Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

Egy törökországi strandon a papírhajókkal azokra emlékeztek, akik megpróbáltak átjutni a görög szigetekre, de a tengerbe vesztek (Forrás: Twitter)

Görögország

DUPLANULLA: Törökországot aggasztják a görög szigetek

Olvasási idő: 3 perc

Miközben a NATO a kibontakozóban lévő orosz-ukrán konfliktusra figyel, s tagállamok vezetői egymás után utaznak Putyinhoz, addig a szövetség délkeleti szárnyán újfent egymásnak feszül a jószomszédi kapcsolatokkal nem vádolható Törökország és Görögország. Annak ellenére, hogy a 2021-es év a két fél közötti közeledéssel kezdődött – újraindultak az évekkel ezelőtt leállított “tapogatózó tárgyalások”, illetve több magas rangú találkozóra is sor került, a korábbi évekhez képest már-már barátságos vagy inkább kevésbé ellenséges légkörben -, 2022-ben Ankara ismét felvette a kesztyűt azok megelégedésére, akik nem a két állam közötti détente tartósságára fogadtak.

Levelező tagozat

A török külügyminiszter, Mevlüt Cavusoğlu egy török tv-csatornának adott interjúban jelezte, hogy az Anatólia közelében lévő görög szigetek demilitarizáltságának megsértése miatt országa diplomáciai kampányba kezd, illetve nem fogadja el azok görög szuverenitását, hiszen Athén szembe megy a szigetek státuszát rendező lausanne-i (1923) és párizsi békeszerződésekkel (1947).

Ezzel kapcsolatban már tavaly júliusban és szeptemberben is levelet írt a törökök ENSZ-hez delegált állandó követe Feridun Sinirlioğlu Antonio Gutieres főtitkárnak, amire a görögök ENSZ-nél lévő nagykövete reagált egy terjedelmes, athéni álláspontot bemutató levélben. A dolgok jelenlegi állása miatt nem valószínű, hogy a levelezés abbamaradna.


A törökök szerint a kérdéses szigetek így például Imnosz, Lezbosz, Számosz, Híosz stb. esetében a békeszerződések megtiltották Athénnak, hogy katonai erődítményeket építsen vagy jelentős számú csapatokat telepítsen rájuk.

Athén ugyanakkor úgy látja, hogy az 1923-as lausanne-i béke passzusait felülírta a Montreux-i konvenció (1936) a szorosok és a közelében lévő szigetek demilitarizálásáról, ráadásul akkoriban a török fél jelezte is, hogy elismeri Athén jogát a szigeteken katonai erő telepítésére (hiába, voltak szebb időszakok is a görög-török viszonyban!).

Ami a Dodekanészosz szigeteit illeti, azt 1947-ben Olaszországtól kapta meg Görögország, a törököknek pedig semmi joguk nincs bármit is követelni; arról nem is beszélve, hogy a NATO-tagság és a Varsói Szerződés létrehozása zárójelbe tette a különböző szigetek demilitarizálását, ahogy például Olaszország is militarizálta pár szigetét.

Olaj a vízre

Ezek a változások ugyan az 1950-es évekig nem különösebben zavarták Ankarát, a ciprusi kérdés eszkalálódása azonban egyre terheltebbé tette a görög-török viszonyt. Erre olajat öntött szó szerint az 1970-es eleje az égei határzónában lévő olajmezők feltárása. De az igazán nagy változást az 1974-es év hozta, ami tovább rontotta a viszonyt a ciprusi Görögország által támogatott puccs majd török katonai intervenció miatt.

Ekkor Athén mégis jobbnak látta csapatok állomásoztatását a szigeteken, a török határ közvetlen közelében. Ezt Ankara évtizedek óta nehezményezi, s újra és újra előveszi a demilitarizált zóna kártyát, érdemi fejlemények nélkül. Persze ez csak egy, a két ország közötti, Égei-tengert érintő vita pontjai közül.

Cavusoğlu azt is jelezte, hogy ellenzi azt a görög törekvést, amely alapján Görögország a jelenleg 6 tengeri mérföldről 9 mérföldre emelné a felségvizeit, mivel ez jelentős mértékben korlátozná a törökök mozgásterét. Athén azzal védekezik, hogy aláírta az 1982-es Tengerjogi Egyezményt (UNCLOS), amire a török válasz az, hogy ők viszont nem, s ők a kontinentális talapzatot alapul véve az Égei-tenger keleti részére is jogalapot formálnak.



Így egyfajta duplanulla megoldáshoz jutunk: mindkét fél ragaszkodik az igazához, azonban előrelépés nincs, csak a diplomáciai nyomásgyakorlás, vagy inkább kötélhúzás.

Ankara felbátorodása mögött az is állhat, hogy az Egyesült Államok január közepén jelezte, nem támogatja az EastMed gázvezetéket, amely izraeli és ciprusi földgázt hozna Európába – ami úgy tűnik, hogy igazolta a törökök (hadi) fellépésének sikerességét az (el)vitatott görög és ciprusi felségvizek kapcsán.

De ezt az aspektust nem kell túldimenzionálni: a görög kártya elővétele mögött talán még fontosabb érvként állhat a közel 50 százalékos infláció és a növekvő elégedetlenség a török lakosság körében. Az amúgy is problémás viszony felemlegetése pedig elteri a mindenkit érintő problémákról a figyelmet.

Míg az égei-tengeri határok kapcsán újfent megindult a két hatalom közötti üzengetés, az illegális migráció továbbra is zajlik; igaz a számok az időjárás és a parti őrségek fellépésének köszönhetően relatíve alacsony szinten maradnak. Ebben az évben február elejéig a tengeren 292 ember érte el illegálisan a görög szigeteket, miközben 196 fő jutott át a szárazföldi határon, a Marica (Evrosz) folyó térségében.


UNIÓS CSATLAKOZÁS: Szerbiát az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban mostanában legalább öt dologért fogják fülön, ebből kettő újkeletű
A szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség a katonai (VBA) és a polgári titkosszolgálattal (BIA), valamint a belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni ...
Bővebben…
ŠIKARA: Migránsok főzőcskéznek a zombori befogadó központ szomszédságában lévő erdőben 2022 februárjában
Egy szíriai származású szerb állampolgár hozta létre azt a csempészhálózatot, amely zsarolta a konkurenciát és terrorizálta a menekülteket/migránsokat Zomborban, és ...
Bővebben…
MOST JÖN CSAK AZ ANYÁZÁS: Horvátországban csak az csillapíthatja le a kedélyeket, ha a politikusok nyári szabadságra mennek
A horvát köztársasági elnök ismét magára irányította a rivaldafényt, merthogy leszedte a keresztvizet Andrej Plenković miniszterelnökről és Gordan Grlić Radman ...
Bővebben…
JÓ ANYUKA: A bosznia-hercegovinai labdarúgó válogatott nem jutott ki Katarba, viszont az ország külügyminisztere másfél havonta oda utazik
Miközben Šefik Džaferović a boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben kísérelte meg kivívni a tagjelölti státuszt, addig Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter ...
Bővebben…
Az albán és a macedón miniszterelnöknek már nem kell a következő évszázadig várnia
A bolgár parlament pénteken felhatalmazta az általa két nappal ezelőtt megbuktatott kormányt, hogy vonja vissza a vétót, amellyel Szófia akadályozta ...
Bővebben…
VISSZA SZÍRIÁBA: Az INA visszatérhetne Szíriába, kérdés, hogy az EU és az USA ezt engedi-e?
Horvátország, illetve a horvát-magyar olajvállalat, az INA visszatérhetne Szíriába, amihez azonban Irán segítségét kellene igénybe vennie. Ez komplikálja a helyzetet, ...
Bővebben…
Gépzongora és az első orgazmus – találat, süllyedünk! (Lecke No.2.)
E sorok írójának rég megboldogult humorista édesapja szívesen mesélte egyik gyerekkori élményét, amikor egyszer megérkezett a messze földön híres temerini ...
Bővebben…
KÉT PÓTCUMI: Bővítés helyett a francia elnök pótcumival tömi be a kitaszított országot száját, de pótcumi az Open Balkan is
Az albán és az észak-macedón miniszterelnök, valamint a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy büszkék a "Nyitott Balkán" kezdeményezésre. A három ...
Bővebben…
OPEN BALKAN: Közösen duzzognak
A LesEchos francia gazdaság hírportál & napilap értékelése szerint még mindig akadályok tornyosulnak a balkáni bővítés útjában. A mostani uniós ...
Bővebben…

