A cikk meghallgatása

A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben az észak-atlanti szervezet rendkívüli csúcstalálkozóját megelőzően. Az értekezleten a 30 tagállam mellett egy “vendég is lesz”. A plusz résztvevő alatt Ukrajnát kell érteni, mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül bekapcsolódik a rendkívüli NATO-csúcstalálkozó munkájába.

A NATO kívülről támogat

Jens Stoltenberg előzetes tájékoztatóján közölte, hogy a NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a balti régiótól a Fekete-tengerig.

Elmondta, hogy a szövetség keleti felének megerősítésére a biztonsági környezet megváltozása miatt van szükség. A szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítése Oroszország ukrajnai inváziójára adott azonnali válaszintézkedést jelent. A főtitkár szerint az intézkedés megerősíti, hogy a szövetség szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben.

A főtitkár közölte, hogy a csúcstalálkozón a NATO-tagországok vezetői megerősítik a szövetség Kijevnek nyújtott támogatását, és hangsúlyozzák majd, hogy az ENSZ alapokmánya alapján Ukrajnának joga van az önvédelemhez.

– Eltökélt szándékunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk Ukrajna támogatására. De felelősségünk az is, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra, és ne váljék konfliktussá a NATO és Oroszország között. Ez még több halált és még több pusztítást okozna

– fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a NATO támogatást nyújt Ukrajnának, de nem része a konfliktusnak.

Kínai közreműködés

Kína is terítékre kerül, miután a NATO aggódik, hogy Peking támogatja a Ukrajna elleni agressziót. Ezért a tagállami vezetők a csúcstalálkozón foglalkoznak majd Kína szerepével is annak fényében, hogy Peking Moszkvához csatlakozva megkérdőjelezte a független nemzetek jogát arra, hogy megválasszák saját biztonsági struktúrájukat.

Kína továbbá politikai támogatást nyújtott Oroszországnak többek között valótlanságok terjesztésével. A szövetségesek attól is tartanak, hogy Kína anyagi támogatást nyújthat az orosz invázióhoz.

– Arra számítok, hogy a vezetők felszólítják Kínát, teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként vállalt kötelezettségeit, és tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától

– fogalmazott a főtitkár, aki szerint Kínának csatlakoznia kell a világ többi részéhez, és követelnie kell a háború azonnali befejezését.

Atom és kémia

A főtitkár kérdésre válaszolva kijelentette: el kell kerülni, hogy Oroszország ukrajnai háborúja nukleáris konfliktusba torkolljon Moszkva és a Nyugat között.

– Oroszországnak fel kell hagynia a veszélyes és felelőtlen nukleáris retorikával. Meg kell értenie, hogy soha nem nyerhet meg egy nukleáris háborút

– jelentette ki Stoltenberg, aki valós a veszélye nevezte, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vet be Ukrajnában. A tagországi vezetők ezért várhatóan arról döntenek majd, hogy felszereléseket küldenek Kijevnek vegyi és nukleáris fegyverek elleni védekezéshez.

A támogatás kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szembeni védelmet szolgáló berendezések biztosítását jelenti, a szövetség továbbá kiberbiztonságot erősítő segítséget is nyújt Ukrajnának.

– A NATO aggódik a vegyi vagy biológiai fegyverek esetleges használata miatt. A vegyi fegyverek bármilyen használata teljesen megváltoztatná a konfliktus természetét, és messzemenő következményekkel járna

– nyiltkozta a főtitkár, aki végezetül reményét fejezte ki, hogy a tagországok megerősítik elkötelezettségüket a védelmi kiadások fokozása mellett, mert véleménye szerint az ukrajnai háború is megmutatta, hogy “a békét nem vehetjük magától értetődőnek”.