Románia
CSATATÉR-ORSZÁGOK: A román elnök erősítést kért a „keleti szárnyon” az orosz kihívásokkal szemben

Klaus Johannis román államfő arra kérte az Egyesült Államokat, hogy a NATO erősítse meg jelenlétét a „keleti szárnyon”, elsősorban a Fekete-tenger térségében. Erről az Agerpres román hírügynökség számolt be a közép- és a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) és Joe Biden amerikai elnök tanácskozásáról tudósítva.
Az amerikai elnöki hivatal tájékoztatása szerint Biden a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélésekről tájékoztatja telefonon Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária vezetőit, kikérve véleményüket a biztonsági helyzetről, és egyúttal arról biztosítva őket, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a transzatlanti biztonság mellett.
A román elnöki adminisztráció közlése szerint Johannis az Egyesült Államok elnökével folytatott megbeszélésen hangoztatta, hogy a NATO-nak felkészültnek kell lennie a katonai szövetség keleti határain jelentkező biztonságpolitikai kihívásokkal szemben.
– idézte a közlemény Johannist, aki szerint a B9-ekkel telefonon tartott megbeszélés fő témája a NATO keleti szárnyának és a Fekete-tenger térségének biztonsága volt.
Klaus Johannis a megbeszélésen üdvözölte, hogy az amerikai elnök tanácskozás kezdeményezett a Bukaresti Kilencek vezetőivel, és hangsúlyozta: fontosnak tartja a közép- és a kelet-európai NATO-tagállamok közötti együttműködést és koordinációt a katonai szövetség keleti határain jelentkező biztonságpolitikai kihívásokkal szemben. Rámutatott, hogy a B9-eknek egységesen kell fellépniük.
Mint már említettük, az amerikai elnök ezt megelőzően hosszú megbeszélését folytatott Putyinnal, akinek a Fehér Ház közlése szerint az amerikai elnök sem ígéretet, sem engedményeket nem tett.
Az orosz-amerikai „online találkozó” után Biden nemzetbiztonsági tanácsadója világossá tette: ha Putyin azt akarja, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték földgázt szállítson, akkor nem vállalja annak kockázatát, hogy megtámadja Ukrajnát.
Az Egyesült Államok a napokban bejelentette, hogy ismeri azokat a terveket, amelyek szerint Oroszország a jövő év elején 175 ezer katonával „lerohanja” az szomszédos ukrán területeket.
Az orosz elnök a nagyhatalmi csúcstalálkozó előtt jogi garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy a NATO nem vesz fel tagjai közé több kelet-európai országot, így például Ukrajnát sem.

Románia
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren

Konstanca kikötőjében délelőtt tartották meg a „Sea Shield 2023” multinacionális hadgyakorlat nyitóünnepségét. A Duna deltájában és a Fekete-tengeren zajló katonai manővereket Románia szervezte, és további tíz NATO-tagállam vesz részt rajtuk, úgymint Törökország, Bulgária, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Portugália, Nagy-Britannia, Hollandia, Észak-Írország, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, de meghívót kapott rá Moldova és Grúzia (Georgia) is.
A hadgyakorlat résztvevői
A román haditengerészet közleménye szerint a műveletek április 2-ig tartanak, és 3400 katona érintett bennük.
A gyakorlat során Románia 30, Bulgária pedig 2 hadihajójót vonultat fel, Franciaország, ezenkívül Románia, az Egyesült Államok és Törökország 14 repülőgépe és helikoptere is bekapcsolódik a feladatok végrehajtásába.
Bevonják a hadgyakorlatba a román nemzetvédelmi intézmények 15 gyorsnaszádját, de részt vesz rajta 57 szárazföldi katonai jármű, és tüzérségi eszközöket is felvonultatnak.
A gyakorlatra katonai búvárokat, valamint nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erőket is mozgósítottak.
A végrehajtásra kerülő feladatok
Szerdán a román, lengyel és moldovai tengerészgyalogosok, valamint a román szárazföldi egységek éleslövészetet tartanak a Konstancától erősen északra lévő babadagi lőtéren.
Jövő héten a polgári lakosság vízi úton történő kimenekítését gyakorolják a Dunán, a még északabbra lévő Mahmudiában, illetve a Fekete-tengeren, a konstancai katonai kikötőben.
A hadgyakorlat során a Duna-deltában nyilvános bemutatót is rendeznek, amelynek forgatókönyve szerint a katonáknak egy – már partot ért – ellenséges légideszant egységet kell ártalmatlanná tenniük.
Kapcsolódó cikk
A rendszeres Sea Shield hadgyakorlatokkal Románia a 2016-os varsói NATO-csúcson tett javaslatot, amivel a katonai szövetség délkeleti szárnyának megerősítéséhez, valamint a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételéhez kíván hozzájárulni.
Az idei, eddigi legnagyobb román szervezésű haditengerészeti gyakorlatot egy év kihagyás után rendezték meg, miután tavaly – az ukrajnai háború kitörése miatt – nem tartották meg a hadgyakorlatot.
Románia
EGY HARGITÁVAL KEVESEBB: Drámai az erdélyi magyarság számának csökkenése

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Országos Elnöksége a romániai népszámlálás előzetes eredményeinek ismeretében megállapította, hogy drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése. Az EMSZ vezetése a fogyás mértékét igen erős szavakkal igyekezett érzékeltetni, szerintük ugyanis a számok jól mutatják „a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét”.
Már csak egymillió erdélyi magyar
Az EMSZ közleménye arra emlékeztet, hogy a legutóbbi, 2011-es cenzushoz képest a Romániában élő magyarság száma 225 ezer fővel, alig egymilliónyira csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt az erdélyi magyar nemzetrész elvesztette lélekszámának egyötödét.
Kapcsolódó cikk
– olvasható a közleményben, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összeolvadásából létrejött EMSZ országos elnöksége írt alá.
Aláhúzták, hogy a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben folyamatosan gyorsult, összességében pedig a rendszerváltás utáni első, 1992-es népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma.
– közölte az EMSZ, amely arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem változik semmi, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint egy évezredes történelme végére érhet.
Drámai népességvesztés
Az EMSZ országos elnöksége úgy véli, hogy ebben a súlyos helyzetben a közösséggel szemben elkövetett bűn minden olyan magyarázkodás, amely kisebbíti a bajt, vagy részsikerként próbálja tálalni az eredményt.
– szögezte le az EMSZ, amely szerint egyenesen ki kell mondani, hogy maga az a tény, miszerint a három évtized alatt több mint hatszázezer fővel zsugorodott romániai magyarság 2022-ben még egymillió főt számlált, ám ez nem eredmény, nem siker, nem ok az örömre, hanem „súlyos és riasztó népesedési katasztrófa”.
– olvasható a közleményben, amely szerint szembe kell nézni azzal, hogy „az elmúlt három évtized viszonylagos szabadsága és jóléte több szempontból is többet rombolt a romániai magyar közösségen, mint a megelőző hetven év nagyromán és nacionálkommunista totalitárius rendszerei együtt”.
Az EMSZ szerint a drámai népességvesztésnek nem csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete vagy alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira közrejátszik az az általános értékválság is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi – a közösségi identitásmegőrzés szempontjából maghatározó – helyi és országos ügyet a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia20 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Oroszország15 óra telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat