Belpolitika
TECHNOKRATÁK: Bolgár kormányalakítási kísérletek, avagy ki akar kormányozni, és ki nem?
Lassan halad a kormányalakítás Bulgáriában, ahol a július 11-i előrehozott választások nem hoztak jelentős változást az előző, áprilisi parlamenti megmérettetéshez képest. Akkor, csakúgy mint júliusi forduló után három jelentős blokk alakult ki a törvényhozásban: az addig kormányzó jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) Bojko Boriszov vezetése alatt, a korábban többször szövetségre lépő Bolgár Szocialista Párt (BSZP) és a török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS), valamint három antikorrupciós párt, élükön a Szlavi Trifonov vezette Vannak Ilyen Nép (ITN) formációval.
Aki nem akar
A júliusi választáson annyi különbség állt be, hogy ezúttal a GERB helyett az ITN kapta a legtöbb szavazatot, s megkezdte a kormányalakítási kísérleteket.
Az alapvető gondot az jelentette, hogy az ITN-nek csak 65 mandátumot sikerült szereznie a 240 fős törvényhozásban, ami nem tesz lehetővé kormányzást koalíció vagy legalább külső támogatók nélkül.
A három, frissen parlamentbe jutó antikorrupciós párt összefogása megint nem lett volna elegendő, mert együttesen sem érik el a többséget, miután csak 112 képviselői helyük van összesen, így mindenképp további támogatóra volt szükség.
Trifonov hamar jelezte, hogy ő maga nem kíván kormányfő lenni, sőt, koalícióra sem kíván lépni egyik parlamenti párttal sem, s maga helyett a 2000-es években több kormányzati funkciót betöltő Nikolaj Vaszilevet javasolta miniszterelnöknek.
A Vaszilev-kabinet ötlete azonban hamar elbukott, s az ITN-nek – amely július végén megkapta a kormányalapításra a felkérést az államfőtől, Rumen Radevtől – a másik két antikorrupciós, illetve a GERB-en kívüli “régi” azaz a szocialista és a török párthoz kellett fordulnia.
Technokraták helyzetben
A Demokratikus Koalícióval, illetve a választás után nevét Talpra! Maffia takarodj!-ról (ISMV) Talpra BG! Jövünk!-re (IBG- NI) változtató kisebb párttal folyó tárgyalások lassan haladtak, azokon Trifonov tüntetőleges távolléte miatt a többi pártvezető sem vett részt.
A miniszterelnök személyét minden esetre sikerült gyorsan megtalálni. A választás ezúttal egy kevésbé ismert üzletemberre, Plamen Nikolovra esett. Az ő esetében nem áll fel korábbi kormányzati szerep, mint Vaszilevnél, így az antikorrupciós partnerek számára elfogadhatóbb volt.
Nikolov egyelőre szépen hangzó, de a gyakorlatban elég minimál programmal rukkolt elő a kormányzati prioritások kapcsán: az uniós helyreállítási alap felhasználását, a COVID-újabb hullámának kezelését, a választási rendszer megváltoztatását, valamint nyugdíj- és igazságügyi reformot ígért.
A kormány tagjairól is megállapodás született a héten: a listát jellemzően a politikában kevésbé jártas szakemberek dominálják, így egy technokrata kormány van formálódóban.
Ez a helyzet nem újdonság Bulgáriában, 2013-14-ben a GERB ellenében hatalomra jutó Oresarszki-kormány a nacionalista ATAKA-támogatásával tudott hatalmon maradni, igaz, nagyjából egy évig, hogy aztán egy előrehozott választás alkalmával visszaadja a stafétabotot a GERB-nek.
Az idő fogytán
De ki lesz ezúttal a másik partner? A jelenlegi politikai felállás szerint a GERB eleve kizárható, ráadásul Bojko Boriszov jelezte is, hogy semmiképp sem szavazzák meg az új kormányt.
A másik két szóba jöhető parlamenti párt közül úgy tűnik, a szocialistákkal sikerült megegyezni, akikkel Nikolov programjának kialakításakor közelebb kerültek az álláspontok. Ezek közül, ami a legbiztosabb, az a GERB-ellenesség.
Minden esetre az idő fogytán, a törvények szerint ezen a héten kell szavazni az új kormányról, vagy pedig visszaadni a kormányalakítási mandátumot az államfőnek.
Ez utóbbi gyakorlatilag a patthelyzet és döntésképtelenség elismerése lenne, s újabb választást tenne szükségessé – ezt a parlamenti pártok valószínűleg megpróbálják elkerülni, ezért a jelenlegi felállás és megegyezések szerint elég valószínű, hogy hamarosan felállhat az új bolgár kormány.
Belpolitika
EGY SZEKÉR LŐPOROSHORDÓ: Boszniában folytatódik a nemzeti alapú ármánykodás, ott aprítják egymást, ahol érik
Bosznia- Hercegovina nem lőporoshordó, hanem legalább egy szekér lőporoshordó. A korábbi napokban a hektikus hangulatú boszniai belpolitikai események egyik fontos mozzanata volt a Sifet Podžić védelmi miniszter ellen beadott bizalmatlansági indítvány, amit végül a törvényhozás alsóháza nem fogadott el. A boszniai parlamenti matematikában jártas személyek számára az indítvány beadásakor egyértelmű volt, hogy lavina helyett ez legfeljebb egy hógolyó, aminek célja a harsány nacionalista politikai kommunikáció fenntartása, és nem a miniszter tényleges elmozdítása.
Rossz szóhasználat
Sifet Podžić boszniai védelmi miniszter úgy döntött, hogy elhalasztja a boszniai fegyveres erők és a szerbiai hadsereg október 9-e és 16-a közötti időszakra tervezett hadgyakorlatot. A döntés a sajtóban komoly visszhangot váltott ki. A boszniai szerb média mindezt úgy aposztrofálta, hogy az esemény elmaradása a két ország közti távolságtartást hivatott erősíteni, és egyben a bosnyák politikai elit burkolt ellenállását juttatja kifejezésre.
A védelmi miniszter jelentős “retorikai hibát” vétett azzal, hogy ezt a döntését nem indokolta a nyilvánosság előtt, így a politikai ellenfeleinek lehetősége adódott a különböző alternatív indokok megfogalmazására. Podžić a gyakorlat kapcsán a “nem lesz megtartva”” kifejezést használta az “elhalasztásra kerül” fordulat helyett, így muníciót szolgáltatott a boszniai végrehajtó hatalom funkcióját betöltő Miniszterek Tanácsát vezető Zoran Tegeltijának, hogy bizalmatlansági indítványt adjon be kabinettársa ellen.
Az indítványban a szerb származású Tegeltija megkérdőjelezte a bosnyák Podžić pártatlanságát az államalkotó nemzetiségekkel, különösen a szerbekkel szemben. A szerb Független Szociáldemokraták szövetsége(SNSD) közleményében a védelmi miniszter döntése úgy jelent meg, mintha azzal gátolni próbálná a két haderő, és ezáltal a két nép békés együttműködését.
Azóta sem tisztázott, hogy Podžić a döntés meghozatalakor számolt-e annak lehetőségével, hogy arra Dodik a szerb nemzet elnyomottságának bizonyítékaként hivatkozhat, és erős érvként használhatja a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének újbóli megszervezését célzó elképzeléseihez.
Zoran Tegeltija október 6-án adta be indítványát a bosznia-hercegovinai parlament képviselőházának, amelytől kérte, hogy vonja meg a bizalmat a védelmi minisztertől. A képviselőház október 26-án elutasította a miniszter felmentésére vonatkozó kezdeményezést.
A szavazáson jelenlévő 27 képviselő közül mindössze a szerb Független Szociáldemokraták szövetségének hét tagja szavazott a miniszter felmentésére. Az indítvány ellen voksolt a bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA), a félig-meddig bosnyák (multietnikus) Demokrata Front (DF), valamint a liberális Naša stranka 20 képviselője. Több bosnyák párt és a horvát párt tagjai nem vettek részt a szavazáson.
Az elmozdítására tett kísérletet Podžić úgy kommentálta, hogy “ezzel túl messzire mentek” a kezdeményezők. A szerbiai hadsereggel való gyakorlat elhalasztását a miniszter utólag azzal indokolta, hogy “meg akarta védeni katonák egészségét,” utalva a koronavírus járvány intenzitásának növekedésére Bosznia- Hercegovinában.
A füstje és a lángja
A Tegeltija által beterjesztett indítványt a horvát pártok azzal a feltétellel lettek volna hajlandók támogatni, ha azt kiterjesztik másik két bosnyák – SDA-párttag – miniszter, Bisera Turković külügyminiszternek és Selmo Cikotić biztonsági miniszternek a felmentésére is. Mivel erre a szerb SNSD nem volt hajlandó, a horvát képviselők távol maradtak a szavazástól, és a Podžić elleni indítvány végül elbukott.
A bosnyák média a HDZ- BiH és az SNSD közti háttértárgyalásokra hivatkozva újfent a “Bosznia- Hercegovina egysége ellen szervezkedő szerb-horvát tengely” rémképével kezdte el riogatni a gyanútlan olvasókat.
Nem célunk, hogy az olvasót a boszniai parlamenti matematikával fárasszuk, de a védelmi miniszter leváltására tett indítvánnyal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az indítvány elfogadásához a jelenlévő képviselők többségének szavazata szükséges.
A plénum teljes létszáma 42 fő, amiből a szavazás iránti “elhivatottságot jelzi”, hogy a nem mindennapi eseményen 27-en vettek részt. Ebből a létszámból 14 képviselőnek kellett volna támogatni az indítványt. A kellő támogatottság hiányának fokát és egyben az indítvány “komolyságát” jelzi, hogy még a horvát klub valamennyi képviselőjének támogatása esetén is csak 12 szavazata (7 SNSD-s és 5 horvát) lett volna az előterjesztésnek, ami eleve elmarad a szükségestől.
Miért Podžić a “célpont”?
A védelmi miniszter személyével kapcsolatban több olyan tényező is fennáll, ami alkalmassá tette, hogy egy meglehetősen “zajos és a realitásokat mellőző” politikai támadás célpontjává váljon.
Ezeknek a körülményeknek a tisztázása végett indokolt röviden áttekinteni az érintett karrierjét.
Podžić nyugalmazott katonatiszt és a politikatudomány doktora, aki 1978. és 1992. között a Jugoszláv Néphadsereg tisztje volt. 1992-től 2009-ig a bosnyák hadseregben szolgált különböző vezető beosztásokban, 2009-e és 2012-e között Bosznia- Hercegovina Bulgáriába akkreditált nagyköveteként volt.
Podžić bosnyák nemzetiségű, és miniszteri munkája mellett a boszniai parlament felsőházának tagja bosnyák nemzetiségi színekben. A vele szembeni fellépést “megkönnyítette, hogy nem a bosnyák Demokratikus Akció Pártjának (SDA), hanem a bosnyákbarát Željko Komšić által vezetett Demokratikus Front (DF) tagja, vagyis a szerbek a miniszter elmozdítására tett kísérlettel nem a legnagyobb bosnyák pártnak, az SDA-nak ugrottak neki direktbe.
A szerbek azért is haragudtak a védelmi miniszterre, és ez logikussá tette a lépésüket, mert Podžić érdemi lépéseket tett Bosznia- Hercegovina NATO-csatlakozásának előmozdítására, ami miatt a korábbi években számos kritikát kapott, főként szerb oldalról, ahol máig is a katonai semlegesség megőrzésének gondolata népszerűbb, nyilván a szerbiai példát követve.
Áldozatok a másik oldalon
Sokak szerint a védelmi miniszter elleni indítványnak álcázott támadásnak az volt a közvetlen előzménye, hogy az elmúlt hónapokban több szerb vezető vesztette el pozícióját a boszniai igazságszolgáltatásban.
Gordana Tadić főügyészt 2021. október 20-án felmentette hivatalából a Legfelsőbb Bírósági és Ügyészségi Tanács (Visoko sudsko i tužilačko vijeće, VSTV). A főügyész leváltására egy majd hat hónapos fegyelmi eljárás végén került sor, amelyben Tadićot felelősnek találták a hivatala gyakorlásának pártatlanságát biztosító eljárási szabályok betartásának megszegése miatt. A döntés szerint a főügyész több esetben önkényesen döntött az ügyészek kijelöléséről, és arra is volt példa, hogy nem rendelte el egyes ügyészek ellenőrzését – leváltásának kapcsolatban azonban más okot nem említettek, pedig azokról beszélt a čaršija (utca) népe.
Gordana Tadić a bosnyákokat azzal haragította magára, hogy az irányítása alatt álló ügyészség jóváhagyta az úgynevezett Diploma-akciót, amely során őrizetbe vették a Biztonsági Hírszerző Ügynökség (Obavještajna sigurnosna agencija, OSA) igazgatóját, Osman Mehmedagićot, az említett személy pedig a legfelsőbb bosnyák pártvezér, Bakir Izetbegović egyik fő embere.
Tadić ezzel, és más bosnyák származású politikusoknak az előállításával többször a legnagyobb bosnyák párt, a Demokratikus Akciópárt tyúkszemére lépett, ami miatt az SDA azzal vádolta meg, hogy csak bosnyákok letartóztatásét rendeli el. Tadić nemzetiségi hovatartozása kapcsán általánosan elfogadott lett mostanra, hogy a “szerb oldalt” erősíti, a horvát felmenőire tekintet nélkül, és ő maga is így “határozza meg magát”.
A főügyész menesztésére a szerb SNSD és a Horvát Nemzeti Tanács (Hrvatski Narodni Savez, HNS) úgy reagált, hogy azt hat bosnyák szavazta meg politikai megrendelés alapján, mivelhogy szerintük a bosnyákok átvették az ellenőrzést az igazságszolgáltatási rendszer felett, amire válaszul a főügyészi posztra ismét szerb nemzetiségű politikust, Milanko Kajganićot jelölték ki, igaz ideiglenes jelleggel.
A szerb igazságszolgáltatási csúcsvezetők elmozdítását követően várható volt, hogy az SNSD valahol személyi cserére próbálja kényszeríteni a bosnyák politikai elitet, Podžić esetében ez azonban nem sikerült. Kérdés, ki lesz a következő a sorban?
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is