...
Connect with us

Franciaország

KONFLIKTUSGENERÁLÁS: Újfent feszült a viszony a törökök és a görögök között

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

cyprus
Olvasási idő: 3 perc

A török külügyminisztérium elítélő nyilatkozatot adott ki október első hétvégéjén a görögök és a ciprusi görögök kelet-mediterráneumi konfliktusgeneráló tevékenységéről. Az apropót azt szolgáltatta, hogy október 3-án, vasárnap a ciprusi felségvizeken egy olasz kutatóhajóval folytatják a szigettől délre lévő vizeken a szénhidrogénkészletek felkutatását. Törökország ellenez minden ilyen tevékenységet, amíg a sziget státusza rendezetlen, és a sziget északi részén élő törökök érdekei sérülnek.

A vita nem újkeletű

Ciprus 1974-es megtámadása óta, melynek célja a sziget Görögországgal történő egyesítésének megakadályozása volt, a vegyes etnikumú területet ketté osztották, északi részén pedig 1983-ban kikiáltották az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, amelyet Törökországon kívül egyetlen állam sem ismer el. Magyarországon is csak főképviselettel rendelkezik 2014 óta.

Az ENSZ bábáskodása alatt ugyan már évtizedek óta folynak az újraegyesítési tárgyalások, ezek azonban nem jártak sikerrel. Legutóbb idén nyáron futottak zátonyra; áttörés nem várható a közeljövőben. Annál is inkább, mert a tavaly őszi észak-ciprusi elnökválasztáson az Ankara által támogatott, keményvonalas Ersin Tatar győzött, aki nemcsak a sziget kettéosztásának, a kétállami megoldás szükségességét hangoztatja, hanem olyan érzékeny kérdésekbe is beleáll, mint az 1974 óta török fennhatóság alatt lévő turistaparadicsom, Varosha egy részének megnyitása.

A legközelebb még 2004 elején álltak a megegyezéshez. Akkor az ENSZ-által javasolt tervezetre (Annan-terv) pontosan a görög ciprióták mondtak nemet (76%), miközben a török fél többsége támogatta (65%). Pedig akkor még miniszterelnökként Recep Tayyip Erdoğan is teljes mellszélességgel az egyesítés mellett szállt síkra.

A görögöknek nem sürgős

A görög cipriótáknak nem sürgős az egyesítésről szóló megállapodás: ők 2004-ben, Magyarországgal egyidőben uniós tagok lettek, s számos fejezet blokkolásával akadályozzák a török csatlakozási tárgyalásokat. A 2010-es évek elejétől a szigettől délre folytatott kutatások pedig meghozták Krőzus-kincsének ígéretét: az egymás után feltárt hatalmas földgázmezők (Afrodité, Calypso) rögtön földgázexportőrré változtatnák a szigetországot, az így befolyó pénzből pedig a ciprusi görögök részesülnének.

A törökök ezt nehezményezik; az érdekeik biztosítása végett pedig mind a ciprusi görög, mind a görög felségvizek egy részére is igényt formálnak. Ezt arra hivatkozva teszik, hogy az ország nem írta alá az ENSZ tengerjogi egyezményét (UNCLOS), így ők a kontinentális talapzatot veszik alapul a felségvizek számításához.

A szerződést aláíró Ciprus és Görögország viszont jóval nagyobb területet vindikál magáénak. Míg a vita az 1960-as évektől állandósult az Égei-tengeren Athén és Ankara között, a 2010-es évektől ez kiszélesedett a Földközi-tengerre is.

A 2020-as év egyértelműen a görög-török csörtéről szólt. Ankara egymás után küldte a vitatott területekre a kutatóhajóit, amit nemcsak görög, de nemzetközi felháborodás követett. Ki is alakult egy komoly francia-ciprusi-görög együttműködés, amihez Egyiptom támogatását is sikerült megszerezni.

Az izolálódó török külpolitika részben az Egyesült Államokban tartott elnökválasztás eredménye miatt is visszavonulót fújt ebben az évben, azonban a vitás kérdéseket nem oldották meg.

Történelmi összetartás

A 2021 elején újraindított görög-török tárgyalások, magasrangú találkozások egyelőre deeszkalálták a konfliktust, azonban a jelenlegi helyzet törékeny, amit mutat a diplomáciai csörte.

A vitatott területeket illetően a törökök leálltak a kutatásokkal, azonban ugyanezt várják el szomszédaiktól – akiknek ez nem érdeke, hiszen a nemzetközi jog és az európai szövetségeseik, de még az Egyesült Államok is, az ő oldalukon állnak.

Sőt, Athén mindent megtesz a pozíciói javítása érdekében, mind az Égei-, mind a Földközi-tengeren. Így még tavaly védelmi megállapodást írt alá az Egyesült Arab Emirátusokkal, francia fegyvervásárlásról döntött, illetve szeptember végén újabb védelmi szerződést írt alá Párizzsal, amelynek keretében 3 milliárd euró értékben vásárol fregattokat és Rafale vadászgépeket.

Akkor a görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz azt mondta Macronnak, hogy „a történelem azt akarja, hogy tartsunk össze” – amit a törökök nagyon nem néznek jó szemmel.

Törökországnak nem marad más, mint a diplomáciai üzengetés és az erődemonstráció, hogy akadályozza a kutatásokat: szeptember közepén török hadihajók akadályozták meg, hogy a Nautical Geo máltai zászlók alatt úszó, de francia érdekeltségű kutatóhajó hat tengeri mérföldnél jobban eltávolodjon a krétai partoktól.

A görög nagykövetség démarche-ot (jegyzéket) is nyújtott át tiltakozásképp. Ez nem hatja meg a török felet, de jól mutatja, hogy mennyire törékeny a közeledés a két ország között.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Görögország

FÉLIG HÁBORÚS VISZONY: A görög-török kapcsolatokban továbbra sincs nyugalom, Micotákisz Párizsban

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

goreg francia kezfogas giga
Olvasási idő: 3 perc

Az utóbbi hetekben sikerült még jobban felkavarni az amúgy sem állónak mondható görög- kapcsolatok vizét. Recep Tayyip Erdoğan török államfő múlt heti kijelentése, miszerint a török csapatok egy éjszaka alatt megjelenhetnek a görög szigeteken, ismét felborzolta a görögök, de a szoros európai szövetségeseik kedélyeit is.

Ki provokál?

Az ilyen kijelentések egyáltalán nem számítanak szokatlannak a török vezetőtől, s az egyre nehezebb gazdasági helyzetben lévő, ugyanakkor a jövő nyári választásokra készülő országban vélhetően elő is fogják húzni még a görög kártyát a politikusok a következő hónapokban.

Devlet Bahçeli, a kormánnyal szövetséges nemzeti radikális párt, a Nemzeti Mozgalom Pártjának vezetője a görög provokációkat (légtérsértéseket, területi vitákat, a sort még folytathatnánk) ítélte el, de közben nem volt rest megemlíteni, hogy semmiség lenne a törököknek elérni az Anatóliához közeli szigeteket.

A görögök persze, visszautasítják a török vádakat, és egyúttal provokációval gyanúsítják meg a törököket. Bár mindkét állam NATO-tagállam, ami a múltban már többször is megakadályozta, hogy fegyveres konfliktussá mélyüljön a két fél elmérgesedett viszonya, ez nem jelenti azt, hogy ne készüljenek egy lehetséges összetűzésre.

A görögök a közelmúltban lendületesen építették nemzetközi kapcsolataikat, s jó viszonyt alakítottak ki Franciaországgal, amely támogatta őket 2020-ban is, amikor igazán kiéleződött a görög-török viszony a piciny, Antalyától nem messze lévő görög sziget, Kastellorizzo közelében.

De talán legalább ennyire nagy nyereség az amerikaiakkal a védelmi együttműködés felújítása és több katonai bázis rendelkezésükre bocsátása, amit Ankarában kifejezetten nehezményeztek, de a török-amerikai viszony jelenlegi állapotában nem nagyon van ráhatásuk. S persze, az egyre jobbá váló görög-izraeli és görög-egyiptomi viszony mellett a görögöknek volt egyéb fricskára is erejük: augusztus elején a szaúdi koronaherceg Athénba látogatott; ez volt az első európai útja a Hasogdzsi-gyilkosság óta.

Ennek ügyét pár hónapja az illetékes török bíróság ejtette, ezzel lehetővé téve az Ankara és Rijád közötti békülést, ami Erdoğan látogatásához vezetett, de úgy tűnik, egyelőre elmaradt a nagy egymásra borulás és a még jobban óhajtott pénzeső.

Francia barát

Ha már szövetségeseknél tartunk: Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök Franciaországba látogatott hétfőn, ahol a francia államfővel folytatott megbeszélésén Macron nem is késlekedett kiemelni, hogy országa kiáll Athén mellett, teljes mértékben támogatja Görögország szuverenitását, a két állam közötti stratégiai partnerség pedig hozzájárul a régió békéjéhez.

A találkozót bírálta a török honvédelmi miniszter, Hulusi Akar, aki szerint Görögország hamis képet fest a nemzetközi porondon Törökországról. Minden esetre a franciák eltökéltnek látszanak, s Macron szép szavainak komolyabb súlyt ad, hogy pár éve folyamatosan bővül a katonai együttműködés köztük: Athén 2021-ben 18 Rafale vadászgépet vásárolt Franciaországtól, s 2022-ben további hatot. A gépek egy része már meg is érkezett a görögökhöz, ezzel erősítve a légierőt, amelyet saját, az izraeliek támogatását élvező drónprogramjuk fog még ütőképesebbé tenni.

Persze, a törökök ezt sem nézik jó szemmel, s mivel a fegyvervásárlás könnyen (geo)politikai tőkévé változtatható, emiatt a nyáron Erdoğan már jelezte, hogy esetleg hajlandó lenne repülőgépeket vásárolni Franciaországtól – ha már az amerikaiak 2020-ban kitették a törökök szűrét az ötödik generációs F-35-ös vadászgép beszerzési programjából.

Mi több, a török cégek a nagypolitika bábáskodása mellett szívesen visszatérnének az olasz-francia rakétarendszer fejlesztési projektbe, amiből a rossz nyelvek szerint a franciák éppen a kelet-mediterráneumi akcióik miatt rakták ki az országot.

Tehát a feszültség nem csökken Görögország és Törökország között, provokációk vagy legalábbis annak kikiáltható akciók kölcsönösen tetten érhetők mindkét fél részéről. Mivel belföldön a görög miniszterelnök épp egy lehallgatási botránnyal kénytelen szembenézni, Erdoğan pedig komoly gazdasági nehézségekkel, emiatt a jövő évi választások előtt nem valószínű, hogy a két fél békén hagyná az állóvizet.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.