A Háború
SZOROS HELYZET: A török szorosok lezárása a Szíriában állomásozó orosz katonák ellátásában okozhat gondot

Háború van, és ebből kifolyólag a törökök megtették, amit sokáig csak lebegtettek: éltek a montreux-i konvenció származó jogukkal, amit az amerikaiak már meg is köszöntek.
A török döntést követően Antony Blinken amerikai külügyminiszter „kifejezte elismerését” Mevlüt Çavuşoğlu török kollégájának azért, hogy megtették a napokig lebegtetett lépést, Ukrajna pedig már korábban üdvözölte a török döntést.
A Twitteren közzétett bejegyzésében Blinken ismételten elítélte az orosz katonai akciókat, és megerősített, hogy az Egyesült Államok Törökországgal szorosan együttműködve kitart Ukrajna mellett, és támogatja annak szuverenitását és területi integritását.
Hírfolyamok
Volodimir Zelenszkij hírfolyama
Recep Tayyip Erdoğan hírfolyama
Vlagyimir Putyin hírfolyama
Törökország pár napos hezitálás után döntött úgy, hogy az orosz-ukrán háborús helyzet miatt élve az 1936-os montreux-i konvenció által biztosított jogával, lezárja a Dardanellákat és a Boszporuszt a 19. 20. és 21. cikk alapján.
Ezt a kérést az ukránok már a háború elején megfogalmazták, azonban Ankara óvatosan igyekezett eljárni, nehogy magára haragítsa Moszkvát, amelynek – most legalábbis úgy tűnik, sokkal nagyobb gondjai vannak az EU és az USA részéről bevezetett szankciókkal és az offenzíva lassulásával minthogy az állandóan fegyverszünetet sürgető Törökországgal foglalkozzon.
A szorosok lezárásával Ankara azonban nemcsak az oroszok, hanem más hadihajók előtt is elvágta az utat. A parti államok hadihajói is csak akkor juthatnak át, ha azok a bázisaikra térnek vissza – az más kérdés, hogy a törököknek semmi kontrollja nem lesz afölött, hogy azután mire használják őket.
A döntés jelentőségét azonban nem kell túlértékelni: a Krím-félszigetről indított szárazföldi offenzíva sikereket ért el az ukrán tengerpart jelentős részének elfoglalásával, s komoly orosz hadiflotta állomásozik a Fekete-tengeren, amit az előző hetekben meg is erősítettek, így a szorosok állapota a jelen helyzetben nem változtat az erőviszonyokon.
Kellemetlenséget azért jelenthet Moszkvának, és amennyiben elhúzódik a háború, a szíriai csapatainak ellátásában okozhat gondokat – ezek viszont hosszú távú következmények lehetnek.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia19 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Oroszország14 óra telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat