Connect with us

Macedónia

DIPLOMÁCIAI CSATATÉR: Észak-Macedónia öt orosz diplomatát utasít ki, hasonló lépés várható Moszkva részéről

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

bujar osmani szkopje
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 1 perc

Egyre inkább nem kívánatos személyekké válnak az orosz diplomaták. Ez alól nem kivétel a Balkán sem, bár ott egy-két ország valószínűleg nem követi ezt a példát. De Észak- nem ezek közé fog tartozni, a balkáni ország külügyminisztériuma közölte, hogy öt orosz diplomatát utasítottak ki. A szkopjei bejelentésre Oroszoroszág már válaszolt is, érvényesülni fog a reciprocitás elve.

Az orosz diplomatákat Észak- Macedóniában nem kívánatos személlyé nyilvánították, és öt napot kaptak arra, hogy elhagyják a nyugat-balkáni országot.

Bujar Osmani, Észak- Macedónia albán származású külügyminisztere hétfőn kérette be Oroszország szkopjei nagykövetét, hogy átadja neki az irányítása alatt álló nagykövetségen szolgálatot teljesítő öt diplomata kiutasítására vonatkozó dokumentumot.

A szkopjei vezetés titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva azt állítja, hogy az orosz diplomaták a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak, ezért kell elhagyniuk az országot.

Az észak-macedón külügyminisztérium tavaly májusban és júliusban már kiutasított egy-egy orosz diplomatát az országból. Moszkva mindkét esetben a reciprocitás elvét betartva reagált, és észak-macedón diplomatákat küldött haza.

A válasz most sem marad el, Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője ugyanis azt mondta, hogy a Kremlnek vissza kell vágnia Észak- Macedóniának az szkopjei orosz nagykövetség öt diplomatájának kiutasítása miatt.

– A Nyugat által kirobbantott russzofób hisztériához való csatlakozással Szkopje megerősítette, hogy kész meggondolatlanul feláldozni szuverenitását, és olyan döntéseket hozni, amelyek ellentétesek a társadalom hangulatával és az alapvető nemzeti érdekekkel

– folytatta Zaharova, aki úgy fogalmazott, hogy Oroszországnak meg kell tennie a megtorló intézkedéseket.

Szerbia

A szerbiai albánok Washingtonban lobbiznak saját közösségük létrehozásáért

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Washingtoni találkozó
A Presevo-völgy küldöttsége találkozott Ritchie Torres amerikai képviselővel, az amerikai képviselőház albán kérdésekkel foglalkozó csoportjának társelnökével. Erről a képen szintén látható Shaip Kamberi számolt be. (Forrás: Facebook, Shaip Kamberi)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Újabb fordulat Szerbia és Koszovó viszonyában: a Szerbiához tartozó Preševo-völgyben élő albánok Washingtonban követelik a szerbiai albánok közösségének létrehozását, amivel egyértelműen a koszovói szerb önkormányzatok létrehozására vonatkozó elképzelésekre reagálnak. Szerbia déli részén, a macedón-szerb-koszovói hármashatár térségében három község van, amelyben a többsége albán nemzetiségű. Az ott élő albánok már korábban szerettek volna bekapcsolódni az Egyesült Államok által diktált, és az Európai Unió által kivitelezett rendezési folyamatba, miután az előző évtizedben kudarcot vallottak a területcserére vonatkozó elképzelések.

Washingtonhoz fordulnak

A szerbiai albánok nem Brüsszelbe, hanem egyenesen Washingtonba mentek, hogy harcoljanak a maguk igazáért, és egyúttal támogassák Koszovó ügyét is Szerbiával szemben.

A medveđai, bujanovaci és preševoi albánok küldöttsége munkalátogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol Shaip Kamberi, albán származású szerbiai parlamenti képviselő vezetésével felkeresik a szenátusát, hogy elpanaszolják, milyen diszkriminációnak vannak kitéve Szerbiában.

Kamberi kijelentette, hogy követelik a Preševo-völgyben élő albánok közösségének létrehozását, ezzel a koszovói szerbek által támasztott igényekre válaszolnak a maguk módján.

– Amit a szerbek kérnek Koszovóban, azt nekünk, szerbiai albánoknak is meg kell kapnunk. Ha a koszovói Szerb Községek Közösségét kérik, akkor mi kérjük a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását

– jelentette ki Kamberi, aki szerint erre annál is inkább igényt tarthatnak, mert a Preševo-völgyben több albán él, mint amennyi szerb van Koszovóban.

A szerbiai albán politikus ennél is továbbment a reciprocitás elvének szellemében.

– Ha a koszovói szerbek a Koszovótól történő elszakadásra törekednek, akkor mi kérjük az egyesülést Koszovóval az 1992. március 1-én és 2-ánt tartott népszavazás értelmében

– mondta Washingtonban Kamberi, aki szerint már megkezdték a találkozókat az amerikai illetékesekkel.

Ezeknek a találkozóknak az előkészítésében részt vett Joni Ernst republikánus és Gary Peters demokrata szenátor, ők az amerikai szenátus albán ügyekkel foglalkozó választmányának társelnökei.

A szerbek nem tartják be az egyezményeket

Kamberi egyébként azzal vádolta meg a belgrádi vezetést, hogy nem tartja be azokat kötelezettségeit, amelyeket a Preševo-völgyben élő albánokkal kötött három szerződésben vállalt magára, amit szintén beleng a „reciprocitás szelleme”.

– Ahelyett, hogy megoldanák a jogos igényeinkkel kapcsolatban felmerülő problémáit, a különböző helyi tényezők évek óta akadályoznak minden egészséges kezdeményezést és erőfeszítést, ezért szükségünk van a belső koordinációra

A völgy küldöttsége Washingtonban

A völgy küldöttsége Washingtonban, Ritchie Torres amerikai képviselő irodája és egy amerikai zászló előtt (Forrás: Facebook, Shaip Kamberi)

– indokolta meg a Facebookon Kamberi, hogy miért kérik a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását.

A szerbiai albán politikus fontosnak tartja a szoros együttműködést a koszovói kormánnyal is, valamint politikájuk összehangolását a „nemzetközi barátaikkal”, nehogy feledésbe merüljenek a Preševo-völgyi albánok követelései.

Kamberi egyúttal köszönetet mondott a pristinai kormánynak, amiért lehetővé tette az általa vezetett küldöttség számára, hogy zsinórban immár harmadszor látogasson el az Egyesült Államokba.

Az albánok másutt is mozgolódnak

A Koszovóval szemben támasztott szerb követelések hatására Észak- Macedóniában is mozgolódni kezdtek egyes albán pártok.

Az Alternativa nevet viselő ottani albán politikai szervezet felkérte az albán származású községi (önkormányzati) vezetőket, hogy kezdeményezzék az észak-macedóniai Albán Községek Közösségének megalakítását, annak az elvnek az alapján, amelyet Szerbia szeretne érvényesíteni Koszovóval szemben.

Erre a felvetésre reagált Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök is, aki szerint a koszovói folyamatokat semmiképpen sem lehet Észak- Macedóniára kivetíteni, miután az önkormányzatok közötti együttműködésnek Észak- Macedóniában nincsenek törvényes akadályai.

– Minden önkormányzat bármilyen formában együttműködhet bármelyik önkormányzattal, ha megtalálják a közös témát. Úgy gondoljuk, hogy ez a kérés komolytalan, politikai hangulatkeltést szolgál, és így végső soron elfogadhatatlan is

– közölte Kovacsevszki szociáldemokrata uniójának egyik illetékese.

Az Alternativa kezdeményezése elfogadhatatlan a legnagyobb macedón párt, a VMRO DPMNE vezetője, Hrisztian Mickoszki számára is, aki úgy ítélte meg, hogy az ilyen elképzelések csak ronthatják az etnikumok közötti kapcsolatokat.

Az Alternativa javaslatát a macedóniai albán pártok egyike-másika szintén elutasítja, az észak-macedóniai Albán Szövetség (Aleanca për Shqiptarët, AS) szerint is komolytalan és napi politikai célokat szolgál a kezdeményezés, indoklásuk szerint ugyanis az albánok Észak- Macedóniában tömbben, összefüggő területen, és nem enklávékban élnek.

Kamberi Washingtonban

Egy észak-macedóniai albán párt támogatja a szerbiai magyarokat és bosnyákokat

Az észak-macedóniai párt ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a koszovói szerbek, akárcsak a szerbiai albánok kisebbségeknek számítanak, ezért a kisebbségi normáknak kölcsönösen érvényesülniük kell, és ezt a maguk részéről teljes mértékben támogatják is, amivel kizárják a szerbek által prioritásként kezelt „egyirányú forgalmat”, amit a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozása jelentene.

A párt a Facebookon közzétett közleményében azt is megjegyezte, hogy véleményük szerint a szerbiai magyaroknak és a szerbiai bosnyákoknak szintén ennek megfelelő jogokkal kellene rendelkezniük.

Ezek a fejlemények mindenképpen arra utalnak, hogy a Balkánon a „túlhevített politizálás” rejt magában némi veszélyeket, és egyre inkább kirajzolódik, hogy hova vezet a belgrádi kormány követelése a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban, a Pristinával szemben támasztott elvárások ugyanis bumerángként üthetnek vissza, csak előbb kapnak egy gellert Észak- Macedóniában.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava