Horvátország
INÁBA SZÁLLT BÁTORSÁG: A horvát kormány leállítja az INA részvényeinek visszavásárlására tett erőfeszítéseit, és inkább ismét perel(ne)
Mint ahogy azt Andrej Plenković horvát miniszterelnök petrinjai látogatása alkalmával néhány nappal ezelőtt bejelentette, a horvát kormány mai ülésén határozott az INA- Mol ügyben. Plenković 2016 karácsonyán, mindössze néhány hónappal kormányra kerülését követően, újdonsült miniszterelnökként azt ígérte az ámuldozó embereknek, hogy Horvátország visszavásárolja az INA horvát olajipari vállalat részvényeit a Mol magyar olaj- és gázipari cégtől. Az ámuldozás annak szólt, hogy a horvát kormánynak erre nem volt meg a fedezete/pénze, így a bejelentés üres ígéretnek tűnt, és a jelek szerint az is maradt.
Megint pereskednek(?)
A kormány a jogi tanácsadókkal folytatott konzultációk után úgy döntött, hogy egy időre leállítja az INA részvényeinek visszavásárlására tett erőfeszítéseit.
– A kormány leállítja az INA visszavásárlását a MOL-tól, az újonnan keletkezett jogi körülmények miatt, amelyek az alkotmánybíróság a (Sanader- Hernádi ügyben) meghozott ítélete nyomán támadtak. A kormány kezdeményezni fogja a 2016-ban hozott választottbírósági ítélet felülvizsgálatát
– jelentette be a kormányülésen a horvát Plenković, aki egyúttal azt is elmondta: a kormány határozata azután született, hogy konzultáltak az állami ügyészséggel (DORH), valamint a zágrábi egyetem nemzetközi magánjogi tanszékével és a kormány jogi képviselőivel az INA- Mol ügyben.
– Úgy gondoljuk, hogy az új körülmények miatt az ilyen megállapodások nem maradhatnak fent, és ezért döntött a kormány, hogy megteszi ezeket a lépéseket
– hangsúlyozta a horvát miniszterelnök, aki ezzel gyakorlatilag visszavonta öt évvel ezelőtti bejelentését a Mol-részvények visszavásárlásával kapcsolatban, aminek két oka lehet.
Az egyik az, hogy a különböző pénzügyi konstrukciók kidolgozására tett fáradozások ellenére sem sikerült előteremteni a pénzt, a másik pedig az, hogy nem csak a jogi környezet, hanem az energiapiaci viszonyok is megváltoztak időközben, egyebek között például a környezetvédelemmel kapcsolatos uniós döntések fényében, amit a sokasodó bizonytalansági tényezők miatt mindennapi nyelvre leképezve úgy fogalmazhatnánk meg, hogy “ki az a hülye, aki ma olajcéget vesz”.
A svájci bíróság egyszer már elutasította a horvátokat
Tomislav Ćorić gazdasági és fenntartható fejlesztési miniszter – akinek a tárcájához az energetika tartozik – a kormányülés után bővebben nyilatkozott a kormány döntéséről, miután két hónappal ezelőtt annak cáfolatára kényszerült, hogy az INA vezetése Budapestre teszi át a központját.
Ćorić elmondása szerint a per újraindításával kapcsolatban kijelentette: minden attól függ, hogy a svájci szövetségi legfelsőbb bíróság elfogadja-e a megváltozott jogi körülményekkel kapcsolatos pozíciókat.
– Csak ezután kezdeményezhetjük az új választottbírósági eljárást a Mol ellen
– mondta Ćorić, és egyúttal emlékeztetett arra, hogy a svájci bíróság egyszer már elutasította az ilyen irányú horvát kezdeményezést.
– Annak idején a jogi körülmények mások voltak. Akkor az volt a helyzet, hogy a svájci bíróság döntését megelőzően a horvát alkotmánybíróság semmissé nyilvánította az INA- MOL-lal kapcsolatos ítéletet. Úgy hisszük, most megváltoztak a körülmények
– jelentette ki Ćorić, és hozzáfűzte, hogy a kormány véleménye szerint most a Horvát Köztársaság jogi helyzete jobb, utalva az alkotmánybíróság októberi ítéletére, amellyel korrupció miatt vétkesnek találta Ivo Sanader volt horvát kormányfőt és Hernádi Zsoltot, a Mol vezérigazgatóját.
Ćorić szavai szerint a 2009-es szerződés esetleges semmissé nyilvánításával az INA visszatérne a 2003-ban megállapított korporatív irányítási modellre – azaz a horvát fél nagyobb jogokat élvezne, mint most, amikor a MOL vezeti a vállalatot.
A Mol nyilatkozatát kommentálva Ćorić megjegyezte, hogy a szerződést csak mindkét fél hozzájárulásával lehet semmissé nyilvánítani, amihez hozzátette, hogy a kormány megteszi a rendelkezésére álló jogi lépéseket, és biztos benne, hogy bárki ugyanezt tenné a horvát kormány helyében.
Az kétséges, hogy ez sikerül-e, vagy sem, a horvát alkotmánybíróság októberi ítélete ugyanis gyenge lábakon áll – lényegében egy vitatható szavahihetőségű tanú vallomására támaszkodik, mint erről már a BALK-on szó volt annak idején.
Az ezzel kapcsolatos nemzetközi jogi vélemények alapján nem tűnik valószínűnek, hogy a svájci bíróság elfogadja a horvátok érvelését, de amint ezt mondani szokták, “Isten és az igazságszolgáltatás útjai kifürkészhetetlenek”.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is