FÉLIG HÁBORÚ, FÉLIG BÉKE: Törökország menekülttábort épít a határain kívül, miközben újabb uniós segítségre vár a 3+3 milliárd eurón felül

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Törökország impozáns projektet indított még 2020-ban Észak- Szíriában, mindössze öt kilométerrel a török határtól, amely mára már meghozta gyümölcsét: gyakorlatilag egy új város épül a semmiből, ahol két év alatt az eredetileg tervezett 50 ezer téglaházból már 30 ezer fel is épült az ankarai belügyminisztériumhoz tartozó Katasztrófa- és Vészhelyzetkezelési Elnökség (AFAD) koordinációjával különböző török segélyszervezetek és állami szereplők együttműködése révén. A házak ugyan elég szerények, a menekültek számára azonban hatalmas előrelépést jelentenek.

Város a határ mentén

A gyorsan bővülő település már mintegy 180 ezer szíriai belső menekültnek ad szálláshelyet, de a végleges létszám 300 ezerre várható. A helyszín Idlíb tartomány, a törökországi Hatay megye közvetlen szomszédságában található, s jelenleg a legnagyobb, Szírián belüli menekülttömegnek (Internally Displaced Person – IDP) helyet adó terület.

A 2011-ben kezdődött szíriai polgárháború több mint tíz éve alatt az ország jelentős területeiről indult népmozgás; az ENSZ adatai szerint 13,3 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, s míg 6,6 millió ember külföldre menekült, addig 6,7 millió az ország határain belül, eredeti lakhelyétől távol igyekezett túlélni a megpróbáltatásokat.

A belső népmozgások egyik célpontja a határokon belül Idlíb lett, amelynek mintegy 1,2 milliós lakossága már több mint három milliósra nőtt, bár egyesek szerint már ötmilliót is elérte.

A terület Szíria része, viszont az effektív kormányzás az Al- Kaida terrorszervezethez kötődő Haj’at Tahrír al- Sám kezében van, amely létre is hozott egy kormányzatot – amit természetesen senki sem ismer el.

Uralmuk azonban nem kizárólagos: a területen éppúgy jelen vannak a Törökországgal effektíve szövetségben lévő fegyveres szervezetek (amelyek a szekuláristól a vallási paletta elég radikális végéig terjednek), illetve olyan dzsihadista csoportok is, amelyek mindenkinek hátat fordítva még radikálisabban lépnének fel – s folytatják a harcot a többi szervezettel, nemcsak a szíriai kormányerőkkel vagy az oroszokkal szemben.

Ezeknek a radikális csoportoknak a felszámolása jelenleg is zajlik.

Laza kontroll

A területet Törökország tartja nagyon laza kontrol alatt: őrposztok révén a mintegy 15 ezer fősre becsült katonai jelenléte biztosít egyfajta stabilitást, de ez elsősorban azt szolgálja, hogy ne induljon egy szír-orosz-iráni offenzíva, mint ami a korábbi években többször megtörtént. S amire Damaszkusz részéről lenne igény.

A helyzet ugyan a rövid, de annál keményebb katonai összecsapást (Tavasz pajzsa hadművelet) követő 2020. március 5-én aláírt fegyverszüneti megállapodásnak köszönhetően relatíve nyugodt, fegyveres összetűzések, tüzérségi csapásmérések azonban előfordulnak, s az orosz bombázások sem ritkák.

A területre összezsúfolódott több millió ember ellátása alapvetően Törökországra és különböző nemzetközi szervezetekre, így az ENSZ-re hárul.

Az állapotok alapvetően siralmasak: emberek tízezrei egyszerű sátrakban húzzák meg magukat vagy elhagyott, sokszor rossz állapotban lévő házakban, viskókban találtak menedéket, miközben a háborús veszély sem múlt el – ezért is valósult meg az építkezés a török határ szinte közvetlen közelében.

Törökország újabb segítségre vár

S hogy a menekültek miért nem mennek tovább?

Miután az EU 2015-16-ban megállapodott Törökországgal a menekültáradat megállításáról, Ankara úgy döntött, ő maga nem kíván mindenkit befogadni Szíriából, elég a már korábban odamenekült több mint 3 millió ember (azóta hivatalosan 3,73 millióra nőtt a létszám, de ennél jóval többen vannak).

Erősen korlátozták az átjárást, 3 méteres betonfalat húztak fel a szír határ vonalában – igaz, erre a Kurdisztáni Munkáspárt, PKK elleni harcban is szükség mutatkozott –, s ezen a politikán már nem is változtattak, noha az orosz és az iráni támogatású szír offenzíva, főleg 2019-2020 fordulóján egyre nagyobb nyomás alá helyezte a török határokat, hiszen több százezer ember kényszerült elhagyni otthonát és észak felé menekülni.

Menekültek nemcsak Idlíbben, hanem a közvetlen török kontrol alatt lévő Afrínban, Al- Babban vagy a 2019 őszén megszerzett területeken vannak, sőt, Ankara ide igyekszik visszatelepíteni az Anatóliában lévő menekülteket is, akiknek visszatérése hivatalosan önkéntes – noha készültek beszámolók ennek ellenkezőjéről is.

A hivatalos adatok szerint november elejéig 469 ezer ember tért vissza Szíriába, milliók maradtak a határ másik oldalán, ahol egyre nő a feszültség a törökök és a menekültek között, különösen a gazdasági helyzet romlásának következtében.

A török líra látványos gyengülése ráadásul nemcsak az otthoniakat, hanem az idlíbieket is érinti.

A Törökországban lévő szíriai menekültek megsegítésére szánt uniós pénzek pedig lassan érkeznek, s Ankara szeretné, hogy a korábban megállapodott 3+3 milliárd euró kifizetése után újabb összeg érkezzen. De Idlíbben már annak is örülnek emberek százezrei, ha nem ropognak a fegyverek és van rendes tető a fejük felett.