BILATERÁLIS HÍZELGÉS: Éljen a horvát-kínai barátság!

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A horvát-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 30-dik évfordulóján Gordan Jandroković, a horvát szábor (parlament) elnöke – akit a köznép igen tiszteletlenül Njonjonak (Nyónyó) szólít – videokonferenciát tartott Li Csan-su, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnökével. Hogy hogyan becézik a kínaiak a 议会 (parlament) elnökét, nem tudjuk, de valószínűleg nem is akarjuk tudni – van nekünk elég bajunk így is, igazán nem akarjuk még Kínát is magunkra haragítani.

A semmitmondás csimborasszója

Nos, akárhogy is, de a horvát parlament közleményéből megtudhattuk, hogy a két magas rangú állami tisztségviselő rendkívül elégedett volt egymással, ti. a kétoldalú kapcsolatok fejlődésével.

Miután megerősítést nyert, hogy a Horvát Köztársaság és a Kínai Népköztársaság egymás közti viszonya hagyományosan baráti és partneri, mindkét fél a politikai és gazdasági együttműködés további elmélyítését helyezték kilátásba. Egyúttal a két nagyhatalmú sündisznócska némiképp hazabeszélve, hangsúlyozta a parlamentáris diplomácia fontosságát és a Kína+16, illetve a Road and Belt (Egy Övezet, Egy Út) kezdeményezés keretében folyó együttműködést.

A horvát Szábor (parlament) közleményéből ugyanakkor értesülhettünk arról is, hogy a parlamenti elnök urak/elvtársak megtárgyalták a Horvátországgal szomszédos térségben tapasztalható helyzetet – különös tekintettel Bosznia- Hercegovinára és az Ukrajnában dúló háborúra. A kínai földrajzi viszonyokhoz képest a Horvátország és Ukrajna közötti távolság „szomszédságnak” tekinthető.

Jandroković itt kifejtette, hogy Horvátország feltétel nélkül támogatja Ukrajna függetlenségét és területi épségét. Hangsúlyozta a harci cselekmények mielőbbi felfüggesztésének és az orosz hadsereg kivonulásának szükségességét az ukrán nemzet további szenvedésének elkeresülése érdekében.

Li Csan-su szerint Kína támogatja Ukrajna függetlenségét és területi épségét, és tájékoztatta horvát kollégáját azokról az intézkedésekről amelyeket Kína foganatosított és foganatosít a háborús konfliktus leállítása és a humanitárius válság megakadályozása érdekében.

A kínai parlament elnöke egyúttal elmondta azt is, hogy Horvátország Kína egyik „legnagyobb barátja” az EU-ban, és ezt azzal támasztotta alá, hogy Horvátország volt az első EU tagország, ahol egy kínai vállalat épített meg egy, az EU eszközeivel támogatott, stratégiai infrastrukturális létesítményt.

A bilaterális hízelgés keretében szóba került néhány horvát cég amely sikeresen tevékenykedik a kínai piacon (Rimac, Infobip, Dok- Ing, Končar), hogy végül Jandroković kifejezze reményét, hogy a koronavírus járvány lecsengésével a kínai turisták ismét nagy számban térnek vissza Horvátországba.

Amint ez az ilyen beszélgetések során szokásban van, Jandroković meghívta Li Csan-sut a pelješaci híd ünnepélyes felavatására, míg kínai kollégája meghívta egy kínai látogatásra Jandrokovićot.

Most jön a jutalomfalat

Ha bárki is eljutott eddig, akkor eláruljuk, hogy a fönti „NAGYSEMMI” mitől is hír. Miközben a két házelnök „jópofáskodik”, addig a világban dúl a háború, Horvátország és Kína pedig nem ugyanazon az oldalon áll.

Vlagyimir Putyin február elején Pekingbe utazott, hogy egyebek között az ukrán konfliktust vitassa meg Hszi Csin-pinggel, ez a kincstári megfogalmazás, amit úgy is lehet értelmezni, hogy az orosz elnök tájékoztatta a kínai nagyurat arról, hogy mit fog majd tenni Ukrajna esetében, mert akkor már nyilvánvaló volt, hogy az orosz katonák nem azért sorakoztak fel az ukrán határnál, hogy hóvirágot szedjenek.

Ennyi katonát nem lehet összerántani egy kritikus területen, hogy azután arcvesztés nélkül szélnek eresszék őket. Ebben az esetben is érvényesült a „dramaturgiai pisztoly” szabálya, hogy ahol ennyi fegyver van, az biztosan el fog sülni.

Radnóti András, a londoni székhelyű Millennium Emerging Europe tanácsadó cég ügyvezetője igazgatója január végén úgy nyilatkozott a BALK-nak, hogy „ha Putyin bevonul Ukrajnába, akkor ez Kínát is felbátorítja, tehát Tajvan lehet a következő”.

Tajvanon folyamatosak a tüntetések Ukrajna mellett, és sokan attól tartanak, hogy a szigetország, amely még nem tartozik a szárazföldi Kínához, lesz a Távol- Kelet Ukrajnája, és hogy erről tételesen beszélt-e a február 4-én Hszi Csin-ping kínai nagyúrral a Pekingbe látogató Vlagyimir Putyin, aki akkor még nem volt „Ukrajna mészárosa”.

Horvátország Tajvanhoz hasonlóan Ukrajnát támogatja a háborúban, és így jogosan merülhet fel-e kérdés, hogy miért nem a „természetes szövetségesnek” számító Tajvannal tárgyal? Persze, tudjuk, hogy miért. Lehet, hogy ezért lett ilyen „semmitmondóan sunnyogó” a horvát házelnöki közlemény.