Horvátország
PUTYIN BULDÓZERE: Horvátország is kiutasított 18 orosz diplomatát tiltakozásul az Ukrajna elleni agresszióra

A horvát külügyminisztériumban átadták Andrej Nyesztyerenko orosz nagykövetnek azt a jegyzéket, amelynek értelmében tiltakozásul az Ukrajna elleni „brutális agresszióra, és az annak folyamán elkövetett számos bűncselekményre”, 18 Horvátországban akkreditált orosz diplomatát és a személyzet 6 adminisztratív/műszaki munkát végző tagját kiutasított az országból. A Horvát külügyminisztérium egyben felszólította az orosz felet a hadműveletek mielőbbi felfüggesztésére.
Putyin buldózere
Ezzel Horvátország csatlakozott az EU tagországok ilyen irányú akciójához, bár egy kicsit kimértebben, mint a szomszédos Szlovénia, amely bár sokkal kisebb a picinyke Horvátországtól, 33 orosz diplomatát utasított ki az országból.
Persze, a játékszabályok értelmében, Moszkva is ki fog ebrudalni megfelelő számú horvát diplomatát, hogy ily módon fejezze ki rosszallását.
Ebből persze, semmilyen gyakorlati haszon nem származik, hacsak annyi nem, hogy nem fogja szó érni a ház elejét az EU részéről. Mármint abban az értelemben, hogy az európai egység megőrzése, határozott diplomáciai válasz stb, stb.
A zágrábi külügyminisztériumba bekéretett orosz nagykövet, Andrej Nyesztyerenko egyébként jól ismeri a balkáni térséget, Montenegró NATO-csatlakozása idején Podgoricában teljesített szolgálatot, ahol kemény álláspontja miatt a nem éppen hízelgő „Putyin buldózere” nevet ragasztották rá.
– Soha semmi közöm nem volt közöm az építőipari munkákhoz. Nem tudom, milyen logika alapján kötődik hozzám a buldózer elnevezés, és főleg elnökünkkel összefügésben, aki minden országot tiszteletben tart
– mondta 2020 októberében, Horvátországba érkezésekor Nyesztyerenko, akinek ma Zágrábban átadták a kiutasított orosz követségi alkalmazottak listáját.
Kína szállít, Szerbia fegyverkezik
A szerb kirakatfegyverkezés Horvátországban is téma. Az okosabbja kifejti, hogy ezt elsősorban Kína erőfitogtatásaként kell érteni, mivel hogy egy oroszbarát európai országnak szállított modern fegyverrendszert, a többi meg „szenzációt” próbál csinálni az ügyből, és riogatja az embereket a „növekvő szerb veszéllyel”, ami természetesen nonszensz.
Mint ez különben az éppen aktuális háborúból is kiderült, a kis, profi hadseregek doktrínája végérvényesen elbukott.
A Rettegett Iván óta a számbeli fölényre épülő orosz katonai stratégia most halovány árnya saját magának, és kétszázezer emberrel szerencsétlenkedik egy 44 milliós ország ellen, és a hírek szerint alig tudott innen-onnan 60 ezer embert összekaparni erősítés gyanánt.
Ismét felteszem a kérdést, vajon kire nézve jelenthet veszélyt egy 20 ezer embert felvonultató szerb sereg, akárhogy fel is van szerelkezve?
A lengyelek még a konfliktus kirobbanása előtt rájöttek, hogy legalább a duplájára kell emelniük a fegyverben álló sereget (150 ezerről 300 ezerre), ha azt akarják, hogy bármilyen esélyük legyen egy komolyabb támadás esetén.
Vagy, hogy még egy példát mondjak, a Sivatagi Viharban a szövetségesek 540 ezer embert vonultattak fel Szaddám Huszein ellen. Szóval, a háborúkat továbbra is a számok döntik el, nem pedig a műszaki fölény.
Veszélyes drónok
Ha már itt füstölgök, megemlítem a valami miatt csodafegyvernek tartott török Bayraktar drónokat is, melyek beszerzését nemcsak Szerbia, de Horvátország, Lengyelország, meg még néhány európai ország fontolgatja.
Ezek a drónok valójában nem a technológia csodái, sikerük titka abban rejlik, hogy kicsi a radarkeresztmetszetük, és lassúak, ezért a radarrendszerek nem értelmezik fenyegetésként őket. Észlelik a drónt, de mivel a jelzés olyan mint egy nagyobb madáré, amit kis sebessége is alátámaszt, egyszerűen figyelmen kívül hagyják, sőt automatikusan kinullázzák, hogy csökkentsék a kijelzőn feltűnő objektumok számát.
Ezt a játékot a Byraktarok addig tudják játszani, amíg valaki nem tanít meg egy AI-t, azaz egy mesterséges intelligenciát, hogy ismerje fel a drónt. Mindazonáltal, ez nem jelenti azt, hogy a dróntechnika nem rendkívül veszélyes.
Főleg azért, mert olcsó és viszonylag egyszerű szerkentyűkről van szó, amelyeket nagy számban lehet a célpontok ellen irányítani. A rajokban támadó drónok ellen jelenleg gyakorlatilag nincs védekezés, mert egyrészt a nagyszámú célpont leterheli a védelmi rendszereket, másrészt pedig annyi van belőlük, hogy nincs mivel lelőni őket, azaz a védelmi fegyverzetből előbb-utóbb kifogy a lőszer.
Hogy ne részletezzük tovább, megnyugtató választ még senki sem talált erre a kérdésre.

Horvátország
Sztrájkügyben a bíróság a kormány ellen döntött, új multiplex mozi nyílt Koszovóban

Hétfőn Horvátországban azzal kezdődött a nap, hogy tíz óra tájban a zágrábi Megyei Bíróság bejelentette a döntését, amely lehetővé teszi a köztisztviselők és közalkalmazottak sztrájkját az igazságszolgáltatásban. Tehát az összes bírósági tisztviselő, gyorsíró, sofőr, takarítónő és más alkalmazott, aki ma reggel 7 órakor kezdte meg a sztrájkot, immár legálisan folytathatja a megmozdulást. Ezzel a bíróság lényegében a kormány ellen döntött, mert a kabinet a sztrájk betiltását követelte.
Szabad sztrájkolni
Történelmi nap ez a szakszervezetek, különösen a „nem reprezentatívak” számára, mert a bíróság kimondta, hogy törvényes a munkavállalók sztrájkja a bíróságokon és az ügyészségeken.
– Délelőtt 10 órakor ott voltunk a megyei bíróságon a sztrájkot jogszerűnek nyilvánító ítélethirdetésen, 10 óra 5 perckor pedig meghívást kaptunk Ivan Malenica igazságügyi minisztertől, hogy ma fél háromkor menjünk be tárgyalni. Nos, ez a megmozdulás legalább arra jó volt, hogy létrejöjjön a találkozó
– mondta Iva Sušković, az Állami és Helyi Alkalmazottak Szakszervezetének (SDLS) elnöke a zágrábi városi polgári bíróság előtt röviddel déli 12 óra előtt tartott tüntetésen.
Salamoni döntés
A kormány „tartalék főhadiszállásán”, a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban Andrej Plenković miniszterelnök fél tízkor találkozott a közszolgálati szakszervezetek képviselőivel.
A találkozón a miniszterelnök mellett részt vett Oleg Butković miniszterelnök-helyettes és tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Ivan Malenica igazságügyi és közigazgatási miniszter, Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter, Marin Piletić a munkaügyi kérdésekért és a nyugdíjrendszerért, valamint a család- és szociálpolitikáért felelős miniszter, Vili Beroš egészségügyi miniszter, valamint Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter.

Andrej Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
Nem sokkal 11 óra után véget ért a találkozó, amelyet követően Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője állt ki a sajtó munkatársai elé.
– A párbeszéd keretében arra jutottunk, hogy a következő napokban egyetértési megállapodást kötünk, amely megelőlegezi a kormány döntését az állami alkalmazottak és a köztisztviselők ideiglenes illetménykiegészítésének kifizetéséről
– jelentették be a találkozót követően tartott sajtótájékoztatón.
– Ezt a köz- és állami alkalmazottak fizetéséről szóló új törvény kidolgozásával összefüggésében kell érteni
– nyilatkozta Plenković miniszterelnök, hozzátéve, hogy a törvénynek január 1-jéig hatályba kell lépnie, és hozzátette, hogy két különböző rendeletet fogadnak el, egyet az állami tisztviselők, és egyet a köztisztviselők vonatkozásában.
Plenković szerint a közös döntések 219 000 alkalmazott bérét érintik, és bejelentette, hogy a legalacsonyabb bérek 100 euróval emelkednek.
Azok, akiknek valamivel magasabb fizetésük van, 80 vagy 60 euró növekedéssel számolhatnak. Ugyanakkor a kormányfő azt is közölte, hogy a nyaralási pótlék mindenki számára azonos lesz, azaz 300 euró.
Új mozi Koszovóban
Amíg Európa döntő többsége egy újabb háború kirobbanásával ijesztgeti magát Szerbia és Koszovó között, a német-horvát Blitz Cinestar, amely a régió legnagyobb filmszínházhálózatát működteti, bejelentette, hogy június 2-án, pénteken megnyitotta eddigi legnagyobb, 15 moziteremmel büszkélkedő megaplexét Koszovó fővárosában, Prištinában.

Fő a kényelem, a pristinai megamozi egyik terme a tizenötből (Forrás: Cineuropa)
A megamozi Európa azon részének legnagyobb bevásárlóközpontjában, a Prishtina Mallban működik, fittyet hányva mindenféle vérgőzös jóslatnak.

Kapcsolódó cikk
A HÁBORÚ JELEI: Az oroszok tovább nyomatják a tézist, hogy háború lesz Koszovó és Szerbia között
A prištinai CineStar Megaplex a legnagyobb, legmodernebb, és egyben a legszebb mozi Koszovóban.
A Wall-to-wall Harkness vásznakat, a Barco 4K RGB lézerprojektorokat, a Real D Ultimate 3D-t, a JBL hangszórókat és a Crown audioerősítőket magában foglaló technológia mellett a prištinai CineStar belső berendezése, a zágrábi Franić & Šekoranja tervezőiroda munkáját dicséri.
A zágrábi tervezőiroda más, díjnyertes CineStar mozik belső berendezéséért is felelős, köztük a 2018-as Európa legjobb új építésű mozijának díjával büszkelkedő CineStar Split belső berendezése is az ő terveik után készült.
Körülbelül ennyit a háborúról, ami körül szakértők sora aggodalmaskodik Belfasttól České Budějovicéig.
Addig amíg nem zárják be a Ferizaj (szerbül Uroševac) melletti Camp Bondsteelt, illetve az amerikaiak nem vonulnak ki Koszovóból, nyugodtan lehet fagyizni és moziba járni, főleg most, hogy már van hova a CineStar jóvoltából.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt