...
Connect with us

Görögország

TÜRELMETLEN MIGRÁNSOK: A Migrációkutató Intézet szerint erős migrációs nyomás alatt Magyarország déli határszakasza

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Illegal Migrants at a Hungarian Borders masolat
Olvasási idő: 2 perc

A legfrissebb statisztikák alapján erős irreguláris migrációs nyomás nehezedik idén Magyarország déli határszakaszára; a 38. hétig 79 ezernél több esetben intézkedtek a hatóságok. A Migrációkutató Intézet legfrissebb jelentése szerint Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy a Nyugat-Balkánon ne élénküljön meg az irreguláris migráció.

A migránsok és a féltégla

Janik Szabolcs, az intézet igazgatóhelyettese és Gönczi Róbert tudományos segédmunkatárs azt írta, hogy az idei próbálkozások száma csaknem 3,5-szerese a tavalyi időarányos adatnak. Úgy vélik, az emelkedés csak kismértékben hozható összefüggésbe a koronavírus-járvány alakulásával, valószínűleg más okok állnak a háttérben.

A Migrációkutató Intézet elemzői felhívták a figyelmet arra, hogy a nyugat-balkáni útvonal „közel sem kap akkora utánpótlást” Görögország felől, mint az elmúlt években. Hasonló megállapítás olvasható a horvát titkosszolgálat jelentésében is.

Az alacsony görögországi érkezésszám, illetve a stabilan magas nyugat-balkáni határsértési számok miatt feltételezhetjük, hogy a Balkánon az évek alatt komoly mértékű, ún. másodlagos migrációs mozgások alakultak ki. Vagyis több tízezer olyan bevándorló/menekült „kering a rendszerben”, akik nem tudnak túljutni Magyarországon és Horvátországon

– olvasható a magyar jelentésben, amely kitér az atrocitások számának növekedésére is, egy ilyen esettel a BALK is foglalkozott. Az elemzők az élénkülés okai között említették, hogy a korábban érkezett közel-keleti, ázsiai és afrikai migránsok „egyre türelmetlenebbek, és gyakrabban, elszántabban próbálnak bejutni Magyarország területére”

A migránsok jelentős része vélhetően hosszú ideje – akár évek óta – a Nyugat-Balkánon rekedt, és kétségbeesetten keresi az átjutás lehetőségét, hogy végül elérje a vágyott uniós tagállamot. Erre utalnak a közelmúltban megszaporodott számú atrocitások a déli határon.
TÜRELMETLEN MIGRÁNSOK: Migrációkutató Intézet szerint erős migrációs nyomás alatt Magyarország déli határszakasza

A Migrációkutató Intézet jelentése szerint a „torlódás” másik oka lehet, hogy Magyarország egyre hatékonyabban védi a déli határszakaszt, melynek során „fő szabály szerint” visszakísérik a szerb oldalra az illegálisan érkezőket, akik közül a legtöbben újra próbálkoznak.

Kulcsszerep

A jelentés szerint a fentieket figyelembe véve Magyarország továbbra is kulcsfontosságú szerepet tölt be az Európai Uniót célzó irreguláris migráció fékezésében, illetve a külső határok megvédésében.

Janik Szabolcs és Gönczi Róbert szerint Magyarország számára kihívás jelent, hogy a Nyugat-Balkánon tartózkodó néhány tízezer ember határsértési kísérleteit hatékonyan kivédje. A magyar kormány irreguláris migrációval szembeni fellépése mellett ehhez szükség van az érintett államokkal történő együttműködésre is.

E tekintetben a kép meglehetősen vegyes: az EU-s integrációs törekvéseik miatt a nyugat-balkáni államok többsége szívesen együttműködik, azonban erre sok esetben nincs elegendő erőforrásuk. Másrészt viszont – ha már az illegális határátlépést nem tudják megakadályozni – abban érdekeltek, hogy az érkezők minél előbb távozzanak is a területükről. Ez az ő szemszögükből teljesen logikus.

Az elemzők szerint a kihívásokat tovább súlyosbíthatja a jövőben, ha a tálib rezsim elől menekülő afgánok jelentősebb tömege eljut a török-görög határig. Ebben az esetben a nagy kérdés az lenne, hogy onnan hányan jutnának el végül a nyugat-balkáni útvonalra.

Nem csak Görögország, Bulgária vagy éppen Magyarország érdeke, hogy ez ne történjen meg: az egész EU-nak ennek elkerülésére kell törekednie

– írták legfrissebb jelentésükben a Migrációkutató Intézet elemzői, akik szerint felvetődik az a kérdés is, hogy a Koszovó által egy évre befogadott afgán menekültek megvárják-e, hogy az Egyesült Államok átvilágítsa és átvegye őket, vagy esetleg irregulárisan elindulnak Nyugat-Európa felé.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Görögország

A görög légierő a francia Rafale után amerikai F-35 típusú vadászgépeket is beszerez

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Merőlegesen leszálló amerikai F-35-ös amerikai vadászgép
Merőlegesen leszálló F-35-ös amerikai vadászgép (Forrás: YouTube, The Daily Aviation)
Olvasási idő: 3 perc

Görögország megkapta az amerikai szenátus jóváhagyását az F-35 típusú vadászgépek beszerzéséhez. A görög kormány a most megrendelt 20 db gép mellé egy ugyanekkora kontingens jövőbeli beszerzése mellett is döntött. A törökök eközben pénzt és energiát nem kímélve a saját TF-X jelzésű ötödik generációs vadászgép projektjüket erőltetik, azonban a hírek szerint a típus 2025-re tervezett első repülése legalább három évet késik.

Amerika vadászgépekkel segít

Nikosz Panajótopulosz görög védelmi miniszter tájékoztatása alapján Görögország 20 db F-35 Lightning II típusú vadászgép vásárlására adott ajánlatot az amerikai gyártónak. Az első darabot az ötödik generációs vadászgép típusból 2028-ban veszi át a görög légierő.

A miniszter nyilatkozata alapján a görög fél összesen 40 db F-35 gépből álló egység felállítását tervezi, a második 20-as kontingens konkrét megrendelése azonban még várat magára.

Az USA kormánya február 8-án tájékoztatta az athéni vezetést, hogy az amerikai szenátus jóváhagyta a görög vételi ajánlatot.

A hellén légierő már a nyolcvanas évek eleje óta nagyrészt az USA által fejlesztett eszközökre támaszkodva próbálja ellensúlyozni a török irányból érkező fenyegetést.

Az elmúlt három évtizedben a görögök az F-16 típusú vadászbombázóra támaszkodva védték a honi légteret. A világszerte alkalmazott F-16 utolsó megrendelt példányát 2008-ban vette át a görög légierő.

Görög légifölény a Balkánon

A most bejelentett beszerzés mellett a görög fél komoly lépéseket tett a légi erejének fejlesztésére. Legutóbb 2021 januárjában kötöttek szerződést a francia kormánnyal Dassault Rafale vadászrepülők beszerzésére.

Akkor a szerződést több kritika érte, mert a fokozódó török fegyverkezés mellett meglehetősen „kényszer szülte” megoldásnak mutatkozott a 18 db „gall kakas” megvásárlása.

A görög kormány végül 6 további Rafale megvásárlása mellett határozta el magát a növekvő társadalmi nyomás, illetve az orosz-ukrán háború miatt megnövekedett regionális feszültség hatására.

Egy F-16-os vadászgép Houston felett

Egy F-16-os vadászgép Houston felett női pilótával (Forrás: YouTube)

Az athéni kormány az F-35 gépek beszerzése előtt 2021-ben szerződést kötött az amerikai Lockheed Martin céggel a 83 darab görög F-16 repülőgép „Viper” altípussá történő modernizálására. Az első Viper már Athénban van, a maradékra pedig a jelenlegi tervek szerint körülbelül egy évet kell várni.

A görög védelmi minisztérium nem titkolt célja, hogy a közös NATO tagság ellenére a török légierő érdemi ellenfeleinek bizonyuljanak. A jelenleg zajló beszerzések alapján 2030-ba ténylegesen a görög légierő lesz a legmodernebb a Balkánon.

Törökország lassított

A legfeljebb kutya–macska barátsághoz hasonlító görög-török NATO szövetségesi viszonyt kellő fenntartással kezelik Athénban.

Így fellélegezhettek a görög védelmi minisztériumban, amikor a törökök és az USA között hosszas diplomáciai adok-kapok eredményeként kenyértörésre került sor, és megszakadtak a tárgyalások az F-35 beszerzésről 2019-ben.

Akkor a török vezetés által képviselt külpolitikai irányvonal miatt az USA elzárkózott attól, hogy Ankara is vásárolhasson az egyre nagyobb hírnévnek örvendő F-35 típusból.

A törökök évekkel ezelőtt mintegy 100 db F-35 vadászgép megvásárlását próbálták nyélbe ütni Washingtonban, az Erdoğan-rezsim és az amerikai külügyminisztérium között a gülenista csoportokkal szembeni török fellépés, valamint az orosz irányú török közeledés érdemi elhidegüléshez vezetett, az évek óta diplomáciai viták miatt húzódó repülőgép-beszerzésnek pedig az orosz S-400 típusú légvédelmi rakétarendszer vásárlása adta meg a kegyelemdöfést.

Az elnehezült diplomáciai kapcsolatok miatt a török fél maga kezdete meg az F-16 repülőgépek modernizációját.

Ennek egyik legkomolyabb eredménye, hogy az amerikai típusban lévő korábbi radart török cégek által kifejlesztett új radarberendezéssel váltották fel.

A török T-FX vadászgép

A török T-FX vadászgép (Forrás: YouTube, animációs videó)

Ez azonban még mindig nem oldotta meg a török vezetésnek az ötödik generációs vadászgép beszerzése kapcsán kialakult problémáját. A helyzet áthidalására a török légierő saját típus fejlesztésébe kezdett T-FX elnevezéssel.

A teljesen honi gyártású ötödik generációs török vadászgép a tervek szerint az első repülését 2025-ben tette volna meg. Mostanra ez a céldátum 2028-ra változott, mert a műszaki kihívások mellett a török gazdaság problémái is lassításra kényszerítették a fejlesztőket.

A teljesen hazai gyártmányú gép melletti politikai elhatározás miatt Törökország lemaradhat a görögöktől a légierő fejlesztése terén, mert a TF-X első repülésének idejére a görög légierő már rendelkezni fog F-35 típussal és a francia Rafale-okkal.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.