Bosznia
LESZ HOLNAP GÁZ? Dúl a boszniai gázháború, és ez Magyarországot is érinti

Az orosz gáz boszniai importőre, az Energoinvest beszünteti a szállítást, miután a helyi elosztó, a BH- Gas nem fizet az energiahordozóért. A számlák nem a pénzhiány miatt maradtak kiegyenlítettlenek: a piac szereplői arról vitatkoznak, hogy melyik úton importálják a gázt, s hogy végleg lecseréljék-e az eddig szállító magyar céget, az FGSZ Rt-t. Április volt az első hónap, hogy leváltották a magyar céget. Az oroszok közben kilátásba helyezték, hogy péntektől leállítják a gázszállítást Boszniának, mivel az ország nem elégítette ki tartozásait.
Ülnek a pénzen
– A szállítások leállítása elkerülhetetlen, hiszen miközben a fogyasztók rendre kiegyenlítik a számlákat a BH- Gasnak, a vállalat már hónapok óta nem fizet, így az Energiinvest képtelen utalni a gázexportőr Gazpromnak, és nem tud eleget tenni a vám- és adófizetési kötelezettségeinek sem
– áll abban a közleményben, amit gáz helyett kaptak a boszniai polgárok.
A péntekre ígért csapelzárás a legújabb fejezete az Energoinvest és a BH- Gas hónapok óta tartó csatározásának, s a lényeg az, hogy az Energoinvest a Balkáni (Török) Áramlat nevű gázvezeték használatára való végleges áttérés mellett van, míg a BH- Gas kitartana a magyar FGSZ Rt. mellett.
A vita számháborúba, gyanúsítgatásokba és bírósági feljelentésekbe torkollott. A BH- Gas azért vitte még áprilisban bíróság elé az Energoinvestet, mert a vád szerint a cég a Balkáni Áramlatra való áttérés erőltetésével ellehetetleníti a BH- Gas tevékenységét.
A BH- Gas szerint az Energoinvest jogtalanul döntött a Gazprom által javasolt váltás mellett, s a cég azt is hangsúlyozza, hogy az oroszok nem gazdasági, hanem politikai okokból akarják az útiránycserét, azaz azt, hogy az energiahordozó ne Ukrajnán, Magyarországon majd Szerbián keresztül, hanem Törökország felől, az ellenséggé vált Ukrajnát kikerülve, Szerbia érintésével érkezzen a volt jugoszláv tagköztársaságba.
A végleges váltás ellen
A BH- Gas szerint már csak azért sem lenne szabad végleg váltani, mert a magyarokkal kötött szerződés értelmében a megállapodás felmondása esetén 23 millió dolláros kötbért kellene fizetni az FGSZ-nek, és nem lenne jó, ha az Energoinvest a lakosság zsebéből húzná ki a büntetés összegét.
Az Energoinvest viszont azzal érvel, hogy a BH- Gas szándékosan kötött magas kötbérfizetési kötelezettséget tartalmazó megállapodást a magyarokkal, s ki nem mondva ugyan, de korruptsággal vádolja a vállalat vezetését, mondván, hogy „úgy tűnik, mintha a BH- Gasnak különleges érdekei fűződnének a magyar szállító megtartásához”.
Míg a BH- Gas szerint a szerződés 2023 előtti felmondásával végrehajtott végleges irányváltás kerülne sokba, az Energoinvest arról beszél, a „magyar útvonal” fenntartása az év eleje – a Balkáni Áramlat belépése – óta már hárommillió dollárjába került Boszniának.
Az Energoinvest szerint ugyanis Bosznia „kolosszális közvetítői díjat” fizet az FGSZ-nek, így januárban 1,07 millió, februárban 937 ezer, márciusban pedig 987 ezer dollárral lett volna kisebb a boszniai gázszámla, ha az energiahordozót már a Gazprom által szorgalmazott – és orosz tulajdonban lévő – vezetéken át importálták volna.
Erre a BH- Gas vezetői azzal válaszoltak, csodálják, hogy az Energiainvestet meglepte ez a szám, hiszen maguk írták alá azt a memorandumot, amely arról rendelkezett, hogy 2021 első három hónapjában továbbra is a „magyar útvonalon” érkezik Boszniába a gáz.
Hosszabb távú érdekek
Közben már a boszniai kormány is megszólalt és a jelek szerint a végleges váltást pártolja . A kabinet ugyanis felszólította a BH- Gast, hogy kérje vissza a magyar útvonalon szállító cégektől az áprilisi szállításokra előre kifizetett 1,6 millió dollárt, miután ebben az időszakban már a Török áramlaton keresztül érkezett a gáz Boszniába.
Az eredeti, 1997-ben aláírt megállapodás szerint az orosz gáz Ukrajna, Magyarország és Szerbia érintésével érkezik Boszniába, s most csak egy, az Energoinvesttel kötött memorandum beszél arról, hogy a fő útvonal a Balkáni Áramlat, s az eddigi fő irány alternatív útiránnyá degradálódik.
Az útirányvita akkor rendeződik véglegesen, amikor a szereplők egy új szerződésben rögzítik az export valamennyi feltételét.
Az oroszok közben – az egyik boszniai entitás, a Szerb Köztársaság vezetésének a segítségével – meg akarják akadályozni annak a déli, illetve északi összekötő vezetéknek a megépítését és üzembe helyezését, amely lehetővé tenné, hogy Bosznia Horvátország felől is importáljon gázt és így függetlenedjen Oroszországtól.
Boszniai források szerint Moszkva végső célja, hogy teljesen izolációban tartsa az országot, és megakadályozza, hogy harmadik országból vásároljon földgázt.
Lapzárta után érkezett
A legújabb fejlemény, hogy a BH- Gas a ma kiadott kormányrendelet alapján járt el, és kifizette a számlát az Energoinvestnek. Nermin Džindić, Bosznia- Hercegovina energetikai, bányászati és ipari minisztere ezért úgy gondolja, hogy pénteken nem áll le a gázszolgáltatás.
Ezzel azonban még korántsem rendeződött a helyzet!
________________
Képek: Twitter

Bosznia
Dodik moszkvai útja kicsapta a biztosítékot, még Várhelyinek sem tetszett

Biztosítékot kell cserélni a Szarajevóba látogató Várhelyi Olivérnél is, de nem Borjana Krišto, hanem Milorad Dodik miatt. Az uniós bővítési biztos dicsérte a Krišto által vezetett bosznia-hercegovinai kormány munkáját, de a látogatása nem ezért marad emlékezetes, hanem inkább azért, ahogy a Milorad Dodik boszniai szerb elnök tervezett moszkvai útjával kapcsolatos kérdésre reagált, közölve, hogy az Európai Unió szövetségesei nem utaznak Oroszországba. Várhelyi nyilatkozata nagyot szólt nem csak Bosznia-Hercegovinában, hanem az egész Balkánon.
Dodik moszkvai útja is előkerült
A sajtótájékoztatókat általában a végéről kellene kezdeni, mert ott merülhetnek fel olyan kérdések, amelyek megérdemlik a figyelmet. Nem volt ez másképp Borjana Krišto (horvát származású) boszniai miniszterelnök és Várhelyi Olivér (magyar származású) uniós szomszédsági és bővítési biztos esetében sem, akik a négyszemközti megbeszélést követően álltak az újságírók elé.
A bosznia-hercegovinai uniós csatlakozásról szóló „stáj”, vagyis sajtótájékoztató központi témájától eltérve az N1 hírcsatorna tudósítója rákérdezett Várhelyinél arra, hogy mit gondol Dodik tervezett moszkvai látogatásáról.
– A mi szövetségeseink nem mennek Oroszországba! Aki pedig a mi szövetségesünk akar lenni, az sem megy Oroszországba
– közölte hideg hangon az uniós biztos, aki bizonyára érzékelte, hogy megváltozott a stáj légköre.
A hirtelen megfagyott hangulat oldása érdekében Várhelyi azzal folytatta, hogy a Bosznia-Hercegovinának nyújtandó uniós támogatás biztosított a jövőben, ő maga pedig amiatt érkezett, hogy az uniós támogatásról személyesen tájékoztassa a boszniai közvéleményt.
A sajtóértekezleten nem derült ki, hogy a magyar bővítési biztos vajon tudott-e arról, hogy Milorad Dodik boszniai szerb elnök néhány órával a sajtóértekezlet előtt megbeszélést folytatott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, az orosz-boszniai szerb egyeztetés egyik témája pedig éppen a tervezett moszkvai út volt, amely során Dodiknak „találkoznia kellene” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Dodik a Twitteren közölte még, hogy a nagykövettel beszélt „a boszniai Szerb Köztársaság számára fontos politikai kérdésekről, és a prioritást élvező energiaprojektekről is”.
A boszniai szerb elnök ezt követően együtt ebédelt az előbb említett Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel, és a boszniai horvátok vezetőjével, Dragan Čovićtyal, amivel kapcsolatban azt írta a Twitteren, hogy „a barátaival folytatott ebéd laza légkörben zajlott”.

Milorad Dodik Várhelyi Olivér szarajevói látogatásával egyidőben találkozott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, hogy megbeszélje vele moszkvai látogatásának a részleteit (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Aligha hihető, hogy a „laza” táplálékfelvétel közben nem került szóba Dodik moszkvai útja, amivel kapcsolatban Borjana Krišto véleménye nem ismert, de valószínűleg nem tiltakozott miatta, legalábbis erre lehet következtetni az ebéd légkörére vonatkozó dodiki jelzőből.
A „keménykedő” Várhelyi végül röviden úgy foglalta össze az EU álláspontját, hogy a csatlakozási követelmények egyértelmű teljesítése vonja maga után az uniós támogatást, csak úgy, mint a múltban, amihez nyilván hozzátartozik az európai külpolitikai célkitűzések elfogadása is.
Mi várható a jövőben?
Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós bizottság 2023. októberében készíti el a következő jelentését Boszniáról, mint tagjelölt államról. Ennek kapcsán kifejezte abbéli reményét, hogy minél több olyan témáról számolhat majd be a jövőben, amelyeket eredményesen teljesített a boszniai államapparátus.

Várhelyinek ezt követően újfent meg kellett erősítenie, hogy továbbra sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára, ugyanakkor megjegyezte, hogy kifejezetten elégedett a januárban felállt boszniai kormány munkájával, ezt pedig azzal indokolta, hogy az új kabinet példátlan gyorsasággal elfogadta a költségvetést.
Ehhez kötődően jelezte, hogy az EU sem lesz tétlen, és előre mutatóbb lépéseket tesz a bővítéspolitika terén, mint korábban. Ez pedig nem csak Bosznia-Hercegovinát érinti. Szavai szerint az EU ilyen tárgykörbe tartozó döntései az idei év második felében lesznek aktuálisak.
A csatlakozási folyamat felgyorsulása kapcsán közölte: a reményeit arra alapozza, hogy ebben az évben nem lesznek választások Boszniában, majd egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a jogállamisági kritériumok megteremtése és a választási rendszer reformja.

Kapcsolódó cikk
Az esemény zárásakor Borjana Krišto miniszterelnök azt emelte ki, hogy csakis a párbeszédnek és a kompromisszumnak lesz helye a jövőben az általa vezetett kabinet munkájában, nyilván ezt nem Putyinra értette.
Krišto egyúttal elismételte azt a széltében használt mondókát, hogy Bosznia-Hercegovina az EU-tagállamok által alkotott család tagja, hozzátette azonban, hogy a tavalyi évben elnyert tagjelölti státusz önmagában nem biztosítja a tagságot, így a mostani találkozón azt igyekeztek tisztázni, milyen további feltételeket kell teljesítenie a nyugat-balkáni „csodaországnak” az uniós csatlakozás érdekében.
Krišto kiemelte, hogy megítélése szerint Bosznia-Hercegovina jelentős lépést tett az EU-tagság felé az elmúlt félév során.
Várhelyi Schmidttel is találkozott
Az uniós bővítési biztos a Krištoval folytatott megbeszélést követően Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével is találkozott.
Az egyeztetést követően Schmidt jelezte a sajtónak, hogy annak témáját Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamata kapcsán meghatározott kritériumok képezték.
Schmidt kijelentette, hogy mostanra mind az entitásokban, mind állami szinten felálltak a kormányok a tavalyi választást követően, így Boszniának lehetősége van mielőbb megkezdeni az uniós csatlakozási feltételek teljesítését.
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Magyarország 11 szerbiai vízerőműbe társulna be, Szerbiában nagy a felzúdulás
-
English6 nap telt el azóta
The Wagner Group at the Opposition Protest in Serbia
-
Szerbia6 nap telt el azóta
A Wagner Csoport a szerbiai ellenzéki tüntetésen +18
-
English3 nap telt el azóta
Hungary to participate in 11 Serbian hydroelectric power plants, causing a significant uproar in Serbia