A Háború
UKRÁN MENEKÜLTEK: Ez a leggyorsabb népességkiáramlás a második világháború óta
A kelet-európai országok több millió ukrán menekült befogadására készülnek, akikre potenciális munkaerőként tekintenek. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy kihívás lesz mindenkit integrálni, nemcsak a menekültek nagy száma, hanem az érkező tömeg struktúrája miatt is. Az orosz invázió kezdete óta mintegy 2,5 millióan hagyták el Ukrajnát, legtöbben egyelőre és átmenetileg a szomszédos országokban tartózkodnak. A jelenlegi helyzet számos párhuzamot vet fel a 2015-ös migránsválsággal kapcsolatban.
Migráns vagy menekült
Hírügynökségi jelentések szerint az ukrajnai menekültek több mint fele Lengyelországban van, ugyanakkor több százezren érkeztek Magyarországra, de tízezrek mentek Bulgáriába és Moldovába is, a két gyorsan csökkenő népességű európai országba.
– jelentette ki Sieglinde Rosenberger, a Bécsi Egyetem munkatársa, aki azonban azt is megjegyezte, hogy ez nem lesz mindig így.
Más szakértők ugyanakkor arra kíváncsiak, hogy a nyugatinál alacsonyabb GDP-vel rendelkező kelet-európai országok hogyan tudnak „feldolgozni” egy ekkora menekültáradatot.
A Bolgár Munkaadók Szövetsége bejelentette, hogy 200 000 ukránt képesek foglalkoztatni: a bolgár származásúakat és a bolgár nyelvtudással rendelkezőket különösen várják, ami többé-kevésbé Magyarországra vonatkoztatva is igaz a kárpátaljai magyarokra vonatkoztatva.
A bolgár informatikai, textilipari, építőipari és turisztikai szektor képviselői is elmondták, hogy szeretnének ukránokat alkalmazni. Bulgáriában jelenleg 20 ezer ukrán él, de ez a szám várhatóan növekedni fog.
Bulgária lakossága a kommunizmus bukása idején közel kilencmillió volt, onnan esett vissza a jelenlegi 6,5 millióra, aminek egyik oka a kivándorlás volt.
Kiril Petkov bolgár miniszterelnök „intelligensnek, képzettnek és magasan kvalifikáltnak” minősítette az ukrán menekülteket.
– mondta a bolgár miniszterelnök, akinek a nyilatkozatában van némi „diszkriminációs” elem, akárcsak a magyar miniszterelnök alább található kijelentésében is.
Az világosan látszik, hogy a korlátozó migrációs politikát folytató, de munkaerőhiánnyal is küzdő Magyarország az ukránokat szívesen fogadja.
– nyilatkozta a magyar miniszterelnök, aki szerint a magyar álláspont az, hogy „a migránsok álljanak meg, a menekültek viszont kapják meg az összes segítséget”.
Kérdés azonban, hogy az Ukrajnából érkező menekültek mindannyian Kelet-Európában maradnak-e. Sokan átutazóban vannak – akárcsak a migránsok – más európai országok felé, ahol rokonaik vannak vagy jobb lehetőségekre számíthatnak.
A kritikus tömeg
Azok az országok, ahova nagy számban érkeznek menekültek, mint például Lengyelország, túlterheltté válhatnak, mert az ukrán menekültek között sok gyermek és idős van, akik értelemszerűen nem képesek dolgozni, viszont ellátásra szorulnak.
– jelentette ki Brad Blitz, a Londoni Egyetem munkatársa, aki azt latolgatja, hogy egy fizikából átvett fogalommal élve, a menekültek száma mikor éri el a „kritikus tömeg” szintjét.
Az Ukrajna és Románia közé szorított, 2,6 millió lakosú Moldovában már mintegy 250 ezer menekült tartózkodik, akik sürgős segítségre várnak.
– mondta Natalia Gavrilița moldovai miniszterelnök a múlt hétvégén Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, aki a Twitteren közzétett jelentésében hangsúlyozta, hogy hazája számít az Egyesült Államok támogatására és segítségére a menekültválság és a polgárokat érintő gazdasági következmények kezelésében.
Gavrilița közben ugyanezen az internetes csatornát mondott köszönetet Elon Musknak, aki ingyenesen elérhetővé tette a SpaceX Starlink szolgáltatását a moldovai határátkelőhelyek és az ukrajnai menekülteket ellátó befogadópontok számára.
A mostani hozzáállás megváltoztatását sürgette Gerald Knaus, osztrák szociológus és migrációkutató is, aki szerint az Európai Uniónak fel kell készülnie több százezer menekült áthelyezésére a blokkon belül, szerinte azonban ez az eddigi szigorú kvótákkal nem fog működni.
– írta Knaus a Twitteren, és egyúttal Ukrajna és az ukránoknak megsegítésére szólított fel.
Más szakértők úgy vélik, hogy „új európai egység” jöhet létre az ukrajnai humanitárius és menekültválság mentén, miután a szigorúbb migrációs politikára törekvő kormányok gyorsan megváltoztatták álláspontjukat az Ukrajna iránt megnyilvánuló szimpátia láttán.
A 2015-ös migránshullám tanulságaiból kiindulva azonban megjegyezhetjük, hogy semmi sem tart örökké, és ez a fogadtatás is változhat, néhány hónap múlva ugyanis jönnek a szegényebbek és kevésbé képzettek – vagy a bolgár miniszterelnököt aposztrofálva – a kevésbé intelligensek, akikkel szintén kezdeni kell fel valamit. Ez minden bizonnyal bekövetkezik, főleg ha Ukrajna, vagy annak jó része orosz fennhatóság alá kerül.
Játékpercek (zsákbamacska)
Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést
Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
Játékpercek (zsákbamacska)
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják
Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
Játékpercek (zsákbamacska)
A Háború
PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében
A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.
Őrült beszéd, de van benne rendszer
– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.
Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.
A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a „lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.
– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.
Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.
Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.
– mondta Dugin, akit még hozzátette:
Délszláv turnék
Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.
2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.
– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.
Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.
Visszatérő befolyás
Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.
Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.
Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.
Játékpercek (zsákbamacska)
- AI6 nap telt el azóta
ChatGPT: Móricka esete a felturbózott papagájjal
- Szerbia4 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- Fegyverzet6 nap telt el azóta
Ukrajnát leszámítva Szerbia fegyverkezik leginkább az európai országok közül
- B A Balkanac4 nap telt el azóta
Kard és tollforgatás, szaporodó szigetekkel (avagy midőn a tök virágzott Japánban)