KÁBÍTÓSZERCSEMPÉSZET: Öszvérek a repülőtéren, avagy amikor a szerző tiltakozik a szerkesztéspolitika ellen

Mielőtt nekilátnánk a zágrábi repülőtéren lebukott kábítószercsempészek esetének ismertetéséhez, jegyzőkönyvbe tessék felvenni, hogy tiltakozom a “fekete krónikás” (rendőrségi/bűnügyi) hírek megjelentetése ellen a BALK-on. Tudom, hogy az ilyesmi jót tesz a számoknak, viszont a BALK nem bulvárlap, tabloid, vagy egyéb szörnyűség, amelyből éppen elég van a világhálón. No, szóval vissza az öszvérekhez!

Kik azok az öszvérek?

A horvát szleng így nevezi azokat a csempészeket, akik egyénileg igyekeznek kisebb-nagyobb mennyiségű kábítószert átcsempészni az éber vámőrök, határrendőrök orra előtt. A mula (azaz öszvér) nem riad vissza attól sem, hogy a gyomrában vagy a testüregeiben helyezze el a megfelelően csomagolt kábítószert, de ruházatában, vagy poggyászában kialakított rejtekhelyeket is használnak abban reménykedve, hogy megússzák leleplezés nélkül.

Horvátország a nemzetközi csempészvonalak egyik csomópontja, itt találkozik a balkáni ópium és heroincsempészek nemegyszer ipari mennyiségeket mozgató szárazföldi útvonala a dél-amerikai kokaincsempészek tengeri- és légi útvonalaival.

Mint erre az esetenként napvilágra kerülő hírek utalnak, Horvátországban egyre több a kokain – legutóbb a hadsereg különleges egységeinél robbant ki a botrány. A tehetősebb rétegek kábítószerének tartott fehér por lényegében a háborús időkben jelent meg nagyobb mennyiségekben a térségben.

Mielőtt még teljesen elvesznénk a nemzetközi kábítószer biznisz (balkáni) labirintusában, “essünk túl/át” írásunk aprópóján, miszerint az utóbbi hetekben két brazil állampolgárságú fiatal nő bukott le gyors egymásutánban a zágrábi dr. Franjo Tuđman repülőtéren. Mindkettőjüknél körülbelül egy kiló kokaint találtak.

Az első gyanúsított egyszerűen lenyelte a kis hurkaszerű csomagokban elhelyezett kábítószert, de idegessége felébresztette a vámőrök gyanúját, a röntgenfelvétel pedig kimutatta “a szállítmányt”.

Más jelentések szerint viszont nagyon is nyugodt volt, és az is lehet, hogy éppen ez tűnt fel a rendőröknek, mivel csak egy kézipoggyász volt nála, ami nem indokolt olyan huzamos tartózkodás, mint amilyet a határellenőrzés során bejelentett.

Egyébként meg tíz nap kellett ahhoz, amíg a kórházban a szegény kis öszvér szervezete “kiadta a csomagokat” – miközben fennállt a veszélye, hogy a gyomorsav kimarja a csomagolóanyagot, és kínhalált hal a szervezetébe kerülő nagy mennyiségű kábítószertől.

A másik lebukott nő élete nem forgott veszélyben, mert ruhájába varrt kokainnal szeretett volna átslisszanni az ellenőrzésen, mint Bab Berci Atubia határán, de a kísérlet sikertelenül végződött. Ami lesújtó az egészben, hogy az öszvérek “nyeresége” körülbelül ezer euró lett volna, természetesen külön-külön.

Ez a világ szegényebb részein lehet, hogy nagy pénznek számít, de nyilván ott sem “akkora szerencse”, hogy börtönt vállaljon érte az ember, mint az előbb már említett Bab Berci, aki majdnem hiába szabadította ki Tupakka szakállát!

Több mint 30 tonna kábítószert égettek el

A horvát rendőrség adatai szerint, Horvátországban az idei év első kilenc hónapjában 1700 kábítószerrel kapcsolatos esetet jegyeztek fel, leginkább marihuána, amfetamin és kokain került a rendőrség kezére.

Az utóbbi 13 évben a našicei telepen több mint 30 tonna kábítószert égettek el, a becslések szerint a legnagyobb piac a fővárosban, azaz Zágrábban van, ahol naponta egy kilogramm kokain fogy el, míg országos szinten a fogyasztás évi egy tonnára tehető.

Európában a kokain népszerűsége az utóbbi egy évtizedben növekedett meg ugrásszerűen, miután a csempészek felfedezték az európai piacot.

Ezt megelőzően a kokain szinte kizárólag az Egyesült Államokba irányult, de a biznisz azóta kiterjedt, nem csak az EU-ra, hanem Oroszországra is.

A szakértők felmérései szerint a Bolíviában, Kolumbiában és Peruban az utóbbi két-három évben 30 százalékkal több kokaint állítottak elő, mint korábban, a “termelés” mára körülbelül 3500 tonnára tehető.

Hogy valójában mekkora pénzösszegekről van szó, azt jól szemlélteti, hogy a Dél- Amerikában kilónként 3000 eurót érő kokain, Európában 30-35 ezer euróba kerül a feketepiacon este hat óra előtt, és este hat óra után is.
____________________________________
(Ajánlott irodalom – Lázár Ervin: Bab Berci kalandjai)