Connect with us

Koszovó

ETNIKAI ÁRAMSZÜKSÉGLET: Koszovó betiltotta a kriptovaluta-bányászatot, mert eszi az áramot

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

bbbanya gyertya
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Koszovóban áramkimaradásokkal küzdenek a múlt hónap második fele óta, ezért most betiltották a kriptovaluták bányászatát az országban. A energiahiány következtében a kormánynak többletenergiát kellett importálnia a szükségletek kielégítésére, ami egyre nagyobb terhet jelent a növekvő energiaárak miatt. Az intézkedés tovább borzolhatja a kedélyeket a térségben, ahol a szerbek általában nem fizetnek az áramért.

A fiúk a kriptoban dolgoznak

Koszovó gazdasági és energiaügyi minisztere, Artane Rizvanolli Facebook-bejegyzésben értesítette az ország lakosságát, hogy az energiaellátás biztosításával foglalkozó szakbizottság javaslatai alapján rendkívüli intézkedések bevezetéséről döntött, amelyek alapján Koszovó egész területén tilos a kriptovaluták előállítása.

Erről bárki értesülhetett, akinél éppen volt áram, a bizottság ugyanis éppen azért ülésezett, Rizvanolli pedig éppen azért nyilvánult meg a közösségi médiában, mert az emberek a lemondását követelték, miután az országban áramszüneteket kellett bevezetni, és ez lakosság körében – stílusosan szólva – kiütötte a biztosítékot.

A kriptovaluta-bányászat betiltását a tavaly decemberben kihirdetett 60 napos vészhelyzet tett lehetővé, miután a parlament erre az időszakra felhatalmazta a kormányt, hogy belátása szerint csoportosítsa át az ország pénzügyi forrásait az energiaválság megoldása érdekében, és egyúttal szabályozza az áramellátást az országban.

A miniszter asszony jelezte, hogy a bűnüldöző szervek leállítják a szóban forgó tevékenységet, és ehhez az összes érintett intézmény támogatását élvezik. A kriptobányák bezárásához persze, az kell, hogy azonosítsák az előállítás helyszíneit és az ezzel foglalkozó személyeket.

Koszovóban az energiahiányt nem kizárólag az okozza, hogy a „fiúk a kriptoban dolgoznak”, hanem a megfelelő áramforrások hiánya is hozzájárul a problémák sokasodásához.

Koszovó áramtermelésének 90 százalékát az országban működő széntüzelésű erőművek adják, amelyek jobbára erősen szennyező lignitet égetnek el, mivel ebből van a legtöbb az országban, de az erőművek elavultak, és gyakran meghibásodnak, a kieső kapacitásokat pedig értelemszerűen külföldről kell pótolni, az energiaárak megugrását követően természetesen jóval magasabb áron.

A szerbek bányásznak leginkább

Mindeközben – erről a szerb sajtó nem nagyon szokott cikkezni – a Koszovó északi részén élő szerbek nem fizetnek az áramért, így ezért nekik nem került semmibe a kriptovaluta-bányászat, ezért inkább ebben „csákányoznak” és nem a lignitbányákban.

Mellesleg, ha rendeznék a számlájukat, akkor is bőven megérné kriptofarmokat fenntartaniuk.

A Reutersnek név nélkül nyilatkozó egyik „kriptobányász” állítása szerint az ő 40 videokártyából álló farmjának üzemeltetése havonta körülbelül 170 eurójába (kb. 61 000 forint) kerül, miközben ugyanennyi idő alatt 2400 eurónyi (kb. 867 000 forint) kriptovalutához jut, bár a bitcoin és társai mai, újabb zuhanása után a forintban kifejezett érték valószínűleg egy kicsit kisebb.

A koszovói gazdasági és energiaügyi miniszter tehát nem csak azért van nehéz helyzetben, mert Koszovóban gazdaság sem igen van, ráadásul most meg már áram sincs elegendő, hanem azért is, mert úgy kellene megoldani a helyzetet, hogy törekvése ne kapjon „politikai gellert” az amúgy is feszült koszovói albán-szerb kötélhúzásban és idegtépésben.

Rizvanolli minden bizonnyal ezért biztosította az érintetteket, hogy nem a kriptobányászat felszámolása a cél, hanem az energiaellátás fenntartása, vagyis ha lesz áram, akkor ismét lehet bányászni, amin nyilván nem a lignit felszínre hozását kell érteni.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Koszovó

Üzembe helyezik a gjakovai repülőteret a koszovói hadsereg számára

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Gjakova, gjakovai repülőtér
Armend Mehaj (jobbról) koszovói védelmi és Liburn Aliu környezetvédelmi, területrendezési és infrastrukturális miniszter bejelentette, hogy ezentúl a hadsereg az úr a gjakovai repülőtéren (Forrás: Facebook, Armend Mehaj)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

A koszovói hatóságok bejelentették, hogy befejezték az Albániával szomszédos Gjakova (szerbül Đakovica) községben található gjakovai repülőtér és a Babaj i Bokës település körüli földek kisajátítási eljárását. Armend Mehaj koszovói védelmi és Liburn Aliu környezetvédelmi, területrendezési és infrastrukturális miniszter közölte, hogy ezeknek a földeknek a kisajátítása és a koszovói kormány tulajdonába történő adása lehetővé teszi a koszovói hadsereg számára a stratégiai projektek végrehajtásának megkezdését.

Az amerikaiakkal közösen

Armend Mehaj úgy nyilatkozott, hogy a gjakovai repülőteret védelmi céllal helyezik üzembe, miközben Babaj i Bokës a Koszovói Biztonsági Erők (Kosovo Security Force, KSF) hadműveleti területévé válik, ahol a NATO-szabványoknak megfelelő taktikai lőtereket építenek ki

Gjakova, gjakovai repülőtér

A Kosovo Security Force logója

A védelmi miniszter azt is közölte, hogy a gjakovai repülőtéren különféle hadműveleti célú létesítmények építését is tervezik a koszovói hadsereg számára.

Ezek a projektek megvalósítása szerinte a hadsereg szerepét betöltő Koszovói Biztonsági Erők (KSF) kiképzési kapacitásának növelését szolgálja.

Mehaj azt sem titkolta, hogy ezek az infrastrukturális beruházások Koszovó stratégiai partnereivel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal együttműködve valósulnak meg.

Milliós nagyságrendű befektetésekről van szó, amelyek garantálják, hogy a koszovói hadseregnek minden feltétele meglegyen a védelmi képességek megteremtéséhez, és a kiképzések megtartásához. Ez nem csak a koszovói hadsereg, hanem minden stratégiai partnerünk javát szolgálja

– magyarázta a koszovói védelmi miniszter.

Az 1999-ben a Kis-Jugoszlávia ellen végrehajtott légicsapások során a NATO négyszer is bombázta Gjakova környékét, a Human Rights Watch egyik jelentése szerint a szerbek elől menekülő albán civileket is megszórta piszkos bombákkal, mert szerb katonai menetoszlopnak nézte a koszovói albán menekültek menetét. Csak az egyik ilyen légicsapás során legalább 70 civil vesztette életét.

A gjakovai repülőtér újjáépítése

A gjakovai repülőteret az 1998/99-es szerb-koszovói háború után a NATO koszovói missziója, a KFOR, illetve az olasz békefenntartók építették újjá, és 2013-ig a NATO-misszió katonai tevékenységének támogatását szolgálta.

Ugyanezen év decemberében az akkori olasz és koszovói kormány között aláírt megállapodást követően a Gjakova repülőteret minden működési eszközzel átadták Koszovónak.

Hat évvel később a koszovói kormány döntésével összhangban a védelmi minisztérium a Koszovói Biztonsági Erők szolgálatába állította.

Djakova, djakovai reptér

A djakovai reptér elhelyezkedése

A repülőtér Gjakova városától mintegy 5 kilométerre északra található. Viszonylag sík területen, körülbelül 400 méterrel a tengerszint felett, a Koszovói Polgári Légiközlekedési Hatóság 2016-ban auditálta.

A repülőtérnek mobil légiforgalmiirányító tornya van, amelyet felszereltek a zavartalan működést biztosító kommunikációs rendszerekkel. A repülőgépek üzemanyaggal történő feltöltéséhez szükséges eszközök is rendelkezésre állnak.

A repülőtér egyetlen kifutópályával rendelkezik, párhuzamos gurulóúttal. A kifutópálya 1.799 méter hosszú és 30 méter széles.

A gjakovai repülőteret a második világháború után alakították ki és helyezték üzembe mezőgazdasági célokra, a 90-es években azonban a működése megszűnt egészen addig, amíg a KFOR nem vette át.

Gjakova egyébként az albán határ közvetlen közelében fekszik, és mivel Albánia NATO-tagállam, a koszovói védelmi fejlesztések kihatnak Albánia védelmi struktúrájára is.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Az olvasás folytatása

Egyesült Államok

BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Blinken a szenátusban
Az amerikai külügyminiszter egyebek között a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatokról is beszélt az amerikai szenátusban (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Öt ország helyett gondolkodik

Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.

Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.

Ha normalizálódnak a kapcsolatok, akkor az pozitív hatással lesz, és azt hiszem, hogy idővel eljutunk oda, hogy ezek az országok elismerjék Koszovót. Ha Koszovó és Szerbia megállapodásra jut, és feltételezve, hogy a megállapodás életbe is lép, ez az öt uniós országot az elismerés felé löki

– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.

Blinken és az ohridi megállapodás

Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.

Azt hiszem, hogy ami fontos, az nem más, minthogy mindkét ország elvben egyetértett ezzel, és így ez az elköteleződés bekerült a két ország uniós csatlakozását érintő tervekbe, és remélem, hogy ez ösztönző lesz számukra a végrehajtásban

– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)

Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.

Ebben a tekintetben tárgyaltam (Albin) Kurti miniszterelnökkel és (Aleksandar) Vučić elnökkel is, ezért úgy gondolom, hogy ez egy pozitív pillanat

– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.

Ez kulcsfontosságú lenne

– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.

Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.

Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: