Románia
CSATATÉR-ORSZÁGOK: A román elnök erősítést kért a “keleti szárnyon” az orosz kihívásokkal szemben
Klaus Johannis román államfő arra kérte az Egyesült Államokat, hogy a NATO erősítse meg jelenlétét a “keleti szárnyon”, elsősorban a Fekete-tenger térségében. Erről az Agerpres román hírügynökség számolt be a közép- és a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) és Joe Biden amerikai elnök tanácskozásáról tudósítva.
Az amerikai elnöki hivatal tájékoztatása szerint Biden a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélésekről tájékoztatja telefonon Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária vezetőit, kikérve véleményüket a biztonsági helyzetről, és egyúttal arról biztosítva őket, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a transzatlanti biztonság mellett.
A román elnöki adminisztráció közlése szerint Johannis az Egyesült Államok elnökével folytatott megbeszélésen hangoztatta, hogy a NATO-nak felkészültnek kell lennie a katonai szövetség keleti határain jelentkező biztonságpolitikai kihívásokkal szemben.
– Gondoskodnunk kell a NATO-erők olyan felszereltségéről, amellyel választ tudnak adni az Oroszország részéről érkező provokációkra
– idézte a közlemény Johannist, aki szerint a B9-ekkel telefonon tartott megbeszélés fő témája a NATO keleti szárnyának és a Fekete-tenger térségének biztonsága volt.
Klaus Johannis a megbeszélésen üdvözölte, hogy az amerikai elnök tanácskozás kezdeményezett a Bukaresti Kilencek vezetőivel, és hangsúlyozta: fontosnak tartja a közép- és a kelet-európai NATO-tagállamok közötti együttműködést és koordinációt a katonai szövetség keleti határain jelentkező biztonságpolitikai kihívásokkal szemben. Rámutatott, hogy a B9-eknek egységesen kell fellépniük.
Mint már említettük, az amerikai elnök ezt megelőzően hosszú megbeszélését folytatott Putyinnal, akinek a Fehér Ház közlése szerint az amerikai elnök sem ígéretet, sem engedményeket nem tett.
Az orosz-amerikai “online találkozó” után Biden nemzetbiztonsági tanácsadója világossá tette: ha Putyin azt akarja, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték földgázt szállítson, akkor nem vállalja annak kockázatát, hogy megtámadja Ukrajnát.
Az Egyesült Államok a napokban bejelentette, hogy ismeri azokat a terveket, amelyek szerint Oroszország a jövő év elején 175 ezer katonával “lerohanja” az szomszédos ukrán területeket.
Az orosz elnök a nagyhatalmi csúcstalálkozó előtt jogi garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy a NATO nem vesz fel tagjai közé több kelet-európai országot, így például Ukrajnát sem.
Románia
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
Minden egyes év vége felé visszatérő téma, hogy Bulgária és Románia mikor csatlakozhat a schengeni térséghez, illetve hogy egyes országok – ebben az esetben Ausztria és Hollandia – ezt meddig blokkolják még. Idén úgy tűnik, Románia eltökélt szándéka, hogy a “gazdasági diplomácia” segítségével megszüntesse az osztrák vétót, a román G4Media beszámolója szerint ugyanis Marcel Ciolacu román miniszterelnök elutasította az offshore törvény tisztázására vonatkozó osztrák kérést, amíg az osztrákok vétóznak a schengeni csatlakozást illetően.
Románia visszavág
A románok a jelek szerint már nem várnak az osztrákok jóindulatára, és felveszik a harcot az osztrákokkal, akik akadályozzák Románia csatlakozását a schengeni övezethez.
A hétfői kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök elutasította az OMV vezetőjének, Alfred Sternnek a kérését, hogy Románia tisztázza a fekete-tengeri gázról szóló offshore törvény egyik cikkelyét.
Ciolacu állítólag azt mondta az osztrák vállalat képviselőinek, hogy “ez egy legitim téma”, de most nem tud tárgyalni az offshore törvény módosításáról a Románia schengeni csatlakozásával szemben emelt osztrák vétót követően kialakult légkör miatt.
A kormányülés egyik résztvevője név nélkül úgy nyilatkozott a G4Mediának, hogy Marcel Ciolacu személyes közbenjárásra kérte az OMV vezetőit, akiknek a “gazdasági diplomácia eszközeivel” kellene elérniük Karl Nehammer osztrák kancellárnál, hogy változtassa meg álláspontját Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban.
A román hírportál forrása szerint Ciolacu a Horvátországgal szembeni pozitív diszkriminációra hivatkozott, aminek eredményeként Nehammer beleegyezett a horvátok schengeni csatlakozásba.
– Nem lehetünk álszentek. Nem mondhatjuk, hogy nincs semmi bajunk Romániával, és hogy a schengeni térség elavult. Ebben az esetben miért szavazta meg Ausztria tavaly Horvátország csatlakozását?
– kérdezte Marcel Ciolacu, aki azt javasolta az osztrák kancellárnak, hogy léptesse ki Ausztriát a schengeni övezetből, ha azt annyira elavultnak tartja.
Az osztrák kifogások
Az OMV már két évvel ezelőtt kilátásba helyezte, hogy kilép a Fekete-tengeri Neptun Deep projektből, ha a román kormány nem kezdeményezi az offshore-törvény módosítását, és ezáltal nem biztosít kedvezőbb feltételeket a befektetők számára.
– Románia földgáztermelésének növelése érdekében elengedhetetlen a Neptun mélységi peremvidék gázkészleteinek fejlesztése. Üdvözöljük a tengeri törvény módosításait, de számos pontosításra van szükség a hatóságok részéről. Ha minden előfeltétel teljesül, a végleges beruházási döntés várhatóan 2023 közepén születik meg
– jelentette ki Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója két évvel ezelőtt, aki akkor azt is elmondta, hogy a PSD-PNL-UDMR koalíció által annak idején támogatott törvény javulást hozott ugyan, de a szabad piaci elvek érvényesítésének terén további tisztázásra van szükség.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök hétfőn megbeszélést folytatott az OMV vezérigazgatója, Alfred Stern által vezetett küldöttséggel a Neptun Deep projektről (Forrás: román kormány)
Az osztrákok a román offshore törvénynek azt a pontját szeretnék módosítani, amely kimondja, hogy a kormány “átmeneti ár- és értékesítési korlátozásokat vezethet be a Fekete-tengerből kitermelt gáz bizonyos mennyiségeire, de nem részletezi, hogy pontosan milyen feltételek mellett vezethetők be ezek a korlátozások.
Rossz az OMV megítélése Romániában
A román kormány a fekete-tengeri gázkitermeléssel kapcsolatos törvényi akadályokat most politikai nyomásgyakorlásként használja Ausztriával szemben a schengeni holtpontról történő elmozdulás érdekében.
A követeléssel a román miniszterelnök könnyen “populista vizekre tévedhet”, amikor zöld utat kér Bécstől Schengenre, és amikor ennek fejében zöld utat ígér a fekete-tengeri gázra, mindezt pedig azért teheti meg, mert Nehammer vétója miatt az osztrák cégnek rossz a megítélése Romániában.
Kapcsolódó cikk
Ráadásul az OMV panaszt nyújtott be a román állam ellen a párizsi Nemzetközi Választottbírósághoz a Fekete-tengerből származó gáz értékesítésére vonatkozó szabályozás miatt. Ezzel kapcsolatban Ciolacu arra kérte az osztrák cég vezetőit, hogy vonják vissza a panaszukat.
A párizsi Nemzetközi Választottbírósághoz benyújtott panasz a Romgaz Black Sea Limited ellen is irányul, amely az ExxonMobiltól megvásárolt Romgaz leányvállalat, és az OMV Petrommal együtt üzemelteti a fekete-tengeri gázmezőt.
Ha Bécs decemberben ismét Románia schengeni övezethez való csatlakozása ellen szavaz, akkor Bukarest az ügyet az Európai Unió Bírósága (EUB) elé viszi, azt remélve, hogy az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság is követi a példáját Ausztria megregulázása érdekében.
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország5 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?