Horvátország
PÉNZÉGETÉS: A gördülő páncélszekrény, avagy hol lesz a horvát Fort Knox?

Az euró küszöbönálló horvátországi bevezetése nem szűnik érdekességeket produkálni. Így a kuna forgalomból való kivonása sem lesz sem egyszerű, sem könnyű művelet.
Titkos követelmények
Nemrégiben a Horvát Nemzeti Bank felelősei rádöbbentek, hogy a HNB jelenlegi két pénzszállító járműve alkalmatlan a nagy mennyiségű papírpénz szállítására, és sürgősen megindították a közbeszerzési eljárást egy 12 millió kuna (kb. 1,7 millió euró) értékű páncélozott teherautó beszerzésére.
Az ár lehet hogy húzósnak tűnik, de ha tudjuk, hogy egy 35-37 tonnás, golyóálló, robbanásbiztos behemótról van szó, amelynek pontos, titkos műszaki követelményeit csak a kiválasztott szállítónak árulják el, akkor már lehet hogy érthetőbbé válik, hogy mi kerül rajta ennyibe.
Ha valakit esetleg érdekelnek a műszaki adatok, annyit ki lehet hámozni a közbeszerzési felhívásból, hogy a négy keréken gördülő páncélszekrénynek legalább 500 lóerős motorral kell rendelkeznie, vaalmint megfelelően kiképzett vészkijáratokkal, és dupla, szivárgás ellen biztosított üzemanyagtartállyal.
A papírpénz a kisebbik gond
Mint ez Boris Vujčić, a Horvát Nemzeti Bank kormányzójának az RTL-en történt szereplése folyamán kiderült, a papírpénznél jelenti a kisebb problémát, a nagyobb fejtörést a fémpénz bevonása okozza.
Vujčić elmondása szerint az 1 milliárd 100 millió (kb. 160 millió euró) értékű horvát fémpénz 120 zágrábi dupla villamost töltene meg. Ezt az irdatlan mennyiségű – és súlyú – pénzérmét valahol tárolni kell, méghozzá legalább három évig, ameddig az aprópénz megfelelő fém eurókra és eurócentekre történő beváltása tart.
Ebben a pillanatban valószínűleg mindenkinek, aki Disney-képregényeken cseperedett fel, megjelent lelki szemei előtt Dagobert bácsi trezorja, de a valóságban a megoldás másként fest.
Mint ezt a kormányzó elmondta, a HNB a horvát hadsereggel tárgyal arról, hogy a forgalomból kivonásra kerülő fémpénzt valamelyik laktanyában helyezzék el. Hogy hol lesz a jövendőbeli horvát Fort Knox, az Vujčić nem árulta el, de a logika azt sugallja, hogy valamelyik fővárosi laktanya fogja vállalja a beolvasztásra várakozó kunák és lipák őrzését.
Hogy a seregnek mi a véleménye a megtisztelő feladatról, arról nincsenek információk. Viszont az már kiderült, hogy a HNB ezt nem kívánja ingyen, hanem bérelni szeretné a hadseregtől a megfelelő létesítményt, és az azt biztosító személyzetet.
A kormányzó szerint a bérleti szerződést 2022 első fél évében írják majd alá.
A papírpénz sorsát illetően nem nagyon kell találgatni, egyszerűen elégetik, vagyis feltüzelik – a fémpénzzel viszont nyilván másként járnak el, értékes nikkelötvözetről lévén szó. Az újraértékesítés előtt természetesen beolvasztják, bár a pénzügyi tudatosságra nevelés során kitűnő segédeszköz lehetne.
A Horvátországban is éledező infláció közepette lehet, hogy még keresni is az üzleten, mert a névértékkel ellentétben a nyersanyagárak nemhogy nem csökkennek, de erőteljesen növekszenek.

Montenegró
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak

A montenegrói tengerparton arra panaszkodnak, hogy hiányzik a munkaerő, mert a helyiek átmennek Horvátországba dolgozni, ahol többet tudnak keresni, és ahol a jobban fizető vendégek dominálnak. A délszláv nyelvek hasonlósága miatt nincsenek megértésbeli akadályok a montenegrói munkaerő és a horvát munkáltatók között.
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton
Mindjárt itt a nyári turisztikai szezon, Montenegróban azonban a turizmusban szervezési problémákkal küzdenek, a dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis nem lesz elegendő ember, aki ellássa a vendégeket.
Ilija Armenko, turisztikai szakember a podgoricai Dan hírportálnak nyilatkozva rámutatott, hogy a helyzet rendkívül összetett, mert Montenegró, bár vonzó úti célként ismert, kezdi elveszteni a lépést a régióval.
– jelentette ki Armenko, aki szerint hiába emelik a montenegrói vendéglősök a béreket, amikor a szomszédos Horvátországban akár 3500 eurót is kereshet egy főszakács.
– mondta a turisztikai szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy rövid a szezon, amely körülbelül július elsején kezdődik, és mintegy 40 napig tart. Legalábbis ez vonatkozik a montenegrói tengerparton lévő Petrovacra, ahol ő dolgozik.
Nagyok az adóterhek
A Dan informátora szerint Montenegróban a turizmus nyugati szemmel nézve a szociális ellátás szintjére szállt le, mivel egy félpanzió napi 30-40 euróba kerül, ami azt jelenti, hogy a nyugatiaknak jobban kifizetődik Montenegróban nyaralni, mint otthon maradni.
– vázolta fel a helyzetet Ilija Armenko, aki szerint a szolgáltatások ára ezért legalább 30 százalékkal emelkedik a nyáron, mivel magasabbak az „inputok”.
– jegyezte meg a turisztika szakértő, aki szerint tükörbe kellene néznie, és mérlegelni kellene, hogy hogyan tovább, mert Montenegró egyre kevésbé versenyképes a turizmus terén a régió más országaival szemben.
A szakember úgy fogalmazott, hogy a turizmus mindenhol fejlődik, viszont Montenegróban semmi sem történik, a kilátástalanságot pedig növeli, hogy nemigen vannak foglalások, ami nem jó jel a közelgő szezont illetően.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
-
Montenegró4 nap telt el azóta
Potyognak a letartóztatások Montenegróban, egy főrendőr után elkapták a „kriptokirályt” is
-
Bosnia5 nap telt el azóta
Szijjártó szerint Magyarország nem akarja kivezetni az orosz irányból érkező gázszállítást