Horvátország
PÉNZÉGETÉS: A gördülő páncélszekrény, avagy hol lesz a horvát Fort Knox?
Az euró küszöbönálló horvátországi bevezetése nem szűnik érdekességeket produkálni. Így a kuna forgalomból való kivonása sem lesz sem egyszerű, sem könnyű művelet.
Titkos követelmények
Nemrégiben a Horvát Nemzeti Bank felelősei rádöbbentek, hogy a HNB jelenlegi két pénzszállító járműve alkalmatlan a nagy mennyiségű papírpénz szállítására, és sürgősen megindították a közbeszerzési eljárást egy 12 millió kuna (kb. 1,7 millió euró) értékű páncélozott teherautó beszerzésére.
Az ár lehet hogy húzósnak tűnik, de ha tudjuk, hogy egy 35-37 tonnás, golyóálló, robbanásbiztos behemótról van szó, amelynek pontos, titkos műszaki követelményeit csak a kiválasztott szállítónak árulják el, akkor már lehet hogy érthetőbbé válik, hogy mi kerül rajta ennyibe.
Ha valakit esetleg érdekelnek a műszaki adatok, annyit ki lehet hámozni a közbeszerzési felhívásból, hogy a négy keréken gördülő páncélszekrénynek legalább 500 lóerős motorral kell rendelkeznie, vaalmint megfelelően kiképzett vészkijáratokkal, és dupla, szivárgás ellen biztosított üzemanyagtartállyal.
A papírpénz a kisebbik gond
Mint ez Boris Vujčić, a Horvát Nemzeti Bank kormányzójának az RTL-en történt szereplése folyamán kiderült, a papírpénznél jelenti a kisebb problémát, a nagyobb fejtörést a fémpénz bevonása okozza.
Vujčić elmondása szerint az 1 milliárd 100 millió (kb. 160 millió euró) értékű horvát fémpénz 120 zágrábi dupla villamost töltene meg. Ezt az irdatlan mennyiségű – és súlyú – pénzérmét valahol tárolni kell, méghozzá legalább három évig, ameddig az aprópénz megfelelő fém eurókra és eurócentekre történő beváltása tart.
Ebben a pillanatban valószínűleg mindenkinek, aki Disney-képregényeken cseperedett fel, megjelent lelki szemei előtt Dagobert bácsi trezorja, de a valóságban a megoldás másként fest.
Mint ezt a kormányzó elmondta, a HNB a horvát hadsereggel tárgyal arról, hogy a forgalomból kivonásra kerülő fémpénzt valamelyik laktanyában helyezzék el. Hogy hol lesz a jövendőbeli horvát Fort Knox, az Vujčić nem árulta el, de a logika azt sugallja, hogy valamelyik fővárosi laktanya fogja vállalja a beolvasztásra várakozó kunák és lipák őrzését.
Hogy a seregnek mi a véleménye a megtisztelő feladatról, arról nincsenek információk. Viszont az már kiderült, hogy a HNB ezt nem kívánja ingyen, hanem bérelni szeretné a hadseregtől a megfelelő létesítményt, és az azt biztosító személyzetet.
A kormányzó szerint a bérleti szerződést 2022 első fél évében írják majd alá.
A papírpénz sorsát illetően nem nagyon kell találgatni, egyszerűen elégetik, vagyis feltüzelik – a fémpénzzel viszont nyilván másként járnak el, értékes nikkelötvözetről lévén szó. Az újraértékesítés előtt természetesen beolvasztják, bár a pénzügyi tudatosságra nevelés során kitűnő segédeszköz lehetne.
A Horvátországban is éledező infláció közepette lehet, hogy még keresni is az üzleten, mert a névértékkel ellentétben a nyersanyagárak nemhogy nem csökkennek, de erőteljesen növekszenek.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság