.

A kormányfő szerint világos a feladat a magyaroknak: meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a még hiányzó többi összeköttetés is létrejöjjön Szlovénia és Magyarország között. Egyúttal abban a hitben nyilatkozott, hogy Közép-Európa amelyhez mindannyian tartozunk, fényes jövő előtt áll.

Olyan népek élnek itt, amelyek rendkívül tehetségesek, képesek és tudnak sokat dolgozni, hajlandóak kockázatot vállalni, szeretik a hazájukat és családjukat, ez pedig olyan energiát ad, hogy sikeressé tesz bennünket

– mondta a Orbán, majd megjegyezte, hogy “bár különböző nyelveken beszélünk, az életösztönök összekapcsolnak bennünket. A politikusok, ha ezt megértik, “és jól engedelmeskednek ezeknek a népi ösztönöknek”, akkor Közép-Európa vesztes helyett nyertese lehet a történelemnek, le tudja dolgozni a hátrányát, és Európa legboldogabb legjómódúbb, legbiztonságosabb térségévé tudjuk alakítani.

Az átadóünnepséget követő sajtókonferencián Orbán Viktor közölte: Európa és Magyarország előtt három kockázat áll, biztonsági, gazdasági és energiaellátási. Bizonytalan időkben a jó szomszédi kapcsolat felértékelődik, ezért nagy értéknek és megbecsülendőnek nevezte, hogy Magyarország és Szlovénia jó kapcsolatban áll egymással.

Erről szólva kiemelte: Magyarország a NATO keretén belül légtérrendészeti feladatok ellátásában is együttműködik Szlovéniával. Emellett a két ország közti gazdasági kapcsolatok is kiválóak, a szlovén-magyar kereskedelmi forgalom 35 százalékkal nőtt, egyre több a két ország közti beruházás és létrehoztak egy közös alapot is a határmenti fejlesztésekre.

A két országot összeköti az is, hogy egymás országaiban élő kisebbségi közösségeket értéknek tekintik – jelentette ki Orbán Viktor. Jelezte: amióta a Fidesz-KDNP kormány van hatalmon, a Magyarországon élő szlovén közösség támogatásai hatszorosukra nőttek, és Szlovénia is értéknek tekinti az országban élő magyarokat.

Újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: a szerb-osztrák-magyar együttműködés célja közösen védeni a határokat a migrációval szemben, amelyben örömmel fogadnak segítséget más országoktól, akár Szlovéniától is, hogy minél jobban lehessen védeni Európa külső határait, továbbá minél délebbre lehessen vinni a hatékony határellenőrzést.

A szlovén-magyar földgázvezeték tervekről Orbán Viktor kiemelte: egyetértés van abban, hogy a két országot össze kell kötni gázvezetékkel is. A magyar fél nagyobb átmérőjű vezetékben, míg Szlovénia közepes vagy kisebb volumenben gondolkodik, amely kapacitását később növelné. Orbán Viktor szerint ez áthidalható, a magyar fél számára a kisebb volumenű kezdés is elfogadható.

Energetikai kérdésekben Orbán Viktor azt mondta: Magyarországnak három lehetősége van, ha tovább akarja növelni függetlenségét az orosz energiaforrásoktól Románia, Horvátország és Szlovénia irányában. Magyarországot mindhárom irány érdekli, mert a függőséget szeretné felszámolni, hogy minél több választási lehetőség legyen. Hozzátette: pragmatikus együttműködésre készül szlovén kollégájával.

Később a tőzsdei árakról szóló kérdésre válaszolva arról is beszélt: bár Magyarország Szlovéniától eltérően nagyrészt Oroszországból hozza be az energiát, a tőzsdei ár alakulása az oroszokkal kötött szerződésen keresztül a magyar árszintet is meghatározza.

Jöhet a gázösszeköttetés

Robert Golob szlovén kormányfő az északkelet-szlovéniai Cirkovcében tartott távvezeték átadási ünnepségen azt hangsúlyozta, hogy Szlovénia számára sok szempontból történelmi projekt a Cirkovce-Pince magasfeszültségű távvezeték, nemcsak azért, mert ez a legnagyobb az állami tulajdonú villamosenergia-átviteli vállalat (ELES) történetében, és mert javítani fogja Szlovénia ellátásának biztonságát, hanem azért is, mert regionális és szélesebb körű jelentése is van.

A szlovén miniszterelnök kiemelte, hogy most három rendszert kötnek össze 30 év után: a szlovén, a magyar és a horvát elektromos hálózatot.

Van egy nemzetközi csomópont, amely ténylegesen hozzájárul a regionális rendszer stabil működéséhez. Ez a stabilitás, amelyet mindenki magától értetődőnek tekint, csak azért létezik, mert van elektromos áram. Ez pedig azért van, mert van elég távvezetékes összekötés

– hangsúlyozta a szlovén miniszterelnök, aki úgy fogalmazott, hogy most szimbolikusan is összekötik a két országot. Golob hozzátéve, hogy ennek érdekében lendületet is kaptak, mert az összeköttetés a legkritikusabb és legmegfelelőbb pillanatban történt.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió, és az ezt követő energiakrízis kezelésében az efféle összeköttetések a legfontosabbak

– húzta alá Golob, aki ezt követően azt fejtegette, hogy az energiahiány miatt miként vészelhető át a tél, és a takarékosság mellett a tél túlélését az határozza meg, milyen összeköttetések állnak rendelkezésre. Úgy vélte, hogy az új távvezeték rendeltetésének történő átadásával “a jövőnek dolgoztak”.

A szlovén kormányfő megjegyezte, hogy eljött az ideje annak, hogy az elektromos távvezeték után komolyan elgondolkodjanak és meg is valósítsák a gáz terén az összeköttetést, és kiépítsenek egy gázvezetéket Szlovénia és Magyarország között.

Van erre számos okunk, nem utolsó sorban, hogy Magyarország nagyon igyekszik megszabadulni az orosz gázfüggőségtől. Nekünk, mivel valamelyest nyugatabbra helyezkedünk el, már sikerült, és erre büszkék lehetünk

– hangoztatta, és egyúttal annak a véleményének adott hangot, hogy amikor az a kérdés, hogy miként lehet megszabadulni egy forrástól, jelen esetben az orosz gáztól, kulcsfontosságú egy-egy ország energetikai stabilitása.

Szlovénia megteszi az első lépést előre, kezet nyújt Magyarországnak, úgy ahogy Budapest megtette ezt a (villamos) távvezetékkel

– fogalmazott a szlovén kormányfő, aki szerint – mint mondta – a határon átnyúló baráti együttműködés és szolidaritás jegyében megtalálják annak a módját, hogy kiépítsék a gázvezetéket.

Szlovénia nem akarja magának megtartani az összes algériai gázt, hanem a szomszédos országok számára is lehetővé tenné a hozzáférést

– mondta a szlovén kormányfő, aki szerint a gázösszeköttetés kiépítése nem tartana olyan hosszú ideig, mint az az elektromos távvezeték esetében történt, és szerinte a mostani kormány mandátumának lejártáig nagyon közel kerülhetnének ennek a megvalósításához.

A magasfeszültségű távvezeték, és az összes többi összeköttetés is, kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy Európában megvalósítsák a zöld átállást, ám az említett beruházások nélkül, nem tudnak átállni a megújuló erőforrásokra.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: