Connect with us

Horvátország

SZIJJÁRTÓ ÉS AZ IDŐJÁRÁS: Nem jó, ha akár kicsi felhők is vannak a magyar-horvát együttműködés napfényes egén

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

januar radman
A cikk meghallgatása

Horvátország és Magyarország nemcsak a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 30. évfordulóját ünnepli, hanem azt a hosszútávú együttműködést is, amelyből mindkét ország rengeteget profitál. Erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki horvát kollégája Gordan Grlić Radman társaságában méltatta a két ország közötti együttműködést a magyar-horvát diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója alkalmából rendezett budapesti panelbeszélgetésen.

A tőkekifektetési stratégia

A beszélgetés során Szijjártó kiemelte, hogy az elmúlt 11 évben 2,5-szeresére nőtt a két ország közti kereskedelmi forgalom, és Horvátország lett a magyar tőke második legfontosabb célállomása, ahol a magyar gazdaság szempontjából meghatározó vállalatok szintén meghatározó szerepet töltenek be. Ezek között említette meg az OTP-t, amely immár a negyedik legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezik Horvátországban, de a MOL-ról is elmondta, hogy fontos szerepet játszik az egész horvát gazdaságában, az “energiagazdaságában pedig pláne”.

– A kétország kapcsolatrendszerének erős alapjai vannak, és ezt bizonyítja az a tény is, hogy egy MOL- INA-ügyet is elbírunk úgy, hogy itt ülünk egymás mellett, és közben jó barátok vagyunk

– jelentette ki némileg viccelődve a magyar külügyi tárca vezetője, aki azt reméli, hogy ez a kérdés is megoldódik egy idő után, mert nem jó, ha “akár kicsi felhők is vannak a napfényes égen”.

Szijjártó jelezte, hogy Magyarország további külföldi befektetéseket tervez, amelyeknek nyilvánvalóan az egyik legfontosabb területe Horvátország lehet.

– Ráadásul a magyar gazdaság szempontjából a tőkekifektetésnek az elkövetkező időszakban még sokkal nagyobb jelentősége lesz, mint volt eddig. A kifektetési stratégia a külgazdasági és külügyminisztérium gazdasági fókuszú feladataiból az egyik legjelentősebb

– mondta a külgazdasági és külügyminiszter, aki arra is kitért, hogy a horvátországi LNG-terminál elérésének köszönhetően Magyarország történelme során először tudott hosszútávú gázszerződést kötni egy nem orosz szereplővel, és egyúttal arról is szót ejtett, hogy mindkét fél szívügyének tekinti a nemzeti kisebbségek kölcsönös támogatását.

Magyarul beszélő külügyminiszter

Gordan Grlić Radman magyarul mondott bevezetőjében az ünnepi megemlékezésen nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy Budapesten lehet, abban a városban, amelyet “nagyon szeret”.

A horvát külügyminiszter – már anyanyelvén folytatva – elmondva, hogy Magyarország akkor is Horvátország nagy barátja volt, amikor éppen csak megszabadult a kommunizmustól és a szovjet csizmától, ami megfogalmazása szerint nem volt könnyű feladat.

– Magyarországban az 1990-es évek elején nagy barátra leltünk. Én emlékszem arra, amikor még diplomáciai lobbimissziókban vettem részt, diszkrét missziókban, mondjuk úgy, a még el nem ismert Horvátország nevében Genfben, ahol létezett egy állandó jugoszláv küldöttség, de abban nem volt horvát tag, így nem tudtuk, hogy mi történik, és akkor Magyarország nagylelkűen felajánlotta nekünk, hogy találkozzunk… Jeszenszky Géza volt akkor a magyar külügyminiszter

– emlékezet vissza az akkori eseményekre Grlić Radman, aki szerint nagyon sokat segített Horvátországnak a teljes magyar diplomáciai személyzet Antall József idejében, de megemlítette azt is, hogy a valkóvári/vukovári temetőben 51 magyar nyugszik, aki a horvát szabadságért áldozta az életét.

A horvát külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ha 2011 első felében, ha nincs Magyarország, akkor Horvátország valószínűleg nem tud belépni az Európai Unióba.

Mindebből logikusan következett a megállapítás, amely szerint Horvátország és Magyarország között minden területen kiváló az együttműködés.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava