EGYEDÜL NEM MEGY: Ismét és megint az anyaország segítéségét kérte a legnagyobb boszniai horvát párt elnöke

A Hírcentrumban már beszámoltunk arról, hogy “ismét és megint” négyszemközti találkozót tartott Andrej Plenković horvát kormányfő és Dragan Čović a bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) elnöke. Az április 19-i megbeszélés fő témája “ismét és megint” a bosznia-hercegovinai választási törvény módosítása körüli huzavona volt.

Turbósítanák a jogegyenlőséget

Čović a találkozót követően Twitter fiókjában mindössze annyit tett közzé, hogy a “találkozó a régió békéjének, biztonságának és fejlődésének megőrzését szolgálta, ami valamennyi fél érdeke.”

A boszniai választási törvény kapcsán mindössze annyi megjegyzése volt, hogy az arra irányuló párbeszédet nem lenne szabad akadályozni vagy indokolatlanul meghosszabbítani. Majd a gondolatát azzal zárta, hogy Bosznia- Hercegovina uniós csatlakozását fel kell gyorsítani.

A horvát miniszterelnök szintén a Twitteren kommentálta a találkozót azzal, hogy fontos a választási törvény kapcsán megkezdett tárgyalások folytatása a három államalkotó nemzet jogegyenlőségének megteremtése érdekében.

A rövid kommentárok ellenére a találkozónak komoly jelentőséget kell tulajdonítani. A horvát kormány a boszniai választási törvény reformja kapcsán a korábbi időszakban is több alkalommal síkra szállt azoknak a jogoknak a védelmében, amelyeket a boszniai horvátok számára a daytoni békeszerződés biztosít.

Horvátország NATO- és EU-tagként érdemi befolyással lehet Bosznia- Hercegovina NATO- és EU- csatlakozási törekvéseire, az ország lakosságának majd 15%-a ugyanis horvát nemzetiségű.

A Plenković és Čović közötti találkozót az tette indokolttá, hogy az EU és az USA diplomáciai fegyvertára egyaránt kifulladni látszik a véget nem érő vitákat generáló boszniai választási reformban.

Kinek áll a zászló?

Josep Borrell uniós külügyi főképviselő a 2022. márciusi szarajevói látogatásakor világossá tette valamennyi boszniai politikai oldal számára, hogy az orosz-ukrán háború balkáni eszkalációs lehetősége önmagában nem teszi indokolttá az EU Bizottság szerint a nyugat-balkáni államok, így Bosznia- Hercegovina gyorsított és egyszerűsített uniós csatlakozását.

Ezt követően a választási törvény reformjával kapcsolatos tárgyalásokat az érintettek hallgatólagosan felfüggesztettnek minősítették, mert az álláspontok hat hónap alatt egyáltalán nem közeledtek.

Kérdéses, hogy a 2022. októberi boszniai törvényhozási választásra egyáltalán sor kerül-e, tekintettel arra, hogy a boszniai központi választási bizottság (Centralna Izborna Komisija, CIK) a korábbi indítványai ellenére sem kapta meg a választás lebonyolításához szükséges összeget, és az nem is került elkülönítésre a központi költségvetésben.

Dragan Čović, az összes választó körében 8%-os támogatottsággal rendelkező HDZ BiH vezetője, valószínűleg amiatt zarándokolt sokadik alkalommal Zágrábba, hogy az anyaország vezetőinek támogatását felmutatva gyakoroljon nyomást az EU és az USA boszniai választási reformban érintett képviselőire, aminek a célja a tárgyalások újrakezdése.

Az előzetes felmérések alapján a Čovićtyal a boszniai Államelnökség horvát státuszáért megmérkőző, horvát anyától és szerb apától származó, de leginkább a bosnyákok által támogatott Željko Komšić esélyesebbnek tűnik a győzelemre.