KELETI SZÉL: A horvát miniszterelnök megnyomta a piros gombot, avagy a kínaiak sokszorosan betették a lábukat

Kedden Andrej Plenković horvát miniszterelnök ünnepélyes keretek között átadta rendeltetésének a kínai Norinco által kiépített zenggi (Senj) szélerőművet, a legnagyobb ilyen jellegű energetikai létesítményt Horvátországban. Miután megnyomta a piros gombot, a horvát miniszterelnök bőszen fényképezkedett, és elégedetten jelentette ki, hogy ezzel sikeresen megvalósult a legnagyobb kínai közvetlen befektetés Horvátországban.

Zöld összhang Kínával

Plenković szerint ez a mintegy 200 millió euró értékű befektetés azért is különleges, úgymond egyedi a Középkelet- Európában egyre szaporodó kínai befektetések között, mert összhangban áll a horvát kormány elkötelezettségével az ország energetikai függetlensége és az úgynevezett zöld tranzíció iránt.

A zenggi szélerőmű 39 egyenként 4 megawattos teljesítményű generátora évente kicsit több mint fél terrawatt áramot termel ezentúl a horvát piacra.

Plenković szavai szerint ezzel a szélerőművek teljesítménye az utóbbi öt év alatt 65 százalékkal növekedett és elérhetővé vált a kormány célkitűzése, hogy jövőre az ország energia szükségleteinek 30 százalékát megújuló forrásokból nyerjék.

Jó horvát-kínai viszonyok

A horvát kormányfő egyúttal azt is elmondta, hogy 2018-as kínai látogatása után a horvát kormány sokat tett a horvát-kínai viszony fejlesztése érdekében. Ez a „fejlesztő munka” többek között a Kína 16+1 „felállásban” folyt: a kezdeményezés találkozójának 2019-ban Dubrovnik volt a házigazdája, és megjelent rajta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök is.

A Kína 16+1 kezdeményes sokban hozzájárult Horvátország és Kína gazdasági kapcsolatainak fejlődéséhez, 2020-ban a két ország közötti áruforgalom értéke 1,4 milliárd euró volt, és ez az idén tovább növekedett. A kínaiak az energia terén terén már „tündököltek Horvátországban” ők „turbósították” fel a krki LNG-terminál lelkét adó az FSRU-hajót (Floating Storage Regasification Unit).

Plenković ugyanakkor bejelentette, hogy a jövőben további kínai befektetésekre lehet számítani, és emlékeztetett Kína segítségére az egészségügyi védőfelszerelés beszerzése folyamán.

Szóval, úgy tűnik, hogy egyes balti országokkal eltérően Horvátország kevésbé hajlamos a kritikus fellépésre Kínával szemben, attól függetlenül, hogy az Egyesült Államok fő stratégiai partnerének számít a térségben, legalábbis Gabriel Escobar amerikai különmegbízott szerint.

Hogy azért ne érje szó a ház elejét, ma Plenković már kétnapos látogatóba érkezett Ukrajnába, ahol majd transzatlanti és brüsszelita szólamokat fog előadni, természetesen lantkiséret nélkül.

Az új német kormány beiktatásával kapcsolatban nem tudok megszabadulni attól a gondolattól, hogy mekkorákat fog majd csodálkozni Annalena Charlotte Alma Baerbock, friss és teljesen zöldfülű zöldpárti német külügyminiszter, amikor majd bekerül a nemzetközi diplomácia oroszlánketrecébe.

Erre alkalomadtán még visszatérünk, de most inkább vizsgálódjunk még egy kicsit a horvát-kínai összeborulás témájában.

A Huawei nem csak 5G

Ez nyilván Európa más részein is így van, csak nem beszélnek róla túl hangosan: mert attól az amerikaiak idegesek lesznek, a kínaiak és az oroszok ugyanis igencsak jelen vannak az Ó-kontinens gazdasági életében, hiába a nagy jenki ellenkezés. És a jelek szerint a kínaiak inkább jönnek, mint mennek, vagyis a búvópatak-szerű befolyásba mindenfele belegázolunk.

Washingtoni nyomására Horvátország ugyan elállt a kínai (Huawei) felszerelések vásárlásától az 5G hálózat felállításához – az üzletet az Ericcson- Tesla szerezte meg -, a Huawei nem vonult sértődötten félre, hanem napelemekkel nyomult, de ez nem csak a horvát szomszédok esetében jellemző.

A kínaiknak a nyáron mozgókiállításuk volt Horvátországban, nevezetesen Eszéken jártak – miután már megfordultak 26 európai városban, és nagy érdeklődést váltottak ki a kis és közepes rendszerek kínálatával, melyek komplett megoldásokat jelentenek a háztartások és önkormányzatok számára.

Ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy a Huawei a Digitális Szlavónia kezdeményezés keretében november 23-án bemutatta két programját. Az egyik az ICT Academy globális program keretében valósul meg a Huawei és az eszéki Elektrotechnikai- Számítás Technológiai- és Informatikai Technológia Tanszékének együttműködésében, ami lehetővé teszi a hallgatók számára a nemzetközileg elismert bizonylatok megszerzését.

A Digitális Szlavónia projekt máskülönben a Huawei és a horvát digitális társadalmat fejlesztő központi hivatal között 2019-ben aláírt két együttműködési megállapodás alapján valósul meg.

A másik program a Seeds For The Future Scholarship, ami szabadon és stílusosan fogalmazva a „jövő bevetését” jelentené, ezt a Huawei az eszéki Agrobiotechnológiai Karral együttműködve valósítja meg. Ennek keretében 10, egyenként 6000 euró értékű ösztöndíjat osztanak ki.

Szóval, egy szó mint száz, nem valószínű, hogy a közeljövőben tajvani nagykövetség nyílik Horvátországban.