Követés

Értesítések

Napi hírlevél





Naptár

2022. február
h K s c p s v
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28  

Követés

Napi hírlevél


Kilenc cikk

UNIÓS CSATLAKOZÁS: Szerbiát az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban mostanában legalább öt dologért fogják fülön, ebből kettő újkeletű
A szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség a katonai (VBA) és a polgári titkosszolgálattal (BIA), valamint a belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni ...
Bővebben…
ŠIKARA: Migránsok főzőcskéznek a zombori befogadó központ szomszédságában lévő erdőben 2022 februárjában
Egy szíriai származású szerb állampolgár hozta létre azt a csempészhálózatot, amely zsarolta a konkurenciát és terrorizálta a menekülteket/migránsokat Zomborban, és ...
Bővebben…
MOST JÖN CSAK AZ ANYÁZÁS: Horvátországban csak az csillapíthatja le a kedélyeket, ha a politikusok nyári szabadságra mennek
A horvát köztársasági elnök ismét magára irányította a rivaldafényt, merthogy leszedte a keresztvizet Andrej Plenković miniszterelnökről és Gordan Grlić Radman ...
Bővebben…
JÓ ANYUKA: A bosznia-hercegovinai labdarúgó válogatott nem jutott ki Katarba, viszont az ország külügyminisztere másfél havonta oda utazik
Miközben Šefik Džaferović a boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben kísérelte meg kivívni a tagjelölti státuszt, addig Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter ...
Bővebben…
Az albán és a macedón miniszterelnöknek már nem kell a következő évszázadig várnia
A bolgár parlament pénteken felhatalmazta az általa két nappal ezelőtt megbuktatott kormányt, hogy vonja vissza a vétót, amellyel Szófia akadályozta ...
Bővebben…
VISSZA SZÍRIÁBA: Az INA visszatérhetne Szíriába, kérdés, hogy az EU és az USA ezt engedi-e?
Horvátország, illetve a horvát-magyar olajvállalat, az INA visszatérhetne Szíriába, amihez azonban Irán segítségét kellene igénybe vennie. Ez komplikálja a helyzetet, ...
Bővebben…
Gépzongora és az első orgazmus – találat, süllyedünk! (Lecke No.2.)
E sorok írójának rég megboldogult humorista édesapja szívesen mesélte egyik gyerekkori élményét, amikor egyszer megérkezett a messze földön híres temerini ...
Bővebben…
KÉT PÓTCUMI: Bővítés helyett a francia elnök pótcumival tömi be a kitaszított országot száját, de pótcumi az Open Balkan is
Az albán és az észak-macedón miniszterelnök, valamint a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy büszkék a "Nyitott Balkán" kezdeményezésre. A három ...
Bővebben…
OPEN BALKAN: Közösen duzzognak
A LesEchos francia gazdaság hírportál & napilap értékelése szerint még mindig akadályok tornyosulnak a balkáni bővítés útjában. A mostani uniós ...
Bővebben…




Cikkek
Bezár