INÁBA SZÁLLT BÁTORSÁG: A horvát kormány leállítja az INA részvényeinek visszavásárlására tett erőfeszítéseit, és inkább ismét perel(ne)

Mint ahogy azt Andrej Plenković horvát miniszterelnök petrinjai látogatása alkalmával néhány nappal ezelőtt bejelentette, a horvát kormány mai ülésén határozott az INA- Mol ügyben. Plenković 2016 karácsonyán, mindössze néhány hónappal kormányra kerülését követően, újdonsült miniszterelnökként azt ígérte az ámuldozó embereknek, hogy Horvátország visszavásárolja az INA horvát olajipari vállalat részvényeit a Mol magyar olaj- és gázipari cégtől. Az ámuldozás annak szólt, hogy a horvát kormánynak erre nem volt meg a fedezete/pénze, így a bejelentés üres ígéretnek tűnt, és a jelek szerint az is maradt.

Megint pereskednek(?)

A kormány a jogi tanácsadókkal folytatott konzultációk után úgy döntött, hogy egy időre leállítja az INA részvényeinek visszavásárlására tett erőfeszítéseit.

– A kormány leállítja az INA visszavásárlását a MOL-tól, az újonnan keletkezett jogi körülmények miatt, amelyek az alkotmánybíróság a (Sanader- Hernádi ügyben) meghozott ítélete nyomán támadtak. A kormány kezdeményezni fogja a 2016-ban hozott választottbírósági ítélet felülvizsgálatát

– jelentette be a kormányülésen a horvát Plenković, aki egyúttal azt is elmondta: a kormány határozata azután született, hogy konzultáltak az állami ügyészséggel (DORH), valamint a zágrábi egyetem nemzetközi magánjogi tanszékével és a kormány jogi képviselőivel az INA- Mol ügyben.

– Úgy gondoljuk, hogy az új körülmények miatt az ilyen megállapodások nem maradhatnak fent, és ezért döntött a kormány, hogy megteszi ezeket a lépéseket

– hangsúlyozta a horvát miniszterelnök, aki ezzel gyakorlatilag visszavonta öt évvel ezelőtti bejelentését a Mol-részvények visszavásárlásával kapcsolatban, aminek két oka lehet.

Az egyik az, hogy a különböző pénzügyi konstrukciók kidolgozására tett fáradozások ellenére sem sikerült előteremteni a pénzt, a másik pedig az, hogy nem csak a jogi környezet, hanem az energiapiaci viszonyok is megváltoztak időközben, egyebek között például a környezetvédelemmel kapcsolatos uniós döntések fényében, amit a sokasodó bizonytalansági tényezők miatt mindennapi nyelvre leképezve úgy fogalmazhatnánk meg, hogy „ki az a hülye, aki ma olajcéget vesz”.

A svájci bíróság egyszer már elutasította a horvátokat

Tomislav Ćorić gazdasági és fenntartható fejlesztési miniszter – akinek a tárcájához az energetika tartozik – a kormányülés után bővebben nyilatkozott a kormány döntéséről, miután két hónappal ezelőtt annak cáfolatára kényszerült, hogy az INA vezetése Budapestre teszi át a központját.

Ćorić elmondása szerint a per újraindításával kapcsolatban kijelentette: minden attól függ, hogy a svájci szövetségi legfelsőbb bíróság elfogadja-e a megváltozott jogi körülményekkel kapcsolatos pozíciókat.

– Csak ezután kezdeményezhetjük az új választottbírósági eljárást a Mol ellen

– mondta Ćorić, és egyúttal emlékeztetett arra, hogy a svájci bíróság egyszer már elutasította az ilyen irányú horvát kezdeményezést.

– Annak idején a jogi körülmények mások voltak. Akkor az volt a helyzet, hogy a svájci bíróság döntését megelőzően a horvát alkotmánybíróság semmissé nyilvánította az INA- MOL-lal kapcsolatos ítéletet. Úgy hisszük, most megváltoztak a körülmények

– jelentette ki Ćorić, és hozzáfűzte, hogy a kormány véleménye szerint most a Horvát Köztársaság jogi helyzete jobb, utalva az alkotmánybíróság októberi ítéletére, amellyel korrupció miatt vétkesnek találta Ivo Sanader volt horvát kormányfőt és Hernádi Zsoltot, a Mol vezérigazgatóját.

Ćorić szavai szerint a 2009-es szerződés esetleges semmissé nyilvánításával az INA visszatérne a 2003-ban megállapított korporatív irányítási modellre – azaz a horvát fél nagyobb jogokat élvezne, mint most, amikor a MOL vezeti a vállalatot.

A Mol nyilatkozatát kommentálva Ćorić megjegyezte, hogy a szerződést csak mindkét fél hozzájárulásával lehet semmissé nyilvánítani, amihez hozzátette, hogy a kormány megteszi a rendelkezésére álló jogi lépéseket, és biztos benne, hogy bárki ugyanezt tenné a horvát kormány helyében.

Az kétséges, hogy ez sikerül-e, vagy sem, a horvát alkotmánybíróság októberi ítélete ugyanis gyenge lábakon áll – lényegében egy vitatható szavahihetőségű tanú vallomására támaszkodik, mint erről már a BALK-on szó volt annak idején.

Az ezzel kapcsolatos nemzetközi jogi vélemények alapján nem tűnik valószínűnek, hogy a svájci bíróság elfogadja a horvátok érvelését, de amint ezt mondani szokták, „Isten és az igazságszolgáltatás útjai kifürkészhetetlenek”.