Energia
A JÓ, A ROSSZ ÉS A CSÚF: Kik nem szavazták meg az EP-ben a horvátországi földrengés sújtotta területek támogatását (itt a névsor)
A cikk meghallgatásaHorvátországban olyan volt a nap, mint egy Sergio Leone-féle spagetti-western. Ne tévesszen meg senkit, hogy egy másik “movie van az image-n”! Nem történt tévedés, de ez majd rögtön kiderül. Nézzük, hogy miről is marad emlékezetes a mai nap Horvátországban! Talán a következőkről: a horvát elnök visszavonulót fújt, elhunyt Mira Furlan a Babylon 5 egyik főhőse, Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök pedig nyílt levélben fordult a közvéleményhez, mert szerinte az INA- MOL-ügy elbukott. A ráadás pedig az, hogy a BALK hozzájutott azoknak az európai parlamenti képviselőknek a névsorához, akik nem támogatták a földrengés sújtotta területek megsegítését. Vegyük sorjában az eseményeket!
Hogy is kezdődött?
Azzal indult a nap, hogy Zoran Milanović köztársasági elnök faképnél hagyta a maslenicai-hídnál összegyűlt ünneplőket, akik az országot újra összekötő maslenicai pontonhíd lefektetését lehetővé tévő hadművelet 28 esztendejéről készültek megemlékezni. A köztársasági elnök ugyanis ismét felfedezett az összegyűlt tömegben néhány “Za dom spremni!” (A hazáért készenlétben!) második világháborús (usztasa) eredetű feliratot és akárcsak a múlt évben, a jasenovaci megemlékezésen, most is elhagyta az eseményt.
Ugyanakkor most élt főparancsnoki hatalmával, és elrendelte a szintén a helyszínen tartózkodó Banožič honvédelmi miniszter és néhány aktív szolgálatban lévő magasrangú tiszt, köztük több tábornok számára a visszavonulást. Miután a kérdéses jelmondat ezúttal a is valamikori Horvát Védelmi Erők (HOS) tagjainak pólóján virított, az eset ismét rendőri beavatkozás nélkül múlt el, csupán a szervező próbálta menteni a mundér becsületét, hogy a jelzett személyek nem szerepeltek a meghívottak hivatalos listáján.
Elhunyt Delenn nagykövet
A rossz Mira Furlan halálának híre volt. A horvát-amerikai színésznő, aki világszerte elsősorban a nagysikerű sci-fi sorozat, a Babylon 5 egyik főhőse, Delenn nagykövet alakításával vált népszerűvé 66. életévében távozott közülünk.
Furlan az időközben megszűnt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egyik legjobb karakterszínésze volt, de mivel férje és karrierje miatt Zágráb és Belgrád között ingázott, 1991-ben az Egyesült Államokba kényszerült emigrálni a nacionalista hisztéria következtében. Ráadásul lakását is elvették tőle, amelyet csak 16 év pereskedés után sikerült visszaszereznie. Horvátországba 2016-ban tért vissza először, amikor a Rijekai Horvát Népszínház társulatával lépett fel néhány előadásban.
Amit felsőbb rendeletre hallgatnak el
Ivo Sanader volt miniszterelnök valami miatt mára időzítette a horvát közvéleményhez intézett nyílt levelét, amelyben 11 pontban foglalta össze mindazt, amit az ellene folytatott bűnvádi eljárásokról szükségesnek látott megjegyezni.
Az elég hosszúra sikeredett nyílt levél egyik sarkalatos pontja az, hogy Sanader szerint az ellene folytatott perek kivétel nélkül politikai indíttatásúak és a “néhai rezsim eszköztárát idézik”.
Sanader így kifejti, hogy például Horvátországban “felsőbb rendeletre” következetesen elhallgatják azt, hogy az INA- MOL-ügy megbukott a legnagyobb nemzetközi jogi tekintélynek örvendő szakértőket felvonultató genfi Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL) előtt folytatott döntőbírósági eljárás során, és hogy “a bíróság egyhangúlag megállapította”, hogy a) nem részesült igazságos eljárásban, b) az eljárást lefolytató bíró nem volt pártatlan, c) hogy a vád egyedüli tanúja Robert Ježić szavahihetetlen és d) hogy megvesztegésre nem került sor”.
A volt horvát kormányfő többek között arra is felhívja a figyelmet, hogy az ellene folytatott bírósági eljárások folyamán a vád bizonyítékok híján rendre hamis tanúvallomásokra támaszkodott, és ezek alapján ítélték el, nem egy esetben úgy, hogy még csak nem is szembesülhetett az őt vádoló személyekkel. Az ellene irányuló szabály- és törvénysértésekről Sanader a következőket írta:
– Hogy csak egy példát említsek: egy bírósági eljárás folyamán három évet töltöttem vizsgálati fogságban, annak ellenére, hogy a horvát törvények értelmében a vizsgálati fogság leghosszabb időtartama egy év nyolc hónap lehet.
Hiányos uniós szolidaritás
Végezetül megemlítenénk még azt is, hogy a vadnyugat nemcsak a Nyugat- Balkánon érezteti hatását, csúfságok az Európai Parlamentben is vannak.
Az EP csütörtökön meghozott határozatában arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul, felesleges bürokrácia nélkül, hatékonyan siessen a horvátországi földrengés károsultjainak segítségére. A rezolúciót a képviselők szinte egyhangúlag megszavazták, de öt képviselő ellene szavazott, egy pedig tartózkodott. Miután a hírügynökségi jelentések nem nevezték meg a rezolúció ellen szavazó képviselőket, a BALK Snježana Kobešćak Smodišhoz, az EU Parlament Sajtóosztályának tisztviselőjéhez fordult a kérdéssel.
Kobešćak Smodiš asszony válaszának értelmében ECR: Lundgren, Stegrud, Weimers; ID: de Graaff, EPP: Benjumea képviselők szavaztak a rezolúció ellen.
Magyarra fordítva nemmel szavazott az Európai Konzervatív és Reformpártból (ECR) Peter Lundgren, Jessica Stegrud és Charlie Weimers, az Identitás és Demokráciából (ID) Marcel De Graaff, valamint az Európai Néppártban (EPP) a spanyol Keresztény- Konzervatív Néppártot képviselő Isabel Benjumea.
No comment.
Románia
ROMÁN SAPKA: Három árkategóriára az áramra, miközben – Pakstól eltérően – amerikai pénzből bővül Csernavoda
A cikk meghallgatásaRomániában a fogyasztás mértékét veszik alapul az áram árának kiszámításakor, és ezzel összefüggésben három árkategóriát szabtak meg. Egyúttal ideiglenesen központosított beszerzést vezettek be az energiapiacon, az erről szóló sürgősségi rendeletet pénteki ülésén (november 11-én) fogadta el a bukaresti kormány.
Fogyasztói sapka
Nicolae Ciucă miniszterelnök a pénteki kormányülésen is megerősítette: a bukaresti kormánykoalíció pártjai megegyeztek a villamos energia árának kategóriánkénti maximálásáról. A koalíciós megállapodás szerint a fogyasztás függvényében három árkategóriát szabtak meg.
A száz kilowattóra (kWh) alatti átlagos havi fogyasztású háztartásoknak 0,68 lejt (55,87 forint), a 100 és 255 kWh közötti havi fogyasztású háztartásoknak 0,8 lejt (65,73 forint) kell fizetniük egy kilowattóra villamos energiáért. A 255 kWh fölötti fogyasztásúaknak a küszöb alatti energia 0,8 lej, az azt meghaladó rész kilowattóránként 1,3 lej (106,80 forint).
Marian Neacșu kormányfőtitkár a pénteki kormányülést követő sajtóértekezleten elmondta: a központosított beszerzésre az energiaárak kompenzálását célzó kormányzati intézkedések fenntarthatósága érdekében volt szükség.
Újságírói kérdésre Neacșu elmondta: nem bocsátanak már ki új sürgősségi kormányrendeletet azért, hogy az áprilisban bevezetett, augusztusban módosított árplafon-rendszert a nagy ipari fogyasztókra is kiterjesszék. Ezt a döntést a parlament lépteti majd hatályba, amikor – módosításokkal – jóváhagyja a kormány augusztusi energiaársapka-rendeletét.
A koalíciós megállapodás értelmében jövő évtől a kis- és közepes vállalatoknak fennmarad az egy lejes (82,16 forint) ársapka, a nagy ipari fogyasztók pedig 1,3 lejt fizetnek majd Romániában egy kilowattóra villamos energiáért.
Termelői sapka
Romániában ideiglenesen központosított beszerzést vezetnek be az energiapiacon. A román miniszterelnök szerint a jogszabály megteremti a feltételeket, hogy (az energiaárak drasztikus emelkedésétől) megvédjék a lakosságot és biztosítsák a román gazdaság versenyképességét.
A rendelet a központosított beszerzést a romániai nagybani földgáz- és villamosenergia-piacot működtető OPCOM állami vállalatra bízta. Az OPCOM 2023. január 1. és 2025. március 31. között megawattóránként 450 lejes (37 ezer forint) szabályozott áron veszi át a villamos energiát a termelőktől, és ugyanezen az áron adja tovább a lakossági és ipari ügyfelekkel rendelkező villamosenergia-szolgáltatóknak.
A jogszabály a 10 megawattnál nagyobb névleges teljesítményű termelőkre vonatkozik, a megújuló energiaforrásokat hasznosító termelőkre és az új beruházásokra azonban nem.
Az indoklásban a román kormány egy uniós rendeletre hivatkozott, rámutatva, hogy a jogszabállyal ideiglenesen korlátozzák a – leginkább állami tulajdonban lévő – termelők bevételeit.
Az indoklás kitér arra, hogy a nagybani átlagos energiaárak tavaly óta a korábbi történelmi csúcsok két-háromszorosára (megawattóránként 3970 lejig) emelkedtek, a román másnapi (spot) villamosenergia-piacon pedig, amely augusztusban a fogyasztás 52 százalékát fedezte, az árak megközelítették az 1000 eurót megawattóránként.
Két új reaktor
Az Egyesült Államok közben több mint hárommilliárd dolláros kölcsönt ad Romániának arra, hogy növelje az energiafüggetlenségét.
A román miniszterelnök csütörtökön (november 9-én) jelentette be, hogy két új atomreaktort építenek az ország délkeleti részén található csernavodai atomerőműben, amit amerikai hitelből finanszíroznak, a pénzt a US Exim Bank biztosítja a harmadik és negyedik blokk megépítéséhez.
Nicolae Ciucă közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy az amerikai finanszírozás megközelítőleg a harmadrészét biztosítja a két új erőműblokk építési költségeinek, a fennmaradó kétharmad részt más forrásokból kell előteremteni.
A román miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a hitel újabb bizonyítéka annak a szoros kapcsolatnak, amely Románia és az Amerikai Egyesült Államok között a 25 éve tartó stratégiai partnerség során alakult ki.
A hitelnyújtással kapcsolatos szándéknyilatkozatokat az egyiptomi Sarm-es- Sejkben zajló klímakonferencián nyújtotta át még szerdán Reta Jo Lewis, az US Exim Bank elnöke Virgil Popescu román energiaügyi miniszternek. Az eseményen Klaus Iohannis román államfő, valamint az Egyesült Államok elnökének klímaügyi megbízottja, John Kerry volt amerikai külügyminiszter is részt vett.
Az egyik szándéknyilatkozat egy ötvenmillió dolláros hitelről szól, amelyből az előkészítési munkálatok második szakaszát finanszíroznák, a második egy hárommilliárd dolláros hitelről, amelyet az erőműbővítés harmadik szakaszára, a tényleges építkezésre fordítanának.
– Szükségünk van az energiabiztonságra, de ez csakis akkor lehetséges, ha rendelkezésünkre áll az energia
– jelentette ki a román elnök. Iohannis hozzátette, hogy a beruházás lehetővé teszi Románia energiafüggetlenségét, és segíti az országot a zöld energiára való átállásban, hiszen lehetővé teszi a fosszilis üzemanyagok kiváltását.
John Kerry azt hangsúlyozta: nem lehet 2050-ig elérni a klímasemlegességet anélkül, hogy az atomenergia is része legyen az energiamixnek.
A tervek szerint a csernavodai atomerőmű bővítése három fázisban történik. Az első, előkészítő fázisnak a jövő év első negyedében kell befejeződnie. A második előkészítő szakasz 2023 márciusában-áprilisában kezdődik, és 2025 őszéig tart. A harmadik szakasz, amely során ténylegesen megépülnek az új blokkok, 2030-ban fejeződik be.
ÚJ SELYEMÚT: Vučić kínai látogatása alkalmával Putyinnal is találkozni szeretne
Make SLOVAKIA Great Again: Fico nyerte a szlovákiai választásokat
3+1: Nem csak Orbán, hanem Vučić és Dodik is az elsők között gratulált Ficónak
HAZAFIAS BŰNCSELEKMÉNY: Kihallgatták a banjskai támadás vezetőjét, de nem került őrizetbe
Koszovói albán politikai marketing és a koszovói szerb szabadságharcos fényűző élete
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság
Belgrád sokkal aktívabb szerepet vár a KFOR-tól, amelyben több száz magyar katona teljesít szolgálatot
Szerbia csapatokat vonultat fel a koszovói határ mentén, az USA aggódik
-
B A Balkanac4 nap telt el azótaFelröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
