Horvátország
KELETI SZÉL: A horvát miniszterelnök megnyomta a piros gombot, avagy a kínaiak sokszorosan betették a lábukat

Kedden Andrej Plenković horvát miniszterelnök ünnepélyes keretek között átadta rendeltetésének a kínai Norinco által kiépített zenggi (Senj) szélerőművet, a legnagyobb ilyen jellegű energetikai létesítményt Horvátországban. Miután megnyomta a piros gombot, a horvát miniszterelnök bőszen fényképezkedett, és elégedetten jelentette ki, hogy ezzel sikeresen megvalósult a legnagyobb kínai közvetlen befektetés Horvátországban.
Zöld összhang Kínával
Plenković szerint ez a mintegy 200 millió euró értékű befektetés azért is különleges, úgymond egyedi a Középkelet-Európában egyre szaporodó kínai befektetések között, mert összhangban áll a horvát kormány elkötelezettségével az ország energetikai függetlensége és az úgynevezett zöld tranzíció iránt.
A zenggi szélerőmű 39 egyenként 4 megawattos teljesítményű generátora évente kicsit több mint fél terrawatt áramot termel ezentúl a horvát piacra.
Plenković szavai szerint ezzel a szélerőművek teljesítménye az utóbbi öt év alatt 65 százalékkal növekedett és elérhetővé vált a kormány célkitűzése, hogy jövőre az ország energia szükségleteinek 30 százalékát megújuló forrásokból nyerjék.
Jó horvát-kínai viszonyok
A horvát kormányfő egyúttal azt is elmondta, hogy 2018-as kínai látogatása után a horvát kormány sokat tett a horvát-kínai viszony fejlesztése érdekében. Ez a „fejlesztő munka” többek között a Kína 16+1 „felállásban” folyt: a kezdeményezés találkozójának 2019-ban Dubrovnik volt a házigazdája, és megjelent rajta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök is.

Kép forrása: Twitter
Plenković ugyanakkor bejelentette, hogy a jövőben további kínai befektetésekre lehet számítani, és emlékeztetett Kína segítségére az egészségügyi védőfelszerelés beszerzése folyamán.
Szóval, úgy tűnik, hogy egyes balti országokkal eltérően Horvátország kevésbé hajlamos a kritikus fellépésre Kínával szemben, attól függetlenül, hogy az Egyesült Államok fő stratégiai partnerének számít a térségben, legalábbis Gabriel Escobar amerikai különmegbízott szerint.
Hogy azért ne érje szó a ház elejét, ma Plenković már kétnapos látogatóba érkezett Ukrajnába, ahol majd transzatlanti és brüsszelita szólamokat fog előadni, természetesen lantkiséret nélkül.
Az új német kormány beiktatásával kapcsolatban nem tudok megszabadulni attól a gondolattól, hogy mekkorákat fog majd csodálkozni Annalena Charlotte Alma Baerbock, friss és teljesen zöldfülű zöldpárti német külügyminiszter, amikor majd bekerül a nemzetközi diplomácia oroszlánketrecébe.
Erre alkalomadtán még visszatérünk, de most inkább vizsgálódjunk még egy kicsit a horvát-kínai összeborulás témájában.
A Huawei nem csak 5G
Ez nyilván Európa más részein is így van, csak nem beszélnek róla túl hangosan: mert attól az amerikaiak idegesek lesznek, a kínaiak és az oroszok ugyanis igencsak jelen vannak az Ó-kontinens gazdasági életében, hiába a nagy jenki ellenkezés. És a jelek szerint a kínaiak inkább jönnek, mint mennek, vagyis a búvópatak-szerű befolyásba mindenfele belegázolunk.
Washingtoni nyomására Horvátország ugyan elállt a kínai (Huawei) felszerelések vásárlásától az 5G hálózat felállításához – az üzletet az Ericcson-Tesla szerezte meg -, a Huawei nem vonult sértődötten félre, hanem napelemekkel nyomult, de ez nem csak a horvát szomszédok esetében jellemző.
A kínaiknak a nyáron mozgókiállításuk volt Horvátországban, nevezetesen Eszéken jártak – miután már megfordultak 26 európai városban, és nagy érdeklődést váltottak ki a kis és közepes rendszerek kínálatával, melyek komplett megoldásokat jelentenek a háztartások és önkormányzatok számára.
Ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy a Huawei a Digitális Szlavónia kezdeményezés keretében november 23-án bemutatta két programját. Az egyik az ICT Academy globális program keretében valósul meg a Huawei és az eszéki Elektrotechnikai- Számítás Technológiai- és Informatikai Technológia Tanszékének együttműködésében, ami lehetővé teszi a hallgatók számára a nemzetközileg elismert bizonylatok megszerzését.

Kép forrása: Huawei CEE&Nordic, Twitter
A Digitális Szlavónia projekt máskülönben a Huawei és a horvát digitális társadalmat fejlesztő központi hivatal között 2019-ben aláírt két együttműködési megállapodás alapján valósul meg.
A másik program a Seeds For The Future Scholarship, ami szabadon és stílusosan fogalmazva a „jövő bevetését” jelentené, ezt a Huawei az eszéki Agrobiotechnológiai Karral együttműködve valósítja meg. Ennek keretében 10, egyenként 6000 euró értékű ösztöndíjat osztanak ki.
Szóval, egy szó mint száz, nem valószínű, hogy a közeljövőben tajvani nagykövetség nyílik Horvátországban.

Horvátország
„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.
„Batris hajók” az Adrián
Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.
– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.
Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.
Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:
A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba
Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.
Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)
A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.
A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.
Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.
– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.
Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.
A kínaiakat nem lehet kihagyni
Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.
– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)
Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.
A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.
A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.
A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.
Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.
A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.
Montenegró
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak

A montenegrói tengerparton arra panaszkodnak, hogy hiányzik a munkaerő, mert a helyiek átmennek Horvátországba dolgozni, ahol többet tudnak keresni, és ahol a jobban fizető vendégek dominálnak. A délszláv nyelvek hasonlósága miatt nincsenek megértésbeli akadályok a montenegrói munkaerő és a horvát munkáltatók között.
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton
Mindjárt itt a nyári turisztikai szezon, Montenegróban azonban a turizmusban szervezési problémákkal küzdenek, a dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis nem lesz elegendő ember, aki ellássa a vendégeket.
Ilija Armenko, turisztikai szakember a podgoricai Dan hírportálnak nyilatkozva rámutatott, hogy a helyzet rendkívül összetett, mert Montenegró, bár vonzó úti célként ismert, kezdi elveszteni a lépést a régióval.
– jelentette ki Armenko, aki szerint hiába emelik a montenegrói vendéglősök a béreket, amikor a szomszédos Horvátországban akár 3500 eurót is kereshet egy főszakács.
– mondta a turisztikai szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy rövid a szezon, amely körülbelül július elsején kezdődik, és mintegy 40 napig tart. Legalábbis ez vonatkozik a montenegrói tengerparton lévő Petrovacra, ahol ő dolgozik.
Nagyok az adóterhek
A Dan informátora szerint Montenegróban a turizmus nyugati szemmel nézve a szociális ellátás szintjére szállt le, mivel egy félpanzió napi 30-40 euróba kerül, ami azt jelenti, hogy a nyugatiaknak jobban kifizetődik Montenegróban nyaralni, mint otthon maradni.
– vázolta fel a helyzetet Ilija Armenko, aki szerint a szolgáltatások ára ezért legalább 30 százalékkal emelkedik a nyáron, mivel magasabbak az „inputok”.
– jegyezte meg a turisztika szakértő, aki szerint tükörbe kellene néznie, és mérlegelni kellene, hogy hogyan tovább, mert Montenegró egyre kevésbé versenyképes a turizmus terén a régió más országaival szemben.
A szakember úgy fogalmazott, hogy a turizmus mindenhol fejlődik, viszont Montenegróban semmi sem történik, a kilátástalanságot pedig növeli, hogy nemigen vannak foglalások, ami nem jó jel a közelgő szezont illetően.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia17 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban