A Wizz Air Pristinában bázist nyit, Belgrádban bázist zárhat

Pristina már nem csak célállomás, hanem Wizz Air-bázis is lesz

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Wizz Air novemberben saját bázist nyit a pristinai nemzetközi repülőtéren, ahol egy Airbus A321neo típusú repülőgépet állomásoztat. A magyar hátterű diszkont-légitársaság három új útvonalat is indít Koszovóból, miközben növeli egyes meglévő járatainak gyakoriságát.

A pristinai terjeszkedés időben egybeesik a Wizz Air és a szerb légügyi hatóság konfliktusával, ami miatt a vállalat a belgrádi bázis bezárását is kilátásba helyezte.

A két ügy azonban a jelenlegi információk szerint nem ugyanannak az átrendeződésnek a két oldala: a Wizz Air közel egy évtizede van jelen Koszovóban, a pristinai fejlesztést pedig a légitársaság már korábban előkészített regionális bővítésként mutatja be.

Egy repülőgép, három új útvonal és negyven munkahely

A Wizz Air november 16-án nyitja meg pristinai bázisát, ahová egy 239 férőhelyes Airbus A321neo repülőgépet telepít. Az új gép lehetővé teszi, hogy a társaság kora reggeli járatokat is indítson Pristinából, ne pedig más repülőterekről érkező gépekkel kelljen kiszolgálnia valamennyi koszovói útvonalát.

A vállalat három új összeköttetést jelentett be. Bázelbe naponta, Karlsruhe–Baden-Baden repülőterére hetente négyszer, a Brüsszelt kiszolgáló charleroi-i repülőtérre pedig hetente háromszor indulnak járatok.

Több úti cél, több lehetőség és több ok az utazásra. Pristinában bővülünk: új bázissal, új útvonalakkal és még több választási lehetőséggel várjuk Önt a következő kirándulásához – írta a Wizz Air Facebook-oldalán

A bázisnyitás első két útvonala november 16-án, a charleroi-i járat egy nappal később rajtol el.

A Wizz Air közlése szerint a fejlesztés mintegy százmillió euró értékű beruházást jelent, ami mindenekelőtt a Pristinában állomásoztatott repülőgép értékét és az új működési kapacitást takarja. A társaság negyven helyi munkahely létrehozását is ígéri.

A légitársaság 2017 óta közlekedik Pristinába, vagyis nem most fedezte fel magának a koszovói piacot. A már meglévő kínálatában London, Dortmund, Memmingen, Pozsony, Milánó és Róma is szerepel, az új bázissal pedig nemcsak az útvonalak száma növekszik, hanem a koszovói repülőtér szerepe is megváltozik a vállalat hálózatán belül.

A különbség első látásra technikai, de üzleti szempontból is jelentős. Egy repülőtér attól válik valódi légitársasági bázissá, hogy a gép és a személyzet ott kezdi és fejezi be a napi szolgálatot. Pristina tehát már nem pusztán célállomás lesz, hanem a Wizz Air regionális működésének egyik kiindulópontja.

Kurti szerint Koszovó felkerült a befektetési térképre

A bejelentést Albin Kurti ügyvezető koszovói miniszterelnök természetesen nem csak légiközlekedési eseménynek tekinti.

Szerinte a Wizz Air döntése azt bizonyítja, hogy Koszovót egyre inkább megbízható befektetési helyszínként kezelik, amely képes szorosabban bekapcsolódni az európai közlekedési, kereskedelmi és mobilitási hálózatokba.

Kapcsolódó cikk

A szavazókat szállító légitársaságok prémiumra számíthatnak

A koszovói kormányfő a pristinai ünnepséget összekapcsolta a Nemzetközi Bíróság Koszovó függetlenségi nyilatkozatáról szóló tanácsadó véleményének tizenhatodik évfordulójával is.

A hágai testület 2010-ben arra a következtetésre jutott, hogy a koszovói függetlenségi nyilatkozat elfogadása nem sértette a nemzetközi jogot.

Ez a történelmi kitérő az Airbus férőhelyeinek számát ugyan nem növeli, de politikai szempontból jól illeszkedik Pristina üzenetéhez: Koszovó nemcsak államként kívánja láttatni magát, hanem olyan piacként is, amelyért egy nemzetközi légitársaságnak érdemes repülőgépet, személyzetet és pénzt mozgósítania.

Nem Belgrádból költözik át a repülőgép

A pristinai bejelentés a szokásosnál nagyobb figyelmet kapott a szerb sajtóban, mert a Wizz Air éppen súlyos konfliktusban áll a Szerb Polgári Légiközlekedési Igazgatósággal.

A két esemény időzítése kétségtelenül látványos: a társaság novemberben nyitja meg a pristinai bázist, és ugyancsak novembert jelölte meg annak az időpontjaként, amikor megoldás hiányában bezárhatja belgrádi bázisát.

Szabó András, a Wizz Air kelet-régió hálózati felelőse Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel is találkozott (Forrás: Koha)

Ebből könnyű lenne arra következtetni, hogy a Wizz Air egyszerűen átgurítja a repülőgépet Belgrádból Pristinába, majd a személyzetet is utána küldi. Erre azonban egyelőre nincs bizonyíték.

Petar Vojinović légiközlekedési szakújságíró, a Tango Six portál szerkesztője szerint a pristinai bázis létrehozása nem a szerbiai vitára adott válasz. A Wizz Air csaknem tíz éve repül Koszovóba, a mostani döntés pedig egy régóta épített piac következő fejlesztési szakasza.

A pristinai gép éjszakai állomásoztatása elsősorban azt szolgálja, hogy a légitársaság hatékonyabban tudja megszervezni a reggeli indulásokat.

A koszovói bázis tehát önálló üzleti döntésnek látszik, viszont véleményünk szerint aligha szolgálja a belgrádi bázis megtartárát.

A két „párhuzamos eseménnyel” mindenképpen érdekes helyzet alakul ki: miközben Pristinában megerősíti a jelenlétét, Belgrádban azt kommunikálja, hogy a szerb szabályozás ellehetetlenítheti a működését.

A szerb hatóságok új szabályokkal generálták a vitát

A konfliktus hátterében a külföldi légitársaságok szerbiai működésére vonatkozó szabályok módosítása áll.

A szerb légügyi igazgatóság márciusban olyan rendelkezéseket fogadott el, amelyek alapján a külföldi fuvarozóknak előzetes hatósági engedélyt kell kérniük a Szerbiából induló menetrendjükhöz.

Kapcsolódó cikk

Wizz Air kontra Szerbia: be kell-e zárni a belgrádi bázist?

A Wizz Air értelmezése szerint a változtatások a gyakorlatban veszélyeztetik azt a modellt, amelyre a belgrádi bázis működése épül. A társaság azt állítja, hogy a szabályok miatt nem tudná változatlan formában Belgrádban állomásoztatni repülőgépeit és személyzetét, ezért novembertől akár a teljes bázist bezárhatja.

A szerb hatóságok ezzel szemben azt hangoztatják, hogy az előírások valamennyi külföldi fuvarozóra egyformán vonatkoznak. A Wizz Air viszont úgy látja, hogy a változtatás valójában a külföldi versenytársakat korlátozza, miközben erősíti az állami hátterű Air Serbia helyzetét.

A vita így már nem az engedélyezési eljárásokról szól. A felszínen repülési jogok, menetrendek és hatósági jóváhagyások szerepelnek, mögöttük azonban a szerb légiközlekedési piac ellenőrzése és a Belgrádból induló utasokért folytatott verseny húzódik meg.

Huszonegyezer aláírás a bezárás ellen

A Wizz Air a hatósági egyeztetések mellett nyilvános kampányt is indított a belgrádi bázis megmentéséért. A társaság képviselői több mint 21 ezer állampolgári kérelmet adtak át a légügyi igazgatóságnak, és párbeszédre szólították fel a szerb intézményeket.

Ez első hallásra tekintélyes számnak tűnik, amíg mellé nem kerül, hogy a Wizz Air évente mintegy kétmillió utast szállít Szerbiából.

Vojinović szerint a petícióhoz csatlakozók aránya így alig haladja meg az éves utasforgalom egy százalékát. A szakértő ezt mindenekelőtt kommunikációs akciónak tekinti, amelybe a vállalat saját alkalmazottait is bevonta.

Az eredmény egyben arra is emlékeztet, hogy az utasok többsége nem alakít ki mély érzelmi kapcsolatot a légitársaságokkal. Aki kedden olcsóbban repül Dortmundba az egyik céggel, az csütörtökön különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül választja a másikat, így a fapados hűség legbiztosabb alapja továbbra is az ár.

Kevesebb járat, de nem feltétlenül drágább Wizz Air

A belgrádi bázis esetleges bezárása nem feltétlenül jelentené azt, hogy a Wizz Air teljesen kivonul Szerbiából.

A társaság más országokban állomásozó gépekkel továbbra is üzemeltethetne járatokat Belgrádba. Ebben az esetben azonban megszűnhetnek azok az útvonalak, amelyek csak helyben állomásozó repülőgéppel működtethetők gazdaságosan, és ritkulhatnak a korai vagy késő esti indulások is.

Vojinović szerint a Wizz Air üzleti modellje és árérzékeny utasköre miatt kevéssé valószínű, hogy a társaság egyszerűen jelentősen megemeli a jegyárakat. Sokkal inkább egyes járatok megszüntetésére vagy a kínálat szűkítésére lehet számítani.

Ez azonban csak közvetlenül igaz. Amennyiben a Wizz Air kevesebb útvonalat kínál Belgrádból, az érintett utasoknak más légitársaságokra, átszállásos kapcsolatokra vagy távolabbi repülőterekre kell áttérniük. Vagyis lehet, hogy nem maga a Wizz Air emeli meg a viteldíjat, az utazás mégis drágábbá válik.

A légi közlekedésben ugyanis az árakat nemcsak az határozza meg, hogy egy vállalat mennyit kér egy ülésért, hanem az is, hogy hány vállalat és hány ülés közül lehet választani, és mekkora az eltérés az árakban.

Pristina nyer, Belgrád még tárgyal

A pristinai bázis megnyitásával Koszovó kézzelfogható nyereséget könyvelhet el. Új útvonalakat, gyakoribb járatokat, helyi munkahelyeket és egy állandóan ott állomásozó repülőgépet kap.

Belgrád közben egészen más kérdésre keresi a választ: maradhat-e egy külföldi diszkont-légitársaság úgy a szerb piacon, hogy közben saját repülőgépeket és személyzetet is állomásoztat az országban.

A két ügy nem közvetlenül kapcsolódik egymáshoz, de együtt jól mutatja, hogy a Balkán légiközlekedési térképét nem csak az utasok igényei és a repülőjegyek árai alakítják.

Ugyanilyen fontosak a hatósági szabályok, az állami légitársaságok érdekei és az, hogy egy kormány befektetőként vagy kellemetlen versenytársként tekint-e a fapadosokra.

A Wizz Air novembertől Pristinában mindenképpen leteszi a névjegyét. Az azonban még nem dőlt el, hogy ugyanekkor Belgrádban új menetrendet kínál-e, vagy inkább a kijárati ajtót kezdi el keresni.