Connect with us

A Háború

CSATATÉRÁLLAMOK: Egy amerikai diplomata szerint Magyarország elfoglalását is tervezi az orosz elnök

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

nato kozpont
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Egy amerikai diplomata szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem elégszik meg Ukrajna bekebelezésével, és más országok elfoglalását is megkísérli. W. Robert Pearson, az Egyesült Államok volt törökországi nagykövete a befolyásos amerikai The Hill napilap számára írt cikkében nem zárta ki, hogy Putyin NATO-tagországokra is kiterjesztheti a háborút, illetve az “orosz birodalmat”. A vélemény nem feltétlenül tükrözi a BALK álláspontját.

Birodalmi törekvések

W. Robert Pearson a washingtoni lap internetes kiadásában arra az álláspontra helyezkedett, hogy az orosz elnök a Szentpétervártól a Duna torkolatáig ívesen elterülő területekre vetett szemet.

Ez az a terület, amelyet Putyin vissza akar kapni a birodalmi Oroszországnak: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária, valamint a felé törekvő Moldova, amely nem NATO-tag, de mégis Putyin listáján szerepel
pearson

– vázolta fel Pearson az orosz terjeszkedés irányát, miközben idéz egy fontos beosztású német diplomatát. Thomas Baggerről van szó, aki 2017 és 2022 között Frank-Walter Steinmeier német államfő külpolitikai tanácsadója volt, jelenleg Németország kijelölt varsói nagykövete.

Nem vettük észre, hogy Putyin egy történelmi mitológiába pörgött bele, és egy ezer éves birodalom kategóriájában gondolkodik. Az ilyen embereket szankciókkal nem lehet elriasztani.

Ezt a baggeri idézetet követi azoknak a területeknek a felsorolása, amelyekre az orosz elnök igényt tarthat.

Putyin előrenyomulása Nyugat felé

Pearson azt írja, hogy a NATO-nak most “többet kell tennie annál, mint hogy az ukránok megsegítésére és a NATO-területek minden hüvelykjének védelmére fokuszál”.

Most meg kell mondania, mire van szükség az európai biztonság megteremtéséhez az ukrajnai háború után. Ha ezt nem teszi meg, akkor megnyitja a kaput az olyan orosz erőfeszítések előtt, amelyek a NATO összes frontállamának, valamint Moldovának a megfélemlítésére és fenyegetésére irányulnak

– írja Pearson, aki azonban egyúttal megjegyzi, hogy sem az Egyesült Államok, sem a NATO nem kíván nagyobb befolyási övezetet biztosítani Oroszországnak.

A Szövetségnek nem áll szándékában Putyint jutalmazni (…) azért, mert brutális kísérletet tett arra, hogy magához ölelje Ukrajnát

– olvasható a cikkben, amely szerint ha az orosz elnököt Ukrajnában nem fosztják az aurájától, akkor minden tőle telhetőt meg fogni tenni azért, hogy addig nyomuljon be nyugati irányba, amennyire csak tud. Fehéroroszországot az eddiginél is nagyobb alárendeltségbe kényszeríti, és szinte állandóvá teszi az orosz csapatok ottani jelenlétét, mint Szíriában és Kazahsztánban.

Az amerikai diplomata szerint Putyin ezzel párhuzamosan fokozza tevékenységét Königsbergben (oroszul Kalinyingrád) és Oroszország balti határai mentén, hogy ezzel félemlítse meg a NATO-hoz tartozó balti államokat, valamint Lengyelországot és Németországot.

A szerző ehhez még hozzáteszi, hogy miközben 2021 decemberében a NATO és az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyta az orosz fenyegetést, Putyin nem csak annak garantálásához ragaszkodott, hogy sem Ukrajna, sem más volt szovjet tagállamok ne csatlakozzanak a NATO-hoz, hanem azt is követelte, hogy a Szövetség szüntesse meg katonai jelenlétét a kelet-európai országokban, például Lengyelországban és Romániában, valamint a balti államokban, és mondjon le minden olyan Nyugat-Európán kívüli terjeszkedésről, amelyet Oroszország fenyegetésnek ítél meg biztonsága szempontjából.

A modern európai történelem egyik legkézenfekvőbb tanulsága, hogy a demokratikus országok vezetőinek hinniük kell a diktátoroknak és az autokratáknak, amikor azok arról beszélnek, hogy mit akarnak tenni

– jegyezte meg Pearson, aki szerint Putyin defenzív taktikájával, vagyis az ukrán városok bombázásának és ágyúzásának folytatásával, újabb befagyott konfliktust teremt. Létrehozta a körülményeket ahhoz, hogy kikiáltsa a győzelmet a két újonnan elismert (kelet-ukrajnai) „független köztársaság” esetében, diplomáciai győzelme pedig abból fakadhat, hogy Ukrajna végül hajlandó lesz elfogadni az orosz feltételeket, hogy elkerülje a véget nem érő háborút.

A cikkíró szerint a szankciók ugyan uralják a főcímeket, de nem érhető el velük az oroszok kivonulása Ukrajnából, és nem jelentik az Egyesült Államok vagy a NATO győzelmét. Sőt, Putyin az ukrajnai háború befejezésével összefüggésben azt mondhatja, hogy most lenne itt az ideje a bizalomépítő intézkedések meghozásának. Ezzel megpróbálná befagyasztani a diplomáciai vonalakat, mint ahogy azt a katonai vonalak esetében teszi, miközben a Nyugatot hibáztatná az örök idők óta tartó háborúért.

És mi a feladat?

A szerző úgy véli, hogy ezért a Nyugat részéréről kevés, hogy ha csak védekezik.

A NATO-nak és az Európai Uniónak az feladata, hogy újra felerősítse azt az ígéretet, amely az amerikai diplomáciát a hidegháború befejezésére, valamint az egységes és szabad Európa felépítésére ösztönözte. Most érkeztünk el ahhoz ponthoz, amikor szembe kell fordítani a történelem irányát a birodalmi gyarmatosítás új hullámával

– írja a The Hill című napilapban az amerikai diplomata, aki szerint a NATO következő csúcstalálkozóján egyértelműen ki kell jelentenie, hogy “Európa demokratikus és gazdaságilag virágzó jövője” elképzelhetetlen a tagállamok biztonsága nélkül.

Pearson szerint minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy politikai, katonai vagy egyéb módszerekkel aláássa, megfélemlítse vagy veszélyeztesse ezt az elköteleződést, fenyegetést jelent a Szövetségre nézve.

Ismerjük fel, hogy új célt tűztünk ki magunk elé, és ismerjük fel annak globális hatását, hogy sikere visszük a fényesebb jövő vízióját

– szólít fel cikke végén az amerikai diplomata a NATO júniusra tervezett újabb csúcstalálkozója előtt, bár a vízióval kapcsolatban maga sem fogalmazott meg további konkrétumokat.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Bulgária

CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

elobujt a bokorbol
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 1 perc

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár biztonsági tanácsának ülésén.

A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.

Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.

Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.

Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik

– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.

A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.

Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.

Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

A Háború

KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

tacsanka
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 2 perc

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.

Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.

Felelőtlenség ilyen kolosszális pénzösszeget és ennyi katonai eszközt a megtépázott Ukrajnának küldeni az Egyesült Államok kellő, vagy bármilyen felügyelete nélkül, ez az összeg ugyanis Ukrajna 2021-es bruttó hazai össztermékének egyharmada

– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.

Ez arra utal, hogy Washington mennyire keveset tanult az afganisztáni kudarcból, amely során az adófizetők dollárjai „szeptember 11-i milliomosokat ” hoztak létre. A jelek szerint az Egyesült Államok most kötelességének érzi, hogy eleget tegyen Volodimir Zelenszkij elnök szinte minden sürgős kérésének, hogy nehézfegyvereket biztosítson neki anélkül, hogy nyomon követhetné azok mozgását Ukrajnán belül

– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.

Mint egykori világbanki alkalmazott, aki az ukrajnai energiaszektorban dolgozott, személyesen is szemtanúja voltam annak a nagyszabású kárnak, amelyet a burjánzó korrupció okozott ebben a fontos iparágban. A korrupció felszámolását célzó magasztos választási ígéretei ellenére Zelenszkij alatt az ukrán állam nagyrészt kleptokrácia maradt, beleértve a hadsereget is (az orosz agresszióval szembeni bámulatra méltó ellenállása ellenére)

– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.

Az amerikai pénzek és katonai felszerelések hatalmas megugrása új utakat nyitott az ukrán hadseregben a vesztegetés és a saját célokat szolgáló üzletelés előtt. Erős felügyelet nélkül a sebtében odaküldött amerikai és nyugati fegyverek egy része könnyen az Egyesült Államok ellenségeinek a kezébe kerülhet

– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.

A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, “legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint “a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Az olvasás folytatása

A Háború

PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

dugin ujjaszuletes
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.

Őrült beszéd, de van benne rendszer

Hősies tett volt Szerbia részéről, hogy nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz. Ez nagyon sokba fog kerülni Belgrádnak, ugyanúgy meg fogják büntetni az országot, mint 35 évvel ezelőtt tették. De hiszek abban, hogy Szerbia és Oroszország geopolitikai programja a szláv újjászültés lesz. Látni fogják, amint megfogalmazzuk a Balkánnal kapcsolatos programunkat. De előbb be kell fejeznünk azt, amit (Ukrajnában) elkezdtünk

– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.

Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.

A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a “lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.

Ukrajna nem nekünk, oroszoknak kell, hanem Krisztusnak. Ezért vagyunk ott, és ezért nem megyünk el onnan

– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.

Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.

Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.

Ha Szerbia elismeri Koszovó, akkor az ország megszűnik létezni, ezzel a lépéssel Belgrád lelki és erkölcsi öngyilkosságot követne el

– mondta Dugin, akit még hozzátette:

A Szerbia elleni NATO-támadás felébresztette a szerbeket, a szerbek pedig felébresztették Oroszországot, végül pedig Kína ébredt fel.

Délszláv turnék

Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.

2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.

A liberális eszme a valóságban totalitárius. El akarja pusztítani a hagyományokat. Egyre több ország akad, amely elveti ezt az eszmét, és lépéseket tesz nyelve, kultúrája és vallása megvédésére. Örülök annak, hogy ennek a folyamatnak Oroszország vált a jelképévé

– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.

Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.

Visszatérő befolyás

Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.

Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.

Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: