PUTYIN BULDÓZERE: Horvátország is kiutasított 18 orosz diplomatát tiltakozásul az Ukrajna elleni agresszióra

A cikk meghallgatása

A horvát külügyminisztériumban átadták Andrej Nyesztyerenko orosz nagykövetnek azt a jegyzéket, amelynek értelmében tiltakozásul az Ukrajna elleni “brutális agresszióra, és az annak folyamán elkövetett számos bűncselekményre”, 18 Horvátországban akkreditált orosz diplomatát és a személyzet 6 adminisztratív/műszaki munkát végző tagját kiutasított az országból. A Horvát külügyminisztérium egyben felszólította az orosz felet a hadműveletek mielőbbi felfüggesztésére.

Putyin buldózere

Ezzel Horvátország csatlakozott az EU tagországok ilyen irányú akciójához, bár egy kicsit kimértebben, mint a szomszédos Szlovénia, amely bár sokkal kisebb a picinyke Horvátországtól, 33 orosz diplomatát utasított ki az országból.

Persze, a játékszabályok értelmében, Moszkva is ki fog ebrudalni megfelelő számú horvát diplomatát, hogy ily módon fejezze ki rosszallását.

Ebből persze, semmilyen gyakorlati haszon nem származik, hacsak annyi nem, hogy nem fogja szó érni a ház elejét az EU részéről. Mármint abban az értelemben, hogy az európai egység megőrzése, határozott diplomáciai válasz stb, stb.

A zágrábi külügyminisztériumba bekéretett orosz nagykövet, Andrej Nyesztyerenko egyébként jól ismeri a balkáni térséget, Montenegró NATO-csatlakozása idején Podgoricában teljesített szolgálatot, ahol kemény álláspontja miatt a nem éppen hízelgő “Putyin buldózere” nevet ragasztották rá.

– Soha semmi közöm nem volt közöm az építőipari munkákhoz. Nem tudom, milyen logika alapján kötődik hozzám a buldózer elnevezés, és főleg elnökünkkel összefügésben, aki minden országot tiszteletben tart

– mondta 2020 októberében, Horvátországba érkezésekor Nyesztyerenko, akinek ma Zágrábban átadták a kiutasított orosz követségi alkalmazottak listáját.

Kína szállít, Szerbia fegyverkezik

A szerb kirakatfegyverkezés Horvátországban is téma. Az okosabbja kifejti, hogy ezt elsősorban Kína erőfitogtatásaként kell érteni, mivel hogy egy oroszbarát európai országnak szállított modern fegyverrendszert, a többi meg “szenzációt” próbál csinálni az ügyből, és riogatja az embereket a “növekvő szerb veszéllyel”, ami természetesen nonszensz.

Mint ez különben az éppen aktuális háborúból is kiderült, a kis, profi hadseregek doktrínája végérvényesen elbukott.

A Rettegett Iván óta a számbeli fölényre épülő orosz katonai stratégia most halovány árnya saját magának, és kétszázezer emberrel szerencsétlenkedik egy 44 milliós ország ellen, és a hírek szerint alig tudott innen-onnan 60 ezer embert összekaparni erősítés gyanánt.

Ismét felteszem a kérdést, vajon kire nézve jelenthet veszélyt egy 20 ezer embert felvonultató szerb sereg, akárhogy fel is van szerelkezve?

A lengyelek még a konfliktus kirobbanása előtt rájöttek, hogy legalább a duplájára kell emelniük a fegyverben álló sereget (150 ezerről 300 ezerre), ha azt akarják, hogy bármilyen esélyük legyen egy komolyabb támadás esetén.

Vagy, hogy még egy példát mondjak, a Sivatagi Viharban a szövetségesek 540 ezer embert vonultattak fel Szaddám Huszein ellen. Szóval, a háborúkat továbbra is a számok döntik el, nem pedig a műszaki fölény.

Veszélyes drónok

Ha már itt füstölgök, megemlítem a valami miatt csodafegyvernek tartott török Bayraktar drónokat is, melyek beszerzését nemcsak Szerbia, de Horvátország, Lengyelország, meg még néhány európai ország fontolgatja.

Ezek a drónok valójában nem a technológia csodái, sikerük titka abban rejlik, hogy kicsi a radarkeresztmetszetük, és lassúak, ezért a radarrendszerek nem értelmezik fenyegetésként őket. Észlelik a drónt, de mivel a jelzés olyan mint egy nagyobb madáré, amit kis sebessége is alátámaszt, egyszerűen figyelmen kívül hagyják, sőt automatikusan kinullázzák, hogy csökkentsék a kijelzőn feltűnő objektumok számát.

Ezt a játékot a Byraktarok addig tudják játszani, amíg valaki nem tanít meg egy AI-t, azaz egy mesterséges intelligenciát, hogy ismerje fel a drónt. Mindazonáltal, ez nem jelenti azt, hogy a dróntechnika nem rendkívül veszélyes.

Főleg azért, mert olcsó és viszonylag egyszerű szerkentyűkről van szó, amelyeket nagy számban lehet a célpontok ellen irányítani. A rajokban támadó drónok ellen jelenleg gyakorlatilag nincs védekezés, mert egyrészt a nagyszámú célpont leterheli a védelmi rendszereket, másrészt pedig annyi van belőlük, hogy nincs mivel lelőni őket, azaz a védelmi fegyverzetből előbb-utóbb kifogy a lőszer.

Hogy ne részletezzük tovább, megnyugtató választ még senki sem talált erre a kérdésre.