Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Görögország

DRÓNOK HARCA: Görögország egyre jobban aggódik a török drónok miatt

Olvasási idő: 2 perc

Az utóbbi években szédületesen bővülő török drónipar termékei egyre komolyabb sikereket érnek el a külhoni háborúkban (lásd Líbia vagy Karabah 2020-ban), de a nemzetközi piacokon is egyre kapósabbak (ami a Balkánt illeti: Szerbia és Albánia is bejelentette érdeklődését irántuk). Mi több, Ukrajna több tucatot is vásárolt a Bayraktar TB2-es drónokból, sőt, közös termelést is vizionálnak.

Török hadiipar

Noha a 6,5 méter hosszú és 12 méteres szárnyfesztávolságú, öt millió dollárba kerülő Bayraktar TB2-es egyelőre a „sztárdrón,” de a gyártó Baykar cég már előállt egy még nagyobbal, a Bayraktar Akıncı, amelyet Recep Tayyip Erdoğan török államfő fel is vett a hadsereg inventorába még tavaly augusztusban.

De ez csak egy az új török drónok közül, további cégek dolgoznak az újabb prototípusokon. Ráadásul a fokozódó nemzetközi helyzet miatt – az egyik beszállító, Kanada szankcionálta a törököket a karabahi háborúban a drónjaik bevetése miatt – egyre jobban rá vannak szorulva, hogy tényleg hazait gyártsanak.


S a képzeletbeli hadiipari vonat robog tovább: a flottát a közeljövőben egy kisebb repülőgép- vagyis várhatóan drónhordozóval fognak felszerelni, illetve az első hazai gyártmányú tengeralattjárót is vízre bocsátották.

Az égei-szigeteken lévő görög katonai jelenlét miatt amúgy is méltatlankodó és a Kelet-Mediterráneumban jókori tengeri területet magának követelő törököktől Athén az évtizedes konfliktusos viszony miatt eleve tart, s már 2020-ban fegyverkezési versenybe kezdett.

A francia korvettek és (Horvátországhoz hasonlóan) Rafale repülőgépek beszerzése minden esetre arra enged következtetni, hogy nagyhatalmi támogatókkal a háta mögött kívánja felvenni a kesztyűt Kis-Ázsia uraival.

Drónelhárítás

Ami viszont a harci drónokat illeti – amelyből a török fegyveres erők úgy 150 darabbal rendelkeznek – komoly kihívás elé állítja a görögöket.

A Bayraktarok napi 3-4 kört is mehetnek alacsony, közepes és nagy magasságban, ami ellen a görögöknek korlátozott eszközeik vannak, különösen akkor, ha a törökök növelik a TB2-esek létszámát a határzónában.

A török drónok már így is komoly fejfájást okoznak Athénnak. Emiatt úgy döntött az ország kormánya, hogy drónelhárító rendszert épít ki az Égei-tenger térségében. Mivel a technikai fejlesztések terén el vannak maradva a szomszédtól, emiatt Izraelhez fordulnak támogatásért, s már két izraeli céggel el is kezdtek tárgyalni. Az év elején az Izraelben járó görög honvédelmi miniszter már jelezte az ország érdeklődését. (Nota bene, a törökök sikereiben is nagy szerepet játszottak a megvásárolt izraeli drónok még a 2000-es években.)



Persze a görög-izraeli együttműködésnek nem újkeletű: 2012-ben amerikai, görög és izraeli hajók és repülőgépek gyakorlatoztak együtt (2010-ben a Mavi Marmara flotilla-incidens miatt amúgy is megromlottak a török-izraeli kapcsolatok).

A következő években a görög vizeken több alkalommal is gyakorlatoztak az izraeliek, sőt 2020 decemberében bolgár-görög-izraeli tengeri hadgyakorlatot is tartottak. Az első görög-izraeli légi hadgyakorlatot 2016 végén tartották. 2021 tavaszán pedig egy komoly, 1,65 milliárd dolláros hadiipari megállapodást írtak alá, melyben az izraeliek vállalták, hogy kialakítanak és 22 évig működtetnek egy kiképzőközpontot a görög légierő számára, miközben modernizálnak néhány repülőgépet.

