Energia
ZÖLD TERV: A Google horvát napelemeket vesz

A varasdi Solvis nyilván nem tartozik a világbrandek közé, ám ez nem gátolta meg a Google-t, hogy ne éppen a horvát céggel gyártassa le a kaliforniai adatközpontjának felszereléséhez szükséges napelemeket, mintegy 10 millió euró értékben. A Google által megadott adatok szerint, hamarosan ezüst színű napelemek borítják az internet-óriás kaliforniai adatközpontjának kupoláját végképp megerősítve a horvát cég piaci helyzetét.
A Google, mint referencia
– Ez a szerződés óriási dolog, mert a Google-referencia értéke pénzben szinte ki sem fejezhető
– mondta a Jutarnji listnek Stjepan Talan, a Solvis tulajdonosa és igazgatója.
– Az a 120 000 napelem, amelyet őszig szállítunk le, mintegy 75 millió kuna, azaz 10 millió euró értékben, csak a kezdet. A Google minden tulajdonában lévő épületet napelemmel szándékozik felszerelni, s ezek száma a jelen pillanatban több ezerre rúg. Viszont, ha számításba vesszük, hogy az internetes cég szinte hetente vásárol újabbnál-újabb vállalatot, itt szinte állandó, hosszú távú együttműködésre számíthatunk. A sors fintora, hogy ez az üzlet akkor jött, amikor szinte nem is volt rá szükségünk, mert a Solvis már jóideje megalapozta piaci hírnevét, termelésének több mint 90 százalékát külföldön, főként az Egyesült Államokban és Kanadában értékesíti. Termelőkapacitásaink két évre előre le vannak kötve, reális becslések szerint az elkövetkező két esztendőben megkétszerezzük a bevételünket.
Talan 2008-ban alapította a Solvist, miután túladott sikeres gyógyszeripari cégén. Az European Business Awards 2019-ben a kontinens a legfejlődőképesebb cégek közé sorolta a Solvist.
A cég erőteljes fejlődését mi sem szemlélteti jobban, minthogy a kezdeti 15 megawatt kapacitásról hamarosan eléri a 300 megawattos termelőkapacitást.
A siker titka
A tulajdonos igazgató a Solvis sikerét abban látja, hogy egyre inkább erősödik a kereslet a kínai gyártmányú napelemektől alig drágább, de jobb minőségű európai napelemek iránt.
– A kezdetekben a napelemeket Németországban és az Egyesült Államokban gyártották, ám a költségek csökkentése érdekében hamarosan megkezdődött a gyártás kihelyezése Kínába, ami komoly hibának mutatkozott, lévén, hogy a kínaiak gyorsan elsajátították a gyártási technológiákat, és hamarosan meghódították a piacot. Ennek eredményeképpen sok európai cég tönkrement. Ez a ciklus azonban a végéhez közelít, és ehhez nyilván hozzájárul majd az „Európai Zöld Terv” is, amely a termelés visszatelepítését tűzte ki célul Kínából. Az idők változtak, a kínai termék már nem sokkal olcsóbb az európaiaknál, ám az európai termék minősége jobb
– magyarázta Stjepan Talan.
A varasdi cég ugyanakkor a horvát piacon is aktív, a Solvis szállította a visi és cresi naperőművek paneljeit, és az előrejelzések szerint a horvát piacon is erősödik majd a kereslet, mert a napelemek folyamatosan csökkenő ára a magánszemélyeket is egyre inkább érdekeltté teszi a kis 4-6 kilowattos naperőművek beszerzésében.
Érdekességként említjük, hogy a horvát cég szállította a dubai „szolárpálmák” (pálmát formáló több méter magas létesítmény, mely közvilágítási célokat szolgál) napelemeit is, illetve hogy részt vesz az indiai kormány 28 milliárd dollár értékű tenderén is.
Viszont a cégnek jelenleg sem igazgatótanácsa, sem ellenőrző bizottsága, de marketing-osztálya sincs, mert az alapító mindezt feleslegesnek tartja.
De minek is lenne, ha van Google-referenciája?

Románia
ROMÁN SAPKA: Három árkategóriára az áramra, miközben – Pakstól eltérően – amerikai pénzből bővül Csernavoda

Romániában a fogyasztás mértékét veszik alapul az áram árának kiszámításakor, és ezzel összefüggésben három árkategóriát szabtak meg. Egyúttal ideiglenesen központosított beszerzést vezettek be az energiapiacon, az erről szóló sürgősségi rendeletet pénteki ülésén (november 11-én) fogadta el a bukaresti kormány.
Fogyasztói sapka
Nicolae Ciucă miniszterelnök a pénteki kormányülésen is megerősítette: a bukaresti kormánykoalíció pártjai megegyeztek a villamos energia árának kategóriánkénti maximálásáról. A koalíciós megállapodás szerint a fogyasztás függvényében három árkategóriát szabtak meg.
A száz kilowattóra (kWh) alatti átlagos havi fogyasztású háztartásoknak 0,68 lejt (55,87 forint), a 100 és 255 kWh közötti havi fogyasztású háztartásoknak 0,8 lejt (65,73 forint) kell fizetniük egy kilowattóra villamos energiáért. A 255 kWh fölötti fogyasztásúaknak a küszöb alatti energia 0,8 lej, az azt meghaladó rész kilowattóránként 1,3 lej (106,80 forint).
Marian Neacșu kormányfőtitkár a pénteki kormányülést követő sajtóértekezleten elmondta: a központosított beszerzésre az energiaárak kompenzálását célzó kormányzati intézkedések fenntarthatósága érdekében volt szükség.
Újságírói kérdésre Neacșu elmondta: nem bocsátanak már ki új sürgősségi kormányrendeletet azért, hogy az áprilisban bevezetett, augusztusban módosított árplafon-rendszert a nagy ipari fogyasztókra is kiterjesszék. Ezt a döntést a parlament lépteti majd hatályba, amikor – módosításokkal – jóváhagyja a kormány augusztusi energiaársapka-rendeletét.
A koalíciós megállapodás értelmében jövő évtől a kis- és közepes vállalatoknak fennmarad az egy lejes (82,16 forint) ársapka, a nagy ipari fogyasztók pedig 1,3 lejt fizetnek majd Romániában egy kilowattóra villamos energiáért.
Termelői sapka
Romániában ideiglenesen központosított beszerzést vezetnek be az energiapiacon. A román miniszterelnök szerint a jogszabály megteremti a feltételeket, hogy (az energiaárak drasztikus emelkedésétől) megvédjék a lakosságot és biztosítsák a román gazdaság versenyképességét.
A rendelet a központosított beszerzést a romániai nagybani földgáz- és villamosenergia-piacot működtető OPCOM állami vállalatra bízta. Az OPCOM 2023. január 1. és 2025. március 31. között megawattóránként 450 lejes (37 ezer forint) szabályozott áron veszi át a villamos energiát a termelőktől, és ugyanezen az áron adja tovább a lakossági és ipari ügyfelekkel rendelkező villamosenergia-szolgáltatóknak.
A jogszabály a 10 megawattnál nagyobb névleges teljesítményű termelőkre vonatkozik, a megújuló energiaforrásokat hasznosító termelőkre és az új beruházásokra azonban nem.
Az indoklásban a román kormány egy uniós rendeletre hivatkozott, rámutatva, hogy a jogszabállyal ideiglenesen korlátozzák a – leginkább állami tulajdonban lévő – termelők bevételeit.
Az indoklás kitér arra, hogy a nagybani átlagos energiaárak tavaly óta a korábbi történelmi csúcsok két-háromszorosára (megawattóránként 3970 lejig) emelkedtek, a román másnapi (spot) villamosenergia-piacon pedig, amely augusztusban a fogyasztás 52 százalékát fedezte, az árak megközelítették az 1000 eurót megawattóránként.
Két új reaktor
Az Egyesült Államok közben több mint hárommilliárd dolláros kölcsönt ad Romániának arra, hogy növelje az energiafüggetlenségét.
A román miniszterelnök csütörtökön (november 9-én) jelentette be, hogy két új atomreaktort építenek az ország délkeleti részén található csernavodai atomerőműben, amit amerikai hitelből finanszíroznak, a pénzt a US Exim Bank biztosítja a harmadik és negyedik blokk megépítéséhez.
Nicolae Ciucă közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy az amerikai finanszírozás megközelítőleg a harmadrészét biztosítja a két új erőműblokk építési költségeinek, a fennmaradó kétharmad részt más forrásokból kell előteremteni.
A román miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a hitel újabb bizonyítéka annak a szoros kapcsolatnak, amely Románia és az Amerikai Egyesült Államok között a 25 éve tartó stratégiai partnerség során alakult ki.
A hitelnyújtással kapcsolatos szándéknyilatkozatokat az egyiptomi Sarm-es- Sejkben zajló klímakonferencián nyújtotta át még szerdán Reta Jo Lewis, az US Exim Bank elnöke Virgil Popescu román energiaügyi miniszternek. Az eseményen Klaus Iohannis román államfő, valamint az Egyesült Államok elnökének klímaügyi megbízottja, John Kerry volt amerikai külügyminiszter is részt vett.
Az egyik szándéknyilatkozat egy ötvenmillió dolláros hitelről szól, amelyből az előkészítési munkálatok második szakaszát finanszíroznák, a második egy hárommilliárd dolláros hitelről, amelyet az erőműbővítés harmadik szakaszára, a tényleges építkezésre fordítanának.
– Szükségünk van az energiabiztonságra, de ez csakis akkor lehetséges, ha rendelkezésünkre áll az energia
– jelentette ki a román elnök. Iohannis hozzátette, hogy a beruházás lehetővé teszi Románia energiafüggetlenségét, és segíti az országot a zöld energiára való átállásban, hiszen lehetővé teszi a fosszilis üzemanyagok kiváltását.
John Kerry azt hangsúlyozta: nem lehet 2050-ig elérni a klímasemlegességet anélkül, hogy az atomenergia is része legyen az energiamixnek.
A tervek szerint a csernavodai atomerőmű bővítése három fázisban történik. Az első, előkészítő fázisnak a jövő év első negyedében kell befejeződnie. A második előkészítő szakasz 2023 márciusában-áprilisában kezdődik, és 2025 őszéig tart. A harmadik szakasz, amely során ténylegesen megépülnek az új blokkok, 2030-ban fejeződik be.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt