Connect with us

Románia

CSATATÉR-ORSZÁGOK: A román elnök erősítést kért a „keleti szárnyon” az orosz kihívásokkal szemben

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

iohannis
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

Klaus Johannis román államfő arra kérte az Egyesült Államokat, hogy a NATO erősítse meg jelenlétét a „keleti szárnyon”, elsősorban a Fekete-tenger térségében. Erről az Agerpres román hírügynökség számolt be a közép- és a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) és Joe Biden amerikai elnök tanácskozásáról tudósítva.

Az amerikai elnöki hivatal tájékoztatása szerint Biden a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélésekről tájékoztatja telefonon Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária vezetőit, kikérve véleményüket a biztonsági helyzetről, és egyúttal arról biztosítva őket, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a transzatlanti biztonság mellett.

A román elnöki adminisztráció közlése szerint Johannis az Egyesült Államok elnökével folytatott megbeszélésen hangoztatta, hogy a NATO-nak felkészültnek kell lennie a katonai szövetség keleti határain jelentkező biztonságpolitikai kihívásokkal szemben.

Gondoskodnunk kell a NATO-erők olyan felszereltségéről, amellyel választ tudnak adni az Oroszország részéről érkező provokációkra

– idézte a közlemény Johannist, aki szerint a B9-ekkel telefonon tartott megbeszélés fő témája a NATO keleti szárnyának és a Fekete-tenger térségének biztonsága volt.

Klaus Johannis a megbeszélésen üdvözölte, hogy az amerikai elnök tanácskozás kezdeményezett a Bukaresti Kilencek vezetőivel, és hangsúlyozta: fontosnak tartja a közép- és a kelet-európai NATO-tagállamok közötti együttműködést és koordinációt a katonai szövetség keleti határain jelentkező biztonságpolitikai kihívásokkal szemben. Rámutatott, hogy a B9-eknek egységesen kell fellépniük.

Mint már említettük, az amerikai elnök ezt megelőzően hosszú megbeszélését folytatott Putyinnal, akinek a Fehér Ház közlése szerint az amerikai elnök sem ígéretet, sem engedményeket nem tett.

Az orosz-amerikai „online találkozó” után Biden nemzetbiztonsági tanácsadója világossá tette: ha Putyin azt akarja, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték földgázt szállítson, akkor nem vállalja annak kockázatát, hogy megtámadja Ukrajnát.

Az Egyesült Államok a napokban bejelentette, hogy ismeri azokat a terveket, amelyek szerint Oroszország a jövő év elején 175 ezer katonával „lerohanja” az szomszédos ukrán területeket.

Az orosz elnök a nagyhatalmi csúcstalálkozó előtt jogi garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy a NATO nem vesz fel tagjai közé több kelet-európai országot, így például Ukrajnát sem.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Románia

SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Hadgyakorlat
NATO-hadihajók hadgyakorlat közben az Északi-tengeren (Forrás: Twitter, NATO)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

Konstanca kikötőjében délelőtt tartották meg a „Sea Shield 2023” multinacionális hadgyakorlat nyitóünnepségét. A Duna deltájában és a Fekete-tengeren zajló katonai manővereket Románia szervezte, és további tíz NATO-tagállam vesz részt rajtuk, úgymint Törökország, Bulgária, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Portugália, Nagy-Britannia, Hollandia, Észak-Írország, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, de meghívót kapott rá Moldova és Grúzia (Georgia) is.

A hadgyakorlat résztvevői

A román haditengerészet közleménye szerint a műveletek április 2-ig tartanak, és 3400 katona érintett bennük.

A gyakorlat során Románia 30, Bulgária pedig 2 hadihajójót vonultat fel, Franciaország, ezenkívül Románia, az Egyesült Államok és Törökország 14 repülőgépe és helikoptere is bekapcsolódik a feladatok végrehajtásába.

Bevonják a hadgyakorlatba a román nemzetvédelmi intézmények 15 gyorsnaszádját, de részt vesz rajta 57 szárazföldi katonai jármű, és tüzérségi eszközöket is felvonultatnak.

A gyakorlatra katonai búvárokat, valamint nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erőket is mozgósítottak.

A végrehajtásra kerülő feladatok

Szerdán a román, lengyel és moldovai tengerészgyalogosok, valamint a román szárazföldi egységek éleslövészetet tartanak a Konstancától erősen északra lévő babadagi lőtéren.

Jövő héten a polgári lakosság vízi úton történő kimenekítését gyakorolják a Dunán, a még északabbra lévő Mahmudiában, illetve a Fekete-tengeren, a konstancai katonai kikötőben.

A hadgyakorlat során a Duna-deltában nyilvános bemutatót is rendeznek, amelynek forgatókönyve szerint a katonáknak egy – már partot ért – ellenséges légideszant egységet kell ártalmatlanná tenniük.

A rendszeres Sea Shield hadgyakorlatokkal Románia a 2016-os varsói NATO-csúcson tett javaslatot, amivel a katonai szövetség délkeleti szárnyának megerősítéséhez, valamint a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételéhez kíván hozzájárulni.

Az idei, eddigi legnagyobb román szervezésű haditengerészeti gyakorlatot egy év kihagyás után rendezték meg, miután tavaly – az ukrajnai háború kitörése miatt – nem tartották meg a hadgyakorlatot.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Az olvasás folytatása

Románia

EGY HARGITÁVAL KEVESEBB: Drámai az erdélyi magyarság számának csökkenése

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Fogy az erdélyi magyarság (Forrás: EMSZ)
ERDÉLY IS ELVESZIK: Három évtized alatt közel 40 százalékkal csökkent a romániai magyarság lélekszáma (Forrás: EMSZ)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Országos Elnöksége a romániai népszámlálás előzetes eredményeinek ismeretében megállapította, hogy drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése. Az EMSZ vezetése a fogyás mértékét igen erős szavakkal igyekezett érzékeltetni, szerintük ugyanis a számok jól mutatják „a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét”.

Már csak egymillió erdélyi magyar

Az EMSZ közleménye arra emlékeztet, hogy a legutóbbi, 2011-es cenzushoz képest a Romániában élő magyarság száma 225 ezer fővel, alig egymilliónyira csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt az erdélyi magyar nemzetrész elvesztette lélekszámának egyötödét.

Hogy jobban érzékeltessük a helyzet súlyosságát, a népességfogyás közel annyi, mintha a legnagyobb magyar lakosságszámmal rendelkező Hargita megye teljes magyar lakossága eltűnt volna

– olvasható a közleményben, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összeolvadásából létrejött EMSZ országos elnöksége írt alá.

Aláhúzták, hogy a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben folyamatosan gyorsult, összességében pedig a rendszerváltás utáni első, 1992-es népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma.

Ez azt jelenti, hogy három évtized alatt elvesztettük közösségünk közel 40 százalékát, és ezzel az erdélyi és partiumi magyarság száma az 1850-es évek szintjére esett vissza

– közölte az EMSZ, amely arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem változik semmi, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint egy évezredes történelme végére érhet.

Drámai népességvesztés

Az EMSZ országos elnöksége úgy véli, hogy ebben a súlyos helyzetben a közösséggel szemben elkövetett bűn minden olyan magyarázkodás, amely kisebbíti a bajt, vagy részsikerként próbálja tálalni az eredményt.

Ha ezen a negatív trenden nem sikerül változtatni, a század végére az erdélyi magyar nemzetrész szinte teljesen eljelentéktelenedik, és a fél évszázaddal ezelőtt még erős és életképes, mára szinte teljesen elenyészett erdélyi szászok vagy zsidók sorsára jut

– szögezte le az EMSZ, amely szerint egyenesen ki kell mondani, hogy maga az a tény, miszerint a három évtized alatt több mint hatszázezer fővel zsugorodott romániai magyarság 2022-ben még egymillió főt számlált, ám ez nem eredmény, nem siker, nem ok az örömre, hanem „súlyos és riasztó népesedési katasztrófa”.

Nem létezhet olyan politikai haszon és pártérdek, amely miatt a népszámlálási eredményt akár csak részsikerként is lehetne közölni, ezért arra szólítunk valamennyi magyar politikai szereplőt, hogy a saját kommunikációs szempontjaikat legalább ebben a kérdésben szorítsák a közösségi érdek mögé

– olvasható a közleményben, amely szerint szembe kell nézni azzal, hogy „az elmúlt három évtized viszonylagos szabadsága és jóléte több szempontból is többet rombolt a romániai magyar közösségen, mint a megelőző hetven év nagyromán és nacionálkommunista totalitárius rendszerei együtt”.

Az EMSZ szerint a drámai népességvesztésnek nem csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete vagy alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira közrejátszik az az általános értékválság is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi – a közösségi identitásmegőrzés szempontjából maghatározó – helyi és országos ügyet a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: