Connect with us

Afganisztán

BELGRÁDI TITKOK: A tálibok a harctérről jöttek tárgyalni, lőpor maradt utánuk a széken

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

dedinjee
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

Ivica Dačić, a szerb képviselőház elnöke kijelentette, hogy amikor külügyminiszter volt, Belgrád háromszor tartott béketárgyalásokat az afganisztáni kormány és a tálibok között. Dačić szerint a nagyhatalmak erre úgy reagáltak, hogy majd ők megszervezik a megbeszéléseket Dohában, vagyis Katar fővárosában. A volt szerb külügyminiszter nem kis malíciával jegyezte meg, hogy “látjuk az eredményét”. Dačić egyébként nem siratja el a volt “afganisztáni bábkormányt”, mivel az annak idején amerikai nyomásra elsők között ismerte el Koszovó függetlenségét.

Vučić engedélyezte

A szerb parlament elnöke jócskán meglepte a nyilvánosságot, amikor elárulta, hogy néhány évvel ezelőtt Belgrádban béketárgyalásokat szerveztek az afgán hatóságok és a tálibok között, részletek azonban mára derültek ki, például az is, hogy a tárgyalások megszervezését Aleksandar Vučić államfő engedélyezte.

A tárgyalások a szerb külügyminisztérium dedinjei (belgrádi Rózsadomb) villájában folytak, ahol a rendszeres diplomáciai tevékenység is zajlik.

Egy dolog különösen érdekes. Egy nappal az afgán-tálib tárgyalásokat követően Belgrádba látogatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Ilyen helyzetekben mindig diverzióellenes vizsgálat alá vetjük a helyiséget. Azt történt, hogy a robbanóanyagok felderítését végző rendőrkutya kiszimatolt valamit egy karosszék körül, amelyet elvittek, hogy forenzikai vizsgálatnak vessék alá. Azt találták, hogy vannak némi lőpor vagy robbanószer részecskék. És pontosan abban a székben ült az egyik tárgyaló ember a lázadók, vagyis a tálibok közül, ami arra utal, hogy közvetlenül a frontról érkezett

– jelentette ki Dačić a Blicnek nyilatkozva.

Ami az ülések szervezését illeti, Ivica Dačić elmodta, hogy Belgrádot, mint helyszínt az afganisztáni Legfelsőbb Béketanács egyik képviselője javasolta, amire ő jóváhagyást kért Szerbia étől.

Vučić pedig jóváhagyta.

A következő történt: az afganisztáni Legfelsőbb Béketanács a Jovan Kovačić által vezetett East-West Bridge think-tanks csoporthoz fordult. Megkérdezték tőlünk, hogy hajlandók vagyunk-e logisztikai támogatást adni, mert éppen itt, Szerbiában akarnak tárgyalni, mivel mi se keleten, se nyugaton nem vagyunk. Csak annyit kértek, hogy garantáljuk a diszkréciót, vagyis ne tegyünk közzé semmit a tárgyalásokról, és ne szivárogtassunk ki információkat a médiának. Ezt tiszteletben tartottuk. Háromszor jöttek, a tálibok és a kabuli vezetés közötti tárgyalásokat háromszor szerveztük meg, és semmi nem szivárgott ki sehol

– ment bele a részletekbe Dačić.

Mégsem volt annyira titkos

Dačić arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek nem voltak titkos tárgyalások a nemzetközi közösség szempontjából, mert képviselőik, köztük nyugati országok diplomatái is részt vettek rajtuk.

Csak a nagy nyilvánosság szempontjából voltak titkosak. Szerbia nem avatkozott bele a tárgyalásokba, mi csak a házigazdák voltunk. És minden fél elégedett volt a szerepünkkel. Később ezek a tárgyalások más ország(ok)ban folytatódtak

– jegyezte meg Dačić, aki arról viszont nem beszélt, hogy az előbb említett orosz külügyminiszter vajon tudott-e tárgyalásokról, miután Oroszország nem volt közvetlenül érintett Afganisztán kérdésében.

A szerbiai parlament elnöke úgy nyilatkozott, hogy ő személyesen volt a tálib küldöttség vendéglátója, miközben az akkori afgán elnök videólinken kapcsolódott be. Dačić elmondása szerint Belgrádban több tálib frakció tagjai voltak jelen.

Háromszor folytattak megbeszéléseket itt, de aztán a nagyhatalmak vették át, amikor látták, hogy mi vagyunk a szervezők. Azt mondták, hogy megcsinálják Dohában, azaz Katarban. Az eredmény látható

– jelentette ki a szerb parlament elnöke, aki szerint a belgrádi tárgyalásokon “korrekt volt a légkör”, és egyöntetű vélemény szerint abban az időben történt is előrelépés, fegyverszünetet hirdettek.

Dacić hozzátette, hogy Szerbia a béketárgyalások házigazdájaként jó pontokat szerzett Afganisztánnal kapcsolatban, mert mindkét fél, a tálibok és az akkori kabuli kormány is hálás volt a találkozók megszervezésért.

A mai napig soha nem beszéltem erről sehol, mert megállapodtunk abban, hogy ez titokban tartjuk, vagyis nem tesszük közzé, hogy ne akadjanak el a tárgyalások

– mondta Dačić.

Diplomáciai körökben tudták

Neven Cvetićanint, a Stratégiai Tanulmányok Fórumának (FORST) elnökét, nem lepte meg, hogy Belgrád adott otthont a béketárgyalásoknak a tálibok és az akkori afgán kormány között.

Diplomáciai körökben többé-kevésbé tudtak ezekről a tárgyalásokról, de titkosak voltak a nyilvánosság előtt, hogy ne zavarják meg sem az egyik, sem a másik felet. Szerbiát semleges országnak tekintették kelet és nyugat között. Ha sikerrel járnak a béketárgyalások, az minden bizonnyal diplomáciai pluszt jelentett volna hazánk számára. Sajnos ez nem történt meg. Később a nagyhatalmak átköltöztették a tárgyalásokat Katarba, illetve Dohába

– erősítette meg Cvetićanin a belgrádi Blicnek nyilatkozva.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html

Afganisztán

VÉDELMI PÉNZ: Az Európai Uniónak ki kell fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

szijjarto es a tobbiek
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Az Európai Uniónak mielőbb ki kellene fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak az ott tartózkodó bevándorlók ellátásához, mivel Ankarának kiemelt szerepe van a kontinens védelmében. Ezt Szijjártó Péter jelentette ki a Törökország-V4 (visegrádi négyek) külügyminiszteri találkozója után.

Szijjártó…

A külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő közös sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy Európa példátlan módon egyszerre három irányból is migrációs nyomás alatt áll, ami az előrejelzések szerint a jövőben csak tovább erősödik. Ennek oka részben az afganisztáni helyzet, ugyanis a nemzetközi beavatkozás kudarca nyomán 23 millió embernek került veszélybe az élelmiszerellátása a dél-ázsiai országban, a belső menekültek száma pedig elérte a négymilliót

Szijjártó kiemelte, hogy az újabb hullámok megelőzése érdekében két dolog szükséges: a bevándorlást ösztönző nyilatkozatok vagy tervek megakadályozása, illetve szoros partnerség a migrációs útvonalakon fekvő országokkal. Utóbbi tekintetben pedig Törökország kulcsfontosságú, kiemelt szerepe van Európa védelmében.

Magyarország déli ának megvédése Törökországban és Törökországgal kezdődik

– fogalmazott a tárcavezető, aki ezért szorgalmazta, hogy az EU végre kifizesse annak a hatmilliárd eurónak az egészét, amelyet korábban megígért Ankarának, különös tekintettel arra, hogy a török kormány eddig mintegy 40 milliárd dollárt költött az országban tartózkodó migránsok ellátására.

Szijjártó szerint az EU-nak emellett támogatnia kellene a török határvédelmi intézkedéseket, így elejét véve a migrációs nyomás további fokozódásának.

Aláhúzta továbbá: a kormány élesen ellenzi, hogy az Európai Unió megkösse az úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodást 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal, ugyanis az egyezmény “az ENSZ globális migrációs paktumának a kistestvére”.

Az EU-nak nem arról kellene megállapodnia Afrikával, hogy a helyiek hogyan jöjjenek a kontinensre, hanem arról, hogy miként maradhatnak a lakóhelyükön

– mondta Szijjártó Péter, aki végezetül megemlítette, hogy Törökország ötven rendőrt küldött Magyarország déli határára.

…és a többiek

Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy 2014 óta országa látja el a legtöbb menekültet a világon, ezért különösen fontosnak tartják az afganisztáni helyzet rendezését. Ennek érdekében a nemzetközi közösségnek szerinte fokozatosan fel kellene vennie a kapcsolatot az új tálib vezetéssel.

Jan Lipavsky új cseh külügyminiszter fontos és hagyományos együttműködési formátumnak nevezte a V4-csoportot. Valamint rámutatott, hogy Ankara kulcsszerepet játszik a migráció kérdésében, az illegális bevándorlás elleni küzdelemben.

Lengyel kollégája, Zbigniew Rau egyebek mellett az EU nyugat-balkáni bővítési folyamatának felgyorsítását sürgette, illetve a visegrádi államok és Törökország közötti gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket méltatta.

Hasonlóan nyilatkozott Törökország szerepéről Ingrid Brocková szlovák külügyi államtitkár is. Majd kiemelte: meg kell akadályozni, hogy Afganisztán ismét terrortámadások és migrációs hullámok kiindulópontja legyen. Emellett pedig nyugtalanítónak nevezte a növekvő nyugat-balkáni feszültséget.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Afganisztán

AFGÁN ÖKLÖZŐK: Haza nem mennének, Szerbiában nem maradnának, ezért befogadó országot keresnek, lehetőleg Nyugaton

Közzététel:

a megjelenés dátuma

aiba
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Félnek a táliboktól, ezért nem mennek haza a belgrádi világbajnokságon résztvevő afgán ökölvívó válogatott tagjai, akik a versenyen nem hazájukat, hanem önmagukat képviselték. A ma már hontalan ökölvívó legények ugyanakkor nem kimondottan szorgalmazták, hogy Szerbiában maradjanak, elvégre ha egyszer már “emigrálásra adták a fejüket”, akkor inkább “szerencsésebb és gazdagabb befogadó országot” keresnek maguknak. Ez nem egyedi eset, mert korábban három afrikai bokszoló, és két szintén afrikai birkózó használta ki a belgrádi sportversenyek által kínálkozó alkalmat, hogy lelépjen, ők azóta inkognitóban utaznak.

Kilenc bokszoló országot keres

A belgrádi Prva TV a napokban számolt be arról, hogy a nemrég befejeződött ökölvívó világbajnokságot követően még mindig a szerb fővárosban tartózkodik az afgán ökölvívó válogatott, edzőstől, bokszolóstól, mindenestül, mert a táliboktól tartva nem mernek visszatérni hazájukba.

A tudósítás szerint kilenc afgán bokszoló, egy edző és egy kísérő maradt Szerbiában, vagyis előre kitervelt, csoportos szökést követtek el, aminek epilógusa egyelőre nem ismert. A visszatéressel kapcsolatos aggodalmaik nem mondhatók indokolatlanoknak, mert a tálib rezsim megtiltotta számukra, hogy készüljenek a világbajnokságra, vagy hogy részt vegyenek rajta.

Miattuk nincs jövőnk, és nem valósíthatjuk meg a céljainkat, és azért hagytuk el Afganisztánt, hogy oda menjünk, ahol bokszolhatunk és dolgozhatunk

– mondta az egyik öklöző, aki az arcát ugyan vállalta, de a nevét nem.

Afganisztánból emberek tízezrei menekültek el az augusztusi tálib halomátvételt követően, miután az amerikai és egyéb nyugati erők kivonultak az ázsiai országból.

Nyugati vízumra várnak

Az afganisztáni ökölvívó szövetség főtitkára, ha egyáltalán létezik még ez a szövetség, a belgrádi Prvának úgy nyilatkozott, hogy a csapat tagjainak esélyük sincs arra, hogy folytassák a karrierjüket a hazájukban.

Önök is tudják, hogy a helyzet Afganisztánban igencsak súlyos. A tálibok azt sem engedélyezték nekünk, hogy edzéseket tartsunk

– mondta egy már valószínűleg nem létező szervezet főtitkára, akinek a nevét szintén nem adta meg a belgrádi csatorna.

AFGÁN ÖKLÖZŐK: Haza nem mennének, Szerbiában nem maradnának, ezért befogadó országot keresnek, lehetőleg Nyugaton

A befogadó országot kereső afgán válogatott (Screenshot: Prva)

Az edző szerint Afganisztánban egy földalatti “edzőtermet” találtak, és ott készültek a világversenyre, vagyis szó szerint földalatti válogatottba mentek át, mielőtt iráni vízumot szereztek, hogy végül Iránból jussanak el Szerbiába.

Esetében a hazatérés különösen megfontolandó – apját ugyanis – aki az afganisztáni ökölvívó válogatott elnöke volt – két évvel ezelőtt ismeretlen támadók ölték meg, alapos a gyanú, hogy a gyilkosság mögött a tálibokat kell keresni.

A Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (International Boxing Association) alig egy hónappal a belgrádi világverseny előtt vezette be a “team fair chance” fogalmát, amelynek köszönhetően a “hontalan afganisztáni öklözők” részt vehettek a küzdelmekben, bár nem sok sikerrel.

Egy küzdelem azonban még vár rájuk, befogadó országot kell ugyanis találniuk, és ezzel kapcsolatban már több nagykövetséget megkerestek Belgrádban – de mint a Prva TV megjegyezte – Szerbiától nem kértek menedéket. Nem tudni, hogy most milyen sikerrel járnak ebben a migránsokkal teli világban.

Nem csak “hontalan bokszolók” migránskodnak

A belgrádi Blic napilap honlapján november közepén arról számolt be, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság ökölvívó szövetségének közlése szerint három bátor harcosuk eltűnt.

Mivel nekik nevük is van, és bejelentett sportolóként érkeztek Belgrádba, a szerb rendőrség a nyomukba eredt, legalább is ezt közölte az említett ország szövetsége.

Az nem világos, hogy rájuk mi vár, ha ezek után netalán hazatérnek, ne feledjük, hogy a demokratikus Kongóban még nem is olyan régen állítólag embert is ettek.

Egy nappal később a marokkói birkózó szövetség elnöke a Facebookon közölte, hogy rögtön a belgrádi leszállást követően nyoma veszett a válogatott két tagjának, akik a 23 év alatti birkózók világbajnokságán léptek volna szőnyegre, amelyet szintén a szerb fővárosban tartottak november első hetében, a fiatal marokkói birkózók azonban ehelyett a lelépést választották.

A Blicnek nyilatkozó szerb szakértők szerint az ilyen esetek nem ritkák a sportban, az elkövetkező időkben pedig még gyakoribbak lesznek, mert Afrikából és Ázsiából egyre több ember menekül a szegénység és a háborúk elől, ami alól a sportolók sem számítanak kivételnek.

Miután bokszolók és birkózók illantak el a belgrádi versenyekről, ezért nem árt vigyázni a határon, mert a migránsok között lehetnek, akik esetleg az “átlagosnál gyorsabban földre viszik” azt, aki megpróbálja útjukat állni.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Az olvasás folytatása

Afganisztán

BIZTONSÁGI FENYEGETÉS? Az Egyesült Államok titokban 30 afgánt különített el a koszovói Bondsteel bázison

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

afghans Kosovo 05
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A New York Post arról ír, hogy az amerikai hadsereg körülbelül 30 afgánt különített el, akiket korábban Afganisztánból evakuált. Az amerikai konzervatív napilap/hírportál beszámolója szerint az elkülönített afgánokat családtagjaikkal együtt a Bondsteel támaszpontra szállították.

“Technikai értelemben” nem rabok

Az Egyesült Államok több mint ötvenezer afgánt fogad be azok közül, akik Afganisztán amerikai és NATO-megszállása/felszabadítása alatt együttműködtek a külföldi erőkkel. Néhány ezer afgán a Balkán érintésével juthat el Amerikába, egy részüket az amerikaiak Koszovóban “tárolják”, erre egy évig kaptak lehetőséget a pristinai kormánytól.

A Post hírügynökségi és segélyszervezeti forrásokra hivatkozva most arról számolt be, hogy amerikaiak az utóbbi hat hétben “több mint két tucat”, vagyis körülbelül 30 áttelepítésre váró afgánt különített el, őket mintegy 170 családtagjával együtt a Ferizaj (szerbül: Uroševac) közelében lévő amerikai támaszpontra vitték.

Egy meg nem nevezett amerikai tisztviselő/tisztségviselő szerint a szóban forgó afgánokat a biztonsági ellenőrzések során választották külön, és titokban szállították a Bondsteel támaszpontra.

A bázisra áttelepített afgánok jelenlegi száma nem ismert, mivel a biztonsági problémák megoldódását követően egyesek távoznak, miközben új emberek is érkeznek.

A magát megnevezni nem kívánó amerikai informátor szerint a Bondsteelre szállított menekültek “technikai értelemben” nem számítanak fogolynak, de a koszovói kormány által megfogalmazott elvárásokkal összhangban nem hagyhatják el szabadon a bázist.

Nem küldik őket vissza Afganisztánba

Az elkülönített személyeket az Egyesült Államok evakuálta Afganisztánból, de átszállításuk során az egyik ellenőrzőponton biztonsági aggodalmak merültek fel velük kapcsolatban. A megjelölt problémák egy része a hiányzó dokumentumokkal kapcsolatos.

A BALK nem sokkal az afganisztáni hatalomátvételt követően beszélt afganisztáni menekültekkel Szerbiában, akik elmondták, hogy a kabuli nagykövetség elhagyásakor az alkalmazottak a dokumentumok egy részét elégették, hogy azok ne kerüljenek a tálibok kezébe. Az amerikaiaknak jelentős dokumentációjuk volt Kabulban, ennek jelentős részét azonban kénytelenek voltak “feltüzelni”.

A New York Post beszámolójában megjegyezte, hogy az utóbbi hetekben sok republikánus törvényhozó vetett fel kérdéseket az Egyesült Államok átvilágítási rendszerével kapcsolatban, jelezve aggodalmait az országba belépő “potenciális biztonsági fenyegetésekkel” kapcsolatban, Emily Horne, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője azonban védelmébe vette a rendszert.

Maga a tény, hogy a terrorelhárítással, hírszerzéssel vagy bűnüldözéssel foglalkozó szakembereink további átvilágításra jelöltek meg egyes embereket, azt jelzi, hogy a rendszerünk működik

– nyilatkozta az esettel kapcsolatban Horne, aki ezáltal elismerte, hogy valóban merültek fel biztonsági problémák egyes emberekkel szemben.

A Bondsteel bázisra szállított személyekről nyilatkozó amerikai hírforrás azt mondta, hogy az oda küldött menekültek esetében „további jelentős megfontolásra” kell számítani, mielőtt beléphetnek az Egyesült Államokba.

Az amerikai konzervatív lap/hírportál arról ír, hogy az elkülönített személyek egy részét a velük kapcsolatban elvégzett elemzést követően “az Egyesült Államokba való továbbutazásra alkalmasnak” minősítették, míg mások átvilágítása még folyamatban van. A tisztviselő nem árulta el, hány Koszovóba szállított afgánt engedtek be eddig az Egyesült Államokba.

A rendelkezésre álló információk szerint az elkülönített személyek közül senkit sem küldtek/küldenek vissza Afganisztánba. Aki nem kap belépési engedélyt az Egyesült Államokba, annak a sorsa „individuális” alapon dől el, ami magyarán szólva azt jelenti, hogy egyeseket más országokba telepíthetnek át.

Bondsteel, a zárt tábor

A katonai kérdésekben erőteljesen Oroszországhoz kötődő Szerbia közvetlen szomszédságába telepített Bondsteel zárva van a kívülállók előtt, beleértve a humanitárius szervezetek ügyvédeit is.

A magát az emberi jogok szószólójának tekintő Amnesty International egyik munkatársa éppen a hozzáférés hiányát sérelmezte.

Nincs valós hozzáférés a táborhoz. Nincs nyilvános vagy független vizsgálat arról, hogy mi történik ott benn

– jelentette ki Jelena Sesar, az Amnesty International egyik kutatója az AP hírügynökségnek.

Nyilvánvalóan aggódunk amiatt, hogy mi történik ezekkel az emberekkel, különösen azokkal, akik nem mennek át a biztonsági átvilágításon? Letartóztatják őket? Hozzáférhetnek-e bármilyen jogi segítséghez? És mi a terv velük? Fennáll-e a veszély, hogy végül visszakerülnek Afganisztánba?

– tette fel kérdéseit Sesar a Koszovóban elkülönített afganisztániakkal kapcsolatban.

Augusztus közepe óta több mint 66 000 afgán érkezett az Egyesült Államokba, közülük körülbelül 55 000 embert katonai támaszpontokon helyeztek el az ország ország különböző pontjain, ahol továbbra is folyik az átvilágításuk. Az amerikai belbiztonsági minisztérium szerint körülbelül 5000 Afganisztánból evakuált személy maradt a Közel-Keleten és európai tranzitpontokon.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: