Connect with us

A Háború

SZOROS HELYZET: A török szorosok lezárása a Szíriában állomásozó orosz katonák ellátásában okozhat gondot

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

boszporusz
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

Háború van, és ebből kifolyólag a törökök megtették, amit sokáig csak lebegtettek: éltek a montreux-i konvenció származó jogukkal, amit az amerikaiak már meg is köszöntek.

A török döntést követően Antony Blinken amerikai külügyminiszter „kifejezte elismerését” Mevlüt Çavuşoğlu török kollégájának azért, hogy megtették a napokig lebegtetett lépést, Ukrajna pedig már korábban üdvözölte a török döntést.

A Twitteren közzétett bejegyzésében Blinken ismételten elítélte az orosz katonai akciókat, és megerősített, hogy az Egyesült Államok Törökországgal szorosan együttműködve kitart Ukrajna mellett, és támogatja annak szuverenitását és területi integritását.

Törökország pár napos hezitálás után döntött úgy, hogy az orosz-ukrán háborús helyzet miatt élve az 1936-os montreux-i konvenció által biztosított jogával, lezárja a Dardanellákat és a Boszporuszt a 19. 20. és 21. cikk alapján.

Ezt a kérést az ukránok már a háború elején megfogalmazták, azonban Ankara óvatosan igyekezett eljárni, nehogy magára haragítsa Moszkvát, amelynek – most legalábbis úgy tűnik, sokkal nagyobb gondjai vannak az EU és az USA részéről bevezetett szankciókkal és az offenzíva lassulásával minthogy az állandóan fegyverszünetet sürgető Törökországgal foglalkozzon.

A szorosok lezárásával Ankara azonban nemcsak az oroszok, hanem más hadihajók előtt is elvágta az utat. A parti államok hadihajói is csak akkor juthatnak át, ha azok a bázisaikra térnek vissza – az más kérdés, hogy a törököknek semmi kontrollja nem lesz afölött, hogy azután mire használják őket.

A döntés jelentőségét azonban nem kell túlértékelni: a Krím-félszigetről indított szárazföldi offenzíva sikereket ért el az ukrán tengerpart jelentős részének elfoglalásával, s komoly orosz hadiflotta állomásozik a Fekete-tengeren, amit az előző hetekben meg is erősítettek, így a szorosok állapota a jelen helyzetben nem változtat az erőviszonyokon.

Kellemetlenséget azért jelenthet Moszkvának, és amennyiben elhúzódik a háború, a szíriai csapatainak ellátásában okozhat gondokat – ezek viszont hosszú távú következmények lehetnek.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Bulgária

CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

elobujt a bokorbol
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 1 perc

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.

A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.

Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.

Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.

Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik

– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.

A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.

Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.

Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Az olvasás folytatása

A Háború

KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

tacsanka
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.

Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.

Felelőtlenség ilyen kolosszális pénzösszeget és ennyi katonai eszközt a megtépázott Ukrajnának küldeni az Egyesült Államok kellő, vagy bármilyen felügyelete nélkül, ez az összeg ugyanis Ukrajna 2021-es bruttó hazai össztermékének egyharmada

– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.

Ez arra utal, hogy Washington mennyire keveset tanult az afganisztáni kudarcból, amely során az amerikai adófizetők dollárjai „szeptember 11-i milliomosokat ” hoztak létre. A jelek szerint az Egyesült Államok most kötelességének érzi, hogy eleget tegyen Volodimir Zelenszkij elnök szinte minden sürgős kérésének, hogy nehézfegyvereket biztosítson neki anélkül, hogy nyomon követhetné azok mozgását Ukrajnán belül

– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.

Mint egykori világbanki alkalmazott, aki az ukrajnai energiaszektorban dolgozott, személyesen is szemtanúja voltam annak a nagyszabású kárnak, amelyet a burjánzó korrupció okozott ebben a fontos iparágban. A korrupció felszámolását célzó magasztos választási ígéretei ellenére Zelenszkij alatt az ukrán állam nagyrészt kleptokrácia maradt, beleértve a hadsereget is (az orosz agresszióval szembeni bámulatra méltó ellenállása ellenére)

– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.

Az amerikai pénzek és katonai felszerelések hatalmas megugrása új utakat nyitott az ukrán hadseregben a vesztegetés és a saját célokat szolgáló üzletelés előtt. Erős felügyelet nélkül a sebtében odaküldött amerikai és nyugati fegyverek egy része könnyen az Egyesült Államok ellenségeinek a kezébe kerülhet

– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.

A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: