A cikk meghallgatása

A kelet-európai országok több millió ukrán menekült befogadására készülnek, akikre potenciális munkaerőként tekintenek. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy kihívás lesz mindenkit integrálni, nemcsak a menekültek nagy száma, hanem az érkező tömeg struktúrája miatt is. Az orosz invázió kezdete óta mintegy 2,5 millióan hagyták el Ukrajnát, legtöbben egyelőre és átmenetileg a szomszédos országokban tartózkodnak. A jelenlegi helyzet számos párhuzamot vet fel a 2015-ös migránsválsággal kapcsolatban.

Migráns vagy menekült

Hírügynökségi jelentések szerint az ukrajnai menekültek több mint fele Lengyelországban van, ugyanakkor több százezren érkeztek Magyarországra, de tízezrek mentek Bulgáriába és Moldovába is, a két gyorsan csökkenő népességű európai országba.

– Azok, akik most érkeznek az EU-ba, képzettek, és képesek alkalmazkodni a munkaerőpiaci elvárásokhoz

– jelentette ki Sieglinde Rosenberger, a Bécsi Egyetem munkatársa, aki azonban azt is megjegyezte, hogy ez nem lesz mindig így.

Más szakértők ugyanakkor arra kíváncsiak, hogy a nyugatinál alacsonyabb GDP-vel rendelkező kelet-európai országok hogyan tudnak “feldolgozni” egy ekkora menekültáradatot.

A Bolgár Munkaadók Szövetsége bejelentette, hogy 200 000 ukránt képesek foglalkoztatni: a bolgár származásúakat és a bolgár nyelvtudással rendelkezőket különösen várják, ami többé-kevésbé Magyarországra vonatkoztatva is igaz a kárpátaljai magyarokra vonatkoztatva.

A bolgár informatikai, textilipari, építőipari és turisztikai szektor képviselői is elmondták, hogy szeretnének ukránokat alkalmazni. Bulgáriában jelenleg 20 ezer ukrán él, de ez a szám várhatóan növekedni fog.

Bulgária lakossága a kommunizmus bukása idején közel kilencmillió volt, onnan esett vissza a jelenlegi 6,5 millióra, aminek egyik oka a kivándorlás volt.

Kiril Petkov bolgár miniszterelnök “intelligensnek, képzettnek és magasan kvalifikáltnak” minősítette az ukrán menekülteket.

– Ezek az emberek európaiak, és készek vagyunk befogadni őket

– mondta a bolgár miniszterelnök, akinek a nyilatkozatában van némi “diszkriminációs” elem, akárcsak a magyar miniszterelnök alább található kijelentésében is.

Az világosan látszik, hogy a korlátozó migrációs politikát folytató, de munkaerőhiánnyal is küzdő Magyarország az ukránokat szívesen fogadja.

– Mi különbséget tudunk tenni migránsok és menekültek között

– nyilatkozta a magyar miniszterelnök, aki szerint a magyar álláspont az, hogy “a migránsok álljanak meg, a menekültek viszont kapják meg az összes segítséget”.

Kérdés azonban, hogy az Ukrajnából érkező menekültek mindannyian Kelet- Európában maradnak-e. Sokan átutazóban vannak – akárcsak a migránsok – más európai országok felé, ahol rokonaik vannak vagy jobb lehetőségekre számíthatnak.

A kritikus tömeg

Azok az országok, ahova nagy számban érkeznek menekültek, mint például Lengyelország, túlterheltté válhatnak, mert az ukrán menekültek között sok gyermek és idős van, akik értelemszerűen nem képesek dolgozni, viszont ellátásra szorulnak.

– Hogyan integrálódnak majd mindannyian Európába? Ez gondot jelenthet

– jelentette ki Brad Blitz, a Londoni Egyetem munkatársa, aki azt latolgatja, hogy egy fizikából átvett fogalommal élve, a menekültek száma mikor éri el a “kritikus tömeg” szintjét.

Az Ukrajna és Románia közé szorított, 2,6 millió lakosú Moldovában már mintegy 250 ezer menekült tartózkodik, akik sürgős segítségre várnak.

– Segítségre van szükségünk, és gyorsan van rá szükség

– mondta Natalia Gavrilița moldovai miniszterelnök a múlt hétvégén Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, aki a Twitteren közzétett jelentésében hangsúlyozta, hogy hazája számít az Egyesült Államok támogatására és segítségére a menekültválság és a polgárokat érintő gazdasági következmények kezelésében.

Gavrilița közben ugyanezen az internetes csatornát mondott köszönetet Elon Musknak, aki ingyenesen elérhetővé tette a SpaceX Starlink szolgáltatását a moldovai határátkelőhelyek és az ukrajnai menekülteket ellátó befogadópontok számára.

A mostani hozzáállás megváltoztatását sürgette Gerald Knaus, osztrák szociológus és migrációkutató is, aki szerint az Európai Uniónak fel kell készülnie több százezer menekült áthelyezésére a blokkon belül, szerinte azonban ez az eddigi szigorú kvótákkal nem fog működni.

– A második világháború óta Európában bekövetkezett legnagyobb menekültválság az 1948-ban létesített (nyugat-)berlini légihídhoz hasonló logisztikát követel meg

– írta Knaus a Twitteren, és egyúttal Ukrajna és az ukránoknak megsegítésére szólított fel.

Más szakértők úgy vélik, hogy “új európai egység” jöhet létre az ukrajnai humanitárius és menekültválság mentén, miután a szigorúbb migrációs politikára törekvő kormányok gyorsan megváltoztatták álláspontjukat az Ukrajna iránt megnyilvánuló szimpátia láttán.

A 2015-ös migránshullám tanulságaiból kiindulva azonban megjegyezhetjük, hogy semmi sem tart örökké, és ez a fogadtatás is változhat, néhány hónap múlva ugyanis jönnek a szegényebbek és kevésbé képzettek – vagy a bolgár miniszterelnököt aposztrofálva – a kevésbé intelligensek, akikkel szintén kezdeni kell fel valamit. Ez minden bizonnyal bekövetkezik, főleg ha Ukrajna, vagy annak jó része orosz fennhatóság alá kerül.