Bulgária
NEM RÓZSÁS A HELYZET: Bulgária harmadjára is nekifut, avagy rúg-e ismét labdába Boriszov pártja?

Míg a balkáni ország egyre súlyosabb egészségügyi válságba süllyed a koronavírus járvány legújabb hulláma miatt – olyannyira, hogy az Európai Unióhoz kellett segítségért fordulnia –, addig az utóbbi napokban gőzerővel zajlott a kampány a hétvégi választásokra. Vasárnap egyszerre két választást is tartanak: az urnákhoz járuló szavazók dönthetnek az államfő személyéről és a parlament összetételéről is.
Politikai patthelyzetek
Az elnökválasztás tűnik egyszerűbb feladatnak: 23 jelölt indul, s az eddigi közvélemény-kutatások szerint az eddig hatalmon lévő Rumen Radev a legesélyesebb az elnöki posztra, támogatottsága 46,4 százalékos, míg jobboldali kihívója, a Szófiai Egyetem rektora, Anasztasz Gergyikov csak 28,3 százalékra számíthat.
A parlamenti választás azonban ezúttal sem ígér túl sok jót, noha immár harmadjára futnak neki ebben az évben. Az április 4-i, majd július 11-i választások lényegében politikai patthelyzetet teremtettek: a nemzeti radikális pártok kiesése miatt a korábbi legfőbb kormányzóerő, a Bojko Boriszov vezette Polgárok az Európai Bulgáriáért (GERB) és szövetségese (SDS) 20-25 százalék körüli eredménnyel nem volt képes kormányt alakítani, miközben más pártok sem voltak hajlandók összeállni velük.
Noha régi motorosokból, a hatalomban a rendszerváltás óta többször is megfordult pártokból lett volna kettő is. Egyikük, a korábbi választási szerepléséhez képest meglehetősen gyengén muzsikáló Bolgár Szocialista Párt (BSP) azonban jelezte, hogy nem hajlandó koalícióra lépni jobboldali ellenlábasával, míg a liberális, de valójában a bulgáriai törökök pártjaként funkcionáló Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS), amely pragmatikus hozzáállásával az utóbbi évtizedekben többször is a királycsináló szerepében tetszelgett, a GERB-nek volt elfogadhatatlan – persze, kettejük esetleges szövetsége sem lett volna elegendő a megfelelő többséghez.
A tavaszi és nyári választás eredményeként törvényhozásba jutó három, nemrég alakított GERB-ellenes párt viszont nem volt képesek kormányt alakítani (igaz, együtt sem lett volna megfelelő erejük).
A sztár elszórakozta a politikát
A júliusi választáson a szavazatok majdnem 24 százalékának megszerzésével győzedelmeskedő Van Ilyen Nép (ITN) többszöri próbálkozás ellenére sem tudott (vagy éppen volt hajlandó) működőképes koalíciót létrehozni a nyáron, noha a két másik párt mellett már a szocialisták is hajlottak volna a megegyezésre.
Az kiderült, hogy az ITN vezetője, Szlavi Trifonov a médiaszemélyiségből politikussá avanzsáló sztár, annak ellenére, hogy nagy tömegeket tudott mozgósítani, nem kívánta az ország kormányzásának terheit magára venni.
Az Alpha Research napokban (november 11.) megjelent felmérése szerint ez meg is bosszulja magát.

HARCI HELYZET: Erre számíthatnak a pártok az Alpha Research előrejelzése szerint
A korábban közönségkedvencnek számító ITN népszerűsége több mint megfeleződött, s 23,7 százalékról 9,9 százalékra esett vissza. Ebben részben az is közrejátszott, hogy szeptemberben az elégedetlenek szavazataiért megjelent egy új párt, a két korábbi miniszter – Kiril Petkov és Aszen Vaszilev – vezette „Folytatjuk a változást” (PP), amelynek támogatottsága 16,5 százalék. Ezzel megelőzik a szocialistákat (16%), és mindenki mást, a GERB kivételével.
A tavasszal parlamentbe jutó Demokratikus Bulgária kicsit több, mint 10 százalék fölött áll, míg az ezévi választásokon rendre parlamentbe jutó, Maja Manolova vezette Talpra Bulgária! Jövünk! (IBG-NI) pártot csak 3,2 százalékra mérték, ami nem lesz elegendő a 4 százalékos választási küszöb átlépéséhez.
Ezzel szemben a nemzeti radikális oldalon a Vazrazsdane (Újjászületés) párt 3,8 százalékos támogatottsággal bír, így egy jó hajrával akár be is juthat a parlamentbe (vezetője elnökjelöltként is indul, hogy ezzel is növelje pártja népszerűségét), és egyúttal a GERB kormányalakítási mozgásterét is, noha valószínűleg az ő hozzájárulásuk önmagában nem lesz elegendő a kormányalakításhoz.
A GERB-SDS szövetség úgy tűnik, ezúttal javíthat korábbi eredményén pár százalékpontot, s 24,1 százalékot szerezhet. Viszont ez sem változtat érdemben a helyzeten, s nem várható jelentős elmozdulás a jelenlegi 63 mandátumhoz képest a 240 fős törvényhozásban.
A törökök is visszaestek
A török párt, a DPS támogatottsága a közvélemény-kutatás szerint elmarad a korábbiaktól, s mintegy 9,8 százalékra mérték, annak ellenére, hogy vezetője, Mustafa Karadayı az államfőválasztáson is megméretteti magát.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a párt sok tízezer szavazatra számíthat a Törökországban élő bulgáriai törököktől. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi időben jelentősen javult a viszony Recep Tayyip Erdoğan és a DPS vezetése között, ami abból a szempontból mindenképp előnyös, hogy Ankara nem fog más török pártokat támogatni, mint például 2017-ben tette.
Mi lesz ilyen előzmények után? Valószínűleg a további bizonytalanság és patthelyzet. Bulgária újabb ügyvezető kormány alatt kényszerül szembenézni a COVID-19 járvány egyre komolyabb következményeivel, s parlamenti pártjainak koalícióalakítási kudarcaival.

Bulgária
Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ

Megint és megint patthelyzet Bulgáriában, ahol a választópolgárok április 2-án két év alatt immár ötödjére járulhatnak az urnákhoz, miután a kormányalakításra felkért harmadik párt vezetője, a szocialista Kornelija Ninova is visszaadta a mandátumot. Mivel a tavaly októberi parlamenti választás után sem sikerült működőképes kormánykoalíciót összekovácsolni a különböző pártoknak, Rumen Radev államfő bejelentette, hogy február 3-án feloszlatja a parlamentet, ügyvezető kormányfőt nevez ki, s új választásokat ír ki. Ez lényegében az előző voksolások forgatókönyvének megismétlése, és az erőviszonyok tekintetében – bár addig még sok víz lefolyik a Maricán – a politikai patthelyzet konzerválódását jelenti.
Politikai patthelyzet
Az elmúlt négy választás trendje azt mutatja, hogy a 2010-es éveket kormányzati szempontból domináló Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt továbbra is képes a legtöbb szavazatot megszerezve a legnagyobb parlamenti frakciót alakítani a 240 fős törvényhozásban, azonban nem talál megfelelő partnert a koalícióalakításhoz.
A Bojko Boriszov vezette párt rengeteg kritikát kapott az ország rákfenéjének tekintett rendszerszintű korrupció miatt, emiatt középről és baloldalról egyik pártnak sem akaródzik összeállni vele.
Kapcsolódó cikk
Persze lehetséges szövetséges épp akadna. A hivatalosan liberális, valójában a török kisebbség pártjaként működő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) adná magát, de a rendszerint megbízható, 10-15 százalék körüli szavazati arányt megszerző párt frakciója se elegendő, ráadásul maga sem túl szalonképes a korábbi korrupciós botrányai miatt – ráadásul ideológiailag sem lenne túl szerencsés az összebútorozás.
A második legnagyobb frakcióval rendelkező Folytatjuk a Változást (PP) párt ezúttal nem tudott megfelelő többséget összekovácsolni, noha 2021 vége és 2022 közepe között egy viszonylag stabil koalíciót sorakoztatott fel maga mögött.

Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja „kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából”. Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás: EPP)
A kormány nemezise végül a macedón identitásvita lett: miután Bulgária visszavonta vétóját a macedón csatlakozási tárgyalások előtt, az egyik koalíciós partner, a Van Ilyen Nép (ITN) kilépett a kormányból.
Néhány képviselője ugyan Kiril Petkov miniszterelnökkel tartott, de egy, pontosan az ITN által beadott bizalmatlansági indítvány végül a kormány bukásához vezetett, a költségvetés és a macedón csatlakozást illető engedékenység miatt.
S persze itt is meg lehet említeni az ukrajnai háborút, mivel komoly töréseket jelentett az Oroszország iránt nagyobb megértéssel lévő csoportok és az abszolút nyugatos Petkov vezette irányvonallal szemben.
Minden esetre a patthelyzetet valószínűleg nem élvező bolgár állampolgárok állhatatossága értékelendő: még 2021 áprilisában 49 százalékos volt a részvétel, a pár hónappal később, 2021 júliusában már 40 százalékra csökkent, a többi választásnál is 39 százalék környékén maradt.
Tehát az ország durván 6,6 millió választópolgárából úgy 2,6-2,8 millió próbálkozik egy olyan parlamenti felállást összeszavazni, amely végre egy hosszú távon is működőképes kormányhoz vezet.
Gyengülnek a korrupcióellenes pártok
Noha ezek a számok változatlannak tűnnek, volt elmozdulás két év alatt: a korrupcióellenes pártok, vagyis a „progresszívek” mandátuma csökkent, s noha most is a képviselői helyek harmadára-negyedére számíthatnak, ellenállásuk egy koalíció létrehozására megbosszulhatja magát.

A választók már tavaly ősszel kiszavazták a parlamentből a médiasztár Szlavi Trifonov által alapított ITN-t, noha 2021 folyamán sokan még tőle várták a megoldást és a korrupcióellenes harc beindítását.
A párt nem volt képes megszolgálni a választói bizalmat, különösen azután, hogy a maffia felszámolását ígérő Petkov-kormányból kihátrált.
A sokat kárhoztatott GERB ugyanakkor folyamatosan erősödik, miközben a korábbi nagy ellenfél, a szocialisták gyengülnek vagy éppen stagnálnak – ami az utóbbiak koalícióalapítási hajlandóságát növelheti.
Kapcsolódó cikk
A DPS a török szavazói miatt viszonylag stabil helyet tudhat magának, kérdés, de ki lesz vele hajlandó koalíciót kötni?
Az utóbbi választások további fejleménye, hogy a radikális pártok újra megerősödtek; az oroszpárti Sztefan Janev volt miniszterelnök/hadügyminiszter a tavaly őszi választásra sikeresen összegrundolt egy pártot, amely támogatottsága ugyan most nem elegendő a négyszázalékos küszöb eléréséhez, de messze vagyunk még a választástól.

Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)
Ám van a parlamentben jelenleg egy jóval nagyobb radikális frakció is, a Vazrazsdane. Minden esetre nem zárható ki egy GERB-radikális pártok közötti koalíció sem, ami 2021 előtt relatíve jól működött, vagy legalábbis stabil kormányt jelentett.
A patthelyzet így is valószínű, de többen arra spekulálnak, hogy az államfő által január 20-ára összehívott kormányalakítási – mint kiderült, sikertelen – tárgyalásokon megjelenő négy párt, a GERB, a DPS, a Szocialista Párt és a Janev-féle Felemelkedő Bulgária a következő alkalommal akár egy szakértői kormányt, vagy esetleg egy kisebbségi kormányt is létrehozhat külső támogatással, amivel esetleg feloldható a patthelyzet.
Erre az utóbbi évtizedben már volt példa Bulgáriában, igaz, az sem bizonyult túl tartósnak, szóval a kilátások továbbra sem túl bíztatók a nyugatos és oroszpárti, korrupcióellenes és „tradicionális” csoportok között.
Márpedig az ukrajnai háború árnyékában, ambiciózus célok eléréséhez (Schengen csatlakozás, euró bevezetése) jót tenne egy stabilan működő kormány, vagyis a patthelyzet feloldása.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
Horvátország7 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
-
Montenegró4 nap telt el azóta
Potyognak a letartóztatások Montenegróban, egy főrendőr után elkapták a „kriptokirályt” is