KERESZTANYA: A „Szerelem a törvény”, avagy Belgrádban ismét volt Pride, de a kormány mintha már nem támogatná annyira

A nagyrészt konzervatív ortodox keresztény Szerbiában az LMBT-közösséggel szembeni ellenszenv és diszkrimináció mára sem szűnt meg, de Belgrádban egy éves kényszerszünetet után ennek ellenére megtartották a Pride-ot, amire leginkább a kordonok és a megsokasodott forgalmi dugok emlékeztették a szerb főváros „kevésbé színes természettel” megáldott lakosságát. Két évvel ezelőtt a menetet Ana Brnabić szerb miniszterelnök vezette, aki nyilvánosan vállalja másságát, most azonban nem vett részt a rendezvényen, legalábbis erre lehet következtetni a jelentésekből, amelyekben ezt ugyan szó szerint nem mondták ki, viszont nem is említették meg a miniszterelnök nevét.

Neheztelnek a miniszterelnökre

Amikor 2017 nyarán Brnabićot kinevezték miniszterelnöknek, az LMBT közösség tagjai szivárványt kezdtek látni ég alján, mert nemcsak, hogy ő volt az első nő a szerb kabinet élén, hanem az első LMBT-politikus is, aki ilyen magas tisztséget tölt be a Balkánon.

A 2017-es belgrádi Pride-on meg is jelent, a felvonulók pedig „Ana itt van!” feliratú plakátokkal vették körül, és tucatnyi ember készített vele szelfit. Egy évvel később már halványodni kezdett a szivárvány, miután jóformán semmi sem történt: az LMBT-jogok nem javultak, az új törvények messze voltak (és vannak ma is) az elfogadástól, és nem esett vissza a melegek elleni támadások száma sem.

A 2018-as Pride előtt aktivisták egy csoportja elindította a „Mondj nemet” elnevezésű kampányt, amelynek fő célja az volt, hogy megakadályozzák a politikusok részvétét a felvonulásukon, ám 2018-ban és 2019-ben még Brnabić ott volt a menetelők között. Ennek köszönhetően más politikus, nagykövetek és követségi alkalmazottak is feltűntek a tömegben, az ENSZ belgrádi irodája pedig nem „boldog esőnapot”, hanem „boldog Pride-napot” kívánt a szerb fővárosnak.

A szerb miniszterelnök idén már nem vonult fel, vagy nagyon jól álcázta magát. Ha ott lett volna, akkor az biztos feltűnik valakinek, egy miniszterelnök elég nehezen tudja megőrizni az inkognitóját.

Ez nemcsak ünnepség, hanem tiltakozás is

Az idei Pride „keresztanyja”, vagyis kiemelt személyisége ezért már nem a miniszterelnök, hanem Nataša Bekvalac énekesnő volt, aki úgy fogalmazott, hogy ez a megtiszteltetés nemcsak eddigi munkájának, hanem eddigi életének az eredménye.

– Nyugodtan kijelenthetem, hogy nem az LMBT+ közösség támogatójaként vagyok itt, hanem annak részeként

– mondta Bekvalac, aki hozzátette, hogy azért is örül a megtiszteltetésnek, mert a földön egyetlen törvény létezek, az pedig a „szerelem törvénye”.

És ezzel vissza is kanyarodtunk oda, ahonnan elindultunk, a mostani belgrádi Pride ugyanis „nemcsak ünnepség, hanem egyúttal tiltakozás is volt”.

A séta során a felvonulok kétszer rövid időre megálltak, hogy megismételjék követeléseit, és hogy kifejezzék szolidaritásukat az erőszak és a megkülönböztetés áldozataival.

A szerbiai LMBT+ közösség hat követelést is összeállított, ezek közé tartozik a Brnabić által 2017-ben beigért regisztrált partnerségi törvény elfogadása (amelyet mellékesen szólva Aleksandar Vučić szerb elnök sem igen támogat), továbbá az állami szervek megfelelő reakciója az LMBT+ közösség elleni gyűlöletbeszédre, és a gyűlöletből fakadó bűncselekményekre.

A hatodik követelés Magyarországon biztosan kiverné a biztosítékot, az igények között szerepel ugyanis a fiatalok szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos oktatása és képzése.