...
Connect with us

Horvátország

A GAZDAGOK VIADALA: Kit érdekel a non-paper, amikor itt a Szuperliga?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

EzYD4mBUUAAcXfC
Olvasási idő: 2 perc


Veszélyben a foci! A Balkánon, főleg Horvátországban, ahol a labdarúgás nem a legfontosabb mellékes dolog a világon, hanem a legfontosabb, ami mellett minden mellékesnek tűnik, abszolút elszabadult a pokol. Mi lesz a bajnokcsapatokkal, mi lesz a Bajnokok Ligájával, és sőt, és pláne, mi lesz a válogatottakkal?

A fél csapat tiltólistán

Mint ahogyan ezt már nyilván mindenki tudja, a leggazdagabb európai klubok úgy határoztak, hogy létrehozzák a saját kis homokozójukat, a Szuperligát. A hírt Florentino Pérez, a Real Madrid, illetve a Szuperliga jövendőbeli elnöke jelentette be.

A 20 csapatot magába foglaló új ligához jelenleg a spanyol Real Madrid, Barcelona és Atletico Madrid, az angol Arsenal, Chelsea, Tottenham, Liverpool, Manchester City és Manchester United valamint az olasz Juventus, Milan és Inter csatlakoztak. A német Bayern München, a Borussia Dortmund és a francia PSG elutasították a részvételt a mega-projektben, amelyet nem az orosz Gazprom, hanem az amerikai JP Morgan Chase szponzorál.

Az elképzelés szerint a zártkörű versengésben a leggazdagabb csapatok játszanának egymással és a Szuperligából nem lehetne kiesni.

Viszont ezzel a kontinens szupercsapatai kilépnének, vagy kilépni kényszerülnének a nemzeti bajnokságokból, és elutasítanák a nemzeti labdarúgó szövetségek, illetve a nemzetközi labdarúgó szövetségek illetékességét. Cserében az UEFA kitagadná őket a nagy európai „focicsaládból”.

A foci megmentéséért küzd(?)

A most létrejövő Szuperliga vezetője, Florentino Pérez azt állította, hogy ő csak segít megmenteni a futballt.


A futball jövőjéért harcolunk. Van, aki ezt nem veszi komolyan

– jelentette ki az új liga első harcos elnöke.

A gazdagok viadala

A Szuperligát sokan ellenzik, a politikusok, a szurkolók, a szövetségek, a Ligából kimaradó csapatok, bár nekik kellene a legkevésbé panaszkodniuk, Angliában például a „hatok” távozását követően ők is nyerhetnének bajnokságot.

Boris Johnson és Emmanuel Macron mellett Orbán Viktor is nyilatkozott az elképzelés káros hatásáról, mondván hogy „Magyarország meggyőződése, hogy a világ legnagyszerűbb játékának szépségét és emelkedettségét éppen az adja, hogy ez a sportág mindenkié, és nem sajátíthatják ki maguk számára a leggazdagabbak”.

Margaritis Schinas az Európai Bizottság alelnöke a Szuperliga elképzeléseit ellentétesnek találta az európai értékekkel.

Horvátországban ez idáig még nem volt hivatalos kommentár, sem a Horvát Labdarúgó Szövetség, sem a kormánykörök berkeiből, de miután Aleksander Čeferin, az UEFA elnöke meghirdette, hogy a Szuperligában játszó játékosok számára nem engedélyezik a szereplést a nemzeti tizenegyben, az országban máris pánikhelyzet alakult ki.

Horvátország számára ez katasztrofálisnak bizonyulna, mert sem az EB-n sem a VB-n nem számíthatnának Mateo Kovačić, Ante Rebić, Marcelo Brozović, Ivan Perišić, Luka Modrić és Šime Vrsaljko fellépésére, akik a csapat gerincét alkotják.

Erős túlzással azt mondhatnánk, hogy hasonló helyzet alakulna ki Szerbia esetében is, mivel a legerősebb európai csapatokban játszanak. A szerb válogatottból így biztosan kimaradna Nemanja Matić, a vörös ördögök középpályása, viszont játszhatna a gólvágó Aleksandar Mitrović, aki a kiesőjelölt Fulham középcsatára.

Hogy mi lesz a végkifejlet, azt egyenlőre nehéz megmondani, főként miután a FIFA elég lagymatagon reagált az ügyre. Hogy az UEFA és a nemzeti szövetségek elég erősnek bizonyulnak-e a legnagyobb európai csapatok véd- és dacszövetsége ellen, az a jövő csontzenéje.




Magyarország

Az UEFA főtitkára meglepődött az MLSZ állásfoglalásán, írt is rögtön Vági úrnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

MLSZ, Nagy-Magyarország
Magyar szurkolók, magyar szimbólumok (Forrás: MLSZ)
Olvasási idő: 4 perc

Kellő vehemenciával tálalták szerdán a horvát portálok és lapok is a MLSZ „manőverét”, amelynek értelmében a Nagy-Magyarország térképet tartalmazó szurkolói rekvizitumokat nem tartja politikai szimbólumnak az UEFA, és így engedélyezi használatukat. A hírt gyorsan-hamar lehozta a Mandiner, a Nemzeti Sport és a Magyar Nemzet, az Origo, és még sokan mások, a néhai Szent Korona területeit magukba inkorporeáló országok pedig egyként hördültek fel a magyar revízió újabb, ékes példáján. Az UEFA-főtitkára az MLSZ közleményét követően levélben fordult Vági Mártonhoz, az MLSZ főtitkárához, akit arról tájékoztatott, hogy a magyarok által benyújtott kérést nem hagyták jóvá. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar–görög mérkőzésen viselt egy sálat, amelyen a „történelmi Magyarország” térképe látható.

Magyarország és Nagy-Magyarország

Én a Jutarnji list cikkét használom referenciának, mert ez igyekszik tényszerűen kezelni az ügyet, illetve az üggyel kapcsolatos fejleményeket.

Mielőtt még továbblépnénk, csak sietve szúrom közbe kedvenc tézisemet, hogy senki sem akarhatja komolyan a történelmi Magyarország feltámasztását. Egyszerűen azért, mert Magyarország ezt képtelen lenne elviselni, összeroppanna a teher alatt.

Gondoljunk csak a német újraegyesítésre, amit alig tudott valóra váltani a szupergazdag, erős NSZK, amely csak németek által lakott területeket csatolt vissza, illetve össze, nem vegyes etnikumú térségeket. Szóval, ez egy kivitelezhetetlen történet, amelyet úgy el kell felejteni, ahogy van.

Persze, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy le kell mondani a határokon kívülre szorult magyarokról.

Inkább azt kellene kommunikálni, hogy nem területekben, hanem az emberekben vagyunk érdekeltek, akik ugyanúgy a nemzet részei, mint ahogy például a bosznia-hercegovinai, chilei, ausztráliai, vagy éppen magyarországi horvátok a horvát nemzet tagjai.

Mit ír az újság, Jenő?

A Jutarnji list, ahogy illik, áttekintette a helyzet genezisét.

A régióban a média ma közölte, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) olyan döntést hozott, amely feldühítheti Horvátországot és a környező országokat, különösen Szerbiát, amely egy csoportban szerepel Magyarországgal az Európa-bajnoki selejtezőben

– írta a zágrábi lap, amely arra emlékeztetett, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség napokban követelte, hogy Nagy-Magyarország vitatott térképét ne kezeljék politikai szimbólumként, majd az MLSZ bejelentette, hogy az európai labdarúgó-ernyőszervezet kiadta a „használati engedélyt”.


Az MLSZ-közleménye

A történelmi jelkép kihelyezésének engedélyezése ügyében az MLSZ az UEFA és FARE egyértelmű állásfoglalását kérte. A két szervezet az MLSZ érvelését elfogadva elismerte, hogy önmagában a történelmi Magyarország térkép és az árpádsáv színei nem minősülnek rasszista magatartásnak, ugyanakkor a drapériára helyezett további szimbólumokra és feliratokra, a szurkolói rigmusokra ez nem vonatkozik. Mindezek alapján a szövetség engedélyezni fogja a drapériák bevitelét a soron következő két mérkőzésen.

Az elmúlt napokban mind az UEFA, mind pedig a FARE eljuttatta válaszát a két hazai válogatott mérkőzés megszervezése előtt álló magyar szövetséghez. A várakozásoknak megfelelően a két szervezet továbbra is harcol a kirekesztés, ezen belül a rasszizmus ellen, ezért az ilyen üzenetet hordozó drapériákat ezután is büntetni fogja, ugyanakkor jelentős előrelépést jelent, hogy a kizárólag a történelmi Magyarország térképét és a magyar nemzeti színeket tartalmazó molinó önmagában nem minősül fegyelmi vétségnek.

A teljes közlemény ITT OLVASHATÓ


A horvát lap szerint a bejelentés nagy port vert a régióban, mert a szurkolók általában olyan zászlókat, sálakat vihetnek a lelátókra és a szeparéba, amelyeken Magyarország mellett Ausztria, Horvátország, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia, Románia és Ukrajna egyes területeit is magában foglaló térkép látható.

A Jutarnji tudomása szerint Magyarország az első világháború után területének 70%-át elvesztette, ezeket a részeket „visszaadták” más országoknak. Egyúttal azt is állítja, hogy „a magyarok 2002 óta fogalmazták meg a régi határokhoz való visszatérés gondolatát, és most ezt a lelátókról hirdetik”.

Aztán idézik a MLSZ közleményét, melynek értelmében az UEFA és a FARE elfogadta a magyar érvelést, és elismerte, hogy nincs szó szélsőséges, vagy rasszista viselkedésről.

A szomszédos országokban a média nagy része szégyenletesnek tartja ezt a döntést, amely különösen Szerbiában váltott ki nagy visszhangot, ahol hitetlenkedve fogadták a döntést.

Szerbia és Magyarország őszre találkozik az EB-selejtezők keretében, az első mérkőzést szeptember 7-én rendezik Belgrádban, a visszavágót pedig október 14-én tartják Budapesten.

A románok, akik szintén Magyarországgal játszanak, szintén felháborodtak. Néhány román politikus már megszólalt, és azt mondta az UEFA-nak, hogy az ernyőszervezetnek fogalma sincs arról, mit jelent Nagy-Magyarország térképe”.

Lelepleződik a „nagy magyar ármány”

A Jutarnji úgy vélte, hogy gyorsan lelepleződött a „magyar manőver”, amivel kapcsolatban a zágrábi „reggeli lap” szóról szóra közölte a Teodor Teodoridisz (Theodore Theodoridis) UEFA-főtitkára által aláírt nyilatkozatot.

MLSZ, UEFA, Nagy-Magyarország

Teodor Teodoridisz is meglepődött (Forrás: UEFA)

TT-főtitkár ebben az UEFA meglepetését tolmácsolta azzal kapcsolatban, hogy médiaértesülések szerint az UEFA állítólag engedélyezte a Nagy-Magyarországgal díszített zászlók és jelvények használatát az UEFA versenyein.

A félreértések elkerülése érdekében TT nyomatékosan kijelentette, hogy az UEFA nem engedélyezte az ilyen zászlók vagy jelvények használatát. Sőt, azt is hozzátette, hogy ezek használata fegyelmi eljárást vonhat maga után.

Az UEFA főtitkára arra kérte a MLSZ-t, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza ezek használatát az UEFA égisze alatt szervezett mérkőzéseken.

Hogy mi lesz a történet vége, még nem tudni, de UEFA ide, vagy UEFA oda, aligha valószínű, hogy a közeljövőben ki lehet irtani a szélsőséges megnyilvánulásokat a térség stadionjaiból.

És, hogy tévedés ne essék, itt nem csak a magyarok hőbörögnek, hanem mások is: szűkebb pátriámnál, Horvátországnál maradva, ez a horvát szurkolók kedvelt csatakiáltását, a „Za dom spremni!” jelszó skandálását is érinti, aminek a jelentése a „hazáért készenlétben”, és lényegében a Sieg Heil!-nak megfelelő második világháborús horvát szlogen.

Ha pedig már a fenyegető magyar irredentizmusról értekezünk, valahogy ide kívánkozik, hogy az új, megnyitás előtt álló eszéki stadion neve állítólag nem Pampas, hanem Opus Aréna lesz, a Mészáros-féle Opus Global Nyrt. után, miután Mészáros Lőrinc az eszéki focicsapat „legnagyobb pártfogója”.




Az olvasás folytatása

Horvátország

Luka Modrić és Ivana Knoll nem dolgozik a horvát titkosszolgálatnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Luka Modrić
A horvát celeb, Ivana Knoll Luka Modrić híve (Forrás: Twitter, Ivana Knoll)
Olvasási idő: 4 perc

A horvát országgyűlés (szábor) nemzetbiztonsági bizottságának múlt heti ülésén kiderült, hogy sem Luka Modrić, sem Ivana Knoll nem dolgozik a horvát titkosszolgálatnak, mint ahogy azt korábban a „szerb világból” kísértő egyik élemedett korú szerb katonatiszt mostanában állította, korábban pedig a belgrádi Blic hírportál/napilap írta. Az említett bizottsági ülésnek a legfontosabb témája a horvát polgári és a katonai titkosszolgálat 2022-es éves beszámolójának előterjesztése volt, ám a címben szereplő közlés mindent háttérbe szorított, egyrészt, mert mint már többször megállapítottuk a BALK hasábjain, Horvátország hárommillió szövetségi kapitány országa, másrészt meg, mert a horvát hímeket is bűvöletbe ejtik a vonzó külsejű fiatal nők.

Nem kémnő a szép nő

A horvát nemzetbiztonsági bizottság zárt üléséről eddig egyetlen érdekes információ szivárgott ki, illetve egyetlen nyilatkozat került be a médiatérbe, amely felkeltette a bizottság tagjainak őszinte érdeklődését, főleg azért mert, a szóban forgó közlést Daniel Markić, a Biztonsági-Hírszerző Ügynökség (Sigurnosno–obavještajna agencija, SOA) igazgatója egy fotóval is alátámasztotta.

A képen természetesen nem Luka Modrić, hanem Ivana Knoll volt látható, amint bájait Horvátország, vagyis a hírszerzés szerint inkább csak a horvát foci szolgálatába állította, minekutána ő volt a csapat tizenkettedik embere, aki nem a gyepen, hanem a „lelátókon küzdött a haza becsületéért”.

Meg kell azonban vallani, hogy akadt egy-két vetélytársa is, például a zágrábi illetőségű Claudia Rivier személyében, akit akkortájt az Instagramon csak 620 ezer ember követett, ma már a követőinek a száma megugrotta az egymilliót, de ide sorolható még a némileg celebbabérokra is törő volt horvát államfő, Kolinda Grabar-Kitarović is, aki szintén Katarban csápolt, és akinek szintén több százezres tábora van az Instán.

Ivana Knoll piros-fehér kockás öltözékben készült fotói a világbajnokság idején elárasztották a külföldi médiát, Instagram-profilja pedig hatalmas növekedést ért el a követők tekintetében, de erről még majd szó lesz.

Luka Modrić

Modrićnak szurkolt, de Messivel flörtölt (Forrás: Twitter, Ivana Knoll)

A zágrábi Index a „nem kémnő a szép nő” tézissel foglalkozva megjegyezte, hogy a világbajnokság idején néhány szerb közszereplő „azzal az őrült tézissel állt elő”, hogy Knoll valójában egy horvát titkosszolgálati személyiség, akinek a szépségét különböző titkosszolgálatok használják fel rejtett célok elérésére.

