...
Connect with us

A Háború

BILATERÁLIS HÍZELGÉS: Éljen a horvát-kínai barátság!

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

horvat kinai hazelnok
Olvasási idő: 3 perc

A horvát-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 30-dik évfordulóján Gordan Jandroković, a horvát szábor (parlament) elnöke – akit a köznép igen tiszteletlenül Njonjonak (Nyónyó) szólít – videokonferenciát tartott Li Csan-su, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnökével. Hogy hogyan becézik a kínaiak a 议会 (parlament) elnökét, nem tudjuk, de valószínűleg nem is akarjuk tudni – van nekünk elég bajunk így is, igazán nem akarjuk még Kínát is magunkra haragítani.

A semmitmondás csimborasszója

Nos, akárhogy is, de a horvát parlament közleményéből megtudhattuk, hogy a két magas rangú állami tisztségviselő rendkívül elégedett volt egymással, ti. a kétoldalú kapcsolatok fejlődésével.

Miután megerősítést nyert, hogy a Horvát Köztársaság és a Kínai Népköztársaság egymás közti viszonya hagyományosan baráti és partneri, mindkét fél a politikai és gazdasági együttműködés további elmélyítését helyezték kilátásba. Egyúttal a két nagyhatalmú sündisznócska némiképp hazabeszélve, hangsúlyozta a parlamentáris diplomácia fontosságát és a Kína+16, illetve a Road and Belt (Egy Övezet, Egy Út) kezdeményezés keretében folyó együttműködést.

A horvát Szábor (parlament) közleményéből ugyanakkor értesülhettünk arról is, hogy a parlamenti elnök urak/elvtársak megtárgyalták a Horvátországgal szomszédos térségben tapasztalható helyzetet – különös tekintettel Bosznia-Hercegovinára és az Ukrajnában dúló háborúra. A kínai földrajzi viszonyokhoz képest a Horvátország és Ukrajna közötti távolság „szomszédságnak” tekinthető.

Jandroković itt kifejtette, hogy Horvátország feltétel nélkül támogatja Ukrajna függetlenségét és területi épségét. Hangsúlyozta a harci cselekmények mielőbbi felfüggesztésének és az orosz hadsereg kivonulásának szükségességét az ukrán nemzet további szenvedésének elkeresülése érdekében.

Li Csan-su szerint Kína támogatja Ukrajna függetlenségét és területi épségét, és tájékoztatta horvát kollégáját azokról az intézkedésekről amelyeket Kína foganatosított és foganatosít a háborús konfliktus leállítása és a humanitárius válság megakadályozása érdekében.

A kínai parlament elnöke egyúttal elmondta azt is, hogy Horvátország Kína egyik „legnagyobb barátja” az EU-ban, és ezt azzal támasztotta alá, hogy Horvátország volt az első EU tagország, ahol egy kínai vállalat épített meg egy, az EU eszközeivel támogatott, stratégiai infrastrukturális létesítményt.

A bilaterális hízelgés keretében szóba került néhány horvát cég amely sikeresen tevékenykedik a kínai piacon (Rimac, Infobip, Dok-Ing, Končar), hogy végül Jandroković kifejezze reményét, hogy a koronavírus járvány lecsengésével a kínai turisták ismét nagy számban térnek vissza Horvátországba.

Amint ez az ilyen beszélgetések során szokásban van, Jandroković meghívta Li Csan-sut a pelješaci híd ünnepélyes felavatására, míg kínai kollégája meghívta egy kínai látogatásra Jandrokovićot.

Most jön a jutalomfalat

Ha bárki is eljutott eddig, akkor eláruljuk, hogy a fönti „NAGYSEMMI” mitől is hír. Miközben a két házelnök „jópofáskodik”, addig a világban dúl a háború, Horvátország és Kína pedig nem ugyanazon az oldalon áll.

Vlagyimir Putyin február elején Pekingbe utazott, hogy egyebek között az ukrán konfliktust vitassa meg Hszi Csin-pinggel, ez a kincstári megfogalmazás, amit úgy is lehet értelmezni, hogy az orosz elnök tájékoztatta a kínai nagyurat arról, hogy mit fog majd tenni Ukrajna esetében, mert akkor már nyilvánvaló volt, hogy az orosz katonák nem azért sorakoztak fel az ukrán határnál, hogy hóvirágot szedjenek.

Ennyi katonát nem lehet összerántani egy kritikus területen, hogy azután arcvesztés nélkül szélnek eresszék őket. Ebben az esetben is érvényesült a „dramaturgiai pisztoly” szabálya, hogy ahol ennyi fegyver van, az biztosan el fog sülni.

Radnóti András, a londoni székhelyű Millennium Emerging Europe tanácsadó cég ügyvezetője igazgatója január végén úgy nyilatkozott a BALK-nak, hogy „ha Putyin bevonul Ukrajnába, akkor ez Kínát is felbátorítja, tehát Tajvan lehet a következő”.

Tajvanon folyamatosak a tüntetések Ukrajna mellett, és sokan attól tartanak, hogy a szigetország, amely még nem tartozik a szárazföldi Kínához, lesz a Távol-Kelet Ukrajnája, és hogy erről tételesen beszélt-e a február 4-én Hszi Csin-ping kínai nagyúrral a Pekingbe látogató Vlagyimir Putyin, aki akkor még nem volt „Ukrajna mészárosa”.

Horvátország Tajvanhoz hasonlóan Ukrajnát támogatja a háborúban, és így jogosan merülhet fel-e kérdés, hogy miért nem a „természetes szövetségesnek” számító Tajvannal tárgyal? Persze, tudjuk, hogy miért. Lehet, hogy ezért lett ilyen „semmitmondóan sunnyogó” a horvát házelnöki közlemény.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Bulgária

CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

elobujt a bokorbol
Olvasási idő: 1 perc

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.

A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.

Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.

Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.

Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik

– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.

A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.

Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.

Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

A Háború

KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

tacsanka
Olvasási idő: 2 perc

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.

Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.

Felelőtlenség ilyen kolosszális pénzösszeget és ennyi katonai eszközt a megtépázott Ukrajnának küldeni az Egyesült Államok kellő, vagy bármilyen felügyelete nélkül, ez az összeg ugyanis Ukrajna 2021-es bruttó hazai össztermékének egyharmada

– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.

Ez arra utal, hogy Washington mennyire keveset tanult az afganisztáni kudarcból, amely során az amerikai adófizetők dollárjai „szeptember 11-i milliomosokat ” hoztak létre. A jelek szerint az Egyesült Államok most kötelességének érzi, hogy eleget tegyen Volodimir Zelenszkij elnök szinte minden sürgős kérésének, hogy nehézfegyvereket biztosítson neki anélkül, hogy nyomon követhetné azok mozgását Ukrajnán belül

– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.

Mint egykori világbanki alkalmazott, aki az ukrajnai energiaszektorban dolgozott, személyesen is szemtanúja voltam annak a nagyszabású kárnak, amelyet a burjánzó korrupció okozott ebben a fontos iparágban. A korrupció felszámolását célzó magasztos választási ígéretei ellenére Zelenszkij alatt az ukrán állam nagyrészt kleptokrácia maradt, beleértve a hadsereget is (az orosz agresszióval szembeni bámulatra méltó ellenállása ellenére)

– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.

Az amerikai pénzek és katonai felszerelések hatalmas megugrása új utakat nyitott az ukrán hadseregben a vesztegetés és a saját célokat szolgáló üzletelés előtt. Erős felügyelet nélkül a sebtében odaküldött amerikai és nyugati fegyverek egy része könnyen az Egyesült Államok ellenségeinek a kezébe kerülhet

– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.

A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

A Háború

PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

dugin ujjaszuletes
Olvasási idő: 3 perc

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.

Őrült beszéd, de van benne rendszer

Hősies tett volt Szerbia részéről, hogy nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz. Ez nagyon sokba fog kerülni Belgrádnak, ugyanúgy meg fogják büntetni az országot, mint 35 évvel ezelőtt tették. De hiszek abban, hogy Szerbia és Oroszország geopolitikai programja a szláv újjászültés lesz. Látni fogják, amint megfogalmazzuk a Balkánnal kapcsolatos programunkat. De előbb be kell fejeznünk azt, amit (Ukrajnában) elkezdtünk

– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.

Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.

A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a „lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.

Ukrajna nem nekünk, oroszoknak kell, hanem Krisztusnak. Ezért vagyunk ott, és ezért nem megyünk el onnan

– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.

Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.

Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.

Ha Szerbia elismeri Koszovó, akkor az ország megszűnik létezni, ezzel a lépéssel Belgrád lelki és erkölcsi öngyilkosságot követne el

– mondta Dugin, akit még hozzátette:

A Szerbia elleni NATO-támadás felébresztette a szerbeket, a szerbek pedig felébresztették Oroszországot, végül pedig Kína ébredt fel.

Délszláv turnék

Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.

2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.

A liberális eszme a valóságban totalitárius. El akarja pusztítani a hagyományokat. Egyre több ország akad, amely elveti ezt az eszmét, és lépéseket tesz nyelve, kultúrája és vallása megvédésére. Örülök annak, hogy ennek a folyamatnak Oroszország vált a jelképévé

– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.

Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.

Visszatérő befolyás

Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.

Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.

Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.