BELGRÁDI TITKOK: A tálibok a harctérről jöttek tárgyalni, lőpor maradt utánuk a széken

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Ivica Dačić, a szerb képviselőház elnöke kijelentette, hogy amikor külügyminiszter volt, Belgrád háromszor tartott béketárgyalásokat az afganisztáni kormány és a tálibok között. Dačić szerint a nagyhatalmak erre úgy reagáltak, hogy majd ők megszervezik a megbeszéléseket Dohában, vagyis Katar fővárosában. A volt szerb külügyminiszter nem kis malíciával jegyezte meg, hogy „látjuk az eredményét”. Dačić egyébként nem siratja el a volt „afganisztáni bábkormányt”, mivel az annak idején amerikai nyomásra elsők között ismerte el Koszovó függetlenségét.

Vučić engedélyezte

A szerb parlament elnöke jócskán meglepte a nyilvánosságot, amikor elárulta, hogy néhány évvel ezelőtt Belgrádban béketárgyalásokat szerveztek az afgán hatóságok és a tálibok között, részletek azonban mára derültek ki, például az is, hogy a tárgyalások megszervezését Aleksandar Vučić államfő engedélyezte.

A tárgyalások a szerb külügyminisztérium dedinjei (belgrádi Rózsadomb) villájában folytak, ahol a rendszeres diplomáciai tevékenység is zajlik.

– Egy dolog különösen érdekes. Egy nappal az afgán-tálib tárgyalásokat követően Belgrádba látogatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Ilyen helyzetekben mindig diverzióellenes vizsgálat alá vetjük a helyiséget. Azt történt, hogy a robbanóanyagok felderítését végző rendőrkutya kiszimatolt valamit egy karosszék körül, amelyet elvittek, hogy forenzikai vizsgálatnak vessék alá. Azt találták, hogy vannak némi lőpor vagy robbanószer részecskék. És pontosan abban a székben ült az egyik tárgyaló ember a lázadók, vagyis a tálibok közül, ami arra utal, hogy közvetlenül a frontról érkezett

– jelentette ki Dačić a Blicnek nyilatkozva.

Ami az ülések szervezését illeti, Ivica Dačić elmodta, hogy Belgrádot, mint helyszínt az afganisztáni Legfelsőbb Béketanács egyik képviselője javasolta, amire ő jóváhagyást kért Szerbia elnökétől.

Vučić pedig jóváhagyta.

– A következő történt: az afganisztáni Legfelsőbb Béketanács a Jovan Kovačić által vezetett East-West Bridge think-tanks csoporthoz fordult. Megkérdezték tőlünk, hogy hajlandók vagyunk-e logisztikai támogatást adni, mert éppen itt, Szerbiában akarnak tárgyalni, mivel mi se keleten, se nyugaton nem vagyunk. Csak annyit kértek, hogy garantáljuk a diszkréciót, vagyis ne tegyünk közzé semmit a tárgyalásokról, és ne szivárogtassunk ki információkat a médiának. Ezt tiszteletben tartottuk. Háromszor jöttek, a tálibok és a kabuli vezetés közötti tárgyalásokat háromszor szerveztük meg, és semmi nem szivárgott ki sehol

– ment bele a részletekbe Dačić.

Mégsem volt annyira titkos

Dačić arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek nem voltak titkos tárgyalások a nemzetközi közösség szempontjából, mert képviselőik, köztük nyugati országok diplomatái is részt vettek rajtuk.

– Csak a nagy nyilvánosság szempontjából voltak titkosak. Szerbia nem avatkozott bele a tárgyalásokba, mi csak a házigazdák voltunk. És minden fél elégedett volt a szerepünkkel. Később ezek a tárgyalások más ország(ok)ban folytatódtak

– jegyezte meg Dačić, aki arról viszont nem beszélt, hogy az előbb említett orosz külügyminiszter vajon tudott-e tárgyalásokról, miután Oroszország nem volt közvetlenül érintett Afganisztán kérdésében.

A szerbiai parlament elnöke úgy nyilatkozott, hogy ő személyesen volt a tálib küldöttség vendéglátója, miközben az akkori afgán elnök videólinken kapcsolódott be. Dačić elmondása szerint Belgrádban több tálib frakció tagjai voltak jelen.

– Háromszor folytattak megbeszéléseket itt, de aztán a nagyhatalmak vették át, amikor látták, hogy mi vagyunk a szervezők. Azt mondták, hogy megcsinálják Dohában, azaz Katarban. Az eredmény látható

– jelentette ki a szerb parlament elnöke, aki szerint a belgrádi tárgyalásokon „korrekt volt a légkör”, és egyöntetű vélemény szerint abban az időben történt is előrelépés, fegyverszünetet hirdettek.

Dacić hozzátette, hogy Szerbia a béketárgyalások házigazdájaként jó pontokat szerzett Afganisztánnal kapcsolatban, mert mindkét fél, a tálibok és az akkori kabuli kormány is hálás volt a találkozók megszervezésért.

– A mai napig soha nem beszéltem erről sehol, mert megállapodtunk abban, hogy ez titokban tartjuk, vagyis nem tesszük közzé, hogy ne akadjanak el a tárgyalások

– mondta Dačić.

Diplomáciai körökben tudták

Neven Cvetićanint, a Stratégiai Tanulmányok Fórumának (FORST) elnökét, nem lepte meg, hogy Belgrád adott otthont a béketárgyalásoknak a tálibok és az akkori afgán kormány között.

– Diplomáciai körökben többé-kevésbé tudtak ezekről a tárgyalásokról, de titkosak voltak a nyilvánosság előtt, hogy ne zavarják meg sem az egyik, sem a másik felet. Szerbiát semleges országnak tekintették kelet és nyugat között. Ha sikerrel járnak a béketárgyalások, az minden bizonnyal diplomáciai pluszt jelentett volna hazánk számára. Sajnos ez nem történt meg. Később a nagyhatalmak átköltöztették a tárgyalásokat Katarba, illetve Dohába

– erősítette meg Cvetićanin a belgrádi Blicnek nyilatkozva.