Ezt az elméletet nyilvánosan Ilija Kajtez szerb szociológus, filozófus, pedagógus, nyugalmazott katonatiszt vezette elő a belgrádi Studio B televízióban, akit a szerb hazafias média „biztonsági kérdésekben jártas személyiségnek” nevez.

A legtöbb ember vonzódik a pornográfiával határos meztelenséghez, és ez csali a férfi lakosság számára, hogy aztán politikai üzeneteket küldjenek nekik. A végén a lebilincselő képeket valószínűleg Horvátországnak, a horvát függetlenségnek és a neousztasa ideológiának a javára fordítják, ellenünk, szerbek ellen, mert ez a Nyugat és a horvát média, valamint a horvát szolgálatok kedvenc témája
Luka Modrić, Ivana Knoll

Ivana Knoll a helyi erők figyelmét is felkeltette, csak ők a fejükön viselik a kockás ruhadarabot (Forrás: Twitter. Ivana Knoll)

– jelentette ki az erősen kiöregedő Kajtez. A nyugalmazott szerb katonatisztet a horvát sajtó Dušan Kovačević szerb drámaíró Balkáni kém (Balkanski špijun) című művében feltűnő Ilija Čvorovićhoz hasonlította, aki meg volt győződve arról, hogy „semmi sem az, aminek látszik”.

A Čvorović beszélő név, a čvor szó „csomót” jelent, a színpadi darabból 1987 film is készült, a kor nagy délszláv színészeinek főszereplésével.

Nos, a Čvorović-utánzat tavaly decemberben azt fejtegette, hogy Ivana Knoll mögött nagyon komoly hatalmi központok húzódnak meg, és mindezt teszik tudományos alapon, különböző think tank csoportok támogatását élvezve, merthogy a nyugati agytrösztök azt kutatják, hogy miként nyerhetők meg az emberi lelkek, amelyeken keresztül aztán hatással lehetnek az emberi tudatra.

Stb, stb!

Knoll Katarból válaszolt

Knoll, vagy ahogy Instragram-profilját sokan ismerik, KnollDoll Katarból szólt hozzá a kiöregedett szerb nacionalista csotrogány „politikai szárnypróbálgatásaihoz”, aki ezen a témán keresztül is egy furfangos csavarral a „szerb világot” igyekezett népszerűsíteni, mert akkor ugyanis az volt a politikai túltermelésre berendezkedett szerbiai körökben a sláger.

A nyugati titkosszolálatok titkos ügynöke jelentkezik. Üdvözletemet küldöm Dohából, ahol titkos feladatot hajtok végre Világbajnokság kódnév alatt

– nyilatkozta a Horvátországban igencsak népszerű Nova tévén keresztül Ivana Knoll decemberben.

Be kell vallanom, hogy ennél nagyobb hülyeséget még nem hallottam
Luka Modrić, Ivana Knoll

– tette még hozzá KnollDoll, aki csak azt sajnálja, hogy a szerb baráti televíziós műsorban egy pontatlan információ is elhangzott, miszerint az Instagramon kétmillió követője van, holott már akkor közel hárommillió volt, mára viszont ez a szám már a 3,5 milliót súrolja, egy-két fotó lájkolóinak, illetve „szívecskézőinek” a száma pedig elérte az egymilliót is.

Zágrábi médiajelentések szerint a horvát polgári titkosszolgálat vezetője Luka Modrićot most csak futólag említette, miután a SOA már a 2020-as jelentésében visszautasította a szerb Blic azon állítását, hogy a horvát válogatott szövetségi kapitánya szerbiai titkosszolgálati tevékenységet finanszírozott, hogy azáltal járassa le az „ellene áskálódó” horvát ügyészt.

A Blic ezt annak idején nem az ujjából szopta, az erre vonatkozó adatokat a szerbiai Biztonsági Tájékoztató Ügynökség (Bezbednosna Informativna Agencija, BIA) szivárogtatta ki 2019-ben, bár ebben az ügyben nem könnyű tisztán látni.

Maradjunk inkább KnollDollnál, és az egyéb horvát celebeknél, jobbat tesz az a léleknek!




Az olvasás folytatása

Horvátország

A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Behívó
A horvát rendőrök és a fiumei polgári védelem ballonok segítségével vontatta ki a kikötőből a második világháborús repülőbombát (Forrás: YouTube, Fiumei Polgári Védelem)
Olvasási idő: 4 perc

A horvát védelmi minisztérium behívókat kezdett küldeni a tartalékosoknak, hogy hadiállapot esetére megkapják a beosztásukat, ami az ukrajnai háború miatt nem hangzik túl jól. És történik mindez azt követően, hogy a hétvégén a nagyérdemű a fiumei (Rijeka) kikötőben egy II. világháborúból visszamaradt jókora akna ártalmatlanítását szurkolhatta végig, ha nem akadt okosabb dolga. A bomba miatt egy egész városrészt ürítettek ki. Haladjunk időrendi sorrendben, előbb a bomba, aztán a háborús beosztás.

Világháborús takarítás

A majd hétszáz kiló robbanóanyagot tartalmazó akna érdekessége, hogy tulajdonképpen még az első világháborús feleslegekből származó mágneses akna, amit aztán az ügyes friccek átdolgoztak repülőbombává.

A „luftmine” volt a legnagyobb méretű német repülőbomba, és általában ejtőernyővel felszerelten pottyantották alá, például Londonra, ahol egy ilyen gyilok körülbelül 100 méteres körzetben pusztított el mindent, de repeszei akár 1,6 kilométeres körzetben is veszélyt jelentettek.

Az elővigyázatos horvátok mindenesetre kiürítették a kikötő közelében fekvő városnegyedet, biztos, ami biztos.

Az ember ugyan elmerenghet rajta, hogy az iszapba süllyedt micsoda bármikor felrobbanhatott volna, nem várva 70+ évet az ártalmatlanításra, vagy mindenféle egyéb hülyeség juthatott az eszébe, mint például az, hogy sietni kell a világháborús takarítással, mert éppen nyakunkon a következő világégés, de szerencsére minden úgy ment mint a karikacsapás.

A hadsereg búváraival kiegészített tengeri mentőszolgálat simán biztonságos távolságra vonszolta az aknát, és akkurátusan felrobbantotta.

A művelet úgy zajlott, hogy az aknát levegővel telt ballonok segítségével 19 méter mélyből hét méter mélyre emelték, és két mérföldes óránkénti sebességgel arra a helyre vontatták, ahol a vízben történő detonációval megsemmisítették.

Hogy mennyi hal pusztult el az akció folyamán, azt nem tudni, de a búvárok és a biztonsági személyzet bizonyára nem maradna éhen a következő fél évben, ha beütne az ínség.

Ha a postás csönget, be kell vonulni

A hétfő nem indult különösebben jól: a Dnevnik.hr portál világgá röpítette a hírt, hogy a védelmi minisztérium behívókat kezdett küldeni a tartalékosoknak, igaz egyenlőre még csak azzal a céllal, hogy meghatározzák beosztásukat egy beköszönő hadiállapot esetére.

A Dnevnik után persze a hírre rámozdultak a többiek is, az ukrajnai háborúskodásra való tekintettel senkinek sem tetszett túlzottan az időzítés.

behívó

Horvát katonák (Illusztráció, forrás: horvát védelmi minisztérium)

Végül a védelmi minisztérium is kegyesen leereszkedett az Olümposzról, és kibocsátott egy közleményt.

Ennek értelmében az elkövetkező időszakban, májussal bezárólag 10 ezer tartalékost fognak berendelni a katonai ügyosztályra, hogy kijelöljék a beosztásukat hadiállapot esetér.

A védelmi minisztérium szerint ez egy teljesen rutinintézkedés, lényegében ezt 2020 és 2022 között kellett volna végrehajtani, de nem lehetett a koronavírus-járvány miatt.

Az emberek hisznek is a minisztériumnak, is meg nem is: ha el lehetett napolni három évig, miért éppen most került sor a mozgolódásra? A tudósító személy szerint ezúttal hajlamos hinni a védelmi minisztériumnak, ha meg véletlenül valamilyen turpisság lenne a dologban, az úgyis gyorsan kiderül. (De akkor már régen rossz.)

Mate Rimac, az ügyeletes optimista

Az egykor csodagyereknek tartott üzletember vasárnap interjút adott a horvát közszolgálati televíziónak. Véleménye szerint Horvátország jó irányba halad, és hihetetlenül jó technológiai vállalatokkal rendelkezik.

Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne ennél 10-szer több is, amint ezt Izrael példájából is láthatjuk. A célom az, hogy kis mértékben hozzájáruljunk ahhoz, hogy még inkább Izrael felé haladjunk, hogy jobban támaszkodjunk a technológiai szektorra, amely pénzt, befektetéseket és munkahelyeket hoz

– nyilatkozta Rimac, aki szerint adminisztráció igen nagy akadályt jelent, amikor a vállalat még kicsi.

Hasonló a helyzet más országokban is, talán még rosszabb is

– mondta Rimac, aki szerint „Angliában például, „lehetetlen küldetés” bankszámlát szerezni egy cégnek.

Nálunk néhány dolog sokkal jobb. Azt hiszem, a legnagyobb probléma számunkra a tőkehiány volt, nem volt pénz. Ez eleinte számomra is problémát jelentett, nem tudtam befektetőket bevonzani

– vallotta be a „horvát Elon Musk”. Ma már más a történet, mutatott rá Rimac, aki szerint újabban a legnagyobb befektetők a németek, japánok, koreaiak, amerikaiak.

Nem hiszem, hogy ma már hátrányt jelentene, hogy egy cég Horvátországban működik. Több egyszarvúnk van, vagyis több egymilliárd dollár feletti értékkel rendelkező vállalatunk van egy főre vetítve, mint a legtöbb európai országban, azt hiszem, Észtország után a második helyen állunk Európában

– jelentette ki Rimac, aki szerint sokkal nagyobb országokban, például Olaszországban vagy Lengyelországban egészen a közelmúltig nem voltak ehhez fogható vállalatok.

Ha a dolgok továbbra is jó irányba haladnak, úgy gondolom, hogy néhány éven belül Horvátország Észtországhoz vagy Izraelhez hasonlóan olyan országgá válhat, amely következetesen ilyen egyszarvúkat hoz létre

– tette hozzá, majd megjegyezte: sok példát tudna mondani arra, hogy vannak, akik azért mennek Horvátországba, hogy ilyen cégeket alapítsanak, miközben semmi közük sincs Horvátországhoz.

Ismerek egy amerikait, aki néhány évvel ezelőtt több mint egymilliárd dollárért jegyezte be a cégét az amerikai tőzsdén, a minap azonban felvette a kapcsolatot velem, és azt mondta, hogy eladta a részvényeit, és Horvátországba jön

– magyarázza Rimac, aki szerint a külföldieket lenyűgözi az az „ökoszisztéma”, amely Horvátországban épült fel, amin azt a „technológiai közösséget” értette, amelyben mindenki ismeri, tiszteli és támogatja egymást.

Ez talán a legfontosabb, mert ebben a közösségben nincs féltékenység vagy gonoszság, tényleg figyeljük, hogyan segíthetünk egymásnak önzetlenül

– fejezte be az interjút Rimac, aki irigylésre méltó birodalmat épített fel a horvátországi Szentnedelében (Sveta Nedelja).




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.