Connect with us

Montenegró

PARLAMENTI PUCCS: Ellenzéki segédlettel buktatta meg helyettese a montenegrói miniszterelnököt, újabb “népfelkelés” várható

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

krivokapic
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Megbukott a montenegrói kormány a pénteki bizalmi szavazáson. A 81 tagú parlamentben 43 képviselő támogatta a Zdravko Krivokapić vezette kabinet ellen beadott bizalmatlansági indítványt. A kormány menesztését kezdeményező miniszterelnök-helyettes cáfolta, hogy az akciót a külföldi nagykövetségek segítségével hajtotta végre, majd egy másik kijelentésével jószerivel agyoncsapta ezt az állítását.

A buktatás

A buktatás az egy kivétellel független személyiségekből álló, és a montenegrói kormányt eddig támogató legkisebb politikai erő, az Egyesült Reform Akció (Ujedinjena reformska akcija, URA) polgári mozgalom elnökének, Dritan Abazovićnak, valamint az ellenzéknek a közös műve, miután január közepén bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a parlamentben.

A parlamenti puccs vezéralakja Dritan Abazović – aki miniszterelnök-helyettes volt a bukott kormányban – ulcinji albán családból származik, és Szarajevóban végzett politológiát, majd tanított Szarajevóban, valamint Isztambulan is, ami mindenképpen árnyalja a képet. Természetesen tud albánul.

Zdravko Krivokapic Dritan Abazovic

Zdravko Krivokapić – Dritan Abazović

A bizalmatlansági indítvány benyújtói szerint Krivokapić miniszterelnök az utóbbi hónapokban tanúsított viselkedésével megsértette az ország alkotmányát és törvényeit, valamint megnehezítette vagy ellehetetlenítette a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti együttműködést, és ezzel politikai válságba sodorta az országot, amivel lassította Montenegró európai uniós csatlakozási folyamatát.

Zdravko Krivokapić a 2020 augusztusában tartott parlamenti választásokat követően lett miniszterelnök, amikor az akkori ellenzék egy hajszállal megverte az évtizedekig kormányzó balközép Szocialisták Demokratikus Pártját (DPS), amely a 81 tagú parlamentben csak 41 helyet szerzett, vagyis egy mandátummal csúszott le a kormányzásról.

A 2020-as évből emlékezetesek maradtak a Belgrádból erősen megtámogatott montenegrói szerbek megmozdulásai, és a szerb ortodox egyház tevékeny jelenléte a választási hadjárat & hecckampány során.

Ezt követően jött létre a “szakértői kabinet”, amelyben Európa- és szerbbarát politikusok egyaránt helyet kaptak, és éppen ez az ellentét lassította a döntéshozatalt már a kormány fennállásának kezdete óta.

Zdravko Krivokapić most már csak volt kormányfő a kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványra válaszul kezdeményezte Dritan Abazović miniszterelnök-helyettes leváltását. Az erről szóló döntést csütörtökön kellett volna meghozni a parlamentben, ám a képviselők nem támogatták a kérdés napirendre tűzését.

A bizalmatlansági eljárásról szóló pénteki szavazás előtt a kormánykoalíciót támogató nagyobb pártok elhagyták az üléstermet.

A jövő

A montenegrói alkotmány értelmében Milo Đukanović köztársasági elnöknek most 30 nap áll rendelkezésére, hogy új miniszterelnök-jelöltet bízzon meg a következő kabinet összeállítására. Amennyiben nem sikerül senkinek sem kormányt alakítania, előrehozott választást kell tartani.

Az előzetes kormányalakítási tárgyalások a volt kabinet elhasalása után azonnal megkezdődtek. A kormánybuktató Egyesült Reform Akció azt üzente, hogy a miniszterelnöki tisztséget a párt vezetőjének, Dritan Abazovićnak kell átvennie, aki azonban aligha tud kormánytöbbséget összehozni, és ezzel maga is tisztában van.

Abazović ezért néhány nappal a bizalmatlansági indítvány megszavazása előtt kisebbségi és centrista kormány alakítását kezdeményezte az évtizedekig kormányzó Szocialisták Demokratikus Pártja, valamint a populista és szerbbarát pártokat összefogó Demokratikus Front nélkül.

A miniszterelnöki posztra pályázó politikus elmondta, hogy a kisebbségi kormány létrehozásához a montenegrói parlament minden képviselőjének támogatását kéri azzal a szándékkal, hogy “felszabadítsák az EU-ba vezető utat”.

Abazović cáfolta, hogy a kormány megbuktatását külföldi nagykövetségek vagy külföldi partnerek támogatásával hozta össze, és mindeközben politikai stabilitást sürgetett az országban, amelyet szerinte Montenegrónak önmagának kell megteremtenie. Ugyanakkor azonban úgy gondolja, hogy ebben a “teremtő műveletben” élvezi a nyugati partnerek támogatását, innentől pedig az már csak részletkérdés, hogy ebben a nagykövetségek milyen szerepet játszanak.

A kormánybuktatás vezéralakja tehát egyik szavával ütötte agyon a másikat, miniszterelnökké történő esetleges megválasztása után pedig csakis a balközép Szocialisták Demokratikus Pártjának, illetve a balkáni politika legnagyobb túlélőjének, Đukanović államfőnek a támogatásával tudja fenntartani magát és kormányát a parlamentben.

Ennek Belgrádban aligha örülnek, a nagyon is kormányközeli Informer szerb hírportál már néhány nappal ezelőtt demonstrációkra buzdított egy kisebb podgoricai tüntetésről készült beszámolójában. A megmozdulás résztvevői népfelkelésre felszólító transzparenseket hordoztak körbe a montenegrói fővárosban, amiről az Informer lelkesen tudósított.

Montenegróban tehát várhatóan tovább tart a belülről és kívülről generált politikai őrület, mert ahogy azt a fent említett tüntetés egyik transzparense hirdette, “Montenegró felkelt a szabadság védelme érdekében”. Amikor pedig a Balkánon spontán módon “felkel a nép”, hogy megvédje a szabadságát, akkor azt mindig felűről szervezik ilyen-olyan központokból.

Ezzel kapcsolatban a Twitteren egy hazafias kommentelő nem kis malíciával azt írta, hogy most olyan országról álmodik, amelyben egy albán aláírja a szerb ortodox egyházzal a valásügyi megállapodást Montenegró érdekében. Mondjon ki mit akar, érdekes hely ez a Balkán!

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Montenegró

Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el

Közzététel:

a megjelenés dátuma

alagút fegyver
A baloldali épületből kezdték ásni az alagutat, a jobboldali a bírósági épület Podgorica központjában (Forrás: Vijesti)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

Név szerint három-négy szerbiai állampolgárt gyanúsítanak azzal, hogy alagutat ástak a podgoricai felsőbíróság raktáráig, ahonnan legalább 19 fegyver tűnt el. A harminc méteres földalatti járat ásásával kapcsolatban további személyek is gyanúba kerültek, mind a kilenc szerbiai állampolgár, akik valószínűleg Bosznia-Hercegovina irányából érkeztek Montenegróba, és ugyanabba az irányba is távoztak. A megbízott montenegrói rendőrségi vezető szerint azonban egyelőre nem tudni, hogy pontosan hányan vettek részt a nem mindennapi bűncselekmény elkövetésében, az viszont biztos, hogy a fenti szám még növekszik.

Menyasszonyi ruhaboltot készültek nyitni

Nikola Terzić, a montenegrói rendőrkapitányság megbízott igazgatója a TV Vijesti csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy az akciót minden bizonnyal az egyik legismertebb montenegrói bűnözői csoport rendelte meg, és egyúttal finanszírozta is.

alagút fegyver

Nikola Terzić szerint szerbiai bányászok ásták az alagutat, tehát szakemberek voltak (Forrás: Vijesti)

A nyomozás csaknem tíz napja tart, miután a podgoricai felsőbíróság munkatársai szeptember 11-én egy leltározás során véletlenül egy lyukat fedeztek fel a raktárban, ahol a büntetőeljárások tárgyi bizonyítékait őrzik.

Az oda vezető alagút felfedezésének másnapján Boris Savić, a felsőbíróság elnöke nem akarta elárulni, hogy az alagút hová vezetett.

Azóta azonban már kiderült, hogy az egyik szemközti épület alagsori lakásához, amelyet egy Andrijana Marić névre szóló, hamis igazolvánnyal rendelkező nő bérelt ki július 23-án.

Montenegrói lapértesülések szerint a nő a tulajdonosnak azt mondta, hogy ruhaszalont szeretne nyitni, amelyben menyasszonyi ruhákat árulna, és kéthavi bérleti díj címén 2800 eurót fizetett ki.

alagút fegyver

A nő (fényképe) eredeti, az adatok hamisak (Forrás: Vijesti)

Az alagsori helyiség bérlésével kapcsolatban állítólag három évre szóló szerződést is aláírtak, amelyet azonban jegyző által nem hitelesítettek.

Terzić azt mondta, hogy a tulajdonos benyomása szerint a hamis okmányokkal rendelkező nő Szerbiából vagy Bosznia-Hercegovinából érkezhetett, amire a hanghordozásból következtetett.

Nem rekreáció gyanánt ástak

A felsőbíróság vezetője korábban azt állította, hogy a raktárból semmi sem hiányzik, a rendőrigazgató ezzel kapcsolatban viszont úgy fogalmazott, hogy szerinte az elkövetők nem rekreáció gyanánt ástak.

Ezt azzal támasztotta alá, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint 13 pisztoly, három revolver és három puska tűnt el, ebből hat pisztoly, három revolver és két puska a már jogerősen lezárt ügyek bizonyítékai közé tartozott, a többi viszont értelemszerűen még folyamatban lévő ügyekhez kötődik.

Nikola Terzić szerint különösen érdekes az időpont gondos megválasztása, a bíróság épületébe történt behatolást ugyanis az évi szabadságolások ideje alatt hajtották végre, amikor elkezdődött az épület renoválása, így teljesen természetes volt, hogy bárki is munkaruhában járkált a környéken.

A rendőri vezető szerint nem könnyű megszervezni egy ilyen bűncselekmény elkövetését, végrehajtásához pedig komoly támogatásra, infrastruktúrára és nem kevés pénzre volt szükség, viszont megkönnyíthette az elkövetők dolgát, hogy ha valaki a bíróságon belülről segített nekik.

A raktár falán tátongó lyukat szinte műtéti pontossággal nyitották meg, két polc között található, és az ügyiratokat valószínűleg belülről helyezték vissza, így nem lehetett látni a nyílást, amíg valaki nem távolította el a regisztereket, ráadásul az ásás során keletkezett törmeléket is eltávolították.

Miért volt szükség az alagútra?

A Podgorica központjában található alagút ásásának indítékaival kapcsolatban csak találgatások léteznek, a földalatti járat szolgálhatta (volna) bizonyítékok ellopását, de egy bűnöző szökését vagy meggyilkolását is, amikor az a bíróság épületében tartózkodik.

A podgoricai Vijesti hírportál szerint a kavači klán elleni ügy volt az egyike azoknak, amelyeknek a bizonyítékait a raktárba bejutó személyek átkutattak, konkrétan a Slobodan Kašćelannal, a csoport egyik legfőbb vezetőjével kapcsolatos bizonyítékok érdekelték a hívatlan vendégeket.

A behatolók hozzányúltak ahhoz a drónhoz (drónokhoz) is, amely(ek) a kavači klán 17 tagja elleni vizsgálat részét képezik. A vizsgálat a škaljari klán két vezetőjének meggyilkolása miatt indult, az egyiküket, Jovan Vukotićot várandós felesége és kiskorú lánya szeme láttára ölték meg Isztambulban.

Ha viszont az átvitt és szó szerinti értelemben végzett földalatti tevékenységnek az volt a célja, hogy kokaint lopjanak a bírósági raktárból, akkor eltévesztették a helyiséget, így viszont nem merül fel, hogy volt valaki, aki belülről segítette ennek a bűncselekmény elkövetését.

A rendőri vezető úgy fogalmazott, hogy személy szerint ő sem tudja, hogy hol örzik a kokaint, de ha tudná, akkor sem mondaná meg.

A megbízott rendőrigazgató azt is kijelentette, hogy a podgoricai felsőbíróság telephelye alatti alagút ásásában gyanúsítottakat több bűncselekmény elkövetésével vádolhatják meg, mint például bűnszövetség létrehozása, nyomozás akadályozása és minősített lopás, a megbízók pedig – ha egyszer netalán a nyomukra jutnak – még súlyosabb vádakkal találhatják magukat szemben.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava