Bulgária
“TARKA KOALÍCIÓ” BULGÁRIÁBAN: Megállapodtak a kormány összetételében a bolgár pártok, ezzel véget ér a Boriszov-éra
Kormánykoalíció létrehozásában állapodtak meg a bolgár pártok, és hamarosan hivatalosan is bejelentik az új kabinet összetételét. A legfrissebb hírek szerint gyakorlatilag az a koalíció állt össze, amelynek a feltételezhető létrehozásáról a “gerbtelenítésről” szóló cikkünkben egy hónappal ezelőtt írtunk.
Az új kormány létrejöttéről pénteken számolt be a bolgár nemzeti rádió (BNR). Szófiai közlés szerint az új bolgár kabinetet négy párt alakította meg nyolc hónapig tartó kormányalakítási huzavona, illetve patthelyzet, és három választási forduló után.
A pénteken született “tarka koalíciót” nem kevesebb, mint négy párt hozza létre: a “Folytatjuk a változtatást” (PP), a “Van ilyen nép” (ITN), a Bolgár Szocialista Párt (BSP) és a Demokratikus Bulgária (DB), vagyis a kabinet egy centrista, egy szocialista, egy populista és egy jobbközép pártból áll össze.
A tarkaság azzal hozható összefüggésbe, hogy a PP, amely november 14-én megnyerte az idei harmadik bolgár parlamenti választásokat, megtalálva a “közös nevezőt” gyakorlatilag összefogott Boriszov politikai riválisaival – a baloldali szocialistákkal, a populista ITN párttal és a jobbközép Demokrata Bulgáriával.
Az új bolgár kormány összetétele kiszivárgó hírek szerint
Az új kormányt Kiril Petkov, a nemrégiben létrehozott “Folytatjuk a változtatást” elnevezésű párt alapítója vezeti, aki várhatóan még a hétvégén bemutatja kormányát Rumen Radev bolgár köztársasági elnöknek, a szófiai parlament pedig már hétfőn szavazhat a kabinetről, és pontot tehet Bojko Boriszov durván egy évtizedes országlásának az Európai Unió legszegényebb tagállamában.
Petkov társa a “Folytatjuk a változtatást” alapításában és vezetésében, Aszen Vaszilev pénzügyminiszter lesz, legalábbis a kiszivárgó hírek szerint.
Az új koalíciót várhatóan 134 képviselő támogatja a 240 fős parlamentben, vagyis viszonylag kényelmes többséggel rendelkezik, viszont bármelyik párt kilépése a kabinetbő a kormánytöbbség megszűnését jelenti.
Aligha kétséges, hogy Boriszov bukását az a népharag okozta, amely a nagy méretet öltött korrupció miatt alakult ki, ezért az új bolgár kormány minden bizonnyal a korrupcióellenes reformok végrehajtását tűzi zászlajára, hiszen az idei választási sorozat megmutatta, hogy a szavazók választásokat akarnak.
Erre utalnak a múlt heti közvéleménykutatások is, amelyek szerint Kiril Petkov (PP) 48%-os támogatottságot élvez, miközben Bojko Boriszovot a megkérdezett emberek mindössze 66%-a támogatja. Petkov elutasítottsága viszont mindössze 28%-os Boriszov 66%-val szemben. Boriszovhoz hasonló “népszerűtlenséget élvez” Szlavi Trifonov, a Van ilyen nép vezetője (18%, valamint 63%), aki az első két választások után gyakorlatilag becsapta a bolgár szavazókat.
Bulgária
JÁRULÉKOS MELLÉKHATÁS: Így veszti el a Lukoil Bulgáriát
A jövő év végén lejár az a felmentés, amit Bulgária kapott az EU-tól: ennek értelmében az unió egyedüli tagállamaként továbbra is importálhat/importálhatott orosz olajat tengeri útvonalon. Ha az engedélyt nem hosszabbítják meg, vagy Szófia előbb felmondja a megállapodást, akkor a nagy vesztes az az orosz olajipari óriás, a Lukoil lehet, amely eddig a gazdasági mellett komoly politikai befolyással is rendelkezett a balkáni országban.
Különleges körülmények
Bulgária tavaly több indokot is felhozott annak érdekében, hogy megkapja az engedélyt, azaz derogációt, amely lehetővé tette, hogy a legnagyobb orosz magánvállalat, a Lukoil továbbra is szállíthasson nyersanyagot a Fekete-tenger partján lévő Burgaszban működő Neftohim olajfinomítóba.
A tét hatalmas: a finomító havonta hárommillió hordónyi orosz olajat finomít, és ezzel, miközben megtermeli az ország GDP-jének a tizedét, az országban felhasznált dízel és benzin nyolcvan százalékát állítja elő.
E mellett az egyik legnagyobb munkaadó, legalább ötezer ember dolgozik a kikötőben és a finomítóban. Szófia egyik fő indoka az volt, hogy ha az ország nem kapja meg a derogációt, akkor gyors áremelkedés következik be a piacon, és ez veszélybe sodorja a gazdasági stabilitást.
A másik magyarázat pedig úgy szólt – és ennek nagyon nem örülnek Moszkvában – hogy a Burgaszból kikerült üzemanyag nagy részét az az Ukrajna kapja, amely másfél éve harcol az országra támadó orosz hadsereggel.
Vajon csak a benzinkutakra szállít a Lukoil, vagy a Burgaszból kikerülő üzemanyagból jut az ukrán tankokba is? (Forrás: X-platform)
Szófiai adatok szerint a Bulgáriából érkező üzemanyag az Ukrajnában felhasznált benzin és gázolaj harmadát teszi ki. A Lukoilnál természetesen cáfolják, hogy a cég – amely azért igencsak közel áll a Kremlhez – ellátná az ellenséget a háború folytatásához elengedhetetlenül szükséges üzemanyagokkal.
Az orosz polip
A Lukoil bulgáriai jelenléte annak ellenére egyre nagyobb veszélyben van, hogy a cég az utóbbi évtizedekben alaposan beépült a bolgár társadalomba.
A vállalat hatalmas lobbierővel rendelkezik, rossz nyelvek szerint miközben az utóbbi évek parlamenti választásai után csak nyögvenyelősen alakultak meg a kormánykoalíciók, amelyek azután meglehetősen rövid életűek voltak, a szavazás után azonnal létrejöttek a parlamentben az éppen aktuális „Lukoil-koalíciók”, amelyek szavatolták, hogy a törvényhozás nem fogad el olyan törvényeket, amelyek rontanának az orosz óriás bulgáriai helyzetén.
Közben a Lukoil kimondottan jó viszonyt igyekezett ápolni a bulgáriai oroszpárti médiumokkal, amelyek így egyben a Lukoil védelmezői is voltak.
Dejan Dobrev, a bolgár parlament energiaügyi bizottságának elnöke az utóbbi másfél évben közel húsz olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely valamilyen formában korlátozta volna a Lukoil helyi befolyását, ám a kezdeményezések többsége elég hamar elhalt.
A Bulgária energiafüggetlenségének megteremtésén dolgozó politikus ugyanakkor eredményeket is elért: Szófia a nyáron felmondta azt az egyezményt, amely gyakorlatilag kizárólagos jogokat adott a Lukoilnak a Burgaszban lévő Roszenyec importterminálban, s közben elkezdődött annak a programnak a végrehajtása is, amelynek célja, hogy felkészítsék a burgaszi finomítót nem orosz olajok feldolgozására.
A Lukoil helyzetének megrendülése elsősorban amiatt következett be, hogy az ukrajnai válság miatt Szófia és Moszkva ellentétes oldalra került: a bolgár kormány egyértelműen a megtámadott ország mellett áll, amit azzal is kimutatott, hogy Oroszország rosszallása ellenére fegyvereket és lőszert küldött az agresszió áldozatává vált Ukrajnának.
Az is mutatja, hogyan állnak az orosz-bolgár kapcsolatok, hogy Szófia több hullámban több tucatnyi orosz diplomatát és kémet utasított ki az országból.
Mindenki veszít, még a Lukoil is
Valószínűleg az sem tetszett a Lukoilnak, hogy januárban életbe lépett az az új szabályozás, melynek értelmében az orosz cégnek Bulgáriában is kell adót fizetnie, s a beszedett pénz az energiabiztonsági alapba került volna.
Azért csak került volna, mert a Lukoil-lobbinak sikerült megakadályoznia, hogy az új szabály valóban életbe lépjen, helyi források szerint az oroszok eddig egy fillérnyi adót sem fizettek Bulgáriában. S ha sikerül is más szállítókat találni, a nyersanyag ára mindenképpen magasabb lesz, mint amennyiért a Lukoil vitte a nyersanyagot.
Amennyiben Brüsszel nem hosszabbítja meg a kivétel érvényességét, a burgaszi finomítóra várhatóan nehéz hónapok várnak, mert ugyan folynak a tárgyalások más szállítókkal, nehéz lesz pótolni az orosz olajat.
A Lukoilnak is fáj majd a bolgár piacról való kiszorulás: becslések szerint az orosz cég a kivétel időszakában évente legalább kétmilliárd dollárnyi profitot ért el.
Az sem kizárt, hogy Szófia még a derogáció lejárta előtt felmondja a burgaszi orosz kőolajexportról szóló megállapodást. Már megkezdődött a felmondás előkészítése és a kormány azt tervezi, hogy legalábbis átmeneti időre állami tulajdonba veszi a Neftohimet.
Az orosz olajipari cégek egész Európában nehéz helyzetben vannak: Olaszországban a Lukoil kénytelen volt eladni ottani finomítóját, Németországban pedig a másik óriás, a Rosznyeft kezében lévő cégeket államosította a berlini kormány.
Az Ukrajna elleni agresszió és az orosz „energiafegyver” Európa elleni bevetése következtében a jelek szerint Oroszország végleg elvesztette meghatározó európai energiaszállítói helyzetét: múlt télen az orosz gázszállítások minimumra csökkenése ellenére sem fagyott meg az EU, s miközben egyharmadról nyolc százalék alá csökken az orosz gáz részesedése az EU-s fogyasztásban, az unióban sikerült a nyár végére kilencven százalékosra feltölteni a tározókat.
Így, ha nem lesz durva a tél, akkor ismét válság nélkül úszhatja meg Európa a hideg időszakot.
-
Koszovó7 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac2 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?