Határok
ÚJABB GÓCPONT: Ismét napirenden a határmódosítás?

A Balkánon, úgy látszik, nem élhetnek a határmódosítás gondolata nélkül: most Montenegró szeretné újratárgyalni Horvátországgal a szárazföldi határok ügyét. Mint ezt a zágrábi Večernji list külügyminiszteri forrásokra hivatkozva hírül adta, Zdravko Krivokapić új montenegrói miniszterelnök bejelentette a tárgyalások újraindítását, illetve a határügyekkel foglalkozó bizottság létrehozatalát.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Rossz helyen van a Prevlaka-félsziget
A montenegróiak véleménye szerint a Prevlaka-félsziget, illetve a Kotori-öböl (Boka Kotorska) bejáratát ellenőrző Oštro-fok kifejezetten rossz helyen van, miután Horvátország, és nem Montenegro területét képezi.
Podgorica továbbá a tengeri határt is vitatja, főként azért, mert esetleges kőolaj- és földgáz lelőhelyeket gyanít Horvátország legdélebbre fekvő vizei alatt.
A horvát fél kissé értetlenkedve, de meglehetősen nyugodtan fogadta a szomszédból érkező hírt, miután a két állam között 2002-ben aláírt protokoll értelmében a Prevlaka-félsziget a Horvát Köztársaság területét képezi.
A tengeri határ véglegesítése még várat magára, ezt a horvát diplomácia szerint vagy bilaterális megállapodással lehet rendezni, vagy a Hágai Nemzetközi Bíróságon.
A montenegrói miniszterelnök viszont elégedetlen a protokoll állításaival – a szövegben az áll, hogy a szárazföldi határ de facto megoldott -, véleménye szerint ugyanakkor mind a szárazföldi, mind a tengeri határról tárgyalásokat kell folytatni.
– Ez a nézetellentét a fő oka annak, hogy a végleges határrendezés kísérletei ez idáig sikertelenek maradtak
– mondta a montenegrói kormányfő.
Reménykedni szabad, csak nincs miben
A horvát álláspont szerint a montenegrói elképzeléssel az a gond, hogy nem veszi figyelembe a realitásokat, a volt Jugoszlávia államai közötti határrendezés során ugyanis a kiindulópontok mindig a tagköztársaságok egykori határai voltak, amelyek a szövetségi állam szétesése után államhatárokká léptek elő.
Ezt az álláspontot támogatja a nemzetközi jog, és a mára szinte már elfeledett Badinter-féle bizottság állásfoglalása is.
Az említett nemzetközi bizottság 1992. január 11-én kelt, 3-as számú jelentésében megerősítette, hogy Jugoszlávia szétesését követően ezt az elvet kell alkalmazni.
A 2002-ből származó, említett protokoll értelmében az ideiglenes tengeri határt egy, a Konfin-foktól és az Oštro-foktól 555,6 méterre fekvő pont közötti egyenes vonal képezi.
A horvát partmenti vizeket itt zónaként tüntetik fel, amelyben külön jogrend van érvényben, és amelyben egyenjogúan járőrözhet mindkét állam.
A helyzetet némileg komplikálja, hogy Montenegró 2011-ben szénhidrogén-kutatási övezetként olyan blokkokat is megnevezett, amelyek átnyúlnak a horvát vizekre.
Bár valószínűleg a montenegrói javaslat sikertelenségre van ítélve, a két országnak előbb-utóbb rendezni kell a határkérdést, mert az EU már jó ideje megköveteli, hogy az unióhoz csatlakozni kívánó országok rendezzék szomszédjaikkal a vitás kérdéseket.
Mondani sem kell, hogy az EU-tag Horvátország ebben a tekintetben lépéselőnyt élvez, amit a hétvégén Podgoricába látogató Goran Grlić- Radman külügyminiszter személyesen is elmagyarázhat a montenegrói kormányfőnek.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Horvátország uniós csatlakozását Szlovénia éppen egy vitatott tengeri határ miatt késleltette.

- Szerbia7 nap telt el azóta
Rettegés egy baljós, ismeretlen erőtől: a hangágyú-eset
- B A Balkanac7 nap telt el azóta
Élet és karambol: Szajkó István emlékére
- Szerbia5 nap telt el azóta
Fico: Az EU zsarolja Szerbiát és elárulta a demokráciát
- Szerbia7 nap telt el azóta
Megkezdődtek az előállítások és letartóztatások Szerbiában