Az Izraelben „hagyományosan” erős drónipar is terítékre került: 2020-ban megállapodtak, hogy a görögöknek lízingelnek Heron drónokat három évre, melyeket utána Athén meg is vásárolhat. Minden esetre maguk is drónfejlesztésbe kezdtek: 2021 őszén három egyetem és a Görög Légiipari Vállalat (EAB) megállapodott a hazai drón előállításáról. A programot Arktikaszról, az ókori tarentumi matematikusról és feltalálóról nevezték el.

Minden esetre a görög fél az izraeli államfővel, Isaac Herzoggal is le kíván ülni hadiipari együttműködés kapcsán annak várható athéni látogatása alatt. Ez már csak azért is izgalmas lesz, mert március közepén az elnök Törökországba készül, hogy megpróbálják Erdoğannal együtt új alapokra helyezni a két ország utóbbi bő tíz évben konfliktusos kapcsolatát – amit a görögök nem néznek jó szemmel.

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!



Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. A program semmiféle személyes adatot nem kér, és nem továbbít. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!



NEW YORK: A szerbek és a magyarok Lavrovval paroláztak
Belgrádban az egyik fő téma, hogy a szerb külügyminiszter kozultációs tervet írt alá orosz kollégájával a következő két évre, és ...
Bővebben…
SOKAN VANNAK: A szerbiai rendőrség megint úgy csinált, mintha tett volna valamit a migráció ellen
Az utóbbi két napban a zombori rendőrök és az operatív egységek a menekültügyi főbiztosság és az önkormányzat illetékeseinek közreműködésével felkutatták ...
Bővebben…
MARADTUNK IS, MEG NEM IS: A horvátországi magyarság napjai meg vannak számlálva
Csütörtökön befutottak a tavalyi népszámlálás végső adatai. Most már biztos, hogy Horvátországban 2022-ben kevesebb ember él, mint 1953-ban, azaz 3.871.833 ...
Bővebben…
HIÚSÁGI KÉRDÉS: Vučić szerint őt kétszer annyian nézték, mint Zelenszkijt, pedig az ukrán elnök a szupersztár
A szerb államfő azzal dicsekedett, hogy a közgyűlés előtt mondott beszédét az ENSZ hivatalos csatornáján kétszer annyian nézték, mint az ...
Bővebben…
SZERBIAI VÁLSÁGKEZELÉS: Az ukrajnai háborúra bármit rá lehet fogni
Az ukrajnai háború kezdete óta Szerbia az aktuális trendek szellemében most kezdi érezni igazán a globális válság következményeit, némi kis ...
Bővebben…
Popkaleidoszkóp No.1, gyászmisével
Valamely minapi hír szerint a belgrádi nagytemetőben, méghozzá az arra érdemesült polgárok sejtelmesen susogó fasorában örök nyugalomra helyezték Kornelije Kovač ...
Bővebben…
HELYESBÍTÉS VAGY PARASZTVAKÍTÁS? A menekülés nem most kezdődött, mintha ezt erősítette volna meg az Air Serbia közleménye
A repülőjegyek eladásával kapcsoltban napvilágra került információkat követően megszólalt az Air Serbia, amely közölte, hogy a Belgrád és Oroszország közötti ...
Bővebben…
DEVALVÁLÓDOTT: Dodik moszkvai látogatása a vártnál lényegesen kisebb visszhangot váltott ki Bosznia-Hercegovinában, nem véletlenül
Milorad Dodik szeptember 20-i moszkvai látogatása lényegesen kisebb visszhangot kapott a boszniai sajtóban, mint a korábbi oroszországi utazásai. A szerb ...
Bővebben…
SZÖKNEK PUTYIN ELŐL: Legalább 4000 orosz menekült érkezik a következő két hétben Belgrádba
Déjà vu. Megismétlődnek a kilencvenes évek, ezúttal azonban nem Jugoszláviából, amely már nem létezik, hanem Oroszországból menekülnek az emberek, főleg ...
Bővebben…



Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: