Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

Migráció

FÉLIG HÁBORÚ, FÉLIG BÉKE: Törökország menekülttábort épít a határain kívül, miközben újabb uniós segítségre vár a 3+3 milliárd eurón felül

Olvasási idő: 3 perc

Törökország impozáns projektet indított még 2020-ban Észak-Szíriában, mindössze öt kilométerrel a török határtól, amely mára már meghozta gyümölcsét: gyakorlatilag egy új város épül a semmiből, ahol két év alatt az eredetileg tervezett 50 ezer téglaházból már 30 ezer fel is épült az ankarai belügyminisztériumhoz tartozó Katasztrófa- és Vészhelyzetkezelési Elnökség (AFAD) koordinációjával különböző török segélyszervezetek és állami szereplők együttműködése révén. A házak ugyan elég szerények, a menekültek számára azonban hatalmas előrelépést jelentenek.

Város a határ mentén

A gyorsan bővülő település már mintegy 180 ezer szíriai belső menekültnek ad szálláshelyet, de a végleges létszám 300 ezerre várható. A helyszín Idlíb tartomány, a törökországi Hatay megye közvetlen szomszédságában található, s jelenleg a legnagyobb, Szírián belüli menekülttömegnek (Internally Displaced Person – IDP) helyet adó terület.

A 2011-ben kezdődött szíriai polgárháború több mint tíz éve alatt az ország jelentős területeiről indult népmozgás; az ENSZ adatai szerint 13,3 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, s míg 6,6 millió ember külföldre menekült, addig 6,7 millió az ország határain belül, eredeti lakhelyétől távol igyekezett túlélni a megpróbáltatásokat.


A belső népmozgások egyik célpontja a határokon belül Idlíb lett, amelynek mintegy 1,2 milliós lakossága már több mint három milliósra nőtt, bár egyesek szerint már ötmilliót is elérte.

A terület Szíria része, viszont az effektív kormányzás az Al-Kaida terrorszervezethez kötődő Haj’at Tahrír al-Sám kezében van, amely létre is hozott egy kormányzatot – amit természetesen senki sem ismer el.

Uralmuk azonban nem kizárólagos: a területen éppúgy jelen vannak a Törökországgal effektíve szövetségben lévő fegyveres szervezetek (amelyek a szekuláristól a vallási paletta elég radikális végéig terjednek), illetve olyan dzsihadista csoportok is, amelyek mindenkinek hátat fordítva még radikálisabban lépnének fel – s folytatják a harcot a többi szervezettel, nemcsak a szíriai kormányerőkkel vagy az oroszokkal szemben.

Ezeknek a radikális csoportoknak a felszámolása jelenleg is zajlik.

Laza kontroll

A területet Törökország tartja nagyon laza kontrol alatt: őrposztok révén a mintegy 15 ezer fősre becsült katonai jelenléte biztosít egyfajta stabilitást, de ez elsősorban azt szolgálja, hogy ne induljon egy szír-orosz-iráni offenzíva, mint ami a korábbi években többször megtörtént. S amire Damaszkusz részéről lenne igény.

A helyzet ugyan a rövid, de annál keményebb katonai összecsapást (Tavasz pajzsa hadművelet) követő 2020. március 5-én aláírt fegyverszüneti megállapodásnak köszönhetően relatíve nyugodt, fegyveres összetűzések, tüzérségi csapásmérések azonban előfordulnak, s az orosz bombázások sem ritkák.



A területre összezsúfolódott több millió ember ellátása alapvetően Törökországra és különböző nemzetközi szervezetekre, így az ENSZ-re hárul.

Az állapotok alapvetően siralmasak: emberek tízezrei egyszerű sátrakban húzzák meg magukat vagy elhagyott, sokszor rossz állapotban lévő házakban, viskókban találtak menedéket, miközben a háborús veszély sem múlt el – ezért is valósult meg az építkezés a török határ szinte közvetlen közelében.

Törökország újabb segítségre vár

S hogy a menekültek miért nem mennek tovább?

Miután az EU 2015-16-ban megállapodott Törökországgal a menekültáradat megállításáról, Ankara úgy döntött, ő maga nem kíván mindenkit befogadni Szíriából, elég a már korábban odamenekült több mint 3 millió ember (azóta hivatalosan 3,73 millióra nőtt a létszám, de ennél jóval többen vannak).

Erősen korlátozták az átjárást, 3 méteres betonfalat húztak fel a szír határ vonalában – igaz, erre a Kurdisztáni Munkáspárt, PKK elleni harcban is szükség mutatkozott –, s ezen a politikán már nem is változtattak, noha az orosz és az iráni támogatású szír offenzíva, főleg 2019-2020 fordulóján egyre nagyobb nyomás alá helyezte a török határokat, hiszen több százezer ember kényszerült elhagyni otthonát és észak felé menekülni.

Menekültek nemcsak Idlíbben, hanem a közvetlen török kontrol alatt lévő Afrínban, Al-Babban vagy a 2019 őszén megszerzett területeken vannak, sőt, Ankara ide igyekszik visszatelepíteni az Anatóliában lévő menekülteket is, akiknek visszatérése hivatalosan önkéntes – noha készültek beszámolók ennek ellenkezőjéről is.



A hivatalos adatok szerint november elejéig 469 ezer ember tért vissza Szíriába, milliók maradtak a határ másik oldalán, ahol egyre nő a feszültség a törökök és a menekültek között, különösen a gazdasági helyzet romlásának következtében.

A török líra látványos gyengülése ráadásul nemcsak az otthoniakat, hanem az idlíbieket is érinti.

A Törökországban lévő szíriai menekültek megsegítésére szánt uniós pénzek pedig lassan érkeznek, s Ankara szeretné, hogy a korábban megállapodott 3+3 milliárd euró kifizetése után újabb összeg érkezzen. De Idlíbben már annak is örülnek emberek százezrei, ha nem ropognak a fegyverek és van rendes tető a fejük felett.


A KOCKA: Négy oldalú találkozó Madridban Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról
Törökország belegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába - jelentette be az észak-atlanti szövetség elnöke, miután a felek aláírták az erről ...
Bővebben…
SREBRENICA: Minden évben felforrósul a hangulat július 11-e környékén
Miután hazatért Közel-Keleti és egyéb keleti portyázásáról, a bosznia-hercegovinai talpig bosnyák külügyminiszter rögtön beszállt a belpolitikába. Bisera Turković azt javasolta, ...
Bővebben…
VÍZBE MENT TERV: Így nézne ki a medence a Palicsi-tóban (Forrás: Subotica.com)
A BALK-on B.A. Balkanac a múlt év végén tette fel a kérdést, vagy inkább állapította meg a Palicsi-tóval kapcsolatban, hogy ...
Bővebben…
Zöldülő természet, zöldülő csevapok
Az első megbetegedések akkor történtek, amikor 137 belgrádi diák nem politikai értelemben vett "zöld" csevapot evett a közismert turisztikai központnak ...
Bővebben…
SOKRÉTŰ: Szerbia Románia irányában is erősíti kapcsolatait, nem kicsit
Szerbia átadja Romániának a verseci Luceafărul épületkomplexum tulajdonjogát, hogy a románok főkonzulátust nyithassanak benne. Erről hétfőn írt alá megállapodást Bukarestben ...
Bővebben…
TONHALBÁR: Hol ér véget a szatíra, és hol kezdődik a gyűlöletbeszéd?
Körülbelül egy hónappal ezelőtt, Horvátországban rossz néven vették, hogy Orbán Viktor az olajembargó körül folytatott vita során olyasmit talált kijelenteni, ...
Bővebben…
EBÉDIDŐ: A belgrádi egyetemi városba látogató szerb belügyminiszter a menzát is felkereste
Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy amíg Aleksandar Vučić lesz az ország elnöke, addig Szerbiában nem legalizálják a marihuánát ...
Bővebben…
SZÁRNYAT KAPOTT: A vasárnapi műszakot is vállaló Aleksandar Vučić megnyitotta a Kruševac melletti Rosulje repülőteret
A szerb elnök nem annyira optimista az ország uniós csatlakozását illetően, mint Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter, aki a napokban ...
Bővebben…
UNIÓS CSATLAKOZÁS: Szerbiát az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban mostanában legalább öt dologért fogják fülön, ebből kettő újkeletű
A szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség a katonai (VBA) és a polgári titkosszolgálattal (BIA), valamint a belügyminisztérium szervezett bűnözés elleni ...
Bővebben…

Értesítések

Face – Insta

Napi hírlevél





Naptár

2021. november
h K s c p s v
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930