Connect with us

Migráció

FÉLIG HÁBORÚ, FÉLIG BÉKE: Törökország menekülttábort épít a határain kívül, miközben újabb uniós segítségre vár a 3+3 milliárd eurón felül

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

DJI 0105 MOV snapshot 13 19 799
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Törökország impozáns projektet indított még 2020-ban Észak-Szíriában, mindössze öt kilométerrel a török határtól, amely mára már meghozta gyümölcsét: gyakorlatilag egy új város épül a semmiből, ahol két év alatt az eredetileg tervezett 50 ezer téglaházból már 30 ezer fel is épült az ankarai belügyminisztériumhoz tartozó Katasztrófa- és Vészhelyzetkezelési Elnökség (AFAD) koordinációjával különböző török segélyszervezetek és állami szereplők együttműködése révén. A házak ugyan elég szerények, a menekültek számára azonban hatalmas előrelépést jelentenek.

Város a határ mentén

A gyorsan bővülő település már mintegy 180 ezer szíriai belső menekültnek ad szálláshelyet, de a végleges létszám 300 ezerre várható. A helyszín Idlíb tartomány, a törökországi Hatay megye közvetlen szomszédságában található, s jelenleg a legnagyobb, Szírián belüli menekülttömegnek (Internally Displaced Person – IDP) helyet adó terület.

A 2011-ben kezdődött szíriai polgárháború több mint tíz éve alatt az ország jelentős területeiről indult népmozgás; az ENSZ adatai szerint 13,3 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, s míg 6,6 millió ember külföldre menekült, addig 6,7 millió az ország határain belül, eredeti lakhelyétől távol igyekezett túlélni a megpróbáltatásokat.

A belső népmozgások egyik célpontja a határokon belül Idlíb lett, amelynek mintegy 1,2 milliós lakossága már több mint három milliósra nőtt, bár egyesek szerint már ötmilliót is elérte.

A terület Szíria része, viszont az effektív kormányzás az Al-Kaida terrorszervezethez kötődő Haj’at Tahrír al-Sám kezében van, amely létre is hozott egy kormányzatot – amit természetesen senki sem ismer el.

Uralmuk azonban nem kizárólagos: a területen éppúgy jelen vannak a Törökországgal effektíve szövetségben lévő fegyveres szervezetek (amelyek a szekuláristól a vallási paletta elég radikális végéig terjednek), illetve olyan dzsihadista csoportok is, amelyek mindenkinek hátat fordítva még radikálisabban lépnének fel – s folytatják a harcot a többi szervezettel, nemcsak a szíriai kormányerőkkel vagy az oroszokkal szemben.

Ezeknek a radikális csoportoknak a felszámolása jelenleg is zajlik.

Laza kontroll

A területet Törökország tartja nagyon laza kontrol alatt: őrposztok révén a mintegy 15 ezer fősre becsült katonai jelenléte biztosít egyfajta stabilitást, de ez elsősorban azt szolgálja, hogy ne induljon egy szír-orosz-iráni offenzíva, mint ami a korábbi években többször megtörtént. S amire Damaszkusz részéről lenne igény.

A helyzet ugyan a rövid, de annál keményebb katonai összecsapást (Tavasz pajzsa hadművelet) követő 2020. március 5-én aláírt fegyverszüneti megállapodásnak köszönhetően relatíve nyugodt, fegyveres összetűzések, tüzérségi csapásmérések azonban előfordulnak, s az orosz bombázások sem ritkák.

A területre összezsúfolódott több millió ember ellátása alapvetően Törökországra és különböző nemzetközi szervezetekre, így az ENSZ-re hárul.

Az állapotok alapvetően siralmasak: emberek tízezrei egyszerű sátrakban húzzák meg magukat vagy elhagyott, sokszor rossz állapotban lévő házakban, viskókban találtak menedéket, miközben a háborús veszély sem múlt el – ezért is valósult meg az építkezés a török határ szinte közvetlen közelében.

Törökország újabb segítségre vár

S hogy a menekültek miért nem mennek tovább?

Miután az EU 2015-16-ban megállapodott Törökországgal a menekültáradat megállításáról, Ankara úgy döntött, ő maga nem kíván mindenkit befogadni Szíriából, elég a már korábban odamenekült több mint 3 millió ember (azóta hivatalosan 3,73 millióra nőtt a létszám, de ennél jóval többen vannak).

DJI 0649 MP4 snapshot 04 49 479

Erősen korlátozták az átjárást, 3 méteres betonfalat húztak fel a szír határ vonalában – igaz, erre a Kurdisztáni Munkáspárt, PKK elleni harcban is szükség mutatkozott –, s ezen a politikán már nem is változtattak, noha az orosz és az iráni támogatású szír offenzíva, főleg 2019-2020 fordulóján egyre nagyobb nyomás alá helyezte a török határokat, hiszen több százezer ember kényszerült elhagyni otthonát és észak felé menekülni.

Menekültek nemcsak Idlíbben, hanem a közvetlen török kontrol alatt lévő Afrínban, Al-Babban vagy a 2019 őszén megszerzett területeken vannak, sőt, Ankara ide igyekszik visszatelepíteni az Anatóliában lévő menekülteket is, akiknek visszatérése hivatalosan önkéntes – noha készültek beszámolók ennek ellenkezőjéről is.

A hivatalos adatok szerint november elejéig 469 ezer ember tért Szíriába, milliók maradtak a határ másik oldalán, ahol egyre nő a feszültség a törökök és a menekültek között, különösen a gazdasági helyzet romlásának következtében.

A török líra látványos gyengülése ráadásul nemcsak az otthoniakat, hanem az idlíbieket is érinti.

A Törökországban lévő szíriai menekültek megsegítésére szánt uniós pénzek pedig lassan érkeznek, s Ankara szeretné, hogy a korábban megállapodott 3+3 milliárd euró kifizetése után újabb összeg érkezzen. De Idlíbben már annak is örülnek emberek százezrei, ha nem ropognak a fegyverek és van rendes tető a fejük felett.

i.trackmytarget

Migráció

BALKÁNI KERÍTÉS, EURÓPAI NAGY FAL: Zöldre van a, zöldre van a szárnyas kapu festve

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Balkáni kerítést építene az osztrák kancellár, az uniós biztos szerint másra kell a pénz
A SVÉD ELNÖKSÉG NEM SVÉD ASZTAL: Balkáni kerítést építene az osztrák kancellár, a svéd uniós biztos szerint másra kell a pénz
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Egyre komolyabbá válnak a balkáni kerítéssel kapcsolatos elképzelések. Tegnap (csütörtökön, január 26-án) az Európai Unió belügyminisztereinek nem formális stockholmi találkozóján megvitatták Karl Nehammer osztrák kancellár javaslatát, hogy az EU mintegy két milliárd euróval támogassa a balkáni giga-szárnyaskapu, azaz magyarul: az előző mondatban már nevén nevezett kerítés építését. A kerítést előbb a bolgár-török határon húznák fel, később Macedónia, amelyet északinak mondanak, és lehet, hogy még Románia is sorra kerülne.

A kerítő kancellár

A zágrábi Jutarnji list tudósítása értelmében Nehammer azt mondta, hogy a kerítések hatékonyak.

A kerítések felhasználhatók az illegális bevándorlás irányítására, az ellenőrzések szigorítására, és az illegális határátlépések megelőzésére. De a kerítésnek rendelkeznie kell felügyelettel, személyzettel és műszaki felszereléssel is

Lesz-e balkáni kerítés, mit szól ehhez a svéd elnökség?

– mondta az osztrák kancellár, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy az Európai Unió külső határainak védelme európai kötelesség, és a külső határainkon fekvő országokat nem szabad magukra hagyni.

Az osztrákoknál ebben a témában teljesen új szelek fújnak, és a közbeszédből is eltűnt a legendás szárnyas kapu. Az osztrákok nemcsak hogy kerek perec kerítést emlegetnek, hanem még Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is meggátolták az illegális migrációra hivatkozva. De miért is?

A sógoroknál betelt a pohár

A pálfordulás nyilván gyakorlati okokra vezethető . Az osztrákok azt állítják, hogy csak 2022-ben több mint 100 000 illegális bevándorlót tartóztattak le, akiknek 40 százaléka Bulgárián keresztül érkezett Törökország irányából.

Többnyire afganisztáni, szíriai, marokkói, egyiptomi és szomáliai migránsokról van szó.

Nehammer szerint a kerítés megváltoztathatja ezt a helyzetet. Azt is hangsúlyozta, hogy kerítésekre szükség van “olyan országok támogatása esetében, mint Bulgária, Románia, Szerbia és Magyarország”.

Az osztrák kancellár javaslatával lényegében támogatta Rumen Radev bolgár elnököt, aki már ezt megelőzően 2 milliárd eurót kért az EU-tól a kerítés a Törökország felé létesített “balkáni kerítés” kibővítésére, “hogy valódi védelmet biztosítson az Európai Unió és annak polgárai számára”.

Ylva Johansson a balkáni kerítésekről

Ylva Johansson, uniós belügyi biztos (Screenshot)

Ezzel, úgy tűnik, ismét nagy vita nyílik/nyílott meg az Unión belül, mert ugyancsak csütörtökön Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos elutasította Nehammer kérését, hogy finanszírozza a bolgár-török határ mentén építendő kerítés további építését.

Szerinte az Európai Uniónak nincs pénze egy ilyen projektre.

Ha falakra és kerítésekre költjük a pénzt, akkor más dolgokra nem marad

– hangsúlyozta Ylva asszony, aki ezzel lényégében csak megismételte az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, hogy nem fogja anyagilag támogatni a falak és kerítések építését.

A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés az "európai nagy fal része lesz"

– Új határkerítés épült Lengyelországban. Lengyelország fehérorosz határa nagyon jól őrzött. A Fehéroroszország és Lengyelország közötti határ illegális átlépése nehezebb lesz, mint korábban – írta a képhez fűzött Twitter-bejegyzésében Stanisław Żaryn, a lengyel miniszterelnöki kancellária államtitkára. A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés is az “európai nagy fal része lesz”.

Az európai nagy fal

Az Európai Bizottságtól és az Európai Parlament többségi holdkórosaitól függetlenül, fokozatosan kezd formát ölteni a Baltikumtól az Égei-tengerig húzódó nagy európai falról vallott elképzelés.

A lengyelek és a baltiak a beloruszból “áttolt” migránsokat szeretnék akkurátusan felhúzott kerítésekkel kívül tartani, a szlovákok nem szeretnék ha feléjük fordulna a forgalom, a magyarok már régen megmondták, hogyan vélekednek a dolgokról és, valószínűleg a románok is valamit lépni fognak, ha be szeretnének bekerülni a schengeni térségbe.

A szerbek (ma már) nem ellenzik az ötletet, sőt, de legszívesebben más pénzéből húznák fel a műszaki határzárat. A macedónok már építkeznek egy ideje, akárcsak a görögök.

A görögországi kerítés – amelyet a héten meglátogatott az EU 26 országának küldöttsége, plusz Svájc és Nagy Britannia – Donald Trump texasi falának mintájára épül: az öt méter magas, acélidomokból kialakított fal, tetején pengés dróttal “habosítva”. Jelenleg 27 kilométer hosszúságban húzódik, de mint ezt a házigazda, Takisz Teodorikakosz görög belügyminiszter elmondta, 2023-ban még 140 kilométer hosszúságban számítják meghosszabbítani.

A Stockholmban ismét fellángoló vita, tulajdonképpen már 2021 óta folyik, amikor tizenkét uniós ország (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia) kérte Brüsszeltől a határzárak finanszírozását.

Az ukrajnai háború miatt rohamosan romló biztonsági helyzet lehet az apropó, hogy végül is rákényszeríti a brüsszeli bizottságot és a rózsaszín pónikon rohangászó EP-képviselőket a határvédelem hatékony megerősítésre.

Mert végeredményben csak egy túlméretezett szárnyas kapuról van szó, nem kerítésről. Tekintettel az Európai Unió költségvetésére, nem is olyan nagy összegről van szó, Ylva Johansson megnyugodhat, bőven marad pénz tankra, rakétára és egyéb hadfelszerelésre.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Az olvasás folytatása

Migráció

SZÁZÁVAL MENEKÜLNEK: Most 30 csecsen akadt fenn a boszniai-horvát határon

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A csecsenek Bosznia-Hercegovina érintésével tartanak az EU-ba
A Bosznia-Hercegovinából Horvátországba átlépni nem tudó csecsenek egy csoportja (Forrás: Slobodna Dalmacija)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Svevlad Hoffman, a boszniai határőrség helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen nemzetiségű személy érkezett Szarajevóba nemzetközi légi járatokon. A migráció legújabb nyugat-balkáni hulláma Hoffman szerint komoly biztonsági kockázatot hordoz magában, mert a menekülthullámot kihasználva a csecsen, vagyis inkább az orosz vezetésnek lehetősége nyílhat a hozzá hű harcosok nyugat-európi országokba juttatására.

Oroszok után csecsenek jöttek

Tavaly decemberben számolt be a boszniai sajtó arról, hogy jelentősen megnőtt a nemzetközi légi járatokon Szarajevóba érkező csecsen nemzetiségű, orosz állampolgárok száma.

A jövevények amiatt nem keltettek nagy feltűnést Szarajevó környékén, mert boszniai tartózkodásuk jellemzően pár napig tart.

Semmiféle kapcsolatba nem kerülnek a helyi lakossággal, és igyekeznek minél gyorsabban átjutni Horvátországba, hogy onnan valamely nyugat-európai államba folytathassák útjukat, ami a schengeni belépést követően könnyebbé válhat számukra.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy jelentőden megnőtt az afgán és szír menekültek mellett a közép-afrikai országokból Boszniába érkezők száma.

Az unióba való trükkös bejutás nem újkeletű az orosz állampolgárok körében, mert az ukrajnai konfliktus kirobbanását követően a nyáron elrendelt mozgósítás után jelentős számban érkeztek katonaköteles korba eső orosz fiatalok Boszniába.

A nyugat-balkáni csodaország egyfelől a horvátországinál lényegesen enyhébb vízumszabályok, másrészt a hírhedten fejletlen határőrizeti rendszere miatt válik rendre a fegyveres konfliktusok elől menekülők tranzitországává.

A horvát-boszniai határon pár hete rendre megjelenő csecsen családokról annyit tudni, hogy isztambuli átszállással érkeznek nemzetközi légijáratok igénybevételével Szarajevóba a hazájukból.

A legtöbben rövid szarajevói tartózkodás után a boszniai migráció által leginkább sújtott Velika Kladušába utaznak, ahol legális vagy illegális módokon megkísérlik átlépni a január 1. óta schengeni külső határnak minősülő boszniai-horvát határszakaszt.

Ezúttal is Nyugat-Európa cél

A boszniai és a horvát hatóságok közös tapasztalata, hogy mindkét államban a csecsenek megkísérelnek menekült státuszt szerezni, hogy biztosítsák a tartózkodásuk jogalapját.

A boszniai hatóságoknál beadott kérelmekben a családfők rendre az orosz hadsereg által végrehajtott sorozásra hivatkoznak.

A kérelmekből az is megállapítható, hogy a legtöbben nem akarnak tartósan a nyugat-balkáni államokban maradni, hanem valamilyen nyugat-európai államban munkavállaóként élő rokonukhoz akarnak eljutni.

A boszniai hatóságoknál jelentkező csecsenek abban mindenképpen különböznek az afganisztáni és közel-keleti migránsoktól, hogy kivétel nélkül rendelkeznek Oroszországban kiállított személyazonosítást lehetővé tevő iratokkal.

A legtöbb esetben a család is elkíséri a katonai szolgálat elől menekülő családfőt, mert tartanak az ottani hatóságok megtorló intézkedéseitől.

Velika Kladuša lakossága szerint a csecsenek hamar elhagyják az érkezésüket követően a települést a közeli Maljevac határátkelő felé tartva, ahol harminc-negyven fős csoportokba verődve, gyalog kísérlik meg a határtálépést.

Bosnyák rendőrök ellenőrzik a csecsen menekülteket (Slobodna)

Bosnyák ök ellenőrzik az új jövevényeket (Slobodna)

Ennek első mozzanataként a boszniai határőrség munkatársai igazoltatják őket, majd a beérkezett csoportról tájékoztatják a horvát oldalt.

A boszniai határőrség a csoportok beérkezésének rendszeressé válása miatt a határállomás mellé helyezett egy rendőrségi kisbuszt, ahol külön foglalkoznak a csecsenekkel.

A határt átlépni szándékozók emellett a jármű mellett várakoznak, amíg a horvát hatóságok jelzést adnak arra vonatkozóan, hogy a csoport átléphet a horvát oldalra.

A Csecsenföldtől a horvát határátkelőig tartó út költségét az érintettek fejenként 600,- euróra tették. A legtöbben Franciaországot és Belgiumot jelölték meg végleges úti célként.

Kadirov embereitől tartanak

A Slobodna Dalmacija nevű horvát lap információi szerint a boszniai hatóságok figyelmeztették a zágrábi belügyminisztériumot, hogy a menedékkérők között a jelenlegi csecsen vezetéshez hű személyek is lehetnek, akik a nyugat-európai diaszpórába akarnak beszivárogni.

Svevlad Hoffman a boszniai határrendészet helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen érkezett Bosznia-Hercegovinába.

Köztük több olyan gyanús személyt azonosítottak be, akik kapcsán valószínűsíthető volt, hogy a jelenlegi csecsen vezetés (értsd valójában Moszkva) utasítására akarnak a most kialakult migrációs hullámmal nyugat-európai csecsen diaszpóra közé vegyülni.

Hoffman a helyzetet mind Bosznia-Hercegovina, mind az Európai Unió biztonsága szempontjából veszélyesnek nevezte, mert kevés eszköz áll rendelkezésre a menekültstátuszért folyamodók múltjának ellenőrzésére.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Szerbia

FOGÁS: Franciaország által körözött terroristák a migránsok között Szabadkán

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Terroristák a migránsok között
A migránsoknál talált fegyver (Forrás: szerb belügyminisztérium)
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 1 perc

A szerb rendörök két, Franciaország által körözött terroristát kaptak el, amikor Szabadka közelében razziát tartottak a migránsok egyik illegális táborában. Az egyik férfi az afganisztáni hadsereg tábornoka, a másik pedig egy mesterlövész, akik ellen Franciaország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki terrorizmus és a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetése miatt.

A szerbiai belügyminisztérium közleménye szerint a Szabadka melletti radanováci erdőben végrehajtott akcióban 109 illegális migránst találtak egy illegális táborban, közülük 25 személy biztonsági szempontból is “érdekes”.

A hivatalos közleményben az olvasható, hogy a migránsok között két olyan személyt fedeztek fel, akiket a világ több rendőrsége is keres.

A belgrádi Informer azt írja, hogy az egyik személy Mer Hamza tábornok, akit Franciaország több, terrorizmussal kapcsolatos súlyos bűncselekmény elkövetése miatt adott ki elfogató parancsot.

A másik személy Hashimi Abdul Bashir, más néven Kapitány, aki az afgán hadsereg mesterlövésze, és a “313” csempészszervezet egyik vezető embere.

A szerb belügyminisztérium sajtószolgálata közölte, hogy az akció során a átvizsgálták a környéket, és egy automata fegyert találtak két hozzá tartozó tárral és lőszerrel, valamint kisebb mennyiségű marihuána is előkerült.

A közlemény szerint az embercsempészet és az illegális migráció ellen küzdelmet folytató munkacsoport tagjai fokozott ellenőrzést hajtottak végre Horgos területén is, ahol 93 migránst találtak, akiket a befogadóállomásokra szállítanak.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: