Görögország
DRÓNOK HARCA: Görögország egyre jobban aggódik a török drónok miatt

Az utóbbi években szédületesen bővülő török drónipar termékei egyre komolyabb sikereket érnek el a külhoni háborúkban (lásd Líbia vagy Karabah 2020-ban), de a nemzetközi piacokon is egyre kapósabbak (ami a Balkánt illeti: Szerbia és Albánia is bejelentette érdeklődését irántuk). Mi több, Ukrajna több tucatot is vásárolt a Bayraktar TB2-es drónokból, sőt, közös termelést is vizionálnak.
Török hadiipar
Noha a 6,5 méter hosszú és 12 méteres szárnyfesztávolságú, öt millió dollárba kerülő Bayraktar TB2-es egyelőre a „sztárdrón,” de a gyártó Baykar cég már előállt egy még nagyobbal, a Bayraktar Akıncı, amelyet Recep Tayyip Erdoğan török államfő fel is vett a hadsereg inventorába még tavaly augusztusban.
De ez csak egy az új török drónok közül, további cégek dolgoznak az újabb prototípusokon. Ráadásul a fokozódó nemzetközi helyzet miatt – az egyik beszállító, Kanada szankcionálta a törököket a karabahi háborúban a drónjaik bevetése miatt – egyre jobban rá vannak szorulva, hogy tényleg hazait gyártsanak.
S a képzeletbeli hadiipari vonat robog tovább: a flottát a közeljövőben egy kisebb repülőgép- vagyis várhatóan drónhordozóval fognak felszerelni, illetve az első hazai gyártmányú tengeralattjárót is vízre bocsátották.
Az égei-szigeteken lévő görög katonai jelenlét miatt amúgy is méltatlankodó és a Kelet- Mediterráneumban jókori tengeri területet magának követelő törököktől Athén az évtizedes konfliktusos viszony miatt eleve tart, s már 2020-ban fegyverkezési versenybe kezdett.
A francia korvettek és (Horvátországhoz hasonlóan) Rafale repülőgépek beszerzése minden esetre arra enged következtetni, hogy nagyhatalmi támogatókkal a háta mögött kívánja felvenni a kesztyűt Kis-Ázsia uraival.
Drónelhárítás
Ami viszont a harci drónokat illeti – amelyből a török fegyveres erők úgy 150 darabbal rendelkeznek – komoly kihívás elé állítja a görögöket.
A Bayraktarok napi 3-4 kört is mehetnek alacsony, közepes és nagy magasságban, ami ellen a görögöknek korlátozott eszközeik vannak, különösen akkor, ha a törökök növelik a TB2-esek létszámát a határzónában.
A török drónok már így is komoly fejfájást okoznak Athénnak. Emiatt úgy döntött az ország kormánya, hogy drónelhárító rendszert épít ki az Égei-tenger térségében. Mivel a technikai fejlesztések terén el vannak maradva a szomszédtól, emiatt Izraelhez fordulnak támogatásért, s már két izraeli céggel el is kezdtek tárgyalni. Az év elején az Izraelben járó görög honvédelmi miniszter már jelezte az ország érdeklődését. (Nota bene, a törökök sikereiben is nagy szerepet játszottak a megvásárolt izraeli drónok még a 2000-es években.)
Persze, a görög-izraeli együttműködésnek nem újkeletű: 2012-ben amerikai, görög és izraeli hajók és repülőgépek gyakorlatoztak együtt (2010-ben a Mavi Marmara flotilla-incidens miatt amúgy is megromlottak a török-izraeli kapcsolatok).
A következő években a görög vizeken több alkalommal is gyakorlatoztak az izraeliek, sőt 2020 decemberében bolgár-görög-izraeli tengeri hadgyakorlatot is tartottak. Az első görög-izraeli légi hadgyakorlatot 2016 végén tartották. 2021 tavaszán pedig egy komoly, 1,65 milliárd dolláros hadiipari megállapodást írtak alá, melyben az izraeliek vállalták, hogy kialakítanak és 22 évig működtetnek egy kiképzőközpontot a görög légierő számára, miközben modernizálnak néhány repülőgépet.
Az Izraelben „hagyományosan” erős drónipar is terítékre került: 2020-ban megállapodtak, hogy a görögöknek lízingelnek Heron drónokat három évre, melyeket utána Athén meg is vásárolhat. Minden esetre maguk is drónfejlesztésbe kezdtek: 2021 őszén három egyetem és a Görög Légiipari Vállalat (EAB) megállapodott a hazai drón előállításáról. A programot Arktikaszról, az ókori tarentumi matematikusról és feltalálóról nevezték el.
Minden esetre a görög fél az izraeli államfővel, Isaac Herzoggal is le kíván ülni hadiipari együttműködés kapcsán annak várható athéni látogatása alatt. Ez már csak azért is izgalmas lesz, mert március közepén az elnök Törökországba készül, hogy megpróbálják Erdoğannal együtt új alapokra helyezni a két ország utóbbi bő tíz évben konfliktusos kapcsolatát – amit a görögök nem néznek jó szemmel.

Görögország
A görögök szavaztak, hogy újra voksoljanak, addig ügyvivő kormány irányít

Kiriákosz Micotákisz jelenlegi miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia (ND) a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a hétvégi görög parlamenti választásokon, így 146 fővel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg a 300 fős törvényhozásban. Noha az ND megőrizte primátusát, 12 hellyel kevesebbet szerzett, mint 2019-ben, ezzel pedig lemaradt a többségről. A miniszterelnök jelezte is, hogy nem kíván gyenge kormánykoalíciót összekovácsolni – a parlamenti arányok ismeretében ez azt jelenti, hogy ő maga új választás mellett tette le a voksát.
Még egyszer szavaznak
A baloldali pártok messze kevesebb szavazatot tudtak szerezni, az ND legnagyobb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz pártja, a Sziriza csak 20 százalékot (71 mandátumot) kapott, ami több mint 11 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest, így nyugodtan kijelenthető, hogy a mostani választás legnagyobb vesztese. Különösen annak a fényében, hogy a közvéleménykutatások a korábbi hetekben pártját 30 százalék körülre mérték, az Új Demokráciát is inkább 40 százalék alá, így a Sziriza mindenképp csalódott lehet.
Jánisz Varufákisz, a Cíprasz korábbi, nemzetközi szinten is feltűnést keltő gazdasági elveket valló pénzügyminisztere által létrehozott megszorításellenes MeRA25 nem tudta átlépni a három százalékos parlamenti küszöböt, így kikerült a törvényhozásból.
A többi, parlamentbe jutó baloldali párt 2019-hez képest kissé jobban szerepelt: így az egykoron szebb napokat látott szocialista PASOK (11,5 százalékkal 41 mandátumot), a kommunistákat tömörítő KKE 7,2 százalékot (26 helyet) szerzett, így együttesen sem tudnak kormányt alakítani – Cíprasz vissza is adta a kormányalakítás lehetőségét az államfőnek.

Miután a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező PASOK is megkapta az elnök felkérését, de szintén visszautasította a lehetőséget, így ügyvivő kormány alakul, amelyet Joannisz Szarmasz, a görög számvevőszék elnöke vezet. Ez a kormány a június 25-én tartandó választásokig irányítja az országot.
A parlamentben további frakciót alakíthat a nemzeti radikális Görög Megoldás párt, amely 4,5 százalékot kapott, ez 16 képviselői helyre volt elegendő.
A választás előtt pár hónappal elfogadott új szabályozásnak köszönhetően ráadásul több kisebb, jellemzően nemzeti radikális párt maradt ki a választási versenyből, mivel kizárták azokat a szervezeteket, akiket elítéltek vezetnek – ezáltal az Arany Hajnal vitorlájából fogták ki a görög honatyák a szelet, vagy inkább vették el a vitorlákat, nehogy véletlenül kihajózzon.
Miért nem alakítanak kormányt?
Micotákisz döntését a kormányalakítás visszautasításával kapcsolatban az is indokolta, hogy a június 25-én tartandó választáson már várhatóan más lesz a mandátumkiosztás.
Az utóbbi pár évben számos alkalommal módosították a választási törvényt.
A Cíprasz-kormány alatt, 2016-ban elfogadott módosításoknak köszönhetően a korábban alkalmazott, a legerősebb pártnak vagy pártszövetségnek járó 50 mandátumos többségi prémiumot ezen a voksoláson nem alkalmazták: a korábbi rendszerben ezek a plusz parlamenti helyek garantálták a kormánytöbbséget, miáltal stabilabb kormányzást tettek lehetővé, akár már a szavazatok 40 százalékának megszerzésével is.

Joannisz Szarmasz, ideiglenesen ő kormányoz
A prémium nélkül az Új Demokrácia többségi mandátum nélkül maradt, így viszont a 146 helyet szerző párt nem tudott kormányt alakítani – vagyis inkább nem akart. Az abszolút többség megszerzéséhez még öt szavazatra lett volna szükség a 300 tagú parlamentben.
A Micotákisz-kormány 2020-ban módosította a választási törvényt, így a következő, eredetileg 2027-ben tartandó, de a júniusra előre hozott választáson megint változik a parlamenti helyek kiosztása.
A három évvel ezelőtti változtatások szerint a győztes pártkoalíció további 20 parlamenti helyet fog kapni automatikusan a hagyományos bónuszrendszerben; a fennmaradó 30 hely pedig a legtöbb szavazatot kapó pártnak vagy koalíciónak jár 25 és 40 százalék közötti eredménynél számolva, fél százalékonként egy mandátum.
Amennyiben ezen rendszer szerint tartották volna a választásokat, a ND mind az 50 extra mandátumot bezsebelte volna, ami kényelmes többséget jelentene.
A jobbközép kormány választási sikere – noha szerény mértékben elmarad a négy évvel ezelőttitől – mutatja, hogy az emberek többsége díjazta a relatíve magas gazdasági növekedést, a már lefelé tartó inflációt (az előző év azonos időszakához képest immár 3 százalék), a migránsokkal szembeni határozott fellépést, amit a 2020-as görög-török menekültválság idején láthattak a televíziónézők. (A szorgalmasabbak értesülhettek róla a BALK-ról is.)

Kapcsolódó cikk
A határozott fellépés mit sem változott, legalábbis a török partok felől illegális módon érkezők az Égei-tengeren zajló folyamatos visszaküldését illeti.
Noha nem oldódtak meg a gazdasági problémák, de bő tíz évvel az euróválság után úgy tűnik, Görögország tartós növekedési pályára állt. Mindezt úgy, hogy válságokból kijutott az elmúlt négy évre is: a koronavírusjárvány okozta nehézségek, majd pedig az év elején történt szerencsétlen vonatbaleset, amiben 57 ember veszítette életét, ez masszív tüntetéseket generált Athénban – ám a Micotakisz-kormány népszerűsége nem esett vissza érdemben.
Még úgysem, hogy a miniszterelnök lehallgatási botrányba is keveredett, miután kiderült, hogy a szolgálatokat alkalmazva lehallgattak ellenzéki és katonai vezetőket, újságírókat.
A tavaly nyár óta dagadó ügy végül januárban egy bizalmatlansági indítványban csúcsosodott ki, viszont parlamenti többségét kihasználva az erről szóló szavazást nyerte a kormánypárt.
Összeségében Micotakisz optimistán tekinthet a bő egy hónap múlva tartandó választásra: amennyiben nem történik egy kellemetlen botrány, akkor az életbe lépő modósításoknak köszönhetően kényelmes többsége, várhatóan mintegy 160 mandátuma lesz az Új Demokráciának a parlamentben.
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Magyarország 11 szerbiai vízerőműbe társulna be, Szerbiában nagy a felzúdulás
-
English6 nap telt el azóta
The Wagner Group at the Opposition Protest in Serbia
-
Szerbia6 nap telt el azóta
A Wagner Csoport a szerbiai ellenzéki tüntetésen +18
-
English3 nap telt el azóta
Hungary to participate in 11 Serbian hydroelectric power plants, causing a significant uproar in Serbia