UNIÓS SZANKCIÓK: Az EU szankcionálja a migráció manipulációs eszközként történő használatát, de ki tudja, hogy mikor (videók)

Olyan intézkedéseket fogadott el az Európai Unió a fehérorosz-lengyel migránsválsággal kapcsolatban, amelyek alapján szankcionálható lesz a migráció manipulációs eszközként való használata – közölte sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. Szijjártó Péter arról számolt be az EU külügyi tanácsülésének szünetében, hogy a fő napirendi pontok mind a migráció kérdése körül forognak, az EU ugyanis példátlan nyomással néz szembe, miután a déli és délkeleti irány mellett már kelet felől is „komoly ostrom alatt áll”.

A V4-ek összetartanak

Kiemelte, hogy emiatt rendkívüli visegrádi miniszteri értekezletet is tartottak, amelyen Csehország, Magyarország és Szlovákia is felajánlotta támogatását Lengyelországnak, amennyiben bármilyen közvetlen segítségre lesz szüksége.

Rámutatott, hogy amikor Magyarország volt hasonló helyzetben 2015-ben, akkor a többi visegrádi állam ugyanígy segítséget nyújtott a határvédelemben.

– Ezen sikerre, illetve a barátságra és a testvériségre alapozva is állunk lengyel barátaink rendelkezésére

– fogalmazott Szijjártó, aki elmondta, hogy a fehérorosz helyzettel kapcsolatban megszavazott határozat alapján az EU büntetőintézkedéseket rendelhet el azon személyek és szervezetek ellen, akik és amelyek manipuláció eszközeként használják a migrációt.

A konkrét szankciós listáról viszont  később döntenek .

Magyarország és az idő sürget

A dél felől érkező migrációs nyomás kapcsán hangsúlyozta, hogy a kivándorlás támogatása helyett javítani kell az életkörülményeket a nehéz helyzetben lévő afrikai országokban, „hogy se gazdasági, se biztonsági okai ne legyenek a menekülésnek”, az újabb illegális migrációs hullámoknak.

A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: Magyarország kiveszi a részét ezen erőfeszítésekből, például a jövő év első felétől legkorábban 2023 végéig maximum 80 katonával részt vesz a mali hadsereget támogató európai erők (Takuba) működésében a térségbeli biztonság megerősítése, s ezáltal a bevándorlási nyomás csökkentése érdekében.

A tárcavezető ezt követően a Nyugat- Balkán integrációs folyamatának felgyorsítását sürgette. Szavai szerint a kormány „egyértelmű elvárása”, hogy az EU még idén megindítsa a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak- Macedóniával, valamint megnyisson legalább két tárgyalási fejezetet Szerbiával.

Ha ezt valakik gátolják, akkor viselniük kell a felelősséget azért a történelmi károkozásért, amely ebben a térségben elő fog állni

– figyelmeztetett Szijjártó Péter, miközben nem csak ő sürget, hanem az idő is, a karácsony közeledtével ugyanis december közepén a kontinensen mindenfelé leáll az élet, így ezekben a kérdésekben igencsak gyorsan kellene cselekedni.

Magyarországtól keletre

Szijjártó Péter Afrikát és a Balkánt követően gondolatban átugrott a Magyarországtól keletre lévő régiókba is.

Hangsúlyozta, hogy a budapesti kormány csakis akkor támogatja a Keleti Partnerségben részt vevő országok valamelyikének közeledését az EU-hoz, amennyiben annak vezetése tiszteletben tartja a nemzeti közösségek jogait, így például Ukrajna a kárpátaljai magyarság jogait.

Végezetül rámutatott, hogy Azerbajdzsán a jövőben fontos szereplő lehet a kontinens gázellátása szempontjából. Ehhez azonban szerinte infrastrukturális beruházásokra és a kitermelés növelésére lenne szükség, aminek előfeltétele az ezen irányú európai kereslet bővülése.

– Ha ezt nem tudjuk összerakni, akkor onnantól kezdve senkinek nem lesz joga bírálni minket amiatt, hogy Oroszországgal hosszú távú gázvásárlási megállapodást kell kötni

– jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az EU külügyi tanácsüléséről beszámolva.