Connect with us

Görögország

DUPLANULLA: Törökországot aggasztják a görög szigetek

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

strand 2
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Miközben a NATO a kibontakozóban lévő orosz-ukrán konfliktusra figyel, s tagállamok vezetői egymás után utaznak Putyinhoz, addig a szövetség délkeleti szárnyán újfent egymásnak feszül a jószomszédi kapcsolatokkal nem vádolható Törökország és Görögország. Annak ellenére, hogy a 2021-es év a két fél közötti közeledéssel kezdődött – újraindultak az évekkel ezelőtt leállított „tapogatózó tárgyalások”, illetve több magas rangú találkozóra is sor került, a korábbi évekhez képest már-már barátságos vagy inkább kevésbé ellenséges légkörben -, 2022-ben Ankara ismét felvette a kesztyűt azok megelégedésére, akik nem a két állam közötti détente tartósságára fogadtak.

Levelező tagozat

A török külügyminiszter, Mevlüt Cavusoğlu egy török tv-csatornának adott interjúban jelezte, hogy az Anatólia közelében lévő görög szigetek demilitarizáltságának megsértése miatt országa diplomáciai kampányba kezd, illetve nem fogadja el azok görög szuverenitását, hiszen Athén szembe megy a szigetek státuszát rendező lausanne-i (1923) és párizsi békeszerződésekkel (1947).

Ezzel kapcsolatban már tavaly júliusban és szeptemberben is levelet írt a törökök ENSZ-hez delegált állandó követe Feridun Sinirlioğlu Antonio Gutieres főtitkárnak, amire a görögök ENSZ-nél lévő nagykövete reagált egy terjedelmes, athéni álláspontot bemutató levélben. A dolgok jelenlegi állása miatt nem valószínű, hogy a levelezés abbamaradna.

A törökök szerint a kérdéses szigetek így például Imnosz, Lezbosz, Számosz, Híosz stb. esetében a békeszerződések megtiltották Athénnak, hogy katonai erődítményeket építsen vagy jelentős számú csapatokat telepítsen rájuk.

Athén ugyanakkor úgy látja, hogy az 1923-as lausanne-i béke passzusait felülírta a Montreux-i konvenció (1936) a szorosok és a közelében lévő szigetek demilitarizálásáról, ráadásul akkoriban a török fél jelezte is, hogy elismeri Athén jogát a szigeteken katonai erő telepítésére (hiába, voltak szebb időszakok is a görög-török viszonyban!).

Ami a Dodekanészosz szigeteit illeti, azt 1947-ben Olaszországtól kapta meg Görögország, a törököknek pedig semmi joguk nincs bármit is követelni; arról nem is beszélve, hogy a NATO-tagság és a Varsói Szerződés létrehozása zárójelbe tette a különböző szigetek demilitarizálását, ahogy például Olaszország is militarizálta pár szigetét.

Olaj a vízre

Ezek a változások ugyan az 1950-es évekig nem különösebben zavarták Ankarát, a ciprusi kérdés eszkalálódása azonban egyre terheltebbé tette a görög-török viszonyt. Erre olajat öntött szó szerint az 1970-es eleje az égei határzónában lévő olajmezők feltárása. De az igazán nagy változást az 1974-es év hozta, ami tovább rontotta a viszonyt a ciprusi Görögország által támogatott puccs majd török katonai intervenció miatt.

Ekkor Athén mégis jobbnak látta csapatok állomásoztatását a szigeteken, a török határ közvetlen közelében. Ezt Ankara évtizedek óta nehezményezi, s újra és újra előveszi a demilitarizált zóna kártyát, érdemi fejlemények nélkül. Persze, ez csak egy, a két ország közötti, Égei-tengert érintő vita pontjai közül.

Cavusoğlu azt is jelezte, hogy ellenzi azt a görög törekvést, amely alapján Görögország a jelenleg 6 tengeri mérföldről 9 mérföldre emelné a felségvizeit, mivel ez jelentős mértékben korlátozná a törökök mozgásterét. Athén azzal védekezik, hogy aláírta az 1982-es Tengerjogi Egyezményt (UNCLOS), amire a török válasz az, hogy ők viszont nem, s ők a kontinentális talapzatot alapul véve az Égei-tenger keleti részére is jogalapot formálnak.

Így egyfajta duplanulla megoldáshoz jutunk: mindkét fél ragaszkodik az igazához, azonban előrelépés nincs, csak a diplomáciai nyomásgyakorlás, vagy inkább kötélhúzás.

Ankara felbátorodása mögött az is állhat, hogy az Egyesült Államok január közepén jelezte, nem támogatja az EastMed gázvezetéket, amely izraeli és ciprusi földgázt hozna Európába – ami úgy tűnik, hogy igazolta a törökök (hadi) fellépésének sikerességét az (el)vitatott görög és ciprusi felségvizek kapcsán.

De ezt az aspektust nem kell túldimenzionálni: a görög kártya elővétele mögött talán még fontosabb érvként állhat a közel 50 százalékos és a növekvő elégedetlenség a török lakosság körében. Az amúgy is problémás viszony felemlegetése pedig elteri a mindenkit érintő problémákról a figyelmet.

Míg az égei-tengeri határok kapcsán újfent megindult a két hatalom közötti üzengetés, az illegális migráció továbbra is zajlik; igaz a számok az időjárás és a parti őrségek fellépésének köszönhetően relatíve alacsony szinten maradnak. Ebben az évben február elejéig a tengeren 292 ember érte el illegálisan a görög szigeteket, miközben 196 fő jutott át a szárazföldi határon, a Marica (Evrosz) folyó térségében.

Görögország

A görögök szavaztak, hogy újra voksoljanak, addig ügyvivő kormány irányít

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

görög
Mindhárman visszautasították a kormányalakítási megbízást
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Kiriákosz Micotákisz jelenlegi miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia (ND) a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a hétvégi görög parlamenti választásokon, így 146 fővel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg a 300 fős törvényhozásban. Noha az ND megőrizte primátusát, 12 hellyel kevesebbet szerzett, mint 2019-ben, ezzel pedig lemaradt a többségről. A miniszterelnök jelezte is, hogy nem kíván gyenge kormánykoalíciót összekovácsolni – a parlamenti arányok ismeretében ez azt jelenti, hogy ő maga új választás mellett tette le a voksát.

Még egyszer szavaznak

A baloldali pártok messze kevesebb szavazatot tudtak szerezni, az ND legnagyobb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz pártja, a csak 20 százalékot (71 mandátumot) kapott, ami több mint 11 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest, így nyugodtan kijelenthető, hogy a mostani választás legnagyobb vesztese. Különösen annak a fényében, hogy a közvéleménykutatások a korábbi hetekben pártját 30 százalék körülre mérték, az Új Demokráciát is inkább 40 százalék alá, így a Sziriza mindenképp csalódott lehet.

Jánisz Varufákisz, a Cíprasz korábbi, nemzetközi szinten is feltűnést keltő gazdasági elveket valló pénzügyminisztere által létrehozott megszorításellenes MeRA25 nem tudta átlépni a három százalékos parlamenti küszöböt, így kikerült a törvényhozásból.

A többi, parlamentbe jutó baloldali párt 2019-hez képest kissé jobban szerepelt: így az egykoron szebb napokat látott szocialista PASOK (11,5 százalékkal 41 mandátumot), a kommunistákat tömörítő KKE 7,2 százalékot (26 helyet) szerzett, így együttesen sem tudnak kormányt alakítani – Cíprasz vissza is adta a kormányalakítás lehetőségét az államfőnek.

görög választások, görög

Miután a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező PASOK is megkapta az elnök felkérését, de szintén visszautasította a lehetőséget, így ügyvivő kormány alakul, amelyet Joannisz Szarmasz, a görög számvevőszék elnöke vezet. Ez a kormány a június 25-én tartandó választásokig irányítja az országot.

A parlamentben további frakciót alakíthat a nemzeti radikális Görög Megoldás párt, amely 4,5 százalékot kapott, ez 16 képviselői helyre volt elegendő.

A választás előtt pár hónappal elfogadott új szabályozásnak köszönhetően ráadásul több kisebb, jellemzően nemzeti radikális párt maradt ki a választási versenyből, mivel kizárták azokat a szervezeteket, akiket elítéltek vezetnek – ezáltal az Arany Hajnal vitorlájából fogták ki a görög honatyák a szelet, vagy inkább vették el a vitorlákat, nehogy véletlenül kihajózzon.

Miért nem alakítanak kormányt?

Micotákisz döntését a kormányalakítás visszautasításával kapcsolatban az is indokolta, hogy a június 25-én tartandó választáson már várhatóan más lesz a mandátumkiosztás.

Az utóbbi pár évben számos alkalommal módosították a választási törvényt.

A Cíprasz-kormány alatt, 2016-ban elfogadott módosításoknak köszönhetően a korábban alkalmazott, a legerősebb pártnak vagy pártszövetségnek járó 50 mandátumos többségi prémiumot ezen a voksoláson nem alkalmazták: a korábbi rendszerben ezek a plusz parlamenti helyek garantálták a kormánytöbbséget, miáltal stabilabb kormányzást tettek lehetővé, akár már a szavazatok 40 százalékának megszerzésével is.

görög, görög választások

Joannisz Szarmasz, ideiglenesen ő kormányoz

A prémium nélkül az Új Demokrácia többségi mandátum nélkül maradt, így viszont a 146 helyet szerző párt nem tudott kormányt alakítani – vagyis inkább nem akart. Az abszolút többség megszerzéséhez még öt szavazatra lett volna szükség a 300 tagú parlamentben.

A Micotákisz-kormány 2020-ban módosította a választási törvényt, így a következő, eredetileg 2027-ben tartandó, de a júniusra előre hozott választáson megint változik a parlamenti helyek kiosztása.

A három évvel ezelőtti változtatások szerint a győztes pártkoalíció további 20 parlamenti helyet fog kapni automatikusan a hagyományos bónuszrendszerben; a fennmaradó 30 hely pedig a legtöbb szavazatot kapó pártnak vagy koalíciónak jár 25 és 40 százalék közötti eredménynél számolva, fél százalékonként egy mandátum.

Amennyiben ezen rendszer szerint tartották volna a választásokat, a ND mind az 50 extra mandátumot bezsebelte volna, ami kényelmes többséget jelentene.

A jobbközép kormány választási sikere – noha szerény mértékben elmarad a négy évvel ezelőttitől – mutatja, hogy az emberek többsége díjazta a relatíve magas gazdasági növekedést, a már lefelé tartó inflációt (az előző év azonos időszakához képest immár 3 százalék), a migránsokkal szembeni határozott fellépést, amit a 2020-as görög-török menekültválság idején láthattak a televíziónézők. (A szorgalmasabbak értesülhettek róla a BALK-ról is.)

A határozott fellépés mit sem változott, legalábbis a török partok felől illegális módon érkezők az Égei-tengeren zajló folyamatos visszaküldését illeti.

Noha nem oldódtak meg a gazdasági problémák, de bő tíz évvel az euróválság után úgy tűnik, Görögország tartós növekedési pályára állt. Mindezt úgy, hogy válságokból kijutott az elmúlt négy évre is: a koronavírusjárvány okozta nehézségek, majd pedig az év elején történt szerencsétlen vonatbaleset, amiben 57 ember veszítette életét, ez masszív tüntetéseket generált Athénban – ám a Micotakisz-kormány népszerűsége nem esett vissza érdemben.

Még úgysem, hogy a miniszterelnök lehallgatási botrányba is keveredett, miután kiderült, hogy a szolgálatokat alkalmazva lehallgattak ellenzéki és katonai vezetőket, újságírókat.

A tavaly nyár óta dagadó ügy végül januárban egy bizalmatlansági indítványban csúcsosodott ki, viszont parlamenti többségét kihasználva az erről szóló szavazást nyerte a kormánypárt.

Összeségében Micotakisz optimistán tekinthet a bő egy hónap múlva tartandó választásra: amennyiben nem történik egy kellemetlen botrány, akkor az életbe lépő modósításoknak köszönhetően kényelmes többsége, várhatóan mintegy 160 mandátuma lesz az Új Demokráciának a parlamentben.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava