A Háború
HARCCSOPORTOK: A NATO végül mégis telepít katonákat Magyarországra

A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába, hogy megerősítse a szövetség keleti régiójának védelmét – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben az észak-atlanti szervezet rendkívüli csúcstalálkozóját megelőzően. Az értekezleten a 30 tagállam mellett egy „vendég is lesz”. A plusz résztvevő alatt Ukrajnát kell érteni, mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül bekapcsolódik a rendkívüli NATO-csúcstalálkozó munkájába.
A NATO kívülről támogat
Jens Stoltenberg előzetes tájékoztatóján közölte, hogy a NATO a négy új harccsoport telepítése mellett megerősíti a Lengyelországban és a balti országokban már jelen lévő erőit, ezzel nyolcra emelkedik a nemzetközi harccsoportok száma a szövetség keleti régiójának teljes hosszán, a balti régiótól a Fekete-tengerig.
Elmondta, hogy a szövetség keleti felének megerősítésére a biztonsági környezet megváltozása miatt van szükség. A szárazföldi, légi és tengeri harccsoportok telepítése Oroszország ukrajnai inváziójára adott azonnali válaszintézkedést jelent. A főtitkár szerint az intézkedés megerősíti, hogy a szövetség szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben.
A főtitkár közölte, hogy a csúcstalálkozón a NATO-tagországok vezetői megerősítik a szövetség Kijevnek nyújtott támogatását, és hangsúlyozzák majd, hogy az ENSZ alapokmánya alapján Ukrajnának joga van az önvédelemhez.
– Eltökélt szándékunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk Ukrajna támogatására. De felelősségünk az is, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra, és ne váljék konfliktussá a NATO és Oroszország között. Ez még több halált és még több pusztítást okozna
– fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a NATO támogatást nyújt Ukrajnának, de nem része a konfliktusnak.
Kínai közreműködés
Hírfolyamok
Kína is terítékre kerül, miután a NATO aggódik, hogy Peking támogatja a Ukrajna elleni agressziót. Ezért a tagállami vezetők a csúcstalálkozón foglalkoznak majd Kína szerepével is annak fényében, hogy Peking Moszkvához csatlakozva megkérdőjelezte a független nemzetek jogát arra, hogy megválasszák saját biztonsági struktúrájukat.
Kína továbbá politikai támogatást nyújtott Oroszországnak többek között valótlanságok terjesztésével. A szövetségesek attól is tartanak, hogy Kína anyagi támogatást nyújthat az orosz invázióhoz.
– Arra számítok, hogy a vezetők felszólítják Kínát, teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként vállalt kötelezettségeit, és tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától
– fogalmazott a főtitkár, aki szerint Kínának csatlakoznia kell a világ többi részéhez, és követelnie kell a háború azonnali befejezését.
Atom és kémia
A főtitkár kérdésre válaszolva kijelentette: el kell kerülni, hogy Oroszország ukrajnai háborúja nukleáris konfliktusba torkolljon Moszkva és a Nyugat között.
– Oroszországnak fel kell hagynia a veszélyes és felelőtlen nukleáris retorikával. Meg kell értenie, hogy soha nem nyerhet meg egy nukleáris háborút
– jelentette ki Stoltenberg, aki valós a veszélye nevezte, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vet be Ukrajnában. A tagországi vezetők ezért várhatóan arról döntenek majd, hogy felszereléseket küldenek Kijevnek vegyi és nukleáris fegyverek elleni védekezéshez.
A támogatás kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szembeni védelmet szolgáló berendezések biztosítását jelenti, a szövetség továbbá kiberbiztonságot erősítő segítséget is nyújt Ukrajnának.
– A NATO aggódik a vegyi vagy biológiai fegyverek esetleges használata miatt. A vegyi fegyverek bármilyen használata teljesen megváltoztatná a konfliktus természetét, és messzemenő következményekkel járna
– nyiltkozta a főtitkár, aki végezetül reményét fejezte ki, hogy a tagországok megerősítik elkötelezettségüket a védelmi kiadások fokozása mellett, mert véleménye szerint az ukrajnai háború is megmutatta, hogy „a békét nem vehetjük magától értetődőnek”.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt