Görögország
#METOO: Görögország kormányzati szinten lép fel a nemi erőszak ellen

Görögország létrehozta a #MeToo weboldalt, és folytatja a büntető törvénykönyv módosítását a kiskorúak és a nemi erőszakban érintettek védelme érdekében. A MeToo kampány 2017 októberében indult az Egyesült Államokból. A mozgalom azokat az embereket, főként nőket képviseli, akik nyilvánosságra hozták a szexuális zaklatásukról szóló történeteket.
Görög #MeToo
Az athéni kormány létrehozott egy #MeToo weboldalt, amely segítségével az emberek panaszokat nyújthatnak be és információkat kaphatnak a szexuális zaklatásról és bántalmazásról, valamint a hatalmi visszaéléseken alapuló erőszakról, a bántalmazókkal szemben hozott intézkedésekről és azokról a linkekről, ahol az áldozatok segítséget kérhetnek.
A metoogreece.gr honlapon hamarosan megjelennek olyan közlemények, amelyek segítséget nyújtanak bármely korosztályhoz és nemhez tartozó embereknek abban, hogy miként reagáljanak a zaklatás és a bántalmazás különböző formáira.
– Együtt megtörjük a csendet. Már nem vagy egyedül
– üzente Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök a közösségi médiában közzétett bejegyzésében, utalva a görög #MeToo weboldalra.
Μαζί σπάμε την σιωπή. Δεν είσαι μόνη. Δεν είσαι μόνος. #metooGR #metoogreece https://t.co/XoyoDT5Nux pic.twitter.com/HlU0o6ueEN
— Prime Minister GR (@PrimeministerGR) February 25, 2021
Törvénymódosítás kell hozzá
A görög kormánynak a #MeToo weboldaltól függetlenül számos törvénymódosítást kell hoznia a szexuális bűncselekmények elkövetőinek szigorúbb megbüntetése érdekében, de egyéb intézkedéseket is tennie kell, különösen a kiskorúak védelmében.
Micotákisz az athéni parlamentben bejelentette, hogy változik a büntető törvénykönyv. A szexuális bűncselekmények büntető tételei egyre szigorúbbá válnak, és új korhatárok is lesznek.
A görög miniszterelnök jelezte, hogy egy speciális nyilvántartási rendszert hoznak létre minden olyan szakember számára, aki gyerekekkel és serdülőkorúakkal áll kapcsolatban.
– Ez a nyilvántartás az igazságügyi minisztériummal, a görög rendőrséggel és a rendfenntartó hatóságokkal összhangban működik majd
– hangsúlyozta Micotákisz, aki hozzátette, hogy a parlament hamarosan ratifikálja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ide vonatkozó egyezményét, amely alapján kötelező lesz minden cégnél magatartási kódexet kidolgozni.
Az előzmények
A #MeToo mozgalom január közepén indult Görögországban, miután Szofia Bekatorou olimpiai aranyérmes nyíltan beszélt a nemi erőszakról, melyet a Görög Vitorlás Akadémia egyik tisztviselője követett el ellene.
Egy hónappal később a #MeToo erősen politikai mozgalommá vált, miután a Görög Nemzeti Színház egykori művészeti vezetőjét, Dimitrisz Lignadiszt letartóztatták tinédzser, főleg külföldi fiúk szexuális bántalmazása miatt.
Az 56 éves férfi ellen legalább hárman tettek feljelentést, köztük egy 25 éves férfi, aki azzal gyanúsította meg a színészt, hogy megerőszakolta 2010-ben, amikor még csak 14 éves volt.
A színész emiatt február 6-án távozni kényszerült a Görög Nemzeti Színház művészeti igazgatói posztjáról, amelyet 2019 óta töltött be.
A volt művészeti vezető ügye politikai hullámokat is vert. Az ellenzék azzal vádolta a kormányt, hogy nem képes a végére járni a panaszoknak.
Lina Mendoni kulturális miniszter válaszul kijelentette, felkérte a legfőbb ügyészt, hogy vizsgálják ki a görög színházakat érintő összes vádat, amely nemi zaklatással kapcsolatos, és ebben segíthet az új #MeToo honlap is.
________________
Forrás: internet

Görögország
A görögök szavaztak, hogy újra voksoljanak, addig ügyvivő kormány irányít

Kiriákosz Micotákisz jelenlegi miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia (ND) a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a hétvégi görög parlamenti választásokon, így 146 fővel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg a 300 fős törvényhozásban. Noha az ND megőrizte primátusát, 12 hellyel kevesebbet szerzett, mint 2019-ben, ezzel pedig lemaradt a többségről. A miniszterelnök jelezte is, hogy nem kíván gyenge kormánykoalíciót összekovácsolni – a parlamenti arányok ismeretében ez azt jelenti, hogy ő maga új választás mellett tette le a voksát.
Még egyszer szavaznak
A baloldali pártok messze kevesebb szavazatot tudtak szerezni, az ND legnagyobb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz pártja, a Sziriza csak 20 százalékot (71 mandátumot) kapott, ami több mint 11 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest, így nyugodtan kijelenthető, hogy a mostani választás legnagyobb vesztese. Különösen annak a fényében, hogy a közvéleménykutatások a korábbi hetekben pártját 30 százalék körülre mérték, az Új Demokráciát is inkább 40 százalék alá, így a Sziriza mindenképp csalódott lehet.
Jánisz Varufákisz, a Cíprasz korábbi, nemzetközi szinten is feltűnést keltő gazdasági elveket valló pénzügyminisztere által létrehozott megszorításellenes MeRA25 nem tudta átlépni a három százalékos parlamenti küszöböt, így kikerült a törvényhozásból.
A többi, parlamentbe jutó baloldali párt 2019-hez képest kissé jobban szerepelt: így az egykoron szebb napokat látott szocialista PASOK (11,5 százalékkal 41 mandátumot), a kommunistákat tömörítő KKE 7,2 százalékot (26 helyet) szerzett, így együttesen sem tudnak kormányt alakítani – Cíprasz vissza is adta a kormányalakítás lehetőségét az államfőnek.

Miután a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező PASOK is megkapta az elnök felkérését, de szintén visszautasította a lehetőséget, így ügyvivő kormány alakul, amelyet Joannisz Szarmasz, a görög számvevőszék elnöke vezet. Ez a kormány a június 25-én tartandó választásokig irányítja az országot.
A parlamentben további frakciót alakíthat a nemzeti radikális Görög Megoldás párt, amely 4,5 százalékot kapott, ez 16 képviselői helyre volt elegendő.
A választás előtt pár hónappal elfogadott új szabályozásnak köszönhetően ráadásul több kisebb, jellemzően nemzeti radikális párt maradt ki a választási versenyből, mivel kizárták azokat a szervezeteket, akiket elítéltek vezetnek – ezáltal az Arany Hajnal vitorlájából fogták ki a görög honatyák a szelet, vagy inkább vették el a vitorlákat, nehogy véletlenül kihajózzon.
Miért nem alakítanak kormányt?
Micotákisz döntését a kormányalakítás visszautasításával kapcsolatban az is indokolta, hogy a június 25-én tartandó választáson már várhatóan más lesz a mandátumkiosztás.
Az utóbbi pár évben számos alkalommal módosították a választási törvényt.
A Cíprasz-kormány alatt, 2016-ban elfogadott módosításoknak köszönhetően a korábban alkalmazott, a legerősebb pártnak vagy pártszövetségnek járó 50 mandátumos többségi prémiumot ezen a voksoláson nem alkalmazták: a korábbi rendszerben ezek a plusz parlamenti helyek garantálták a kormánytöbbséget, miáltal stabilabb kormányzást tettek lehetővé, akár már a szavazatok 40 százalékának megszerzésével is.

Joannisz Szarmasz, ideiglenesen ő kormányoz
A prémium nélkül az Új Demokrácia többségi mandátum nélkül maradt, így viszont a 146 helyet szerző párt nem tudott kormányt alakítani – vagyis inkább nem akart. Az abszolút többség megszerzéséhez még öt szavazatra lett volna szükség a 300 tagú parlamentben.
A Micotákisz-kormány 2020-ban módosította a választási törvényt, így a következő, eredetileg 2027-ben tartandó, de a júniusra előre hozott választáson megint változik a parlamenti helyek kiosztása.
A három évvel ezelőtti változtatások szerint a győztes pártkoalíció további 20 parlamenti helyet fog kapni automatikusan a hagyományos bónuszrendszerben; a fennmaradó 30 hely pedig a legtöbb szavazatot kapó pártnak vagy koalíciónak jár 25 és 40 százalék közötti eredménynél számolva, fél százalékonként egy mandátum.
Amennyiben ezen rendszer szerint tartották volna a választásokat, a ND mind az 50 extra mandátumot bezsebelte volna, ami kényelmes többséget jelentene.
A jobbközép kormány választási sikere – noha szerény mértékben elmarad a négy évvel ezelőttitől – mutatja, hogy az emberek többsége díjazta a relatíve magas gazdasági növekedést, a már lefelé tartó inflációt (az előző év azonos időszakához képest immár 3 százalék), a migránsokkal szembeni határozott fellépést, amit a 2020-as görög-török menekültválság idején láthattak a televíziónézők. (A szorgalmasabbak értesülhettek róla a BALK-ról is.)

Kapcsolódó cikk
A határozott fellépés mit sem változott, legalábbis a török partok felől illegális módon érkezők az Égei-tengeren zajló folyamatos visszaküldését illeti.
Noha nem oldódtak meg a gazdasági problémák, de bő tíz évvel az euróválság után úgy tűnik, Görögország tartós növekedési pályára állt. Mindezt úgy, hogy válságokból kijutott az elmúlt négy évre is: a koronavírusjárvány okozta nehézségek, majd pedig az év elején történt szerencsétlen vonatbaleset, amiben 57 ember veszítette életét, ez masszív tüntetéseket generált Athénban – ám a Micotakisz-kormány népszerűsége nem esett vissza érdemben.
Még úgysem, hogy a miniszterelnök lehallgatási botrányba is keveredett, miután kiderült, hogy a szolgálatokat alkalmazva lehallgattak ellenzéki és katonai vezetőket, újságírókat.
A tavaly nyár óta dagadó ügy végül januárban egy bizalmatlansági indítványban csúcsosodott ki, viszont parlamenti többségét kihasználva az erről szóló szavazást nyerte a kormánypárt.
Összeségében Micotakisz optimistán tekinthet a bő egy hónap múlva tartandó választásra: amennyiben nem történik egy kellemetlen botrány, akkor az életbe lépő modósításoknak köszönhetően kényelmes többsége, várhatóan mintegy 160 mandátuma lesz az Új Demokráciának a parlamentben.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English7 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt