Afganisztán
ISTENI RENDSZER: A zágrábi mufti szerint a baj nem a saríával van, hanem a tálib értelmezéssel
A zágrábi mufti, dr. Aziz Hasanović, az N1-es televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy véleménye szerint a demokrácia erőszakos eszközökkel történő terjesztése hiba volt Afganisztánban, s hogy e helyett türelmes, hosszú távú tevékenységet kellett volna folytatni. Hasanović ugyanakkor bizakodásának adott hangot, hogy a tálibok uralma ezúttal nem lesz annyira brutális, mint első ízben.
Erőszakos demokrácia
A zágrábi mufti a „demokrácia erőszakos terjesztéséről” megfogalmazott véleményét ugyan nem fejtette ki, de aligha lehet másról szó, mint az Egyesült Államok „csillapíthatatlan” demokráciaexportjáról.
– mondta Hasanović, és hozzáfűzte, hogy szerinte a tálib mozgalom megváltozott az utóbbi húsz évben.
Ezt azzal támasztotta alá, hogy az első tévéinterjút egy nő vezette, akinek az arca nem volt a saría szerint elfedve, ami húsz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, arról nem is beszélve, hogy a tálibok engedélyezik, hogy a nők munkára, a lánygyermekek pedig iskolába járjanak.
Pár szót a sariáról
A zágrábi mufti szükségesnek találta röviden összefoglalni az iszlám jogrendszer lényegét, ami lehet az egyik értelmezés a sok közül.
Így szerinte a saría isteni rendszer, amely alkalmazható a földön is, és garantálja a szabadságot és biztonságot minden egyén és minden társadalom számára.
– mondta dr. Aziz Hasanović. Véleménye szerint, amit Afganisztánban látunk, az a saríával történő visszaélés más célok megvalósítása érdekében.
Hasanović egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a saría nem ismeri a burka viselésének kényszerét a nők esetében.
– mondta Hasanović, aki példának azt hozta fel, hogy a tálibok gyakran hivatkoznak Mohamed prófétára, akinek első felesége korának egyik legbefolyásosabb kereskedője volt, vagyis mai szemmel egy korporációt igazgatott.
A zágrábi mufti értelmezése szerint Mohamed második felesége a „legnagyobb jogász” volt, és ebből világosan következik, hogy az iszlám igenis megfelelő státussal ruházta fel a nőket, és nem szabott nekik olyan határokat, amilyent a tálibok szeretnének.
Ez a saríával való visszaélés, ami a szokásjogban gyökerezik, és nem az iszlám jogrendszerben
– mondta Hasanović, aki szerint az sem igaz, hogy a Korán szerint a hitet bárkire is rá kell kényszeríteni.
Amikor a műsorvezető azt kérdezte tőle, vállalna-e most egy Afganisztáni utat, a zágrábi mufti igenlően válaszolt, mondván, hogy a párbeszédnek nincs alternatívája.
Miután puskával a kezünkben igyekeztünk megvalósítani a dialógust, és ez kudarcot vallott, most ideje visszatérni a kezdetekre, és beszélgetni [/su_quote]
– mondta némileg sejtelmesen dr. Aziz Hasanović, még egy apró bökést adva a „nyugati demokráciának”.
Európai iszlám
Mint ez a rövid nyilatkozat is mutatja, az iszlámnak nem csak egy arca van.
Horvátországban és Boszniában a muzulmánok szinte semmiben nem különböznek másoktól, nem igazán fog rajtuk az Arab-félszigetről exportált „igazi igazhitűség”. (Erről ugyan lehetne vitatkozni, de tiszteletben tartjuk a munkatársak véleményét.)
Dr. Mustafa Cerić, zágrábi mufti egyik elődje, Bosznia-Hercegovina főmuftija (aki kritikusan tekintett a szekuláris állam eszméjére), a 2000-es évek elején megkísérelte elfogadtatni az ún. „európai iszlám” fogalmát, amely az őshonos muzulmán hívőket fogta volna össze egy szelíd, nyugati normákat tiszteletben tartó vallási mozgalomba.
Ebből azonban nem lett semmi, a folytatásnak pedig sajnos szinte nap mint nap szemtanúi vagyunk.
Ha viszont bárki arab üzletembereket szeretne megvendégelni Zágrábban, ezt könnyedén megteheti: a zágrábi mecset mellett működő Iszlám Központnak van ugyanis catering szolgálata, így garantáltan halal finomsággal lehet puhítani a sejkek szívét.
Afganisztán
VÉDELMI PÉNZ: Az Európai Uniónak ki kell fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak
Az Európai Uniónak mielőbb ki kellene fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak az ott tartózkodó bevándorlók ellátásához, mivel Ankarának kiemelt szerepe van a kontinens védelmében. Ezt Szijjártó Péter jelentette ki a Törökország-V4 (visegrádi négyek) külügyminiszteri találkozója után.
Szijjártó…
A külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő közös sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy Európa példátlan módon egyszerre három irányból is migrációs nyomás alatt áll, ami az előrejelzések szerint a jövőben csak tovább erősödik. Ennek oka részben az afganisztáni helyzet, ugyanis a nemzetközi beavatkozás kudarca nyomán 23 millió embernek került veszélybe az élelmiszerellátása a dél-ázsiai országban, a belső menekültek száma pedig elérte a négymilliót
Szijjártó kiemelte, hogy az újabb hullámok megelőzése érdekében két dolog szükséges: a bevándorlást ösztönző nyilatkozatok vagy tervek megakadályozása, illetve szoros partnerség a migrációs útvonalakon fekvő országokkal. Utóbbi tekintetben pedig Törökország kulcsfontosságú, kiemelt szerepe van Európa védelmében.
– fogalmazott a tárcavezető, aki ezért szorgalmazta, hogy az EU végre kifizesse annak a hatmilliárd eurónak az egészét, amelyet korábban megígért Ankarának, különös tekintettel arra, hogy a török kormány eddig mintegy 40 milliárd dollárt költött az országban tartózkodó migránsok ellátására.
Szijjártó szerint az EU-nak emellett támogatnia kellene a török határvédelmi intézkedéseket, így elejét véve a migrációs nyomás további fokozódásának.
Aláhúzta továbbá: a kormány élesen ellenzi, hogy az Európai Unió megkösse az úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodást 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal, ugyanis az egyezmény „az ENSZ globális migrációs paktumának a kistestvére”.
– mondta Szijjártó Péter, aki végezetül megemlítette, hogy Törökország ötven rendőrt küldött Magyarország déli határára.
…és a többiek
Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy 2014 óta országa látja el a legtöbb menekültet a világon, ezért különösen fontosnak tartják az afganisztáni helyzet rendezését. Ennek érdekében a nemzetközi közösségnek szerinte fokozatosan fel kellene vennie a kapcsolatot az új tálib vezetéssel.
Jan Lipavsky új cseh külügyminiszter fontos és hagyományos együttműködési formátumnak nevezte a V4-csoportot. Valamint rámutatott, hogy Ankara kulcsszerepet játszik a migráció kérdésében, az illegális bevándorlás elleni küzdelemben.
Lengyel kollégája, Zbigniew Rau egyebek mellett az EU nyugat-balkáni bővítési folyamatának felgyorsítását sürgette, illetve a visegrádi államok és Törökország közötti gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket méltatta.
Hasonlóan nyilatkozott Törökország szerepéről Ingrid Brocková szlovák külügyi államtitkár is. Majd kiemelte: meg kell akadályozni, hogy Afganisztán ismét terrortámadások és migrációs hullámok kiindulópontja legyen. Emellett pedig nyugtalanítónak nevezte a növekvő nyugat-balkáni feszültséget.
- Ukrajna7 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Koszovó6 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Szerbia4 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
- Horvátország5 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak