Megalakult az új bolgár kormány, lehet fogadni, meddig marad

Többhónapos huzavona után a szófiai parlament jóváhagyta a Roszen Zseljazkov vezette új bolgár kormányt, ám a kabinet összetételéből arra lehet következtetni, hogy ez a kormány sem tölt ki teljes mandátumot.

Az országban négy év alatt eddig hét parlamenti választást tartottak, ha ez a koalíciós sem lesz tartós, jöhet a nyolcadik megméretés is.

Vegyes társaság

A 240 parlamenti képviselőből 125 voksolt igennel a Roszen Zseljazkov volt parlamenti elnök által összeállított kormányra, amelynek vezető ereje a nem minden alap nélkül korrupcióval vádolt exkormányfő, Bojko Boriszov vezette GERB párt.

A tavaly októberi parlamenti választáson 25 százalékkal az első helyen végzett nacionalista jobbközép tömörülés a nyíltan Moszkva-barát Bolgár Szocialista Párttal (PSZP), valamint az ismert tévés személyiség, Szlavi Trifonov által 2019-ben gründolt, meghatározhatatlan ideológiát képviselő Van Ilyen Nép (ITN) nevű párttal állt össze, de a koalíció így is csupán 118 képviselőt tudhatott maga mögött.

Szlavi Trifonov egy videóban zulu harcosnak álcázta magát. A zuluknak van (vagy éppen nincs) egy mondásuk, miszerint az az ember, aki nem tartja be a szavát, annyit ér, mint a levegő a feje fölött (Forrás: X platform, Themis)

Az új kormány annak köszönheti hivatalba lépését, hogy külső támogatóként a bulgáriai törökök egyik pártja, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) küldöttei beálltak Zseljazkov mögé.

A tömörülés egyik meghatározó politikusa az az Ahmed Demir Dogan, aki a hivatalos adatok szerint 1974-1988 között a kommunista titkosszolgálat fizetett ügynöke volt. Volt egy korrupciós ügye is, amit végül megúszott: 2010-ben felmentették, a bíróság elfogadta azt az érvelést, amely szerint Dogan nem vesztegetési pénzt fogadott el, hanem csak busás tanácsadói díjat kapott egy vízierőmű-projekt befektetőitől.

Az egymástól távol álló ideológiát hirdető pártok azt követően találtak egymásra, hogy a GERB nem tudott megegyezni az együttműködésről az EU-párti, liberális elveket valló Folytatjuk a Változást (PP) nevű tömörüléssel.

Nem véletlenül maradt el a megegyezés, a két politikai erő már többször kísérletet tett a közös kormányzásra, ám eddig egyszer sem tartott sokáig a kényszerszövetség. Jórészt a PP és a GERB közötti áthidalhatatlannak tűnő ellentét az oka annak, hogy hét parlamenti választás után sem tudnak olyan kormányt alakítani a balkáni országban, amelynek valóban jó esélye van tartósan hatalmon maradni.

Árulás és temetés

Az ellenzékben lévő pártok – hasonlóan az elemzők többségéhez – szintén úgy vélik, hogy a Zseljazkov-kabinet nem lesz „örökéletű”.

Kosztadin Kosztadinov, a szintén oroszbarát Újjászületés párt első embere szerint az új kormány két árulással kezdte meg tevékenységét és két temetéssel fogja azt lezárni, szerinte ugyanis az ITN és a BSZP elárulta szavazóit, akik ezért a következő választáson már más pártokra szavaznak.

Már tavaly októberben világos volt, hogy a káosz potenciális forrása lehet, ha a két kis szélsőjobboldali párt, a Velichie és a MECH átlépi a 4%-ot, akkor a széttagoltság rekordszintet ér el (Forrás: X platform, François Hublet)

A többi ellenzéki párt is kritikusan fogadta a koalíciós alku hírét, a fő üzenetük az volt, hogy olyan politikusok álltak össze a GERB-bel, aki az utóbbi években folyamatosan igyekeztek elhatárolódni Boriszovtól és pártjától.

Damoklész kardjaként függ a koalíció fölött az az eljárás, amely azt hivatott eldönteni, bekerül-e a törvényhozásba az ugyancsak Moszkva-párti kispárt, a Nagyság (Velicsije), amelynek jelenleg harminc voks hiányzik ahhoz, hogy átlépje a parlamenti küszöböt.

Ha az alkotmánybíróság elfogadja a párt beadványát, és úgy dönt, hogy a tömörülés bekerül a törvényhozásba, akkor a már bent lévők mandátumszáma csökkenni fog, ami azt jelenti, hogy elveszhet a jelenleg minimális többség, ez pedig a kabinet bukását és az újabb alkudozás kezdetét jelentené.

Kapcsolódó cikk

Így harcol saját múltjával az „oroszpárti” Bulgária, az egykori Szovjetunió „16. tagállama”

Zseljazkov viszont igyekezett megvédeni a megállapodást, ő azt hangsúlyozta, az országnak szüksége van arra, hogy végre legyen egy olyan kormánya, amely végrehajtja a jogállamiságot, valamint a gazdasági versenyképességet erősítő reformokat, és megvédi állampolgárait.

Emellett azt is fontos feladatnak nevezte, hogy bevigye hazáját az eurózónába: a gazdasági adatok alapján ez már időszerű lenne, a közös európai valuta bevezetése éppen az évek óta tartó belpolitikai bizonytalanság miatt halasztódik.

Az is kérdéses, milyen lesz a társbérlet a továbbra is Boriszov politikáját követő párt, és a miniszterelnöki tisztet többsor is betöltő politikussal közismerten feszült viszonyban lévő államfő Rumen Radev között.

Bár a „bolgár csárda két dudása” most állítólag békét kötött egymással, nem zárható ki, hogy viszonyuk ismét megromolhat. Már csak azért is, mert a szocialistákhoz közel álló Rudev már második elnöki mandátumát tölti és elemzők szerint ha a 2026-os elnökválasztás után el kell hagynia az államfői posztot, akkor megcélozza majd a miniszterelnöki tisztséget.