Connect with us

Bulgária

NEM RÓZSÁS A HELYZET: Bulgária harmadjára is nekifut, avagy rúg-e ismét labdába Boriszov pártja?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

boriszov foci
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Míg a balkáni ország egyre súlyosabb egészségügyi válságba süllyed a koronavírus járvány legújabb hulláma miatt – olyannyira, hogy az Európai Unióhoz kellett segítségért fordulnia –, addig az utóbbi napokban gőzerővel zajlott a kampány a hétvégi választásokra. Vasárnap egyszerre két választást is tartanak: az urnákhoz járuló szavazók dönthetnek az államfő személyéről és a parlament összetételéről is.

Politikai patthelyzetek

Az elnökválasztás tűnik egyszerűbb feladatnak: 23 jelölt indul, s az eddigi közvélemény-kutatások szerint az eddig hatalmon lévő Rumen Radev a legesélyesebb az elnöki posztra, támogatottsága 46,4 százalékos, míg jobboldali kihívója, a Szófiai Egyetem rektora, Anasztasz Gergyikov csak 28,3 százalékra számíthat.

A parlamenti választás azonban ezúttal sem ígér túl sok jót, noha immár harmadjára futnak neki ebben az évben. Az április 4-i, majd július 11-i választások lényegében politikai patthelyzetet teremtettek: a nemzeti radikális pártok kiesése miatt a korábbi legfőbb kormányzóerő, a Bojko Boriszov vezette Polgárok az Európai Bulgáriáért (GERB) és szövetségese (SDS) 20-25 százalék körüli eredménnyel nem volt képes kormányt alakítani, miközben más pártok sem voltak hajlandók összeállni velük.

Noha régi motorosokból, a hatalomban a rendszerváltás óta többször is megfordult pártokból lett volna kettő is. Egyikük, a korábbi választási szerepléséhez képest meglehetősen gyengén muzsikáló Bolgár Szocialista Párt (BSP) azonban jelezte, hogy nem hajlandó koalícióra lépni jobboldali ellenlábasával, míg a liberális, de valójában a bulgáriai törökök pártjaként funkcionáló Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS), amely pragmatikus hozzáállásával az utóbbi évtizedekben többször is a királycsináló szerepében tetszelgett, a GERB-nek volt elfogadhatatlan – persze, kettejük esetleges szövetsége sem lett volna elegendő a megfelelő többséghez.

A tavaszi és nyári választás eredményeként törvényhozásba jutó három, nemrég alakított GERB-ellenes párt viszont nem volt képesek kormányt alakítani (igaz, együtt sem lett volna megfelelő erejük).

A sztár elszórakozta a politikát

A júliusi választáson a szavazatok majdnem 24 százalékának megszerzésével győzedelmeskedő Van Ilyen Nép (ITN) többszöri próbálkozás ellenére sem tudott (vagy éppen volt hajlandó) működőképes koalíciót létrehozni a nyáron, noha a két másik párt mellett már a szocialisták is hajlottak volna a megegyezésre.

Az kiderült, hogy az ITN vezetője, Szlavi Trifonov a médiaszemélyiségből politikussá avanzsáló sztár, annak ellenére, hogy nagy tömegeket tudott mozgósítani, nem kívánta az ország kormányzásának terheit magára venni.

Az Alpha Research napokban (november 11.) megjelent felmérése szerint ez meg is bosszulja magát.

NEM RÓZSÁS A HELYZET: Bulgária harmadjára is nekifut, avagy rúg-e ismét labdába Boriszov pártja?

HARCI HELYZET: Erre számíthatnak a pártok az Alpha Research előrejelzése szerint

A korábban közönségkedvencnek számító ITN népszerűsége több mint megfeleződött, s 23,7 százalékról 9,9 százalékra esett vissza. Ebben részben az is közrejátszott, hogy szeptemberben az elégedetlenek szavazataiért megjelent egy új párt, a két korábbi miniszter – Kiril Petkov és Aszen Vaszilev – vezette “Folytatjuk a változást” (PP), amelynek támogatottsága 16,5 százalék. Ezzel megelőzik a szocialistákat (16%), és mindenki mást, a GERB kivételével.

A tavasszal parlamentbe jutó Demokratikus Bulgária kicsit több, mint 10 százalék fölött áll, míg az ezévi választásokon rendre parlamentbe jutó, Maja Manolova vezette Talpra Bulgária! Jövünk! (IBG- NI) pártot csak 3,2 százalékra mérték, ami nem lesz elegendő a 4 százalékos választási küszöb átlépéséhez.

Ezzel szemben a nemzeti radikális oldalon a Vazrazsdane (Újjászületés) párt 3,8 százalékos támogatottsággal bír, így egy jó hajrával akár be is juthat a parlamentbe (vezetője elnökjelöltként is indul, hogy ezzel is növelje pártja népszerűségét), és egyúttal a GERB kormányalakítási mozgásterét is, noha valószínűleg az ő hozzájárulásuk önmagában nem lesz elegendő a kormányalakításhoz.

A GERB- SDS szövetség úgy tűnik, ezúttal javíthat korábbi eredményén pár százalékpontot, s 24,1 százalékot szerezhet. Viszont ez sem változtat érdemben a helyzeten, s nem várható jelentős elmozdulás a jelenlegi 63 mandátumhoz képest a 240 fős törvényhozásban.

A törökök is visszaestek

A török párt, a DPS támogatottsága a közvélemény-kutatás szerint elmarad a korábbiaktól, s mintegy 9,8 százalékra mérték, annak ellenére, hogy vezetője, Mustafa Karadayı az államfőválasztáson is megméretteti magát.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a párt sok tízezer szavazatra számíthat a Törökországban élő bulgáriai törököktől. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi időben jelentősen javult a viszony Recep Tayyip Erdoğan és a DPS vezetése között, ami abból a szempontból mindenképp előnyös, hogy Ankara nem fog más török pártokat támogatni, mint például 2017-ben tette.

Mi lesz ilyen előzmények után? Valószínűleg a további bizonytalanság és patthelyzet. Bulgária újabb ügyvezető kormány alatt kényszerül szembenézni a COVID-19 járvány egyre komolyabb következményeivel, s parlamenti pártjainak koalícióalakítási kudarcaival.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Bulgária

JÁRULÉKOS MELLÉKHATÁS: Így veszti el a Lukoil Bulgáriát

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Lukoil
A Lukoil Bulgaria a bolgár olajpiac meghatározó szereplője, és a bolgár finomítója révén a régió egyik legnagyobb olajvállalata (Forrás: X-platform, BTA)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

A jövő év végén lejár az a felmentés, amit Bulgária kapott az EU-tól: ennek értelmében az unió egyedüli tagállamaként továbbra is importálhat/importálhatott orosz olajat tengeri útvonalon. Ha az engedélyt nem hosszabbítják meg, vagy Szófia előbb felmondja a megállapodást, akkor a nagy vesztes az az orosz olajipari óriás, a Lukoil lehet, amely eddig a gazdasági mellett komoly politikai befolyással is rendelkezett a balkáni országban.

Különleges körülmények

Bulgária tavaly több indokot is felhozott annak érdekében, hogy megkapja az engedélyt, azaz derogációt, amely lehetővé tette, hogy a legnagyobb orosz magánvállalat, a Lukoil továbbra is szállíthasson nyersanyagot a Fekete-tenger partján lévő Burgaszban működő Neftohim olajfinomítóba.

A tét hatalmas: a finomító havonta hárommillió hordónyi orosz olajat finomít, és ezzel, miközben megtermeli az ország GDP-jének a tizedét, az országban felhasznált dízel és benzin nyolcvan százalékát állítja elő.

E mellett az egyik legnagyobb munkaadó, legalább ötezer ember dolgozik a kikötőben és a finomítóban. Szófia egyik fő indoka az volt, hogy ha az ország nem kapja meg a derogációt, akkor gyors áremelkedés következik be a piacon, és ez veszélybe sodorja a gazdasági stabilitást.

A másik magyarázat pedig úgy szólt – és ennek nagyon nem örülnek Moszkvában – hogy a Burgaszból kikerült üzemanyag nagy részét az az Ukrajna kapja, amely másfél éve harcol az országra támadó orosz hadsereggel.

Lukoil

Vajon csak a benzinkutakra szállít a Lukoil, vagy a Burgaszból kikerülő üzemanyagból jut az ukrán tankokba is? (Forrás: X-platform)

Szófiai adatok szerint a Bulgáriából érkező üzemanyag az Ukrajnában felhasznált benzin és gázolaj harmadát teszi ki. A Lukoilnál természetesen cáfolják, hogy a cég – amely azért igencsak közel áll a Kremlhez – ellátná az ellenséget a háború folytatásához elengedhetetlenül szükséges üzemanyagokkal.

Az orosz polip

A Lukoil bulgáriai jelenléte annak ellenére egyre nagyobb veszélyben van, hogy a cég az utóbbi évtizedekben alaposan beépült a bolgár társadalomba.

A vállalat hatalmas lobbierővel rendelkezik, rossz nyelvek szerint miközben az utóbbi évek parlamenti választásai után csak nyögvenyelősen alakultak meg a kormánykoalíciók, amelyek azután meglehetősen rövid életűek voltak, a szavazás után azonnal létrejöttek a parlamentben az éppen aktuális „Lukoil-koalíciók”, amelyek szavatolták, hogy a törvényhozás nem fogad el olyan törvényeket, amelyek rontanának az orosz óriás bulgáriai helyzetén.

Közben a Lukoil kimondottan jó viszonyt igyekezett ápolni a bulgáriai oroszpárti médiumokkal, amelyek így egyben a Lukoil védelmezői is voltak.

Dejan Dobrev, a bolgár parlament energiaügyi bizottságának elnöke az utóbbi másfél évben közel húsz olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely valamilyen formában korlátozta volna a Lukoil helyi befolyását, ám a kezdeményezések többsége elég hamar elhalt.

A Bulgária energiafüggetlenségének megteremtésén dolgozó politikus ugyanakkor eredményeket is elért: Szófia a nyáron felmondta azt az egyezményt, amely gyakorlatilag kizárólagos jogokat adott a Lukoilnak a Burgaszban lévő Roszenyec importterminálban, s közben elkezdődött annak a programnak a végrehajtása is, amelynek célja, hogy felkészítsék a burgaszi finomítót nem orosz olajok feldolgozására.

A Lukoil helyzetének megrendülése elsősorban amiatt következett be, hogy az ukrajnai válság miatt Szófia és Moszkva ellentétes oldalra került: a bolgár kormány egyértelműen a megtámadott ország mellett áll, amit azzal is kimutatott, hogy Oroszország rosszallása ellenére fegyvereket és lőszert küldött az agresszió áldozatává vált Ukrajnának.

Az is mutatja, hogyan állnak az orosz-bolgár kapcsolatok, hogy Szófia több hullámban több tucatnyi orosz diplomatát és kémet utasított ki az országból.

Mindenki veszít, még a Lukoil is

Valószínűleg az sem tetszett a Lukoilnak, hogy januárban életbe lépett az az új szabályozás, melynek értelmében az orosz cégnek Bulgáriában is kell adót fizetnie, s a beszedett pénz az energiabiztonsági alapba került volna.

Azért csak került volna, mert a Lukoil-lobbinak sikerült megakadályoznia, hogy az új szabály valóban életbe lépjen, helyi források szerint az oroszok eddig egy fillérnyi adót sem fizettek Bulgáriában. S ha sikerül is más szállítókat találni, a nyersanyag ára mindenképpen magasabb lesz, mint amennyiért a Lukoil vitte a nyersanyagot.

Amennyiben Brüsszel nem hosszabbítja meg a kivétel érvényességét, a burgaszi finomítóra várhatóan nehéz hónapok várnak, mert ugyan folynak a tárgyalások más szállítókkal, nehéz lesz pótolni az orosz olajat.

A Lukoilnak is fáj majd a bolgár piacról való kiszorulás: becslések szerint az orosz cég a kivétel időszakában évente legalább kétmilliárd dollárnyi profitot ért el.

Az sem kizárt, hogy Szófia még a derogáció lejárta előtt felmondja a burgaszi orosz kőolajexportról szóló megállapodást. Már megkezdődött a felmondás előkészítése és a kormány azt tervezi, hogy legalábbis átmeneti időre állami tulajdonba veszi a Neftohimet.

Az orosz olajipari cégek egész Európában nehéz helyzetben vannak: Olaszországban a Lukoil kénytelen volt eladni ottani finomítóját, Németországban pedig a másik óriás, a Rosznyeft kezében lévő cégeket államosította a berlini kormány.

Az Ukrajna elleni agresszió és az orosz „energiafegyver” Európa elleni bevetése következtében a jelek szerint Oroszország végleg elvesztette meghatározó európai energiaszállítói helyzetét: múlt télen az orosz gázszállítások minimumra csökkenése ellenére sem fagyott meg az EU, s miközben egyharmadról nyolc százalék alá csökken az orosz gáz részesedése az EU-s fogyasztásban, az unióban sikerült a nyár végére kilencven százalékosra feltölteni a tározókat.

Így, ha nem lesz durva a tél, akkor ismét válság nélkül úszhatja meg Európa a hideg időszakot.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava