Az utóbbi években szédületesen bővülő török drónipar termékei egyre komolyabb sikereket érnek el a külhoni háborúkban (lásd Líbia vagy Karabah 2020-ban), de a nemzetközi piacokon is egyre kapósabbak (ami a Balkánt illeti: Szerbia és Albánia is bejelentette érdeklődését irántuk). Mi több, Ukrajna több tucatot is vásárolt a Bayraktar TB2-es drónokból, sőt, közös termelést is vizionálnak.
Török hadiipar
Noha a 6,5 méter hosszú és 12 méteres szárnyfesztávolságú, öt millió dollárba kerülő Bayraktar TB2-es egyelőre a „sztárdrón,” de a gyártó Baykar cég már előállt egy még nagyobbal, a Bayraktar Akıncı, amelyet Recep Tayyip Erdoğan török államfő fel is vett a hadsereg inventorába még tavaly augusztusban.
De ez csak egy az új török drónok közül, további cégek dolgoznak az újabb prototípusokon. Ráadásul a fokozódó nemzetközi helyzet miatt – az egyik beszállító, Kanada szankcionálta a törököket a karabahi háborúban a drónjaik bevetése miatt – egyre jobban rá vannak szorulva, hogy tényleg hazait gyártsanak.
S a képzeletbeli hadiipari vonat robog tovább: a flottát a közeljövőben egy kisebb repülőgép- vagyis várhatóan drónhordozóval fognak felszerelni, illetve az első hazai gyártmányú tengeralattjárót is vízre bocsátották.
Az égei-szigeteken lévő görög katonai jelenlét miatt amúgy is méltatlankodó és a Kelet-Mediterráneumban jókori tengeri területet magának követelő törököktől Athén az évtizedes konfliktusos viszony miatt eleve tart, s már 2020-ban fegyverkezési versenybe kezdett.
A francia korvettek és (Horvátországhoz hasonlóan) Rafale repülőgépek beszerzése minden esetre arra enged következtetni, hogy nagyhatalmi támogatókkal a háta mögött kívánja felvenni a kesztyűt Kis-Ázsia uraival.
Drónelhárítás
Ami viszont a harci drónokat illeti – amelyből a török fegyveres erők úgy 150 darabbal rendelkeznek – komoly kihívás elé állítja a görögöket.
A Bayraktarok napi 3-4 kört is mehetnek alacsony, közepes és nagy magasságban, ami ellen a görögöknek korlátozott eszközeik vannak, különösen akkor, ha a törökök növelik a TB2-esek létszámát a határzónában.
A török drónok már így is komoly fejfájást okoznak Athénnak. Emiatt úgy döntött az ország kormánya, hogy drónelhárító rendszert épít ki az Égei-tenger térségében. Mivel a technikai fejlesztések terén el vannak maradva a szomszédtól, emiatt Izraelhez fordulnak támogatásért, s már két izraeli céggel el is kezdtek tárgyalni. Az év elején az Izraelben járó görög honvédelmi miniszter már jelezte az ország érdeklődését. (Nota bene, a törökök sikereiben is nagy szerepet játszottak a megvásárolt izraeli drónok még a 2000-es években.)
Persze a görög-izraeli együttműködésnek nem újkeletű: 2012-ben amerikai, görög és izraeli hajók és repülőgépek gyakorlatoztak együtt (2010-ben a Mavi Marmara flotilla-incidens miatt amúgy is megromlottak a török-izraeli kapcsolatok).
A következő években a görög vizeken több alkalommal is gyakorlatoztak az izraeliek, sőt 2020 decemberében bolgár-görög-izraeli tengeri hadgyakorlatot is tartottak. Az első görög-izraeli légi hadgyakorlatot 2016 végén tartották. 2021 tavaszán pedig egy komoly, 1,65 milliárd dolláros hadiipari megállapodást írtak alá, melyben az izraeliek vállalták, hogy kialakítanak és 22 évig működtetnek egy kiképzőközpontot a görög légierő számára, miközben modernizálnak néhány repülőgépet.
Az Izraelben „hagyományosan” erős drónipar is terítékre került: 2020-ban megállapodtak, hogy a görögöknek lízingelnek Heron drónokat három évre, melyeket utána Athén meg is vásárolhat. Minden esetre maguk is drónfejlesztésbe kezdtek: 2021 őszén három egyetem és a Görög Légiipari Vállalat (EAB) megállapodott a hazai drón előállításáról. A programot Arktikaszról, az ókori tarentumi matematikusról és feltalálóról nevezték el.
Minden esetre a görög fél az izraeli államfővel, Isaac Herzoggal is le kíván ülni hadiipari együttműködés kapcsán annak várható athéni látogatása alatt. Ez már csak azért is izgalmas lesz, mert március közepén az elnök Törökországba készül, hogy megpróbálják Erdoğannal együtt új alapokra helyezni a két ország utóbbi bő tíz évben konfliktusos kapcsolatát – amit a görögök nem néznek jó szemmel.
Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!
Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. A program semmiféle személyes adatot nem kér, és nem továbbít. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
Bővebben…
';
