Bulgária
BOLGÁR-MACEDÓN MEGBÉKÉLKÉS: Győzhet a józan ész

Február elején megtartotta első ülését a bolgár-macedón gazdasági együttműködéssel, külkereskedelemmel és az innovációval foglalkozó munkacsoport. Még a Nyugat- Balkán ezen szegletén sem ez lenne a hónap híre, ha a tanácskozás nem mutatná azt, hogy valóban megkezdődött a két ország közötti viszony rendezése. A lendületet főként az adta, hogy mindkét országban új miniszterelnök került a kormány élére.
Csúcstalálkozók futószalagon
Előbb Szkopjéban, egy héttel később pedig Szófiában találkozott egymással Kiril Petkov bolgár kormányfő és Dimitar Kovacsevszki, Észak- Macedónia miniszterelnöke, s úgy tűnik, hogy a két politikus komolyan gondolja, hogy rendezné a két ország viszonyát.
Petkov arról beszélt, hogy a két ország vezetői komoly lelkesedéssel vetik bele magukat a párbeszédbe, míg Kovacsevszki azt hangsúlyozta, a cél az, hogy újrainduljon a párbeszéd, melynek végén a volt jugoszláv tagköztársaság csatlakozhat az EU-hoz.
A nézeteltérések nem annyira súlyosok, hogy a jószándék megléte esetén ne lehetne megoldani azokat. A vita elsősorban amiatt dúl már évek óta a két ország között, hogy a korábbi szófiai kormányok nem ismerték el önálló nemzetként a macedónokat – azt állították, hogy a szomszédos ország polgárai a valóságban bolgárok – és egyben azzal is vádolták Szkopjét, hogy megsérti a köztársaság területén élő, magukat bolgárnak valló emberek kisebbségi jogait.
A korábbi szófiai miniszterelnök, Bojko Boriszov többször azzal is előállt, hogy Szkopje szerinte igényt tart a történelmi Makedónia Bulgáriához került kis részéhez, a Pirini Makedóniára.
Közel, s mégis távol
A haragszomrád következménye az, hogy nincs állandó légi összeköttetés a két balkáni állam között, s vasút sem vezet az egyik fővárosból a másikba. 2020-ban pedig azzal súlyosbodott a vita, hogy Szófia – a történelmi kérdésekben kialakult nézeteltérések miatt – úgy döntött, megvétózza a Brüsszel és Szkopje közötti csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodást.
Részben a bolgár álláspont következménye lett az, hogy Kovacsevszki elődje, Zoran Zaev az év elején lemondott tisztségről.
A döntéshez persze, az is kellett, hogy Bulgária előtt több EU-tagállam – Franciaország, Dánia és Hollandia – leállítsa Észak- Macedónia és Albánia integrációját, arra hivatkozva, hogy a két ország még a csatlakozási folyamat megkezdésére sincs felkészülve, a különben is, meg kell változtatni a tagfelvételi folyamatot.
Bár Emmanuel Macron francia államfő és szövetségesei 2020 elején visszavonták a 2019 őszén hozott döntésüket, a tagállamok viselkedése joggal keserítette el a macedónókat és személy szerint Zaevet.
Magára hagyott Szkopje
Zaev volt ugyanis az, aki miniszterelnökként áterőltette, hogy az 1990-es évek óta tartó görög bojkott feloldása érdekében az országot Macedóniáról Észak- Macedóniára nevezzék át. Athén szerint ugyanis a Macedónia név arra utalt, hogy Szkopjénak területi követelései vannak Görögországgal szemben, és igényt tart a görög területén lévő Makedónia térségre. Athén állta is a szavát, amint megtörtént a névváltoztatás, felhagyott a macedón NATO- és EU-csatlakozás akadályozásával.
Zaev egyben véget vetett a szinte már nevetséges macedóniai történelemhamisításnak: a jogerős bírósági elől Magyarországra szökött és jelenleg is Orbán Viktor vendégszeretetét élvező Nikola Gruevszki ex-miniszterelnök országlásának éveiben szinte minden közintézményt Nagy Sándor makedón uralkodóról, illetve apjáról, II. Filipposzról neveztek el, s az egész országot teleszórták az ókori hellén kultúrára emlékeztető szobrokkal.
Zaev ugyan leállította a Gruevski által indított projekteket, de már egy kicsit későn: Szkopje belvárosa valószínűleg még évtizedeken át kénytelen lesz együtt élni a Gruevszki-korszakban emelt álhellenisztikus épületekkel és köztéri műalkotásokkal.
Szkopje és Szófia már tett is annak érdekében, hogy a két kormány megmutassa, komolyan gondolja a megbékélést: nem csak a gazdasági, kereskedelmi és innovációs munkacsoport ült össze, hanem már megvan a más területeken tevékenykedő bizottságok ülésinek menetrendje is. És az észak-macedón kormány hivatalosan is közölte az ENSZ-szel, az ország rövid és teljes neve Észak- Macedónia, illetve Észak- Macedón Köztársaság elnevezés csak az ország területéren vonatkozik, s nem foglalja magában a szélesebb földrajzi területet.
Ennek egyébként valószínűleg nem csak Szófiában örülnek, hanem Athénban is.
Ellendrukkerek
Bár aligha lehet kétségbe vonni Petkov és Kovacevski jószándékát, az mindenképpen nehezíteni fogja a megbékélést, hogy az ellenzék mindkét országban igyekszik fékezni a folyamatot.
Kovacsevszki kormánya messze van attól a kétharmados többségtől, amely lehetővé tenné a bolgár kérések maradéktalan teljesítését – például a bolgár közösség kisebbségi státusának a törvényi elismerését – Bulgáriában pedig nem csak az ellenzéki erők, hanem Rumen Radev államfő is ellene van a „túlzott” engedményeknek.
Egy dolog pedig már sokszor beigazolódott a Balkánon: az, hogy nagyon könnyű rásütni valakire a „hazaáruló” címkét, amit később viszont nagyon nehéz lemosnia magáról az érintett politikusnak.

English
This is already too much even for dumplings: The sixth election may come within two years in Bulgaria

President Rumen Radev has entrusted Mariya Gabriel, a representative of the GERB party which performed the best in the Bulgarian parliamentary elections on April 2nd, with the task of forming a government. The other parliamentary parties are not impressed with the candidate, and it is becoming increasingly likely that the country will hold its sixth legislative election within two years.
One question remains
Why? Recent elections have shown that no single party could secure a sufficient majority to form a functional coalition government.
In the past two years, two different solutions emerged. One involved several parties with divergent ideologies coming together, only to find out a few months later that a forced marriage cannot work, even if divorce means losing power.
This was the case for the pro-European, EU-supporting Prime Minister Kiril Petkov, whose party, „Continuing the Change,” barely lasted six months in the prime minister’s seat.
The second, much simpler scenario was that forming a government became impossible altogether, saving the effort of submitting a vote of no confidence before calling for new elections.
Currently, the second solution seems to be taking shape. President Rumen Radev, who has been the only stable figure in Bulgarian political life since January 2017, has entrusted Mariya Gabriel, a prominent representative of the GERB party, responsible for innovation and research at the European Commission, with the task of forming the government.
Gabriel spoke about her intention to create an expert government with a single goal: improving the quality of life for citizens.
However, the opposition and likely a large portion of the population are not thrilled about GERB forming a government. The real leader of the party, Boyko Borissov, who previously worked on improving the quality of life for citizens as Prime Minister, was only focused on benefiting himself and his close allies—known as corruption—which eventually led to his downfall amidst escalating bribery scandals.
Politics – the art of the impossible?
Borissov probably has a strong desire to become Prime Minister again, but he knows that in the current parliamentary composition, where his party barely received more than a quarter of the votes, he has no chance.
That’s why he has proposed the formation of various ‘expert’ governments or unity governments several times, but the opposition has not yielded thus far.
Petkov and the leaders of the second-strongest parliamentary party firmly ruled out any cooperation with Borissov’s GERB, and it seems that even smaller factions believe that joining forces with GERB would only harm their future prospects.
The problem is that while other parliamentary parties could avoid GERB, these alliances have proven to be short-lived in the past. Additionally, the nationalist and partly pro-Russian factions have gained strength, which the ‘Continuing the Change’ party is also unwilling to cooperate with.

Related article
Gabriel now has one week to find partners and ministerial candidates, and if she fails, Petkov’s party may attempt to form a government.
The only glimmer of optimism may lie in the fact that almost everyone is aware that even twenty more elections could be held, but given the current power dynamics, it is highly unlikely that any outcome would allow for the formation of a genuine and lasting parliamentary majority.
This might encourage the players in the political arena to set aside their personal and political differences and try to move the country forward.
Indications of this can be seen in the past few days, as statements about insurmountable differences between GERB and ‘Continuing the Change’ have become quieter. Public opinion pollsters are already gauging the level of societal support for such a coalition.
It’s not significant: only 29 percent of respondents would support the collaboration between the two parties, while 56 percent would oppose it. However, it is true that among voters, this is still the most popular coalition, with even fewer supporting the other possibilities.
Self-destructive
Some color has been injected into the political arena by Ivan Geshev, the Chief Prosecutor and a former ally of Borissov, who has come alive and is determined to complete his seven-year term that began in 2019.
A few days ago, Geshev became the target of an assassination attempt: a car bomb exploded near his vehicle, and the Chief Prosecutor accused Borissov and the political mafia that rules the country of carrying out the attack.
Geshev spoke of how his family members were almost victims, which is hardly believable since it was revealed that his wife and children were not even present at the scene.
Geshev’s car was not damaged by the alleged explosion, and an increasing number of people believe that the Chief Prosecutor staged the „assassination attempt” to gain some cheap popularity.
If the attack, if it even happened, backfired. More and more people are demanding the Chief Prosecutor’s resignation, as he has tarnished his office with the „story” about the attack. For now, Geshev is unwilling to step down and publicly tore apart a previously signed resignation statement.
-
Koszovó2 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18