Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Lapszemle

Meg sem próbálták védeni Károlyiék a Délvidéket 1918-19-ben – Mandiner

Meg sem próbálták védeni Károlyiék a Délvidéket 1918-19-ben
(fotó a szerzőről: Laufer László)

Olvasási idő: 4 perc

A katonai fölénye mítosz volt, ám ha Belgrádban kicsit hamarabb kapcsolnak, ma talán Pécs is lenne. Új kötet született a Trianont megelőző időszak délvidéki diplomáciai játszmáiról.

Ez a cikk eredetileg a Mandinerben jelent meg ezen a linken. A BALK szerkesztett formában teszi közzé az ottani írást.

Mítosz a szerbek ereje és virtusa, a magyar és a is ki volt merülve a négyévnyi szakadatlan küzdelemben



Hornyák Árpád a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a 20. századi magyar- kapcsolatok történetének kutatója; e területen számos kötetet és tanulmányt publikált, délszláv levéltári források alapján írt például a Horthy-korszak Magyarországának jugoszláv recepciójáról.

– mondja a Mandinernek Hornyák Árpád, a Szerb iratok a trianoni békeszerződésről című forráskötet, a Trianon100 Kutatócsoport sorozata nyolcadik darabjának szerzője-szerkesztője.

A könyv elején található tanulmány egyébként részletes bevezetést ad a további mintegy kétszáz oldalnyi, magyarra fordított diplomáciai irathoz, levelezéshez, amelyekből kiviláglik, mi minden zajlott a háttérben a magyar történetírás számára csodálatosan egységesnek tűnő délszláv diplomácia mögött.

A legérdekesebbek azok a források voltak, amelyek egyfelől az ország gazdasági követeléseket támasztják alá sokszor légből kapott érvekkel, másrészt azok, amelyek az elkeseredett küzdelmet mutatják, amit a magyarországi délszlávok egy része folytatott azért, hogy az alakuló Jugoszláviához tartozhasson, s amin 1919 tavaszától Trianon napjáig ügyködtek, sőt, annál is tovább, miközben 1914 előtt még ötletként sem merült fel a körükben, hogy a Magyar Királyság ennyire belső részei is elszakadhatnak és egyesülhetnek Szerbiával

– sorolja a kutató.

Ugyanakkor dacára annak, hogy már 1914 augusztusában nekiláttak egy leendő békekonferenciára összerakni a megfelelő követelések anyagait, mégis valamelyest felkészületlenül érte őket a helyzet, hogy a másik két társult állam – és – érdekei nem mindenben egyeztek az övéikkel.

a stratégiai-gazdasági elveket hangsúlyozta a tárgyalásoknál, mert így remélhette nagyobb területek kihasítását a magyar Délvidékből, míg Horvátország az etnikai elveket, mert így remélt nyereséget Olaszország rovására



– írja le a helyzetet a kutató. Szerbia agrárország volt, de nem túl jó földekkel, ezért ki volt éhezve a bácskai és bánsági termőterületekre, illetve – Belgrád határvárosi sebezhetőségét négy éven át megtapasztalva – minél inkább északra akarta tolni a határt. A részéről volt bizonyosfokú hajlandóság az önmérsékletre, de tényleg nem holmi társnemzeti hálából vagy korrektségből, hanem mert Dalmácia kapcsán akarták alátámasztani aspirációikat Olaszországgal szemben.

Mindenesetre a szerbek szervezett ellenállásba nem ütköztek, amikor bevonultak a demarkációs vonal által kijelölt magyar területekre, amelyeket a Károlyi-kormány a belgrádi konvencióval szentesített, és eleinte atrocitások sem történtek, főleg nem olyan mértékben, mint a második világháborút követően.

A demarkációs vonal egyébként is ideiglenesnek volt szánva, a magyar közigazgatás még 1919 elejéig helyén maradt

– jegyezte meg Hornyák.

Ugyanakkor azt is fontos látni, hogy még az 1920-ban szentesített határoknál rosszabbakat is meghúzhattak volna az egykori Délvidéken

– hívta fel a figyelmet rá a kutató, aki szerint például a pécsi szénmedence is fontos követelésük volt a szerbeknek, hiszen a szén látta el akkor azt a szerepet, amit manapság az , anélkül nem lehetett ipart működtetni; nem véletlen, hogy nem akaródzott kiüríteniük az új határokon is túlnyúlóan megszállt baranyai térséget.

Ekkor azonban már késő volt új követelésekkel előállni, a nagyhatalmak már nem támogatták újabb igények kielégítését, ha úgy vesszük, jugoszláv szempontból elmulasztották kérni ezeket a területeket, s meglehet, ha előbb kapnak észbe, most Pécs is szerb lenne



szerb trianon

fotó: Mátrai Dávid / Mandiner

– mutat rá Hornyák, aki egyébként leszámolt a jugoszláv-román lehetőségének mítoszával is a volt magyar területek birtoklásáért; mint fogalmaz, a háború után érthetőbbek lettek volna radikálisabb reakciók a nyertesek részéről, ugyanakkor éppen a háborús véráldozatok miatt lehettek éppen óvatosabbak is.

Amikor a mai szerb történettudomány álláspontját kérdezzük, Hornyák egy történettel felel.

Néhány éve egy oroszországi konferencián a szerb kolléga konzekvensen a Vajdaság »felszabadításáról« értekezett, majd, amikor rákérdeztem, hogy pontosan kik alól akarták felszabadítani a területet, hiszen felszabadításról akkor beszélhetünk, ha egy valahová tartozó területet egy idegen hatalom elragad, és azt elkergetik, mosolyogva annyit közölt, hogy »mi ezt így mondjuk«

– mondta Hornyák, aki szerint valahol érthető is, ez a délszláv háborúk traumája, és azután, hogy végül az 1914-hez képesti egyetlen országgyarapításuk, ami ma is megmaradt, az a Vajdaság.

Ez egy érzelmekkel átszőtt történet, ahogyan nekünk Trianon, az objektivitás inkább a fiatalabb generációkban és inkább részletkérdésekben nyilvánul meg. Annak kapcsán szkeptikus vagyok, hogy itt a közeljövőben a területelcsatolásokról például közös történelemkönyv szülessen, és azt is elképzelhetetlennek tartom, hogy lenne olyan szerb történész, aki felvállalná, hogy hozzányúl ehhez a nemzeti mítoszhoz

– fejtegette a Pécsi Tudományegyetem tanára.





Hornyák ugyanakkor nem teljesen pesszimista: kiemeli, hogy tárgyilagosabb, konszenzusosabb a viszonyulás már egymás kisebbségeinek védelme tekintetében hazánk és Szerbia között, és más atrocitások – például az 1944-es délvidéki magyarellenes vérengzések – már tisztességesen elismerésre kerültek szerb oldalról is.

S hogy mit gondol minderről az átlagszerb, hogy hogyan kerültek magyarok az északi határaikra? Hornyák szerint egy dél-szerbiai valószínűleg semmit; a tősgyökeres vajdaságiak ismerik a történelmet, számukra evidencia, azonban a délszláv háborúk után – részben az etnikai tömb megbontásának szándékával – odatelepített szerbek számára korántsem az. Csupán a sérelmek.

Like
Love
Care
Haha
Wow
Sad
Angry





🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022


Friss

Horvátország

Kalapács alá kerül a Royal Romance, amely Trogirban vesztegel. A jacht Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli barátjának és oligarchájának, Viktor Medvedcsuk ukrajnai képviselőnek a...

Horvátország

Horvátországnak összesen négy Black Hawk helikoptere van, amelyből kettőt az Egyesült Államok kormánya adományozta februárban Horvátországnak, a mostani kettőt pedig a horvát védelmi minisztérium...

Bulgária

A holland kormány miniszterei pénteki (december 2-i) tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy támogatják Románia és Horvátország csatlakozását az Európán belül szabad mozgást biztosító schengeni övezethez,...

Horvátország

A Promocija plus ügynökség által készült közvéleménykutatásból kiderül, hogy a horvát állampolgárok kevesebb, mint harminc százaléka támogatja az ukrán katonák kiképzését Horvátországban. Az RTL...

Szerbia

Szerbia elveszítette a Svájccal vívott ki-ki meccsett, és nem jutott be a katari labdarúgó világbajnokság egyenes kieséses szakaszába. Megpróbálták, de nem voltak képesek rá,...

Magyarország

Olvasási idő: 5 perc Az energetikai infrastruktúra összekötése Magyarország és Szlovénia között szimbolizálja a két nép jövőbe vetett reményét is – jelentette ki Orbán...

Horvátország

Olvasási idő: 3 perc Az európai Vc közlekedési korridor horvátországi szakasza egészen közel, mintegy 5 kilométernyire jár a magyar határtól, a ma (december 2-án)...

Szerbia

Olvasási idő: 1 perc Horgoson letartóztattak két marokkói férfit, akiknél csaknem 10 ezer eurót és 202 hamis személyi igazolványt találtak. Hivatalos adatok szerint idén...

Magyarország

Olvasási idő: 2 perc A horvát államfő kedden (november 29-én) Zágrábban a horvát-szlovén gazdasági fórumon úgy fogalmazott, hogy Magyarország érzelmi, nem pedig racionális okokból...

Magyarország

Olvasási idő: 1 perc A szerb rendőrök hétfőn a preševói határátkelőnél 268 ezer eurót találtak, amelyet két férfi akart átcsempészni Észak-Macedóniába. A szerb belügyminisztérium...

Magyarország

Szerbia

Olvasási idő: 3 perc A szerbiai menekültügyi biztos a csütörtöki, horgosi lövöldözést követően azt ígérte, hogy ezentúl “nulla tolerancia” lesz azokkal a migránsokkal szemben,...

Horvátország

Olvasási idő: 3 perc Az elmúlt napokban Horvátországban elképesztő békevilág volt. Elmaradt a szokásos anyázás, jobbára senki sem mondott semmi jelentőset, nem jelentettek be...

Magyarország

Olvasási idő: 2 perc A belgrádi liberális Danas napilapban a Vajdasági Szociáldemokrata Párt szóvivője azon méltatlankodik, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök „Nagy-Magyarország” térképével díszített...

Szerbia

Olvasási idő: 5 perc Vajdasági származású magyarként mindig féltem attól, hogy közeleg az év vége, mert alig múlt el esztendő, hogy ez idő tájt...

Magyarország

Olvasási idő: 1 perc Nemcsak az alkalmassági vizsgákon esnek ki sokan a határvadásznak jelentkezők közül Magyarországon, van ugyanis, akit a bűnmegelőzési célú átvilágítást végző...

Magyarország

Olvasási idő: 2 perc Adománygyűjtésbe kezdtek a migránsbarát szervezetek az Észak-Szerbiában, vagyis a magyar határ mentén tartózkodó migránsok megsegítésére a kettőskereszt Égesd az erdőt,...

Friss
Bezár

Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: