NEM RÓZSÁS A HELYZET: Bulgária harmadjára is nekifut, avagy rúg-e ismét labdába Boriszov pártja?

Míg a balkáni ország egyre súlyosabb egészségügyi válságba süllyed a koronavírus járvány legújabb hulláma miatt – olyannyira, hogy az Európai Unióhoz kellett segítségért fordulnia –, addig az utóbbi napokban gőzerővel zajlott a kampány a hétvégi választásokra. Vasárnap egyszerre két választást is tartanak: az urnákhoz járuló szavazók dönthetnek az államfő személyéről és a parlament összetételéről is.

Politikai patthelyzetek

Az elnökválasztás tűnik egyszerűbb feladatnak: 23 jelölt indul, s az eddigi közvélemény-kutatások szerint az eddig hatalmon lévő Rumen Radev a legesélyesebb az elnöki posztra, támogatottsága 46,4 százalékos, míg jobboldali kihívója, a Szófiai Egyetem rektora, Anasztasz Gergyikov csak 28,3 százalékra számíthat.

A parlamenti választás azonban ezúttal sem ígér túl sok jót, noha immár harmadjára futnak neki ebben az évben. Az április 4-i, majd július 11-i választások lényegében politikai patthelyzetet teremtettek: a nemzeti radikális pártok kiesése miatt a korábbi legfőbb kormányzóerő, a Bojko Boriszov vezette Polgárok az Európai Bulgáriáért (GERB) és szövetségese (SDS) 20-25 százalék körüli eredménnyel nem volt képes kormányt alakítani, miközben más pártok sem voltak hajlandók összeállni velük.

Noha régi motorosokból, a hatalomban a rendszerváltás óta többször is megfordult pártokból lett volna kettő is. Egyikük, a korábbi választási szerepléséhez képest meglehetősen gyengén muzsikáló Bolgár Szocialista Párt (BSP) azonban jelezte, hogy nem hajlandó koalícióra lépni jobboldali ellenlábasával, míg a liberális, de valójában a bulgáriai törökök pártjaként funkcionáló Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS), amely pragmatikus hozzáállásával az utóbbi évtizedekben többször is a királycsináló szerepében tetszelgett, a GERB-nek volt elfogadhatatlan – persze, kettejük esetleges szövetsége sem lett volna elegendő a megfelelő többséghez.

A tavaszi és nyári választás eredményeként törvényhozásba jutó három, nemrég alakított GERB-ellenes párt viszont nem volt képesek kormányt alakítani (igaz, együtt sem lett volna megfelelő erejük).

A sztár elszórakozta a politikát

A júliusi választáson a szavazatok majdnem 24 százalékának megszerzésével győzedelmeskedő Van Ilyen Nép (ITN) többszöri próbálkozás ellenére sem tudott (vagy éppen volt hajlandó) működőképes koalíciót létrehozni a nyáron, noha a két másik párt mellett már a szocialisták is hajlottak volna a megegyezésre.

Az kiderült, hogy az ITN vezetője, Szlavi Trifonov a médiaszemélyiségből politikussá avanzsáló sztár, annak ellenére, hogy nagy tömegeket tudott mozgósítani, nem kívánta az ország kormányzásának terheit magára venni.

Az Alpha Research napokban (november 11.) megjelent felmérése szerint ez meg is bosszulja magát.

HARCI HELYZET: Erre számíthatnak a pártok az Alpha Research előrejelzése szerint

A korábban közönségkedvencnek számító ITN népszerűsége több mint megfeleződött, s 23,7 százalékról 9,9 százalékra esett vissza. Ebben részben az is közrejátszott, hogy szeptemberben az elégedetlenek szavazataiért megjelent egy új párt, a két korábbi miniszter – Kiril Petkov és Aszen Vaszilev – vezette „Folytatjuk a változást” (PP), amelynek támogatottsága 16,5 százalék. Ezzel megelőzik a szocialistákat (16%), és mindenki mást, a GERB kivételével.

A tavasszal parlamentbe jutó Demokratikus Bulgária kicsit több, mint 10 százalék fölött áll, míg az ezévi választásokon rendre parlamentbe jutó, Maja Manolova vezette Talpra Bulgária! Jövünk! (IBG- NI) pártot csak 3,2 százalékra mérték, ami nem lesz elegendő a 4 százalékos választási küszöb átlépéséhez.

Ezzel szemben a nemzeti radikális oldalon a Vazrazsdane (Újjászületés) párt 3,8 százalékos támogatottsággal bír, így egy jó hajrával akár be is juthat a parlamentbe (vezetője elnökjelöltként is indul, hogy ezzel is növelje pártja népszerűségét), és egyúttal a GERB kormányalakítási mozgásterét is, noha valószínűleg az ő hozzájárulásuk önmagában nem lesz elegendő a kormányalakításhoz.

A GERB- SDS szövetség úgy tűnik, ezúttal javíthat korábbi eredményén pár százalékpontot, s 24,1 százalékot szerezhet. Viszont ez sem változtat érdemben a helyzeten, s nem várható jelentős elmozdulás a jelenlegi 63 mandátumhoz képest a 240 fős törvényhozásban.

A törökök is visszaestek

A török párt, a DPS támogatottsága a közvélemény-kutatás szerint elmarad a korábbiaktól, s mintegy 9,8 százalékra mérték, annak ellenére, hogy vezetője, Mustafa Karadayı az államfőválasztáson is megméretteti magát.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a párt sok tízezer szavazatra számíthat a Törökországban élő bulgáriai törököktől. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi időben jelentősen javult a viszony Recep Tayyip Erdoğan és a DPS vezetése között, ami abból a szempontból mindenképp előnyös, hogy Ankara nem fog más török pártokat támogatni, mint például 2017-ben tette.

Mi lesz ilyen előzmények után? Valószínűleg a további bizonytalanság és patthelyzet. Bulgária újabb ügyvezető kormány alatt kényszerül szembenézni a COVID-19 járvány egyre komolyabb következményeivel, s parlamenti pártjainak koalícióalakítási kudarcaival.