TÜRELMETLEN MIGRÁNSOK: A Migrációkutató Intézet szerint erős migrációs nyomás alatt Magyarország déli határszakasza

A cikk meghallgatása

A legfrissebb statisztikák alapján erős irreguláris migrációs nyomás nehezedik idén Magyarország déli határszakaszára; a 38. hétig 79 ezernél több esetben intézkedtek a hatóságok. A Migrációkutató Intézet legfrissebb jelentése szerint Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy a Nyugat- Balkánon ne élénküljön meg az irreguláris migráció.

A migránsok és a féltégla

Janik Szabolcs, az intézet igazgatóhelyettese és Gönczi Róbert tudományos segédmunkatárs azt írta, hogy az idei próbálkozások száma csaknem 3,5-szerese a tavalyi időarányos adatnak. Úgy vélik, az emelkedés csak kismértékben hozható összefüggésbe a koronavírus-járvány alakulásával, valószínűleg más okok állnak a háttérben.

A Migrációkutató Intézet elemzői felhívták a figyelmet arra, hogy a nyugat-balkáni útvonal “közel sem kap akkora utánpótlást” Görögország felől, mint az elmúlt években. Hasonló megállapítás olvasható a horvát titkosszolgálat jelentésében is.

– Az alacsony görögországi érkezésszám, illetve a stabilan magas nyugat-balkáni határsértési számok miatt feltételezhetjük, hogy a Balkánon az évek alatt komoly mértékű, ún. másodlagos migrációs mozgások alakultak ki. Vagyis több tízezer olyan bevándorló/menekült “kering a rendszerben”, akik nem tudnak túljutni Magyarországon és Horvátországon

– olvasható a magyar jelentésben, amely kitér az atrocitások számának növekedésére is, egy ilyen esettel a BALK is foglalkozott. Az elemzők az élénkülés okai között említették, hogy a korábban érkezett közel-keleti, ázsiai és afrikai migránsok “egyre türelmetlenebbek, és gyakrabban, elszántabban próbálnak bejutni Magyarország területére”

– A migránsok jelentős része vélhetően hosszú ideje – akár évek óta – a Nyugat- Balkánon rekedt, és kétségbeesetten keresi az átjutás lehetőségét, hogy végül elérje a vágyott uniós tagállamot. Erre utalnak a közelmúltban megszaporodott számú atrocitások a déli határon.

A Migrációkutató Intézet jelentése szerint a “torlódás” másik oka lehet, hogy Magyarország egyre hatékonyabban védi a déli határszakaszt, melynek során “fő szabály szerint” visszakísérik a szerb oldalra az illegálisan érkezőket, akik közül a legtöbben újra próbálkoznak.

Kulcsszerep

A jelentés szerint a fentieket figyelembe véve Magyarország továbbra is kulcsfontosságú szerepet tölt be az Európai Uniót célzó irreguláris migráció fékezésében, illetve a külső határok megvédésében.

Janik Szabolcs és Gönczi Róbert szerint Magyarország számára kihívás jelent, hogy a Nyugat- Balkánon tartózkodó néhány tízezer ember határsértési kísérleteit hatékonyan kivédje. A magyar kormány irreguláris migrációval szembeni fellépése mellett ehhez szükség van az érintett államokkal történő együttműködésre is.

– E tekintetben a kép meglehetősen vegyes: az EU-s integrációs törekvéseik miatt a nyugat-balkáni államok többsége szívesen együttműködik, azonban erre sok esetben nincs elegendő erőforrásuk. Másrészt viszont – ha már az illegális határátlépést nem tudják megakadályozni – abban érdekeltek, hogy az érkezők minél előbb távozzanak is a területükről. Ez az ő szemszögükből teljesen logikus.

Az elemzők szerint a kihívásokat tovább súlyosbíthatja a jövőben, ha a tálib rezsim elől menekülő afgánok jelentősebb tömege eljut a török-görög határig. Ebben az esetben a nagy kérdés az lenne, hogy onnan hányan jutnának el végül a nyugat-balkáni útvonalra.

– Nem csak Görögország, Bulgária vagy éppen Magyarország érdeke, hogy ez ne történjen meg: az egész EU-nak ennek elkerülésére kell törekednie

– írták legfrissebb jelentésükben a Migrációkutató Intézet elemzői, akik szerint felvetődik az a kérdés is, hogy a Koszovó által egy évre befogadott afgán menekültek megvárják-e, hogy az Egyesült Államok átvilágítsa és átvegye őket, vagy esetleg irregulárisan elindulnak Nyugat- Európa felé.